Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-14 / 138. szám

Birkózás a pusztával talaj ható­Wem régiben — mint az dánként 20—30 mázsa széna- mélyen meghasogatott utóbbi 15 évben igen sok- termést ad — a lucerna is. az eső és az öntözés _ tamét <s7Únvosnu*7- Tizenöt éves átlagban úgy- sára elnyeli a növények gyö­~ y gP f szólván a semmiről 24-38 kérzónújában levő káros só­tón talalkoztak a magyar ta- mázsás hektáronkénti búza- kat Ezáltal szinte automa­lajjavitós leglelkesebb úttö- egység értékig növekedtek itt tikusan vastagszik meg a róL E©általán hol van Szú- az évi hozamok a különféle termőréteg, nyogp úszta? Ü© hiszem, na- kémiai hatóanyagok. ipari ©on kevesen tudják ezt még hulladékok felhasználása ré- r f ' hazánkban, pedig az utóbbi vén' l-gy LCVCö másfél évtizedben tudomá- ]eközhiedelem nyos nemzetközi fogalommá dósokhoz, melyeket a gazda­lett ez a hely: Bács-Kiskun ságok na©obb anyagi áldó- Hasonló szikes, erodált ta­me©ének Dömsőd és Kis- zatok nélkül alkalmazhatnak. lajok bőségesen találhatók kunlacháza közötti térsége. pl- teljesen kikapcsolták a Csongrád megyében is. Még­Járnak ide szoviet boleár talajjavításból a szerves trá- is tartja még magát az a té­jarnak ide szovjet, bolgár, fíyázást> azon €gyszerű ln. ves közhiedelem, ho© akis­szovjet, román, csehszlovák, jugo- doklással, ho© előbb a ta- kundási talajjavítási mód­szláv, kínai, arab, német és karmánybázis megsokszoro- szerek nem valók ide. Pedig osztrák tudósok... A Nem- -ása révén gazdag állatte- a Dél-alföldi Mezőgazdasági zetközi Talajtani Társaság nyésztést kell teremteni, Kísérleti Intézet ma már Egymillió holdért... ... , _ , . mert logikusan csak ezután kész receptekkel tudna szol­talán éppen Szunyogpuszta lehetséges a termőtalajok ja- gálni Csongrád me©ei tsz-ek, miatt rendezte Ma©arorszá- vitásában a szerves trá©a állami gazdaságok számára gon a szódás szikesek javi- tömeges felhasználása. is. Lehangoló, ho© ma még tásának szimpóziumát. Ebből klcsi érdeklődés a leg­ez alkalomból 29 nernzetku- lnkk Ac fXUU 8 ^'obb módszerek . ... . , ,., fOUU CS LŐDD Iránt. Kutatok panaszolták, tanulmányozták az H- J ho© sok befejezet téma pté teni eredmenyeket A kiskunsági szikre tele- ben vaskos dossziékban. A pült állomás tőszómszédsá- ma©ar mezőgazdaság kin­gában jelenleg is holdanként <sei ezek, melyeket évtize­140 mázsa körüli zöld takar- óes tudományos munka árán inánytömeg érik kasza alá. tettek az asztalra... A ma­A második és a harmadik ©ar talajjavítási módszerek növedékkel együtt az idén is is kapósabbak külföldön, A szúnyogpusztai szikjaví- 70 mázsánál több száraz szé- mint itthon a saját, pátriánk­hi'ínnmirt idr Hrr. r'át kínálnak ezek a ©epek. ban. E© tudományos osz­tó állomást 1902 ben dr. Her A tudomány hat^t beszé- tályvezetó - útban hazafelé ke tíanaar processzor alapi- ,jesen mutatják az ellenőrző — í© ma ©arázta ennek totta, akit később éppen a parcellák, melyeken éppho© okát: az újtól való Ismert szódás szikesek javításában csak elborítja a talajt a ma©ar paraszti tartózkodás végzett úttörő munkásságé- gyenge fűtakanó. Tizennyolc ez még. Minden új dolog ,J „ - féle talajjavítási kísérlet sok kockazattal jar. Es ha nem ért a Munka Vörös Zászló jsmételésben jobbnól jobb ikerül? Pedig vállalkozó Erdemrendjevel tüntetett ki eredményeket mutat A ©a- szellem nélkül a legjobb kormányunk, majd Kossuth- korlati gazda tudománvos tó- módszerek sem érnek sokat ÜtLT'mi n.élkÜ1 61 sem ,tudT Előző napon e© termelő­^ LLtah^t h«7DnSI í .donte?''., hbgy a sok ló szövetkezeti pártralapszerve­l.old na©-obbrészt haszonta- közül melyiket válassza. Az _et ta<*evűlésén voltam lan szikes talajnak a megja- egyszer megjavított szik év- rdeolóeiáróL világnézetről' vitásáért a gazdaságos ter- ről évre jobb eredményekről sSnsta haz^téáfróf vi­tark°tik- A< szá?tóföIdi SS a tammunisták. U Üi kii művel&be fogott sziken a ügy ]áttam> senki sem ér­szegedí Dél-alfoldi Mezőgaz- búza és a rozs mellett jó .-ff- homr az úi tudomá­dasági Kísérleti Int^t ke- terméssel fizet már a takar- J^ek HSa belében Herke Profos zor mányrépa is. miféle összefüggésben van a irányításával. A mostani szu- A ^áomtoyo, alaposság- világnézeti neveléssel. Ho© gal összeállított kísérletek mi köze az ideológiának az valamennyi kérdésre egyér- agronómiához? ... Azt hi­telmű választ adnak: mit szem, itt valahol e© másik Kapunyitás a KlSZ-táborokban: július 2-án Július 2-től augusztus 26-ig — négy csoportban — csaknem 29 0Ü0 egyetemista és középiskolás népesíti majd be a KISZ 32 központi és nyolc egyetemi ifjúsági építő­táborát A jelentkezések lezárultak. Már augusztusra is minden hely foglalt a táborokban. Az előzetes adatok szer­rint a gyengébb nem képviselői közül több mint 19 000-en kapnak beutalót, fiúk mindössze 9600 helyen osztoznak. Az ifjúsági építőtáborok idei jubileumi esztendejében a tervek szerint 2.5 millió munkaórát teljesítenek a fiatalok. Az elmúlt 9 esztendőben kevés híján 200 000 középiskolás, egyetemista és főiskolás mintegy 13 millió órát dolgozott a különböző feladatok megoldásában. Egyebek között a hanság és a bodrogzug egy részének lecsapolásával mint­egy 300 kilométer csatorna megépítésével és csaknem 200 000 köbméter föld megmozgatásával 35 000 holdat tet­tek megművelhetővé. Azt az iskolát, ahonnan a legjobban dolgozó fiatalok kerülnek ki, a KISZ Központi Bizottságának emlékzászla­jával, illetve oklevelével tüntetik ki. Azok az ifjú kommu­nisták, akik immár ne©edik éve elnyerték a beutalót, a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét, akik pe­dig ötödször vállaltak részt a feladatokból, a KISZ arany­koszorús jelvényét kapják meg. Kemping" a sugárúton nyogpusztai jubileumi talál­kozón Harmati István és Szekér Tamás, Herke pro­Í^Z Jütoal^elle^ miért kel1 cselekedni. A ku- na© munkaterület kezdődik, ^t^iárá^ mutóttlk be tatók ~ Ha2mati l8tván 8 taIán nagyobb, mint a Kis­tó miní Szekér Tamás, akik az el- kunság és a Hortobágy ^t^Stty^hTS hzenöt esztendő leg- együttvéve, mezőgazdaságunk számára. nagyobb reszet >" ma már bőven terem Kádár ipari tanulókat alkalmai a Pincegazdaság. Ai Ipari tanuló azerzódéi­megkótés ós megbeszélés Szeged, Tábor n. 3. szám. Munkaügyi osztály. a pusz­Az e©k«r kopár sós pusz- [l,^,4! "rÜ'+'te tán T kísérleti parcellákon k!d°1goz^k, hat" és s kutatóállomás által lpbetos6geit [*; S fenntartott üzemi táblákon b'Z?nyítolt tudományos teny, ,hol_ ho© a kisparcellás kísérle­tek eredményei az üzemi méretű termelésben még a vártnál is na©obb sikerek­kel szerepelhetnek. A javí­tott ©epeken az őshonos, kevésbé értékes fűfélék kö­vetkezetesen átadják helyü­ket a na©obb fehérjetartal­mú füveknek, pillangósok­nak. Tehát a mennyiségi ho­zamokkal párhuzamosan emelkedik ttt a termesztett takarmányok minősége ls. A szúnyogpusztai állomás­hoz tartozó szabadszállási te­lepen mutatta be Harmati István, ho© ha ú© tetszik, a legértékesebb hereféléket vetni sem muszáj. Kizárólag a kémiai hatóanyagok ilyen va© olyan rendszerű fel­használása révén, maguktól foglalják el a területet. A ma©arázat is kézenfekvő: ezek a jó szántóföldeken is magas költséggel termeszthe­tő pillangósok állandóan je­len vannak a flórában, csak éppen a rossz talajadottsá­F.ok miatt képtelenek az el­szaporodásra. S amint a be­avatkozás révén kedvező fel­tételekhez jutnak, kiszorít­ják a kevésbé hasznos kom­ponens növényeket. A ké­miai talajjavílási módszerek mellett különleges szerephez jutott itt az agrotechnika is. Többek között a talajjavítás nélkülözhetetlen eszközévé vált a késes altalajlazító. A Csépi József Itt verték föl a sátrukat, a Petőfi sugárúti sarkon. Kicsi a sátor, hárman is vannak benne, mikor ne­gyediknek én is odaguggo­lok a „kempingezőkhöz". Kormos János, a kábel­szerelő mester még i© is fölfelé nyújtja a kezét a bemutatkozáskor. Mert ő lenn a né©szögű betongő­dörben dolgozik, sokerű ká­beleket kötöz, a város hangszálait a telefonvezeté­keket szereli. — Korszerűsítjük a száz­éves vezetékeket — magya­rázza a táborverés oltót, Csamangó PáL Megtudom még, hogy ennek keretében a telefon légvezetékeit fali kábelek váltják fel, azokat csatlakoztatják a mélyben futó földalatti kábelekhez. A Szegedi Postaigazgatóság hálózatépítő üzemének dol­gozói; az Április 4 sugár­úton kezdték a vezetéképí­tést e© hónappal ezelőtt és körülbelül június végére Itt is végeznek a huzalok le-, illetve beszerelésével. — Jó is. ho© eltűnik a csúnya tetőhálózat — véle­kedik Pali bácsi. Kormos János keveset szól, a keze sebesen jár az erek között — Minden szálat külön kell átkötni — mondja kérdésemre. — Ebben pél­dául több mint száz ér fut, de volt olyan munkám is nemrégiben ahol né©szei né©száztizenhatot kellett „megoperálni". — Elég szűkös hely van odalenn. — Az. Szűk és főleg na­gyon hideg — fölnéz, mo­solyog — de én már ezt csinálom tizenöt éve. — Miért van szükség a sátorra? — Neho© valami zápor meglepjen bennünket. A szigeteléseltet nem érheti nedvesség. A serkenő bajszú Helen­bai József az ólomhüvelyt készíti elő — ő itt a tanít­vány — a hüvelybe for­rasztják majd a kész kábelt. Tudják, ho© fontos és sür­gető a munka, amit végez­nek. .A múlt héten ezért ál­dozták rá a szabadszombat­jukat is. Csamangó bácsi azt is mondja, írjam meg, hogy türelmet kérnek az előfizetőktől; ők mindent megtesznek, ho© mielőbb és minél jobban végezzenek a „hangszálak műtétjével". Simái Mihály 5M négyzetméter esftnnen­tea paprika­palánta olcsó áron eladó. Táncsics Mgtsz. Deszk. x A szeged-rókud Iskola Igazgatósága 1967—63. tanévben le megnyitja I. évfolyamon az ének, zenei, III. évfolyamon uz angol nyelvi tagozatú osztályokat. Mind­két tagozatra 1967. Június ívig lehet még Jelentkezni az Iskolában. Szabadtéri érettségi Ebben a tanteremben a mennyezet az ég, a falak a fák, a diákok ünneplője — overáll. Toll helyet kala­pács, véső és szerszám van a kezükben, s nem ők áll­nak az érettségi asztal elé, hanem a zöld füvön a vizs­gabizottság tagjai sétálnak nz érettségiző diákok köré. Ebben a szabadtéri tante­remben mindenütt gépek né©es csoport tagjai szur­kolva várják társaik ered­ményét A fekete, vidám képű Zatykó István, jelesé­vel — amit kévekötő-arató­gépen szerzett — megnyu­godva meséli kérésemre to­vábbi elképzeléseit: — Felsőfokú gépipari technikumba jelentkeztem. Ha nem vesznek fel, szak­munkásnak megyek. láthatók. Arató-, cséplőgé- . . . . pek, traktorok, ültető-vető- ,, A SZ3 KOS Ita S 10 gepek, tárcsás boronák, ko- " J rzikéretzSeztéffiolóderen lehetőségeket ad" mutatják be szakmai tudá­sukat a Mü. M. 600-as ipa­ritanuló-intézete mezőgaz­dasági gépszerelő tagozatá­nak először érettségiző diák­jai. — Elég jó lehetőséget nyújt szakosításunk — kap­csolódik a beszélgetéshez a nyurga Semperger László, aki tegnap fejezte be a gya­korlati vizsgát. — Ezzel a képesítéssel elmehetünk gép­szerelőnek, betanított és * ' I , r_ ii szakmunkásnak, műszaki TUI VagyOK rajia... tisztviselőnek és segédkonst­ruktőrnek. „Örülök, hogy Új szolgáltatás a szegedi Patyolat Vállalatnál a ©-apjútartalmu nadrágók éltartósítása. Vegytisztítás + éltartó­sítás ára: 20,10 Ft. A nadrág éle ezen eljárás ha­tására hosszú ideig megmarad. Vegye igénybe Ön is! xS 134 533 A csoportosulás közt elő­ször alig veszem észre az egyik vizsgázó diákot, Po­lyák Józsefet Kattogás, el­haló zörejek a DT 413-as lánctalpas traktoron, s a vizsgabizottság félrevonul megbeszélni az eredményt. A feladatokról Tóth Sándor igazgatóhelyettes tájékoz­tat: — Tengelykapcsoló beállí­tás és gyújtás szerepelt a té­telében. Úgy vélem, sike­rült A szomszédban D4K trak­torral győzködik Szabó An­tal. A gép önindítü.ianak karbantartásával, bekötése­vei, a gép ellenőrzésével foglalkozott reggel fél nyolc óta, mióta gyakorlati érett­ségi kezdődött. — Nagyon izgultam, örü­lök, hogy túl vagyok raj­ta — törli meg a homlokát A tizennégy diák közül már majdnem mindenki sor­ra került, a tegnapi tizen­Közben a jó tanuló Sze­rezla Lászlót faggatják a ta­ffiárok a burgonyaültető gép tudományáról. Aztán, míg a tanárok a jegyet megbe­szélik, Tombácz Antallal, Juhász Sándorral és a töb­biekkel körülvesszük Sze­rezla Lacit, s nekem is el­magyarázza a féktávolság beállítót, amit meg kellett javítania. Én persze nem merem megmondani, hogy fogalmam sincs az alkatré­szek rendeltetéséről, inkább gyorsan megkérdem, hová jelentkezett? — A gödöllői agrártudo­mányira . .. Közel a szakmához — Általában szakmájuk­hoz közeleső pályát válasz­tottak a gyerekek — mond­ja László Nándor, az inté­zet igazgatója. — A hu­szonnyolc érettségizőből tí­zen jelentkeztek felsőfokú iskolákba, egyetemekre. Re­méljük, megállják a helyü­ket. A ©akorlatá vizsga vé­geztével rövid megbeszélést tartanak a vizsgabizottság tagjai: Csiszár József érett­ségi elnök, a Munkaügyi Minisztérium munkatársa, Németh Zoltán, a gépipari technikum tanára, Szabó Lajos, a dorozsmai „bázis­üzem'' mérnöke, Zombori András, a SZOT munkatár­sa, a szakközépiskola igaz­gatója és tanárai. Csiszár Józsefet az eredményekről kérdezem. — Az eddigi vizsgák alap­ján állíthatom, hogy a ©e­rekek felkészülése jó. Az írásbelin túl vannak, a gya­korlati vizsga mintha egy fokkal jobb lett volna. A vizsgaeredményekről még korai nyilatkozni, a szóbeli vizsga dönti el, 26—27-én. Jakab Agracs Savaria Szegeden „Ezen szivarkakat meg­érkezésük után azon állami és fmsz-i boltokon keresz­tül hozza lehetőség szerint forgalomba, melyek Ide­genforgalmi fo©asztókat látnak el. Későbbiek fo­lyamán a Savaria szivarka ellátása folyamatos lesz" — írta a napokban a szegcdi elosztónak Szabó György, a Ma©ar Dohányipar osz­tályvezetője. Levele ma­gyarra fordítva körülbelül azt jelenti, ho© kevés Sa­variát küldenek, tehát ne adjanak belőle minden do­hányboltnak. De miért nem Jőn tCbb, s miért nem jött eddig e© szál sem? Budapesten már május eleje óta kapható! Most. a vásár után viszont idezúdították a BNV-ciga­rettát, melynek ©ártasi száma azonos a Savariáé­val, csak a csomagolása és az ára más! Tudom, az esetet Ismét meg lehet ma©arázni: bi­zonyára u©anazon a gépen készül mind a kettő, s az alkalmi jellegű BN V-t előbb le kellett gyártani, mint­sem az egész országot el­látták Savariával. Ám a ma©arázkodás még Ilyen jelentéktelenebb fl©ben sem ér sokat Nem kellett volna idő előtt megjelen­tetni a Savariát Az új ©ártmányok bevezetésén*; legrosszabb módszere a hi ánykeltés: annak idején a Fecskénél sem vált be A Savaria jó cigaretta, s nem is drága: méltó a száz éves ma©ar dohányipar hoz. A kirakatpolltika an nál méltatlanabb. Ü© vé lem, nem idegenforgaim célokra, nem a külföldiek nek, még csak nem is csu pán a pestiek számára szándékozták forgalomba hozni. Va© ha igen — mondják meg ma©arán! F. E. Makacs Dacos e© szódásüveg Ha e©szer megmakacsol­ja magát, ő nem adja! Nem és nem. Néhány kor­tyot szűkölve kicsorgat u©an az elején, de az­tán — mintha eldugaszol­ták volna — órzi híven a rábízottakat. Nem és nem! Es ilyen fura természetű a párja is. Hiába kólintom főbe, il­letve kallantyúba e©re erélyesebben. A harmadik — mert ho© hármat hoz­tam az aranyosakból szomtáhozó magamnak és családomnak — csodák­pcnriáia mégiscsak eregeti lassan a belétáplált vizet. Csak mintha nem az az igazi volna ez se! Illetve mintha csak víz­nek volna az igazi. Nincs lelke ezeknek a szódavizeknek, kéremszé pen. Ha leheltek is belé­jük, ú© látszik sietve ki­lehelték. Most aztán vihe­tem vissza kicserélni a lel ketlenjeit. Meg is kérdezem majd ugyan kinek van lelke for­galomba hozni ezeket a makacs italkúlönlegessége­ket? S. M. Devizabűntettek Üzérkedés, devizagazdálko- dálkodást sértő bűntett és dúst sértő és vámbúntett mi- üzérkedés miatt indult eljá­att indított eljárást, a Csöng- rás Konkoly Antalné Szeged, rád me©ei Rendőr-főkapi- Pulcz utca 6. szám alatti la­túnyság Patai Imre 31 éves kos ellen. Külföldiektől 14 fürdőmester, Szeged, Kos- orkánkabátot vett át érléke­suth Lajos sugárút 67. szám sítésre: Kétezer forintot adott, alatti lakos ellen. Külföldi- át. külföldieknek, mig 11 or­ekkel ismerkedett, meg, akik kánkabát arával ados ma­három alkalommal 19 orkán- radt. A rendőrség az orkán­kabátot, 50 szivacs fejken- kabátokat lefoglalta nala dót. 10 darab szivacskosztü- Konkolyné a Tvlarx téri pia­möt és öt zsebrádiót hagytak con és a Tisza szálló előtt nála értékesítésre. Patai e is megszólított külföldieket, vám alá eső cikkekért 20 000 akiktől különféle vám alá forintot adott át külföldi ál- eső értékeket vásárolt, s lampalgároknak. Patait le- azokért. 1400 forintot adott tartóztatták, s ü©ét átadták at. Ügyében a vizsgálat be­a fővárosi főügyészségnek fejeződött, s vádemelésre át­vádemelésre. adták a fővárosi ü©észség­Hasonlóképpen devizagaz- nek. Szerda, 1967, június 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 k

Next

/
Oldalképek
Tartalom