Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-07 / 132. szám

KőfleJrkl harminchalos fúrótorony HAZAÉRKEZETT KATONAI KÜLDÖTTSÉGÜNK A magyai- katonai küldött­Bég, amely Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter vezetésével hivatalos baráti látogatást tett a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban, kedden a késő délutáni órákban visszaérkezett Bu­dapestre. HAZAÉRKEZETT BULGÁRIÁBÓL A MAGYAR PARTMUNKÁS KÜLDÖTTSÉG Hazaérkezett bulgáriai lá­togatásáról az a magyar pártmunkás küldöttség, ame­lyet Nagy Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyetese vezetett. SAJTÖTÁJÉKOZTATÖ AZ NDK NAGYKÖVETSÉGÉN G. August, az NDK buda­pesti nagykövetségének taná­csosa kedden tájékoztatta az újsagírókat a Nemet Demok­ratikus Köztársaság folya­matban levő ötéves tervének néhány kérdéséről. A MAGYAR SZAKSZER­VEZETI KÜLDÖTTSÉG LONDONBAN A magyar szakszervezetek háromtagú küldöttsége Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­rának vezetésével, befejezte tíznap® skóciai látogatását és Londonba érkezett. Hétfőn a küldöttség Lon­donban ellátogatott Marx Károly sírjához, a Highgate-i temetőbe, majd Gáspár Sán­dor a londoni magyar koló­nia tagjaival találkozott ROMÁN PÁRTMUNKÁS KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Miu Dobrescu-nak, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága póttagjának, a iasi tartományi pártbizott­ság első titkárának vezetésé­vel kedden román pártmun­kás küldöttség érkezett Bu­dapestre. Tükörsima Tisza menti táj. A fekete földeket mély ke­réknyomok szabadalják to­ronytól toronyig. A hatalmas lántaipas nem bírja terhét a harminchatos toronyig von­szolni. Elakad, a másfél mil­liót érő teherautó „nyakig" merül a sárba. Hét ember egy hosszú acélcsövet emel­ne a betonperemre. Egy csí­kra trikós diktálja az üte­met: — Hopp, húzd meg !.. I Hopp, húzd meg !... Vad János főfúrómestert keresem, akinek a brigádja országos rekordot állított fel: egy nap alatt 783 métert fúrt a föld mélyébe. Fan­tasztikus eredmény. A je­lenlegi technika és az ember szakismerete mellett a tel­jesítőképesség határa. — Jó szerencsét! — lép közelebb a főfúrómester. Fe­jén műanyag védősisak. Ala­csony, inas férfi. Az ilyen alkatúakra szokták mondani, hogy szívós, erős, sokat ki­bír. Sokkal többet, mint a látszat. Falujában, édesapja mellett kitanulta a kőműves­és az ácsmesterséget. Aztán hátatfordított tanult szakmá­jának. A németek kezdtek kutatni a tiszántúli olajme­zők után. Beállt segédmun­kásnak. Huszonnégy évvel ezelőtt volt ez. akkor ünne­pelte tizennyolcadik szüle­tésnapját. Vad János főfúrómester a harminchalos toronynál Ötszázezer méter — Háromezerkettő-három- Talán a munka is az. ezerhárom. — Nem igaz. Minden kút­— Bent maradna-e vala- nál más-más az érzés. — El­melyik szegedi gyárban, ha ragadják az érzelmek Vad — Hány métert fúrt már ennyit keresne? Jánost. — Amikor a magot negyedszázad alatt? — Nem. Rabnak érezném kivesszük, törjük, szagoljuk. — Érdekes lenne egyszer magam a négy fal között. Vallatjuk, van-e olaj, van-e összeszámlálni. — Számlál- Ha nem mond semmit, ak- gáz. Aki szereti ezt a mun­gatunk, segít ebben Dobai kor is látni rajta, hogy sze- kát, sose