Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-10 / 135. szám

Lidicei emiék&innepség Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) (Somogyiné felvétele) A színházi emlékünnepség elnöksége, Harmati Sándor beszédét mondja dalmi és tömegszervezetek zási ünnepségen megjelen­képviselői. Elhelyezték az tek közül is­emlékműhöz a kegyelet vi- x^rnaSTé hangjaival rágait számosan a koszorú- ért véget Emlékünnepség a Nemzeti Színházban A Szegedi Nemzeti Szín­házban este 7 órakor kezdő­dött a lidicei emlékünnep­ség a Hazafias Népfront Or­Margit, a Lidice nevű szo­cialista brigád tagja, dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Hazafias Népfront akarnak nyúlni a 22 éve ki­alakult határokhoz — azok aktus az emlékezzenek Lidicére! A volt náci vezetők ugyanis nem változtak. — A rombolás mániákusai nem tanultak a második vi­lágháborúból. Az NSZK ve­zetői is hamar elfeledtek mindent. — Az óceánon túl is sokan elfeledték, mit várt a világ az 1945-ben bekövetkezett békétől. Ma az amerikai szágos Tanácsának és Sze- városi bizottságának elnöke, csillagos lobogó alatt mar­ged városi bizottságának, valamint Szeged társadalmi dr. Kovács Lajos, a városi­járási rendőrkapitányság ve­és tömegszervezeteinek ren- zetője, Hantos Mihály, a dezésében. Az ünnepségen részt vettek a csehszlovák delegáció tagjai is. Az elnökségben foglalt he­lyet: Miroslav Vanura, Jo­zef Pucik és felesége, Milán Mojzisek, dr. Andrej Durej, Jozef Populaj és Vaclav Hanf, továbbá a megyei pártbizottság képviseletében Szilágyi Júlia, a megyei párt­Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, Lácsán Mi­soló seregek Vietnamban fal­vakat égetnek fel, szinte na­ponta megismétlik a lidicei vérontást. S akik részvény­osztalékok növekedésén mér­hályné, Szeged országgyúlé- hetik le a fegyverkezési láz si képviselője, a Hazafias Népfront városi bizottsógá­hasznát, zsarátnokot dobtak a Közel-Kelet amúgy is fe­nak elnökhelyettese. Móczán szü](; politikai légkörébe, Lajos, a textilművek igaz gatója, Radnai Ferencné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, dr. Szendrei József, a Ta­végrehajfőbizottság tagja, a nárképző Főiskola igazgató­Sajnos, Görögországban is fa­siszta katonatiszti csoport erőszakolja rá akaratát a népre. — Ebben a kétségtelenül megyei pártbizottság osztály- ja, Szilbermann Gyula a Li- veszedelmektől terhes nem­~' *• • ' - .... zetközi helyzetben indokol­tan hallatta szavát a magyar országgyűlés és az ország­gyűlés külügyi bizottsága a vietnami háború ügyében, s követelte, hogy az USA kor­mánya vessen véget a viet­nami agressziónak. Harmati Sándor nagy taps­sal fogadott beszédét így fe­jezte be: — Amikor a negyedszá­zados évfordulón azt mond­juk, soha többé Lidicét! — ez már nem kérés. Igazsá­gunk, elszántságunk és erőnk _..„ van ahhoz, hogy megvédjük még. majd Harmati Sándor Lidicére gondoljanak! Akik emberméltóságunkat, kiüs­vezetője, Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára. Harma­ti Sándor, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, Erdős Istvánné szocialista brigádvezető, Fo­dor István, a Haladás Tsz elnöke, Hofmann Márton, az SZMT titkára, Kaliczka dice elnevezésű szocialista brigád tagja, dr. Tari Já­nosné, a nőtanács városi tit­kára, dr. Tóth Károly egye­temi tanár, az Orvostudo­mányi Egyetem rektora, Tombácz Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak elnökhelyettese és Va­szy Viktor, a Szegedi Nem­zeti Színház igazgatója. Harmati Sándor beszéde Az emlékünnepséget dr. fegyver az NSZK-ba, a volt Kedvessy György nyitotta náci tábornokok kezébe, azok azt gondolják, hogy Európára nem jelent veszélyt egy olyan Németország, amely­nek urai Bonnban hozzá sük a provokátorok kezéből a fegyvert és megőrizzük a nagy áron szerzett világbé­két. Miroslav Vanura felszólalása Az ünnepségen na© taps lom építése, s e munkának a közben szólalt fel a Szeged- tartós béke nélkülözhetetlen re érkezett csehszlovák de- alapja. mondott beszédet. Harmati Sándor ünnepi beszéde első részében arról szólt, hogy huszonöt eszten­dővel ezelőtt a csehszlovákiai Lidicében a hitleri fasizmus miként hajtotta végre a má­sodik világháború e©ik leg­szörnyűbb náci rémtettét. —Lidice — mondotta — miként a többi európai már­tírváros: Oradour, Coventry, legáció vezetője, Miroslav Sztálingrád és Varsó véres Vanura. Beszéde elején él­és sikoltó jelképpé lett az mondotta, szívesen fogadták egész világ előtt. Jelkép, a meghívást, hogy Szeged „ . . . .... amely azt példázza: a fasiz- népével e©ütt emlékezzenek .