Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

Hatalmas tűzvész a Mini-öbölben Huszonkilenc repülőgép elpusztult % Saigon (MTI) Az Észak-Vietnam elleni szokásos reggeli bevetésre felsorakozott valamennyi re­pülőgép elpusztult a Forres­tal fedélzetén támadt tűz­vészben — jelentik a nyu­gati hírügynökségek. A tűz heiyv idő szerint szombaton délelőtt 11 órakor kezdődött és negyed egykor sikerült csak eloltani a fe­délzeti lángokat, — az úszó sziget más pontjain azon­ban továbbra is tart a tűz­vész. Időről-időre rakéták és bombák robbannak a lángokban. A UPI jelentése szerint a Forrestal 80 gépé­ből legalább 29 elpusztult. A halottak és a sebesültek számát még nem közölték. A washingtoni hadügymi­nisztérium bejelentése sze­rint a tüzet az okozta, hogy az egyik A—4 típusú vadász­gép több tonnás benzintar­tályának rögzítése megla­zult. A tartály leesett és a repülőbenzin a gépeket a hajó fedélzetéről kilövő ka­tapultáló berendezés átforró­sodott fémrészeire folyt, ahol pillanatok alatt lángra lobbant. A fedélzetén mint­egy 00 kilométer sebességű szél fújt: a több tonna ben­zin szétfolyt a bombákkal megrakott gépek között, amelyekben már helyet fog­laltak a pilóták. A tűz má­sik része elöntötte az alsóbb szinteken fekvő hangárt és behatolt egy bombaraktárba. Néhány percen belül rob­banások rázták meg meg a 78Q00 tonnás hajót, benzin­tartályok, rakéták, bombák robbantak, az egész fedélze­tet lángtenger borította. Asz­besztruhás tűzoltók próbál­ták megfékezni a tűzvészt, míg számos tengerész a több emelet magasságból vízbe ugorva próbált menekülni. Szabadságharcosok rakétatámadása 0 Saigon (MTI) A dél-vietnami szabadság­harcosok szombatra virradó­lag az utóbbi idők egyik legmerészebb támadását haj-, tották végre. Saigontól alig 24, illetve 45 kilométerre ak­navetőkkel és 122 mm-es szovjet gyártmányú raké­tákkal támudták a Phu Lol os a Lai Khe amerikai tá­maszpontokat. A robbaná­sok nem sokkal éjfél után keltették fel az amerikai hadsereg első hadosztályá­nak katonáit Támadás ért két másik amerikai örséget is Saigon körzetében. 0 uanoi (MTI) A VDK külügyminisztéri­uma pénteken nyilatkozat­ban tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államok B— 52-es nehézbombázókat kül­dött Észak-Vietnam bombá­zására A békés lakosság el­len intézett július 26-i tá­madás a háborús eszkaláció új, barbár cselekedete, mu­tat rá a nyilatkozat. Szovjet-iráni közlemény 0 Moszkva (TASZSZ) Moszkvában szovjet—iráni közleményt adtak ki Hove­ida iráni miniszterelnök Szovjetunióban tett látoga­tásáról. A közlemény el­mondja, hogy az iráni mi­niszterelnök Moszkvában „baráti és hasznos tárgyalá­sokat" folytatott Leonyid Brezsnyevvel és Alekszej Kosziginnel. A tárgyaló fe­lek kifejezésre juttatták meg­elégedésüket „a szovjet— Iráni gazdasági együttmű­ködés kedvező fejlődésével". A közlemény hangsúlyoz­za, hogy nagy lehetőségek vannak a két ország gazda­sági együttműködésének fej­lesztésére. Bejelenti, hogy Koszigin szovjet kormányfő elfogadta a meghívást egy iráni látogatásra. A látoga­tás időpontját később álla­pítják meg. Québec—Be Gaulle melleit foglal állási 0 Uucbcc (MTI) A Quebec-i tartományi kormányzat vezetője pénte­ken De Gaulle elnök párt­jára kelt a francia—kanadai viszályban. Danié Dániel Johnson miniszterelnök nyi­latkozatban jelentette ki, hogy a francia elnök kije­lentései nem sértették Que­becet, Dc Gaulle bátorság­ról és éleslátásról tett tanú­oizonyságot. Quebec kormá­nya továbbra is azt az alap­vető célt követi, hogy új al­kotmányt kapjon a tarto­mány. „A legélesebben el kell ítélnünk, hogy a kana­dai kormány olyan nyilatko­zat kiadását tartotta szüksé­gesnek, amely vendégünket hazatérésre