Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-16 / 140. szám
Júliusban: finn — magyar barátsági hét Finn vendégekkel találkoztak tegnap délelőtt az újságírók a Magyar Sajtó Házában, Eino Henttu, Kouvala terület szakszervezeti és békebizottságának elnöke és Ilkka Christian Björklund, a helsinki televízió szerkesztője, az Országos Béketanács meghívására érkezett Magyarországra. A sajtótájékoztatón elsőnek Ilkka Christian Björklund a finnországi békemozgalmakról, a két ország békemozgalmainak kapcsolatáról, erősödéséről számolt be, majd a július 17-től kezdődő magyarfinn barátsági hét programjának előkészületeiről beszélt. Látványosságot és tanulságot ígér Szépülnek, épülnek a mezőgazdasági kiállítási pavilonok Madártávlatból kissé csa- Neves fővárosi tervezők tapasztalattal szolgál majd íóka a kép. Az Országos Me- dolgozták ki az új pavilo- „a hőenergia felhasználása a zőgazdasági Kiállítás szép nok modern struktúráját, mezőgazdasági üzemekben" látványa inkább csendéleti belső dekorációját; szobro- témával foglalkozó kiállítás, hangulatot sejtet. A kapun kat és festményeket helyez- S ha már a szegedi táj földbeiül látni, mily szorgosan nek el az arra alkalmas te- művelőit különösen érdeklő szépítik, építik a nyári nyi- reken. Érdekes építészeti témánál tartunk, hadd újsátásra készülő pavilonokat. megoldással, művészi kivite- góljuk el, ho© A mezőgazdasági kiállítás lezéssel építik meg az 1440 „sok kezű" kisgépeket látlátványosságot cs tanulsá- né©zetméter alapterületű hatnak majd. got egyaránt ígér. kertészeti pavilont. Univerzális zöldségszedő géA földművelő gépek, gazdái- Üj épületben mutatja be peket, dughagymaszedő, kodásj módszerek és szántó- az általa ajánlott, korszerű ha©mabetakarító, dugványföldi termékek parádéja e©- istállókat, ólakat és beren- répaültető és hasonló masiben a szövetkezeti gazdák dezéseket az AGROTERV. nákat. millióinak iskolája. önálló (1400 négyzetméter No de a sok „okosító" látMint Vörös Jenő főmér- alapterületű) pavilonban mu- vány után pillantsunk be r.ök elmondta, a Kiállítási tatkoznak be a külföldi cé- e© olyan helyre, mely a Iroda arra törekszik, ho© a gek. szemnek szerez ©önyörűséparasztság kulturális-esztéti- A Csongrád me©ei szö- get. Az 560 né©zetméter kai nevelését is szolgálja a vetkezeti gazdák, elsősorban alapterületű dísznövény "páterek és pavilonok művészi a Szeged környéki tsz-ek vilonról van szó. Cserepes kiképzésével. számára különösen hasznos A képlet végtelen egyszerű Pillantás egy szocialista brigád életébe 000 szeresét voniák le a dolgozók prémiumából. — Azért szükséges ilyen rendkívüli precizitás, mert a rossz, csalós mérőkre az állam va© a fo©asztó fizethet rá milliókat — mondja LőAnnak idején a férfiak gához kisfiát. Űjból beosztot- nem is lehet, mert az előirámegcsóválták fejüket: elekt- ták szabadidejüket, főztek a sok igen szigorúak. E© mérő romos műszerek között mit gyerekre, hordták neki az hibájáért a rajta végzett keresnek majd az asszonyok? ételt Amikor SzamaSné munka értékének minte© 40Azota közel tíz év telt el, s „ "«- 1— -3-1— az idő sok mindent eldön- lott a kórházból, s otthon látott, sok mindenre válaszolt badozott, naponta felkeresAz áramszolgáltató vállalat ték. Takarítottak, elintézték mérőhitelesítő műhelyét, an- a ház körüli munkát, ahogy nak sikereit ma együtt em- eZ náluk természetes... legetik az asszonybrigáddal. Munkájuk példaképpé vált még gj tsmáskodó férfisk előtt is. E© délelőtt voltam Az „aranyos" brigád öt ta- winger Mária birgádvezető. vendégük. Az asszonyok e©- gú, a nevek ide kívánkoznak A szigorú feladatokat évek szerű szavakkal emlékeztek a papírra: Szurmai Sándorné, óta