^LtuZTl mus a föld minden tajan Lidice elpusztításának 25. év­©ászt és szenvedést, rémtet- fordulójára. Tolmácsolta ez­teket jelent. után az ünnepség résztvevői­— Lidice sorsa tragikus, de nek, s útjukon Szeged lakói­tanítása fölemelő. Arra tanít nak a csehszlovák nép őszin- í* bennünket Lidice példája is, le baráti, elvtársi üdvözletét. A továbbiakban kiemelte, ho© az itteni emlék©űlés is a magyar és a csehszlovák Végül Miroslav Vanura hangoztatta, hogy a magyar és a csehszlovák nép is kö­zösen foglal szorok ellen, szolidaritásáról biztosítja azokat a népeket, akiket megtámadtak és létü­kért küzdenek. A ma©ar és a csehszlovák nép is együtt világ valamennyi haladó és békeszerető embe­rével a békéért. Az ünnepség első része a hogy száz, sokszáz, vagy sok­ezer embert el lehet pusztí­tani, de nem lehet elpusztí­tani az emberiséget és nem nép e©üttmúködésének, test- magyar és a csehszlovák véri barátságának megnyil- himnusz hangjaival ért vé­vánulása. E© a progra- get, majd művészi műsor munk: a szocialista társada- következett. lehet elhallgattatni az em­beriesség szavát. Ha azt ki­áltjuk: soha többé Lidicét, akkor arra is gondolunk, so­ha többé zsarnokságot. — A magyar békemozgalom küldöttsége — folytatta a to­vábbiakban — a negyedszá­zados évfordulón elviszi a mártírokra való emlékezés virágait az élő Lidicébe. El­viszi üzenetünket is: együtt érzünk, együtt küzdünk, e©ütt győzünk mi, magyar dolgozók veletek abban a harcban, amelynek a célja, hogy a föld egyetlen táján se ismétlődhessék meg az, ami Lidicében történt. Ezután Harmati Sándor a csehszlovák és a magyar Művészi műsor A műsorban közreműköd­tek csehszlovák színészek is: Vera Avratova balettáncos, állami díjas, érdemes mű­vész valamint két fiatal ta­nítványa, a nagyon tehetséges Katerina Elschlegrová és Jarmila Slezáckova, zongo­rán Karel Jandera; a Szegedi Nemzeti Színház művészei: Szabó Miklós érdemes mű­vész, Gyimesi Kálmán, Gre­gor József, a KISZ Balázs Béla irodalmi színpada — nép barátságáról, együttmű- szólista: Sz. Szabados Margit ködéséről beszélt, majd meg- — a színház zenekara Vaszy állapította: Viktor érdemes művész ve­— Lidice neve fi©elmezte- zényletével. Az elhangzott tés is. Akik úgy vélik, hogy művek jobbára neves cseh miért ne kerülhetne atom- komponisták: Smetana, Ja­nácek kisebb darabjai, hang­szeres szólói voltak, illetve Glinka és Verdi operáinak részletei. A közönség vas­tapssal jutalmazta a világ­hírű szovjet költő Rozs­gyesztvengzkij Requiem cí­mű poémájának irodalmi színpadi előadását, valamint Miloslav István A Lidicei Gyermek Odisszeája tánc­kompozíciójának előadását. A Versényi Ida rendezte ün­nepi műsort Smetana Hazám ciklusának népszerű részlete, a Moldva zárta. Konferált Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai-dí­jas művésze. A Gazdasági Bizottság határozata: Új rend a népgazdasági tervezésben A Gazdasági Bizottság leg­utóbbi ülésén határozatot ho­zott a népgazdasági tervezés 1868. január 1-én életbe lé­pő új rendjéről. A GB a tervezés új rendjének meg­határozásakor a következő főbb elvekből indult ki: — a reform egyik fő célja, hogy biztosítsa a gazdaságpolitika alapvetői céljainak megvalósítását, a népgazdaság tervszerűbb és hatékonyabb fejleszté­sét; — a gazdaságpolitika konkretizálásának fő esz­köze, a gazdaság központi irányításának alapja a népgazdasági terv; — a népgazdasági terv megvalósítását döntően a gazdasági