kenyszerítette" — fűzi hozzá a közlemény. Időközben Párizsban az AFP francia hírügynökség „hivatalos körökre" utaló tájékoztatást tett közzé De Gaulle viharos kanadai lá­togatásáról. „Nincs De Gaulle probléma, kanadai probléma van" — mondták idézett körök. De Gaulle quebeci beszédében nem volt semmi meglepő, mindenki­nek joga van a szabadság­ról beszélni" — írja az AFP. ..De Gaulle tábornok, ami­kor Kanadába ment, szánt szándékkal azon fáradozott, hogy hozzájáruljon a fran­cia kanadaiak haladó moz­galmának elősegítéséhez" — írja az AFP. Közel-keleti jelentés U Tbanlnak 0 Kairó (MTI) Guisstng, U Thant ENSZ­főtitkár személyes képvise­lője szombaton újabb meg­beszéléssrozatot tartott kairól vezetőkkel a mene­külthelyzetről, majd Bel­rútba utazott. Guissing lá­togatást tett a Slnai-sivatag és a gazai övezet menekült­jeinek szaharai táborában. Látogatását követően jelen­tést készít U Thantnak a menekültek helyzetéről és' a hadifogoly-cseréről. Defroilba visszatért a nyugalom 0 Detroit (MTI) A hat napig tartó öldök­lés után Detroit városába visszatért a- nyugalom. A négerek leverésére kivezé­nyelt ejtőernyősök jórészét kivonták a város keleti ne­gyedéből. összesített adatok szerint a harcokban harminckilen­cen pusztultak el, a sebesül­tek száma megközelíti a két­ezret és legalább ötezer van tömlöcben. A károk tetemesek, körül­belül egy milliárd dollárra tehetők. LSkős Zoltán Északi rokonainknál Tíz arab állam értekezlete # Kairó (MTI) Khartoumban folytatód­nak a kedden kezdődő arab külügyminiszteri értekezlet előkészületei. Kairói érte­sülések 6zerint legalább tíz arab állam képviselteti ma­gát, közöttük két újabb je­lentkező: Tunézia és Ma­rokkó. Algéria és Szaúd­Arábia állásfoglalása egye­lőre nem ismeretes. Kenya szakít Pekinggel? 0 Moszkva (MTI) Az Izvesztyija a Ngurumo című tanzániai lapra hivat­kozva arról ír, hogy Kenya kormánya fontolóra veszi Pekinghez fűződő viszonyát a legutóbbi kínai akciók vi­lágánál. Kenyatta június elsejei nyilatkozata után, amelyben egyértelműen Peking tudo­mására hozta, hogy nem tűr beavatkozást az ország belügyeibe, Kenyát elárasz­tották a rendszer ellen lá­zító kínai röplapok. Kiesinger fogadta Erhardot • Bonn (MTI) Kiesinger nyugatnémet kancellár pénteken fogadta hivatali elődjét, Erhard professzort, aki beszámolt neki amerikai útjáról. Az Egyesült Államokban tett tizenkét napos látogatása során Erhard megbeszélést folytatott Johnson elnökkel és több más vezető ameri­kai politikussal. A volt kancellár részletesen tájé­koztatta megbeszéléseiről Kiesingert, aki augusztus 15-én és 16-án Washington­ban hivatalos tárgyalásokat folytat majd Johnsonnal. Bonnba történt visszatérése után Erhard kijelentette, hogy az Egyesült Államok­ban aggodalommal szemlé­lik az NSZK jelenlegi had­ügyi politikáját. Erhard hangoztatta: „Nem lesz könnyű dolog Johnsonnal megértetni azokat a szük­ségintézkedéseket, amelye­ket gazdasági okokból meg kell tennünk". Jóval éjfél után, óránként 650 kilomé­teres sebességgel, nyolcezer méter magas­ságban repül a kényelmes IL—18-as. Kinn sötét éjszaka. A kerek ablakokon azonban egyszercsak távoli halványkék színek tűn­nek fel. Valami éterien tiszta, különös, kékes világosság. Először mélyebb tin­takék, aztán valamivel halványabb kú­szik mellé, s nem sokra rá, a kéknek szinte sohasem látott százféle árnyalata sorakozik. Ügy látszik, hajnalodik. De nem. Az északi nyár éjszakájának fényei ezek: mintha valami nagy-nagy derengő üvegablak felé úsznánk a magas levegő­ben. Hirtelen piros sugár tör elő. Itt a pirka­dat. A nap lökte fel vöröslő búbját, hogy szétroppantsa a kéklő üvegtetőt. Mire a világosság első sugaraiban a földre nézünk, már ott látjuk a széttöre­dezett üvegcserepeket. Szanaszéjjel hever­nek mindenfelé a tájon. Csillogó tükör valamennyi. Víztükrök. Száz, meg talán ezernyi is. Megérkeztünk az ezertó országa fölé. Egy törzsnek két ága A félóránként egymásután érkező négy különrepülőgép utasainak kezében kis füzet. Fedőlapján jelképes rajz: egy fatörzsből kihajtó két zöldellő, erős faág. Alatta kék keresztsávos fehér ala­pú és piros-fehér-zöld színű zászló és felirat: Finn—Ma­gyar Barátsági Hét, 1967. jú­lius 17—25. Az első nagyméretű cse­relátogatás ez a hajdan együttélt, közös nyelvi ere­detű két nép között. A Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, Helsinkiben pedig a Finn—Magyar Baráti Tár­saság és a három nagy kor­mányzópárt — a Finn Szo­cialista Párt, a Centrum Párt, a Népi Demokratikus Unió — szervezte ezt a ta­lálkozót. Finnországból 360 férfi és nő utazott, hazánkba a ba­rátsági hetek idejére, s ugyanilyen létszámú az a delegáció, amelyet Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra vezetett Helsinkibe. A fő­város és minden megye, min­den társadalmi réteg képvi­seltette magát ebben a kül­döttségben. (Ismeretes, hogy Csongrád megyéből 13-an vettek részt a delegációban Radnai Ferencnének, a nép­front megyei bizottsága mun­katársának vezetésével.) Egy hét nem nagy idő. Még ahhoz is kevés, hogy akár csak egy-egy fontos kérdésben ls behatóan meg­koni hét. Csakugyan lépten­nyomon tapasztalhattuk akár az utca emberének — amint mondani szokták, az egyszerű kisembereknek —, akár a hivatalos állami ve­zetésnek a gesztusaiból, fo­gadtatásaiból. Pedig ma már igazán nem értjük egymás nyelvét. (A nyelvtan mutatja csupán a nyelvrokonsagot.) Homályos múltba vész a vérrokonság is. Különben is hány olyan nép van, amely vérrokon, közös a törzse egymással, mégsem ápolja ennyire kap­csolatait! A Finn—Magyar Baráti Társaság lelkes, köz­tiszteletben álló elnöke, dr. Kustaa Vilkuna akadémikus fejtegette ezeket a gondola­tokat a két nép kapcsolatai­ról szóló kis tanulmányában, amelyet alkalmunk volt meghallgatni. Tulajdonkép­pen ő sem adott feleletet ezekre a kérdésekre. De mi­ért is adna? A fő, hogy ez a barátság élő, s napjaink­ban egyre virágzóbb lesz. És napjainkban megtalál­hatjuk a korszerű alapot is ehhez. Az egyik közös ta­lálkozónk hivatalos vacso­rája alkalmával —- rubin­pirosan csurranó egri bika­vér és az étkezéseknél szin­te elmaradhatatlan hófehér teiespoharak mellett — va­lahogyan úgy fogalmazta ezt meg Harmati Sándor, hogy ha messze, különböző körül­mények között él is a két nép egymástól, de sok ha­é­V „ A finn—magvar barátsági gyűlésen. Helsinkiben. Balról jobbra: Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra, a magyar delegáció vezetője, R. Paasio finn miniszterelnök. Kurtán Sándor helsinki magyar nagykövet és Kaukonen pro­fesszor, a Finn—Magyar Baráti Társaság alelnöke ismerhessük egy nép életét. Amikor a most következő néhány rövid cikkbon mégis megkísérelem tükrözni észa­ki rokonaink mindennap­jait, akkor valóban csak ar­ra vállalkozhatom, hogy né­mi bepillantást nyújtsak egy kedves, vonzó, irántunk őszinte barátságot érző or­szág helyzetébe, örömeibe, gondjaiba. Mindenekelőtt a barátsá­gukról. Igaz, mély és őszinte ez, amelynek nagyszabású meg­nyilatkozása volt a most né­hány napja befejeződött ro­Az egészségügyi világszer­vezet Kairóban tartózkodó igazgatója időközben beje­lentette, hogy a közel-kele­ti háború óta a Jordán fo­lyó Izrael által megszállt nyugati partvidékéről kö­rülbelül 150 000 ember me­nekült arab földre. Az irá­ni megbízott elmondotta, hogy a szíriai Kuneitra vá­rosból körülbelül ötvenez­ren települtek le Damasz­kuszban és a főváros kör­nyékén. Az Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkás­képző Intézet Szeged, Marx tér 7. pályázatot hirdet I kémia-fizika szakos középiskolai tanári állásra A pályázathoz csatolni kell részletes önéletrajzot, ok­levél másolatot, munkahelyi minősítést. Csak középiskolai végzettségűek pályázhatnak. Lakást biztosítani nem tudunk. Illetmény a 110/1966. MM. rendelet szerint (alapbér -f 200,— Ft műszaki pótlék). Pályázati határidő: 1967. augusztus 15. sonló törekvés nyilvánul meg életében. Ezek között a legértékesebb — s minden nép számára legértékesebb —, hogy békére törekszünk, életet, jólétet, kultúrál aka­runk biztosítani mindkét nép számára. A baráti hétnek ez az eszme adta meg az alap­hangját finn és magyar rész­ről egyaránt. Jelentőségét csak növelte, hogy a fővéd­nökséget maga a Finn Köz­társaság elnöke, Urho Kek­lconen vállalta el, aki egyéb­ként négy éve járt hazánk­ban nemhivatalos baráti lá­togatáson. Vezető államfér­fiak, többen a kormány tag­jaiból többször is részt vet­tek a delegáció egy-egy prog­ramján, a íőeseménynek szá­mító baratsági gyűlésen pe­dig — szabadságát megsza­kítva — a kormány feje, R. Paasió miniszterelnök mon­dott beszédet A barátság légihídjának nevezte a miniszterelnök ezt a széles körű delegációcserét, amely új szakaszt nyit a finn—magyar kapcsolatok­ban. (Ezt a kifejezést egyéb­ként igen szívesen használ­ták a napilapok is, ame­lyek rendszeresen, többször fényképes cikkekben tudósí­tottak a hét programjáról, Finn lobogó a tenger felett eseményeiről, utunkról.) Megélénkülő barátságunkról szólva igen figyelemremél­tóan hangsúlyozta: „Önök­kel együtt örülünk annak, hogy most Magyarország is, Finqország is önálló állam­ként építheti országát, saját népének érdekei es saját akarata szerint." A mai nemzetközi hely­zetben nagy jelentőségűnek ítélt meg beszédében min­den olyan tevékenységet, kö­zeledési szándékot, amely csökkenti az ellentéteket és biztosítja a békét. Ebben nemcsak a különböző álla­mok vezetőinek látogatása jelenthet segítséget — mon­dotta —, hanem az egyes állampolgároké is. Valóban. Ennek szellemé­ben vált ez a delegációcsere valóságosan is népi diplo­máciává. Különösen az em­lített gyűlésen csúcsosodott ez ki, amelyen csaknem négyezer ember jelent meg, a mi Margit-szigetünkre em­lékeztető Seurasaarin. (Pe­dig belépődfj is volt, nem is kicsi: 4 márka, ami egy jobb mozijegy árának felel meg.) Sok-sok régi és újabb szál fűz össze bennünket északi rokonainkkal. A most lezaj­lott nagy népi diplomáciai tevékenység még tovább gyü- • mölcsözhet a béke és az « együttműködés nagy kérdé­seiben. A városok — Mis­kolc és Tampere, Pécs és Lahtl, Székesfehérvár és Kemi — közötti testvérvá­rosi szerződések, a kulturá­lis—tudományos államközi egyezményeink, kiállítások cseréje és hasonlók a közös törzs mai éltető nedvei. Korántsem állíthatjuk, "hogy a mai finn emberek mindegyike egyformán ítéli meg ezt a népi diplomáciát, ezt a kölcsönösen kezdeme­nyezett közeledést. Ott is hat­nak még előítéletek, vissza­húzó erők, kísért a múlt ezernyi téveszméje. Élén­ken él azonban bennem, amit a Finn Népi Demokra­tikus Uniót képviselő egyik kedves barátunk mondott valamelyik kellemes estén, a szaunázás utáni csendes pihentető beszelgetés során: „Tudjátok, a finnek igazán szeretik a magyarokat. Nagy részük azért, mert testvér­népnek érzi, a rokonságot ápolja. Másik részük azért, mert Magyarország a szo­cializmust építi. Nekem jó — tette hozzá mosolyogva \ —, mert én mindkettőért szeretem." Azt már természetesnek vette, hogy úgy is tudom: egyre inkább ők lesznek többségben. Következik: KÉTSZÁZ SZÉK ÜJ GAZDAI DIL-MAGY ARORSZAG Vasárnap, 1967. július 30. T t

Next

/
Oldalképek
Tartalom