pontosan teljesítik, az a közösen eltöltött évtizedre. , — •„„. „ ,,. - - , - , . , . dr. Kerenyi Zoltanne, Tatar eredményt országos munka* Antalné, Polonyi Jánosné — versenyben elért jó helyezé— Életünkben tulajdon- és az e©etlen férfi — Sar- sek> most legutóbb pedig képpen semmi rendkívüli, man Ferenc. Akik később ötüknek a törzsgárda aranykelttÚ^holg0fTókvetíra2 beléptek' Wenner K,ára> A1" plakett kitüntetése jelzi, kellett. Aho© a kovetelme- mási Istvá Kovács Józseí. * J nyek parancsolták — fogai- , . A képlet végtelen e©szemazza meg mindannyiuk ne- né> sfrk Ferenc Denes K.a- ^ ^ munk já közös_ vében dr. Kerényi Zoltánné, rolyné dr. Simándi István- szel,em_ EIéréséhez azonaz e©ik brigadtag. né, Lo winger Maria, Dunai Az „aho© kell" egymás K. Lajos. A mai kollektíva is eletét, a hétköznapokat meg- megérdemli a dicséretet munzöld-, illetve virágos növényeket, sok színben pompázó vágott virágokat, szebbnél szebb csokorkötési módokat mutatnak be itt. A szegedi táj híres termékével, a fűszerpaprikával a szegedi Új Élet és a Móra Ferenc Tsz, továbbá a röszkei Kossuth és a szatymazi Béke Tsz jelentkezett. Csongrád megyéből összesen 19 tsz és 2 állami gazdaság mutatja be kiváló termelési eredményeit a kiállításon. A homok közismert gyümölcsét, az őszibarackot a szatymazi Béke Tsz és a zsombói Gyümölcskert Tszcs mutatja be a fővárosi kiállításon. A világhírű makói vöröshagymával három makói tsz és e© csanádpalotai gazdaság reprezentál. B. ö. Érdekazonosság Erdeke-e a munkásnak, ho© vállalata kifogástalan árut szállítson a megrendelőknek? Attól függ, milyen közel van egymáshoz az egyén és a vállalat érdeke. Ha „döcög a szinkron", akkor a munkásnak teljesen mindegy, ho© kifogástalan-e az áru. va© szükség van-e egyáltalán az általa előállított termékre. Az egyén érdeke ilyen esetben kizárólag a százalékokra korlátozódik, mint ahogyan a vállalat is csak a mutatók bűvkörében éL Kérdés, ho© az új gazdasági mechanizmusban jobban közelít-e e©máshoz az egyén, s a vállalat és sán hallottam, hogy valaki aggódva szólt a férfiöltönyök sorsáról, arról, ho© meddig marad az a profi! a szegedi vállalatnál. Érdekes kérdés: tényleg meddig marad náluk a férfi öltönyök ©ártási joga. El veheti-e más vállalat, illetve valamely felsőbb szerv átadhatja-e parancsolóan másik ruhaipari vállalatnak a ©ártás jogot? Más szóval: ki dönti el, ho© milyen terméket állítson elő e© ilyen ruha©ár? Végső soron a vásárló fogja majd eldönteni. Ha a szegedi ©'ár dolgozói ki váló minőségű öltönyökéi végső soron a népgazdaság készít k eif0eadhstóárat érdeke. Valószínű, ho© a Lmek ^^SS0 ^kor van remény a további ©-ártásra is. Ha a vevő nem keresi a szegediek öltönyeit, nem kell felsőbb intézkedés. Ez az „intézkedés" éppen elegendő arra, ho© elvegye tőlük egy jobban dolgozó ruha©'ár az öltöny©ártás jogát. Itt már jelentkezik az érdekazonosság, s az az elv. ho© a termelés nem ér véget a termék előállításával, hanem tovább tart, egészen az eladásig, sőt a vásárló később jelentkező értékítéletéig, ho© újból keresi-e, me©ásárolja-e a nevezett ©ár termékét. legteljesebb érdekazonosság alakul ki, mert. uralkodóvá válik az a generális elv, ho© a termelés nem ér véget a termék előállításával, hanem csakis a realizálással fejeződik be. A vállalat tehát kilép a mutatók „teljesítésének" vákuumából és tovább kíséri cikkeinek útját érdekeivel is. Az e©én, a munkás anyagi és erkölcsi érdeke szorosan tapad az általa előállított termékek sorsához, sőt még ahhoz ls, ho© milyen terméket ©ártson a vállalat. Az „e© termékes" vállalatnál, va© profilgazdánál nincs vita, a hangszer©ár nyilván hangszereket fog ©ártani az új gazdasági mechanizmusban