szabályozás rehdszerére kell alapozni. A vállalatok a népgazda­sági tervben foglalt célok és szabályozó eszközök fi­gyelembevételével önál­lóan határozzák meg ter­veiket. A fenti elvek me©alósítá­sa érdekében a Gazdasági Bi­zottság határozata részlete­sen intézkedik a népgazda­sági terv funkciójóról, tar­talmáról, a tervezés rendjé­ről és módszereiről. Mindenekelőtt kimondja, ho© a népgazdasági terv állami terv, amely meghatározott idősza­kokra kifejezi, konkretizálja a gazdaságpolitikát, megha­tározza a kormány, a mi­nisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a bank­rendszer tevékenységének e©séges és összehangolt kö­telező irányát, a gazdaság­irányítás alapjául szolgáló célokat, eszközöket és az eszközök alkalmazásának módját. A népgazdasági terv ine©alósításáról a gazdaság­irányítás rendelkezésére álló eszközök összehangolt alkal­mazásával kell gondoskodni. A népgazdasági tervnek ki kell fejeznie a gazdasági növekedés haladó tenden­ciáit, a gazdaságfejlesztés céljait, tartalmaznia kell a fejlődés ütemét, a fő arányokat és fejlesztés alapvető társadal­mi, valamint műszaki-gazda­sági feladatait. A terv magában foglalja a célokkal összehangolt fő szabályozó eszközöket, alkalmazásuk irányelveit és íő számszerű mértékeit, va­lamint a célok me©alósítá­sát megalapozó döntéseket. A népgazdasági terv kidol­gozásánál a gazdasági fejlő­dés elemzéséből kiindulva fel kell tárni a fejlesztés lehet­séges fő irányait, a számí­tásba vehető fejlesztési vál­tozások előnyös és hátrányos vonásait. A terv kidolgozá­sának e©séges, központi irá­nyítása mellett felelősségteljes és ésszerű munkamegosztást kell ki­alakítani az állami szer­vek között és igénybe kell venni az ar­ra hivatott intézmények, szervezetek és szakemberek közreműködését is. A határozat kimondja, ho© különböző időtartamú ter­vek egységes rendszerét kell megvalósítani. Hosszútávú — általában 15 éves —, középtávú — általá­ban 5 éves —, és rövidtávú — általában éves — tervek kidolgozása szükséges. A ha­tározat ezután a különböző távú tervek rendeltetését részletezi. A határozat ezután a nép­gazdasági terv me©alósítá­sának eszközeiről intézkedik. Ezek szerint felhasználják a gazdasági eszközöket, ame­lyek a vállalatok működését a népgazdasági céloknak megfelelően irányítják. A népgazdasági terv teljesíté­sét szolgálják a költsé©etési eszközök felhasználásával kapcsolatos döntések, a gaz­dasági tevékenység feltéte­leit szabályozó intézkedések, továbbá azok az operatív utasítások, amelyeket az ál­lam a tulajdonos jogán ad ki. A népgazdasági tervek ki­dolgozását az Országos Tervhivatal irányítja és szervezi, s a kormány elé terjeszti az egységes tervjavaslatot. A tervezőmunkában felhasznál­ja a minisztériumok és az Országos Múszaki Fejlesztési Bizottság műszaki-gazdasági koncepcióit, valamint az egyes ágazatok fejlesztését és a szabályozó eszközök alkal­mazását érintő egyes kérdé­sekben a főhatóságok, ban­kok, szövetkezeti szövetsé­gek, egyes vállalatok és in­tézmények, továbbá taná­csok javaslatait. Az irányelvek me©alósí­lása érdekében az Országos Tervhivatal gondoskodik a tervezés tu­dományos alapjainak rend­szeres továbbfejlesztéséről. Tökéletesíti a tervezés mód­szereit, terjeszti a tudomá­nyos tervezési eljárásokat. A tervhivatal az érintett szer­vek részvételével kidolgozza és szabályozza a hosszútávú, az ötéves és az éves tervek kidolgozásának részletes me­netrendját, munkamegosztá­sát és metodikáját. (MTI) Közéletünk hírei HAZAÉRKEZETT AZ ANGLIÁBAN JART SZOT-KÜLDÖTTSÉG Pénteken hazaérkezett Angliából a SZOT küldött­sége Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel. A küldöttség a Skót Szakszervezetek Főtanácsá­nak meghívására tíz napot töltött Skóciában, találko­zott szakszervezeti vezetők­kel, ellátogatott különböző ipari üzemekbe, Ismerkedett a skót szakszervezetek tevé­kenységével. BÉKEKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT LIDICÉBE Kovács Dezsőnének, az Országos Béketanács alelnö­kének vezetésével pénteken Csehszlovákiába utazott a magyar békemozgalom kül­döttsége, amely részt vesz a Lidice lerombolásának 25. évfordulója alkalmából sor­ra kerülő emlékünnepsége ­ken. y KÖSZÖNÖ TÁVIRAT ARGENTÍNÁBÓL Jüan Carlos Ongania altá­bornagy, az Argentin Köz­társaság elnöke és dr. Ni­canor Costa Mendez külü©­miniszter táviratban mon ­dott köszönetet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Péter János külügyminiszternek az Ar­gentin Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából kifeje­zett jókívánságaiért. Kezdődik a vizi olajszállítás Az elmúlt évben 7 ezer tonna olajat szállítottak ví­zi úton Szegedről a finomí­tó üzemekbe. Ez a módszer — amellett, hogy olcsóbb a szárazföldinél — nélkülöz­hetetlen is: a Tisza—Maros közben rendkívül rosszak az utak. A kőolajtermelő vállalat ezért határozta el, hogy új hajótöltő állomásokat épít. A nehéz időjárási viszo­nyok, a magas tiszai víz­állás ellenére a májusban elkezdődött munka jó ütem­ben halad. A jelentős be­ruházással készülő szepará­torok és tartályok szerelé­sét hamarosan befejezik. Az új állomáshoz öt termelő kutat kapcsolnak, a beren­dezéstől csővezetéken ke­rül az olaj a töltőhajóra, il­letve innen a tankuszálv­ba. Az egyik, régebben elké­szült állomásnál a hét ele­jén megkezdték a töltést is Előreláthatólag a jövő hét elején a Tiszán és a jugo­szláv Duna-szakaszon ke­resztül Szőnvbe érkezik az idei első tankuszály. Országgyűlési bizottságok tanácskozása Ez éri munkaprogramjai tárgyalta meg pénteki ülé­sén dr. Bognár József el­nökletével az országgyűlés terv- és költsé©etési bizott­sága. A bizottság több fon­tos programpontot felölelő munkatervet fogadott el. Előreláthatólag szeptember elején a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentésben szá­mol be a bizottságnak az idei első félévi tervteljesités tapasztalatairól, az eredmé­nyekről és az esetleges gon­dokról, problémákról is. A jelentés megvitatása jó al­kalmat nyújt arra — hangoz­tatták a képviselők —, hogy számba vegyék: az ország­gyűlés s közelebbről a terv­és költségvetési bizottság tag­jai saját munkaterületükön, képviselői tevékenységük során milyen módon nyújt­hatnak támogatást a máso­dik félévi tervek teljesítésé­hez. Az eddiginél behatóbban, alaposabban kívánnak fog­lalkozni a költsé©etéssel — már az előkészítés szakaszá­ban is. Ezt tükrözi a munka­tervnek az a pontja, amely szerint — valószínűleg szep­tember végén — tájékozta­tást kérnek a pénzügyminisz­tertől a költségvetés össze­állításának munkálatairól és a jövő évi gazdálkodással összefüggő gazdaságpolitikai problémákról. A képviselők­nek ilyen formán módjuk és lehetőségük nyílik arra, hogy érdemei észrevételekkel, a költségvetés egészét érintő indítványokkal is segítsék a kormányzatot. A munkatervről és a bi­zottságon belüli munkameg­osztásról beható eszmecsere, élénk vita zajlott le. Felszó­lalt dr. Beresztóczy Miklós, dr. Bodogán János, Brutyó János, Egri Gyula, Inokai János, Nagy József, Nics Já­nos, Ragó Antal és Szőke Antal képviselő. A bizottság az előterjesztéseket egyhan­gúlag elfogadta. Az ország©űlés honvédel­mi bizottsága pénteken ülést tartott a Parlament delegá­ciós termében. A képviselő­ket Pap János, a bizottság elnöke tájékoztatta az or­szággyűlési állandó bizottsá­gok elnökeinek május 5-i ér­tekezletéről, majd megtár­gyalták a honvédelmi bizott­ság ez évi munkaprogramját. Ennek fontosabb témáit — a 18 éves korban bevonultak, továbbá az egyetemi felvételt nyert fiatalok katonai kikép­zésének tapasztalatait — Ró­ka Mihály vezérőrnagy, a bizottság titkára ismertette. Az előterjesztésekkel kap­csolatos vitában felszólalt Antalfia Jenő, Bánóczi Gyu­la, Bőhm József, Gazsó Sán­dor, Kocsis József, Kovács Antalné, Oláh Pál és Szilá­gyi László képviselő. A bizottság a tájékoztatást tudomásul vette, a munka­programot jóváhagyta. Szombat, 1967. június 413. DÉL-MAGYARORSZÁG 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom