Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-22 / 171. szám

Értesítjük kedves vevőinket, hogv 1967. július 24—25 —26 napjain a hódmezővásárhelyi, valamint 1967. július 27—26—29 napjain Szegeden a műtrágya és növényvédő szer raktárainkban az árultiarlás szünetel leltározás miatt Csongrád megyei AGROKER Vállalat. H. K. 293 M

a eeíe Ismét megszólalnak a Dóm téren a szabadtéri játékok ianfárjai és dr. Biczó Györgynek, a városi tanács vb elnökének megnyitó beszéde után Erkel Ferenc Hunyadi László cimű operájanak előadásaval megkezdődnek az idei szabadtéri játékok. Tegnap délután az első előadás művészeti vezetői — Mikó András rendező, Vaszy Viktor karmester. Varga Mátyás díszlettervező és Barkóczy Sándor koreográfus — Tari János igazgató vezetésével megbeszélést tartott a játékok igazgatóságon. A résztvevő alkotóművészek a beszélgetésen beszámoltak arról, hogy az előadás előkészületei befejeződtek és minden készen áll a mai esti premierre. Macste: Hunyadi László Céltudatosabb dramaturgiával Vaszy Viktor a Hunyadiról Az előadás egyik monumentális és látványos jelenete A Szegedi Ünnepi Hetek idején rendezi meg évi legnagyobb kiállítását a Képcsarnok Vállalat helyi fiókja is. Ezúttal a mai magyar iparművészet egyik hazai és külföldi viszonylatban is jólismert egyéniségének, Kiss Roóz Ilona Munkácsy-díjas keramikus művésznek alkotásait tálja Tisza-parti városunk itt lakó és vendégségben levő közönsége elé tegnap délutón megnyílt kiállításával a Képcsarnok. Ügy gondolom, hogy a művésznőnek és a képcsarnoknak egyaránt hálásak lehetünk ezért a szép bemutatóért, mely egyedi alkotásainak eredetiségével és gazdag megjelenítési változatosságával. magasan kiemelkedik a gyári kommersz-kerámiák s a széria szerű porcelánok konvencionális tömegéből. Kiss Roóz Ilona Intenzív alkotó tevékenységét tükrözi az, hogy Szegeden bemutatott mintegy százhetven műből álló kerámiáinak felét az utóbbi hat-nyolc hónapban, vagyis tavaly őszi sikeres budapesti kiállítása óla készítette. Anyaganak súlypontját a más-más mntivumú figurális alkotasai adják. Ezek a tömör hatású edényekkel és a nagy foltú tálakkal rendezésileg jól kiegészítik egymást. Alakzatban, színben és felületi mintázásban sokrétű müveit az az emberközpontú szellemiség teszi tartalmassá, melynek minden tárgyat átható ereje még az egyes tálak alját is — bár stilizáltán, de arccá formálja. Mese-bábukat idéző, testes középkori vitézeket és nagy turbánú törököket ábrázoló színes, mázas figuráiból histórikummal telített meleg kedély árad. Számunkra különösen az a vértezetben levő harcok kedven, mely Szeged váron címerét tartja. Meg kell említenünk finom zöld tónusú hangulatos szoba-szökőkútját, mely egy darab termeszetet varázsol az interieurbe. Az ősi motívumú, madartestű csőrös kosarai, gyertyatartónak kiképzett apró állatkái és bizarr képű maszkjai, forma-elemeikben részint keleti és afrikai plasztikai vonatkozósokat sugallnak. Kiss Roóz szerint a kerámia, legyen kerámia és ne utánozzon más anyagot. Megjelenítési lehetősége igen változatos. Lehet vele mintázni, ró lehet rajzolni, festeni. egyszóval ideális anyag, amellyel a művész sok mindent kifejezhet. Módszere, hogy korongolt formából indul ki. Ragaszkodik a kerámia mesterségnek ehhez az ősi. nepi hagyományához. Választékos koloritú alkotásai kitűnnek a modernkedő iparművészeti tárgyak közül, mivel ezek legtöbbje sematikusan monokróm jellegű, s rajtuk a szín teljesen elsikkad. Jóllehet, a beruhatá.si vagv úgynevezett murális munkák teszik ki mai kerámia művészetünk nagy részét, és sokan hatalmas vazakat es falikepeket csinálnak, melvek szállodákba. illetve termekbe kerülnek. Kiss Roóz Ilonát viszont kimondottan a lakáskerámia foglalkoztatja, amely az emberek Otthonát van hivatva díszíteni es hangulatossá tenni. Ahogyan az irodalomban sokakat inkább a fantáziadús költészet, mint a tárgyias próza vonz. az iparművészetet kedvelók táborában számosan a poétikus hatású interieur-kétámiákban gyönyörködnek leginkább. Kiss Roóz Ilona ötletes forrnálású, kultúrált színezésű égetett agv*figurói, hol egv borzas fejű kis kentaurt vagy lován ülő királykát jelenítenek meg. melyek epp oly szépen megfernek egymás mellett, mint a hasonló anyagból készült bátor oroszlón szelídítő és « fuvolázó gyermekek ellentétes alakjai. Ezek a figurák, bár nagyon különböznek egymástól, felfogásbelijei azonban egyként sugározzák azt az ízes humorú. népmesei hangulatot, mely valamennyiüket a korszerű formaalakítás igenyevel együtt szervesen összeköti. Ábrázolásai, amint ezt a két tálas asszony, valamint Adóm es Évát mutató fülkés-kompozíciója tükrözik, korántsem bravúros megoldásúak, inkább egvfajta kednes sutaság, szándékolt egyszerűsítés a művész célja. Alapelve, hogy a kerámiák nemcsak dísztárgvak, de hasznosak is legyen ék. Kiss Roóz Ilona Munkácsy-díjas keramikus válogatott alkotasai bizonyára Szegeden is megnyerik a közönség tetszését. Szeleci Zoltán Anakronizmus ttlttbttrdüs retnék a rendkívüli követelménveknek én is megefelm. Hogy sikerül-e? Meglátjuk. N. I. (Teher Kálmán ra*za> —• Jó urunk. Hunyadi? — Éppen vacsorázik Cil leivel. Megjelent a Szabadtéri Magazin Az idei szabadtéri játékok kezdetére új formában, új címmel jelent meg a Dél-Magyarország hagyományos szabadtéri különkiadása. A Szegedi Magazin címet, viselő 16 oldalas kepeslap egyebek között közli az első három előadás rendezőjének, Mikó Andrásnak, Vámos Lászlónak es Igor Mojszejevnek a nyilatkozatát, részletesen ismerteti az újjáépített színpadot és technikai berendezéseit, bemutat több művészt, közli nyilatkozataikat. A Szabadtéri Magazin idei első száma mától kezdve kapható az úisagpnvilonokban és előadási napokon a játékok színhelvén Ara 2 forint. Ugyancsak ma jelenik meg a játékok 32 oldalas kepes műsorfüzete is. Ötödször rendezi Mikó András, ötödször vezényli Vaszy Viktor, a szegedi színház igazgató-karmestere Erkel Hunyadi Lászlóját a felújított szabadtéri játékok színpadán. A fővárosi operaház rendezője elmondta már. hogy az átalakított, korszerűsített, méreteiben megnövekedett színpadon milyen újszerű elképzelésekkel kerül a Hunyadi László közönség elé. a vezénylő karmestert most arról kérdeztük, milyen vonatkozásban változik zeneileg a Hunyadi László felújítása. — Mostani Erkel-interpretációnk elsősorban ott tér el a korábbiaktól, hogy céltudatosabb dramaturgiával, nagyobb kontraszthatásokra-törekvéssel igyekszik keresni a Hunyadi László drámaiságanak mélységét. Nemcsak dinamikai értelemben. hanem tartalmilap is. A viharos ere" jű férfikórusokkal szemben súlyt adunk a gondosan kidolgozott Urai jeleneteknek, az Intim hangvételű áriáknak, duetteknek. A darab Vaszy Viktor repertoárjában egyik legrégebbi, előadások hosszú sora alatt csiszolódott, formálódott, erett. Hogyan jelentkezik mindez a jelenlegi szabadtéri bemutatón? — Szűkszavúbb tolmácsolásra, a zenedráma súritetteb. koncentráltabb megköeelitésére törekszem, es amennyire természetéből. a romantikából lehet, igyekszem, a pátoszt, és a helyenként kissé túláradó érzelmességet lényegre szorítani. Belőle csupán ott hagyunk valamit, ahol a kor igénye, a verbunkos muzsika jellege szükségessé teszi. A tömegjeleneteknél közvetlenebb. emberi hangot keresünk kórus és szereplők között. Igv. mikor Hunyadi Láazló és V. László sajátjai társaságában van, a patetikus forte intim hangi-ételt kap. hogy jobban utaljon az együvé tartozók belső kapcsolatára. A muzsikát tehát formáján es mondanivalóján túl emberi kapcsolatok erőteljesebb kifejezésének szolgálatába állítjuk, Vaszy Viktor elmondta, az eddigiekkel szemben a rendező dinamikusabb kórusmozgatást végez, melynek különös jelentőséget ad. hogv sikerül felbontani a színpad feleslegesen merev-pátoszú tradícióit. — A jelenlegi szereposztás fő erénye, hogy muzikális énekesek kerültek egy együttesbe, akikkel a karmester egységes légkört tud teremteni. Az újszerű előadás előnye még. hogy a képek folyamatosan követik egymást, zavaró leállások nélkül. Sikerült a zenekari arok megoldása is: végre félkaréjú hangveröfalra támaszkodva játszik a zenekar, ami a süllyesztés folytán lehetővé teszi, hogy a színpad hangját szelektálni lehessen a zenekarétól. Szép kirakatok versenye Ismét sok vendég, sok helybeli gyönyörködik a szegedi kirakatokban. Érthető is. mivel idén már kilencedszer hirdetett a városi tanács ünnepi kirakatversenyt Szegeden. A felhívásra idén 56 kirakatrendező és grafikus jelentkezett, s a tavalyinál néggyel több, 32 versenvkirakatot rendezett be. A szakemberekből álló zsűri valamennyi kirakatot tüzetesen megvizsgált, s úgv tapasztalta, hogy az általános fejlődésen felül egy, s némely kirakat egészen kiváló. Figyelembe véve a versenykiírást, úgy döntött, hogv a négy — egyenként 1500 forintos — első dijat a Tisza Áruház négy kirakatáért ad.ia ki. Ezeket kecskemetiek. debreceniek & helybeliek rendezték. A három második díjat — egyenként 1000 forintot —a Lenin körúti óra- és ékszerbolt és a Képcsarnok budapesti. valamint a Sirály női divatüzlet kecskeméti rendezői kapták. A két 500 forintos harmadik díj közül az egviket a Kárász utcai OFOTÉRT bolt budapesti, a másikat a női modellüzlet szegedi rendezőinek ítélték oda. A városi tanács nagytermében tegnap, pénteken délelőtt hirdette ki a zsűri az eredményt. A díjakat, valamint a 21 jutalomtárgyat Farsang Lászlóné, a Szeged városi tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője adta át. Az ünnepi kirakat-verseny valamennyi résztvevője oklevelet 16 kapott . . Fehér Gertrúd: Tolnay Klári Tökéletesen konzervatív körülmények között sikerült Tolnay Klárit interjúra kérni: próbaszünetben, az öltözőben. Számtalan film es színpadi arcát — ami civil-találkozáskor egy-egy jelegzetes mozdulatában, villanáséban ott bujkál — most szigorúan takarja a korona, maszk. Gertrúd öltözete. Egyénisége azonban így is megnyerő, közvetlen. Mozgalmas évadja volt a Madách Szinhazban. — Változatlanul ment Ténnessee Williams A vágy villamosa, s mellé két új szerep, Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájában meg a Kaviár és lencsében. Mindhárom szerep más-más természetű. A vágy villamosának Blanrheja tömény életszerűségével, a Wilder-darab életen túli jelenre visszapillantással, a Kaviár és lencse hamisítatlan olasz bohózattal igert színésznek kedvvel fogadott színeváltozást. Játszom még Palásthy György most készülő filmjében, amely mai nők magányáról szól. Nem vígiáték. nem tragédia, műfaját. valahol a kettő közöt lehetne kijelölni. Tolnay Klári járt már Szegeden, meg pályája kezdetén lépett, fel színhazunk egyik előadásán. A francia szobalány-bon. Azóta számtalan szerepet játszott, rengeteg élmény, tanulsag; felejthetetlen pillanatok; múló bosszúság és maradandó siker szegődött társául —; ahogyan ez. a hivatás szükségszerű tartozéka. Most viszont néhány napra az. új környezet szabta különleges és nehéz, feladat mindezt régi emlékké mulasztja: Gertrúd szerepével ismét ..meg kell mérkőznie" a szabadtéri színpadán. — A Madach-ban én csináltam az első szereposztás szerint, az.tán Simor Erzsi váltott fel. s Szegedre a (Somoeyrnf felvétele) A királyné (Tolnay Klári) és a fia, Hamlet (Gábor Miklós) fesztivál igazgatóságának keresére léptem vissza a darabba. Gertrúd színházban is „nehéz dió". Shakespearé-t <-- érthetően — elsősorban nem a királynő, hanem Hamlet tragédiája izgatta. s pontosan nehéz nyomára bukkanni az ő tettének rugóira, sorsa alakulásának miértjeire. Alapos szerepelemzést kívánt — eddig is már sok álmatlan éjszakával. Ráadásul a hatalmas színpad megdöbbentő méretei; amit színházban kétméteres körzetben játszottam el, most tizenkettőben kell... Egyszóval elárulhatom: kicsit félek. Azért is. mert a szegedi szabadtéri már igen rangos, s amit itt láttam, csak felsőfokban jellemezhető. SzeSzombat, mi. julius 22. DÉL-MAGYARORSZÁG S