is, a bútor©ár bútorokat, a ruha©ár pedig konfekcióáruHa keresik a megtermelt árut, akkor további ©ártásra lesz lehetőség, amely biztosítja a megfelelő nyereséget a vállalat részére. A munkások bére pedig nem független a vállalati nyekat. De a ruha©ár eseté- reségtől. Ilyen érdekazonosben már érdemes megállni ság egészséges és előrevie© pillanatra. A Szegedi Ruha©ár e©ik termelési tanácskozávő gazdasági életünkben. G. I. kájáért: jelenleg a szabvány ban olyan hétköznapi atmoszférára van szükség, mint amilyet az asszonyok teremtettek maguk körül. Áldozatkészséggel, emberséggel. Tartályok — föld alatt szépítő, na©szerú emberi cselekedetek sorát jelenti. A ..... szakadatlan helytállást kék- előírásainál na©obb kovetelíedeles irkába, a brigádnap- mények szerint javítják és lóba je©zik. Nem íráshoz hitelesítik a fo©asztásmérő- F© fogadalmat tettek valoszokott kézzel, csak félmon- ket Napi 20—24 mérő kerül sággá: ők valóban szocialista da tokkal. ^ le az elektromos szabályozó- módon élnek és dolgoznak. gondratuk három ©erekét" padokró1' de nindS' Matkó IstvAn — néhány lappal tovább: — },Sz.-né bent volt a kórházban, mj addig vi©áztunk gyerekére. Jártunk hozzá takarítani." Dátum, aláírás. Sorolhatnám tovább, az évek krónikájában lelhetnék többre is. De felesleges. A miértekre két történet is elegendő. • Polonyi Jánosné törékeny, feketé hajú fiatalasszony. Műszerész. Egész nap mérőket — aho© köznyelven mondják — villanyórákat ja5 ít. Cseréli a hibás alkatrészeket. O mondja: — Dénesnén látszott, hamarosan beteg lesz. Meg se lepődtünk, mikor kórházba vitték. Ma már ú© emlékszem, előre elterveztük magunkban, mit teszünk. Dénesné három '©erekével e©edül él, magára hagyva, rokonai sincsenek a közelben. Hát kire maradtak volna három hónapig a kicsik? Amint beszélni lehetett vele, megnyugtattuk: mi majd gondját viseljük a ©erekeknek. Órarendet csináltunk, mint az iskolában szokás. Már nem emlékszem pontosan a beosztásra, de tudom, közülük e© sem szenvedett hiányt. Vasárnaponként ünnepi ebédet is kaptak. Mindannyian dadáskodtunk. Amikor Dénesné megköszönte a segítséget, csak ennyit válaszoltak neki: „Ne köszönd, te is u©aní© tettél volna, mert ez természetes." Dénesné meg©ógyult, brigádtag lett, és sokszor emlegeti ezt a három hónaoot U©aní© gondolkodtak, cselekedtek az asszonybrigád tagjai Szurmainé esetében is. Szakács Lászlóné vette mar(Somogyiné felv.) öt darab (e©enként 300 hektoliteres) tartályt helyeztek a földbe süllyesztett medencébe a MÉK szőregi tartósító üzemében és szeszfőzdéjében. Idén u©anis 1 millió forint beruházással átalakítják, korszerűbbé teszik a szeszfőzdét, az öt tartály elhelyezésével újabb 15 vagonnal növelik a cefretároló edények befogadóképességét. Estétől hajnalig* Éjszaka a pékek között különösen a fiatalok sért' meznek. — A termelőcsoportokbcl nem hiányozhat senki, itt szalagrendszeren dolgoznak, ha beteg valaki, másnak kell beugrani. — Mit a múlt hónapban is, egy hétig az üzemvezető dagasztott. A kelesztő kamrákban kerek tésztalabdacsok gu300 literes csészékben Bu- rulnak a szalagra, onnan bori Antal értő kezeire, a rakják aztán hatalmas tepnehéz dagasztógépek mun- sikre a zsömlének valókat, kájára várakozik a kovász. Két nő — betanított munEzt még a délutáni műszak- kások — és négy férfi szakban dolgozók készítették munkás gyakorlott mozdulaelö. Este 10 óra felé jár az tokkal, szó nélkül serényidő, s már 8-kor megkez- kedik a gép előtt, dődött a dagasztás. Közben __ j^ kérem, CL Qép a, mi újabb csészékbe készít ko- normánkra van beállítva, s , , , , vaszt a mester. nem várat magára. — Ungi / nŐUlnOK — Tizenket eves korom Ferenc nyugdíjas itt a leg- , óta csinálom ezt a munkát idősebb, Fülöp Magdolna a n É7n itfíK — mondja - annak pedig legfiatalabb. A szocialista W már lassan negyvenöt éve címért versenyző brigád veleSZ" xr a. zetője, Erdős András is köz— Nem fárasztó ez az éj- tük van, azt mondja, ha elálmosodna valaki, majd ő fütyörész közben. Négy olajfűtésű kemence van a következő helyiségben, itt már a terem hőmérséklete is 30 fok fölött van. A sütés egy-egy be'"-f"/""* vetett tételnél csak percekig rogneK az első villamosok, firaftaiT-t tart, s a zsömlék szintén utasaik már me©ásárolhatemeikeaik, szalagon utaznak át a kész áruraktárba. Tóth Kovács szakai munka? — Aki szívvel végzi, annak nem. Ropogós-pirosán Juhász Antalné megnyom egy gombot, a edény magasba aztán megbillen. A jó illa• ' f , cii uí cirw. l-cti Uct. i l/M( iYUUU.L öUmlTrraa guitöszahlgon Antalné irányításával válómáris ott sorakoznak az egykilósra kerekített tésztacsomók. Aztán a szakajtókban kinyúlnak, meghíznak Lassan hajnalodik, telnek a kenyeres és a süteményes ládák. Négy órakor érkeznek a gépkocsivezetők, rakodók. Kovács Béla az első. Ö szállítja a ropogós kifliket, zsömléket a Marx téri, a Dugonics téri és a Széchenyi téri pavilonokba. Mikor a városban végigzörögnek az első villamosok, gatják, ládákba rakják, s már az üzletek megrendelése szerint szállítójegyekkel készítik elő a sütemés Farkas Csamangó £yfet a hajnali indulás" kissé, Józsefné a kemencék elé gurítja a pirulni kész kenyérnek valóval megrakott kocsikat. Ott Márton Mihály vető, 35 perc múlva pedig Solti Balázs kisütő keze nyomán már ropogóspirosán sorakoznak a friss kenyerek a kosarakban. — Nincs megállás, minAz üzemvezető dogosztott az első ják szokott reggeli süteményeiket. Kispéter Imre Alsóváros, Móraváros és a belső városrész üzleteibe viszi a kilós, kétkilós finomfehér és fehér kenyereket. Vele együtt indítja a gépkocsi motorját Boldog István is, meg a többiek. Egy-kettő közülük még veszekszik, vitatkozik az éjszaka dolgozóival, mert a megfeszített munka ellenére is, megint nem készült annyi friss áru, amennyi a reggeli „terítéshez" szüksé ges. A háborgás majd tovább gyűrűzik: a boltos, s végül a fogyasztó is reklamál, hogy miért nincs elég meleg kifli és kenyér? Igaz. a váltás már megérkezett, egy-két órán belül pótolják az elmaradást, de ezt Éjféltájt ő főzi adag feketekávét. — Az éjszakásoknak már raaffí srs st ssnxr* üzemvezető és Róvó Ferenc Kísérőim arról beszelnek, ©ártásvezető arról is tá- h°6y kevés a szakmunkás, jékoztat, hogy innen, a Tol- az uzem Állandóan létszámbuhin sugárúti sütőüzemből biá"nyal kÜ2d- ök> , R°vó> már a gyárakban dolcoZ(Sk látiák el kenvérrel KzeeeH Csöke es Búbon valamikor a. .5V ei uoigozok ion Kenyerrei bzeged ,, npkmpsternél nem fnssen elvezhetik. A 120 ezer lakosanak e©har- £§£a£fknnal a pekmesternel munka apró zökkenőit vé— Akkor nehezebb volt. gbl0 íka a fogyasztók érzik Amit sütöttünk, el is ad- Az üze™ vezetői, doltuk. Hajnalban hátunkra !?ZÓI.2?L_!udjfk ®zt- ® ap tettük a nagy kosarat, s a süteményt kihordtuk az üzletekbe, meg a piacra. — Miért kevés a sütőipari szakmunkás? — Mert viszonylag most is nehéz ez a munka a keresethez képest. Ráadásul madát. — A tizenkét fajta péksüteményből pedig a szükséglet 90 százaléka itt készül. — Mennyi ez? — Naponta átlag 80 ezer darab, főleg zsömle és kifli. Mojd ő fütyörész A formázógépekből a süteménykészítő teremben kis kevés a szabad este, amit ra törekszenek, hogy az ilyen hibák is megszűnjenek. A nap már rásüt a házak tetejére. Reggel 5 óra múlt. Ungi Feri bácsi és társai civilbe öltöznek, s biciklire ülnek, hazafelé. — Jó reggelt, Szeged! K. J. Péntek, 1967. június 16. d ^'magyarország 3