unja meg. Péter mérnök is. Hozzávető- relmese szakmájának. Ahogy Azt mondja Vad János, leges szám: 500 ezer méter n®zi a tornyot, a küzdelmes hogy a kőzetminta színéről — mond.ia a mérnök. Cso- munkát, meg az elakadt és szagáról meg tudja álla­dálkozik Vad János is, majd lánctalpast, ahogyan magya- pítani, meddő lesz-e a kút, sorolja, hogy merre dolgo- rázza társainak a tennivaló- vagy sem. Akár a laborató­zott az' elmúlt huszonnégy kat- úgy csak olyan ember riumi eredményt is alá mer­esztendőben. tudhat, akinek minden ideg- né írni. — Tótkomlós, Majsa... szála, szíve és lelke eggyé- — S ha meddő a fúrás? felsorol legalább húsz tele- valt a kutatómunkával, a — Káromkodunk egyet, pülést. fúrótoronnyal. hogy hiába dobtuk ki a — A család' i a r pénzt. De ha nem kutatnánk, — Vittem magammal őket. Megfejtik 0 titkot sose élnénk olajat. Igaz? — Feltolja homlokán a sisa- ° ' M°st telepedtek a har­kot és mosolygós szemmel — Mit szeret ebben a minchatos Pontra. A feladat nyugtázza. — De most lete- munkában' *mert: 2100 méter mélysé­lepedtünk. Lakást kaptam — A sikert, hogy a föld glg k®!' .flJrnÍuk" Egyhónapi Szegeden. titkát megfejtjük. — Mennyi a keresete? — Egyformák a fúrások. A posta ifjú mesterei A Szakma ifjú mestere mozga'om több éves ered­ményes múltra tekint vissza a Szegedi Postaigazgatósá­gon is. A KISZ postás alap­szervezetei mindenütt élen­járói e nagyszerű mozgalom­nak, amely alkalmas arra, hogy a fiatalok korábban megszerzett szakmai ismere­teiket tovább gyarapítsák. E mozgalom a Kiváló dolgozó cím elnyeréséért folyó ver­seny előiskolája is. 9 Egy évvel ezelőtt mintegy 1P0 fiatal nevezett be a Csongrád, Békés cs Bács me­gyére kiterjedő Szegedi Pos­taigazgatóságon a Szakma iEjú mestere mozalomba. A bizottságok előtt 111-en szá­moltak be eredményesen. Aranyérmet érő feleletet nyújtottak 28-an. Ugyaneny­nyien kaptak ezüst fokoza­tot, 38-an bronzérmet, a töb­biek pedig oklevelet. A leg­jobbak közül is kiemelkedő eredményt produkált Hra­bovszky Mátyásné, a szegedi 5-ös postahivatal vezetője, Itáukó Pálné hírlapfelelös és Katona József kézbesítő, a Szeged 1. postahivatalban. Mintegy 200 féle ügyviteli teendőről kellett tudnia Hrabovszkynénak ahhoz, hogy a Szakma ifjú mestere mozgalom aranyérmese le­gyen. Ezzel egyidőben kapta meg a Kiváló dolgozó ki­tüntetést és a kétszeres pénz­jutalmat. Annak idején Bu­dapesten lépett a prata szol­gálatába. s további állomás­helyei: Eékéscsaba és Szeged. A felsőfokú prataforgalmi szakvizsgákon is eredménye­sen állt helyt. Hivatalában ötödmagával dolgozik. Mun­kakörét azonban most át kel­lett adnia, mert kismama­szabadságra ment. — Sajnálom, hogy utoljára vettem részt a Szakma ifjú mestere mozgalomban — mondotta — közben ugyanis „kinőttem" belőle. Amit vi­szont általa szereztem, azt a tudást majd átadom a fiata­labbaknak. o A beosztás elnevezése fedi a valóságot: Laukó Paine munkaköre tényleg felelős­séggel jár. Húsz-huszonöt munkatárssal dolgozik együtt. A kollektíva együttes munkáján múlik, hogy a hozzátartozó várrarészben ki-ki időben megkapja a különféle újságokat. folyó­iratokat — természetesen reklamáció nélkül. Munka­köre pontos ellátása után az új ismeretek szerzése volt Laukóné számára is az a plusz, amelyet aranyéremmel jutalmaztak. 9 A fiatal postások legjobb­jai között szerepel a szintén aranyérmes Katona József. A Szeged 1. postahivatal 7 tagú Forradalmi ifjúsági bri­gádjának vezetője. Mihályte­lekről jár be dolgozni Sze­gedre. Közvetlen munkaköre a város másik részén, Pető­fitelepen van. Az l-es utcá­tól a 9-es utcáig járja a há­zakat, kézbesít pontosan és gyorsan. Emellett végzi a postaforgalmi' technikumot. Osztályvezetője, Annabring Sándor a legjobbakat mond­ja róla. Hét évvel ezelőtt, mint 4 órás gyakornok ke­rü't a postára. Aztán elő'ép­tették 6 órás munkakörbe Volt táviratkézbesítő és sza­badság-biztosító, azaz állan­dó „beugró" azok helyett, akik szabadságon voltak vagy hirtelen megbeteged­tek. Mint a tenyerét, úgy is­meri Szegedet. 9 És a többiek? Mindannyi­an megérdemlik az elisme­rést, amiért többre töreked­nek önmaguk és a társada­lom érdekében. Hátra van még egy erőpróba. A moz­galomban eddig résztvevők mindhárom fokozatban ve­télkednek ismét. Júniusban megrendezik a jelvényesek versenyét, amikor is a bronzérmesek is elérhetik az ezüst vagy arany fokozatot. A legjobbak külföldi ju­talomüdülésben vesznek majd részt. L. F. Júliusban fizol a nyári KST Még az iskolai év be sem fejeződött, az OTP fiókjai­ban máris megkezdték a diá­kok takarékbélyegjeinek be­váltását. Az idén a tavalyi­hoz hasonlóan takarékosak voltak a gyerekek és 58 sze­gedi és szegedi járási általá­nos és középiskolából mint­egy 23 ezer iskolás csaknem 1 millió forintot gyűjtött. A következő hónapban ke­rül sor a nyári KST kifize­tésére. A takarékrakodásnak ezt a formáját nagyrészt a pedagógusok, orvraok s ki­sebb részben egyéb intézmé­nyek dolgozói alkalmazzák. Szegeden több mint 900 tagja van a nyári KST-nek s jú­liusban először a pedagógu­sok részére, augusztusban, szeptemberben pedig az egyéb munkahelyeken több mint 1 millió forintot fizet­nek ki. munkát jelent. — És a rekord? — Az nem megy minden­nap. — Miért csinálták? — Mondhatnám azt ls, hogy virtusból. Kipróbáltuk, mire vagyunk képesek. Si­került a magyar rekordot el­emi. Ennyit még nem fúr­tak tizenkettő-egynegyedes vésővel. Egy emberkevés... — Volt-e már veszélyben az élete fúrótornyon? — Volt. A szanki négyes­nél, kitörés alkalmával. Fú­rás közben gázzal telítődött minden vezeték. — Mit csináltak a veszély­ben? — Mentettük magunkat. Amikor minden elkezdett re­megni, elhagytuk a tornyot. Az emberéletet nem lehet kockáztatni... Elhárítja magától az elis­merést. A kutatómunka, a fúrótorony nem engedelmes­kedik egy embernek. Egy ember nem csinálhat rekor­dot sem. A rekordot sem egyedül Vad János csinálta. Huszonhatan vannak a bri­gádjában. Firtatom, hogyan dolgoztak azon a napon, ami­kor 783 métert sikerült el­érniük. — Mindenki szó nélkül dolgozott a saját reszortján. Prímául előkészítettük a dolgot. Kiderül, hogy olyanok vol­tak akkor, mint a megszál­lottak. Ügy nem lehet csak egy alkalommal dolgozni. Most büszke rá a brigád, hogy nekik sikerült a ma­gyarországi rekord. A lánctalpas nem engedel­meskedik, a fekete föld nem engedi foglyát. Le kell szed­ni a terhet a kocsiról. A csí­kos trikós hangja erős: — Hopp, húzd meg !... Hopp, húzd meg !... Ezt a munkát csak az tud­ja elvégezni, aki szereti mes­terségét Vad Jánosék na­gyon szeretik mesterségüket. Gazdagli István Próféták és „próféták" p'urcsán. izgalmasan ír Nádasy László az Üj írás májusi számában a „nehéz emberek"-kel folytatott beszélge­tés kapcsán. Felidézi a filmet és sorra veszi a szereplőit, akik éppen olyanok az életben, mint az emlékezetes film­ben, s éppen úgy küzdenek ma is, mint ahogyan ezt a film mutatta. Szabó Istvánról, a műszaki fejlesztés megszálottjáról, a film egyik szereplőjéről azt írja, hogy próféta ... „tekin­tet nélkül mindenre és mindenkire, ahogy a tárgyilagos tények egyhangú recitálása mögött ott feszülnek retten­tő Indulatai: mindez a bibliai próféták jellemét idézte". Megszállottságával, hihetetlen akaraterejével — szinte mindenre kép®, hogy találmányát, műszaki elképzeléseit a köz javára elfogadtassa. „Talán különösnek, hihetetlennek hat — írja Nádasy — ez a jellemzés egy műszaki emberről, egy feltalálóról; de miért ne lehetne modern szent, mo­dern próféta is?" Érthetetlen az idézet mindaddig, amíg nem vetjük össze azzal, hogy a műszaki fejlődés nem szűken vett mű­szaki probléma, hanem az emberiség létkérdése. Nagy eredményeket produkáló műszaki fejlődés nélkül nem le­het a szaporodó emberiséget élelmezni, fenntartani. Tehát világproblémáról van szó és nem holmi sajátosságokról. A másik összefüggés meg az, hogy „az ember majd olyan, mint az első emberpár. Ma is ugyanannyi irigység és rosszindulat van az emberben..." A műszaki fejlesztésben is érvényes, hogy nem®ak a tudás szükség®, hanem a minden irigységet, gáncsrakodúst legyőző, rosszindulatot elsöprő akarat azért, hogy a valóságos érték az emberiség hasznára váltan alkalmazásra kerüljön. Szabó István mű­szakit nemcsak a műszaki újítások, hanem felfedezések kitervelése t®zi különleges emberré, hanem felfedezésének elfogadtatásáért vívott küzdelme avatja' valóban kivétele­sen „nehéz emberré". Mert jó embernek is lenni és a jó elgondolásokat, az emberiséget szolgáló elképzeléseket va­lóssággá változtatni — nagy és kis kérdésekben egyaránt — nem lehet. Ez harccal jár és a küzdő ember nem mindig népszerű s nem is mindig „jó" ember. Van-e nekünk sok ilyen nagyszerű, névtelen prófétánk, mint amilyeneket a Nehéz emberek című filmben lát­tunk annak idején? Van. Szinte az élet minden területén találkozunk velük. Ezek a maguk módján lehetnek valóban kellemetlenek, nehezen kezelhetők és elviselhetők, de az emberiség múltjában, jelenében és jövőjében nélkülözhe­tetlenek és a legértékesebbek. Ki lehetne dobni, meg le­hetne büntetni őket — és még sok mindent tehetnének ve­lük értetlenek, ostobák — csak éppen helyettük nem tud­nák elvégezni azt, amit ők tudnak. S ebben van értékük, erejük, nélkülözhetetlen jelentőségük a társadalom számá­ra ma és különösen holnap. Nehéz az életük? Az. Embertelenül hajszolják magu­kat, ridegek, barátságtalanok lehetnek (bár nem feltétle­nül ilyenek). S ugyanakkor nagyon szép az életük önma­guk számára, mert az igazi öröm és kielégülés, amikor va­lami sikerül és azt odatehetilc a köz asztalára. . Ez valami csodálatos elégtétel, rendkívül jó érzést teremt számukra. S m®t, majd a következő években ezeknek a modem „prófétáknak" nagy szerepük lesz abban, hogy a műszaki fejlesztés hatékonyabbá, eredményesebbé váljék és lete­gyék az asztalra a magukét a tervező intézetekben, üze­mekben, szövetkezetekben stb. E munkájuk, produkciójuk háttérbe szorít sok ma még elő, ható szubjektív tényezőt, ellenszenvet stb. De sokat viszont nem szorít háttérbe, megőriz a következő néhány év is. Ennélfogva az úgyne­vezett „nehéz emberek" helyzete csak könnyebbé válhat, de nem folydogál majd zavartalanul. Az biztos, hogy min­denütt nagy hasznára lesznek a gazdasági fejlődcsért küzdő munkásoknak, szövetkezeti gazdáknak, műszakiaknak... ugyanis ezek minden rétegben, munkások, parasztok, értel­miségiek között egyaránt ott vannak. A vezetőknek nagy szerepük l®z abban, hogy ezeket mindenütt hagyják dol­gozni, alkotni. 17/ek a „próféták" értékesek, de vannak másfajta „pró­*-á féták is, akik viszont értéktelenek. Ezek az előre „jó­soló" és minden újban kudarcot szimatoló, a bajokat fel­fedő és azzal a többieket az újtól elijesztő embertípusok. Itt van például az új gazdaságirányítási rendszer, amely­ről azt mondják: „egyszerre berobban, lesöpör minden ed­digit, s merőben mást hoz mindenki számára". S ezt ilyen­kor fontoskodó módon „hozzáértéssel" mondják, és úgy ecsetelik a jövőt, hogy a tájékozatlan ember két közbe kerüljön. Működési területük a hiszékeny emberek, a tájé­kozatlanok körében látható, ott próféciáinak és csakis ott, mert hozzáértők körében ez már bajos. Hozzáértők tábo­rában nem lehet a retrográd nézeteket, érzéseket az új.ial szembeállítva realitásérzéknek nevezni. Látható, hogy pró­féta és próféta között igen nagy a különbség. Az is ter­mészet®, hogy az igazit a hamistól mindig időben érde­mes megkülönböztetni. Az új irányítási rendszer nem máról holnapra lép be, fokozatosan a következő három évben, s azután a teljes „beállás" után is még évekig akad csiszolgatni, fejleszte­ni való. Ebből látható, hogy évekig a vegyes állapot jel­lemzi gazdaságirányításunkat, az új és a fogyó régi té­nyezők és ®zközök jelenléte, felhasználása. Nem véletlenül tesszük szóvá m®t már másodízben lapunk hasábjain ezt a kérdést. Ennek az az oka, hogy a tömegméretű alaposabb tájékozódás hiánya miatt a hamis próféták összevissza fecsegnek Képtelenebbnél-képtele­nebb dolgokat „jósolnak". 1 i új gazdaságirányítás jobb, egészségesebb életviszo­nyokhoz teremt kedvezőbb és eredményesebb terme­lési feltételeket. Azonos gazdasági egységek igényesebb, magasabb produktivitással és ezáltal olcsóbban kép®ek előállítani termékeiket. Olcsóbban tudják a fogyasztókhoz eljuttatni. Ez a lényeg az új irányítási rendszertől várható gazdasági, életkörülményben eredményeknek. Ezt a Szabó István féle próféták kézzelfoghatóan segítik, mig a min­den újtól irtózó, szószátyárkodó „próféták" bizalmatlansá­got keltenek. Hellyel-közzel pedig olyan indokolatlan op­timizmust, amely valamiféle sültgalamb váró hangulatot teremt. Mindkettő hamis és ezért veszély® is. Ezért érdemes alaposan megkülönböztetni a prófétákat, mert közöttük igen nagyok a különbségek A. G. Szerda* 1967. június 7. DÉL,MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom