Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-29 / 151. szám

„nagykorúsítás" előtt a falusi szocialistabrigád-mozgalom szövetkezeti elnökök ra, melyek a munkatermeié- nagy munkateljesítmény, és agronómusok egyik kenység fokozását szolgálják, nem részesül prémiumban.) a gazdaságosság és az önál- Ezenkívül lóság szellemét serkentik a szocialista brigádokban. tanácskozásán bejelentet­ték, hogy a szocialis­ta brigádmozgalom ta­vaszi értékelésekor 15 brigád nyerte el a szocialis­Van-e egyáltalán lehető­a normál hold­többletteljesítmény után — amennyiben gazdaságosan dolgozott — szintén jutalom jár. A karbantartást rend­ta címet a szegedi járásban, rág a fokozott brigáderények szeresen ellenőrzik, a szak­. — - •"• képesítés gyarapítását szor­megfogantatására? Kétség­telen, a mezőgazdaság né- gaí mázzák, hány ágában nincsenek meg a feltételek. A traktorista brigádok műszaki ellátottsá­A jó hír milyen érzése­ket és gondolatokat váltott ki a gazdaságvezetőkben — nem tudom. Számomra azt Itllmntm "sZSS <**• szervezettsége azonban premizálása a maga „fáján" szocialista brtgadmozgalom •• kínáUa _ SÖL terem. Pontosabban szólva: "p lőrelépés az, hogy a szocialista brigádok - „„„ máris kínálja — sőt, köve- terem. Pontosabban szólva: bölcsőjében 15 újszülött van. H/ _ a szocialista brigád. nem ajándékpénzt kapnak, mozgalom értékmérőinek hanem a forintokban, má­precizitását. Hiszen az amor- zsákban mérhető termelt ér­tizációs alap, a mezőgazda- ték, illetve megtakarítás , , . sági termékek árrendszere arányában részesülnek. Az ffiS^iSJU egyaránt Sz?jgalmazza..a 30 anyagi érdekeltség tehát ter­gépkihasznalást, az üzem- mekben hasznosuló szaksze­anyag-csökkentést, a trakto- rű, gondos munkára serken­séges, ígéretes gyermekei a szocialista versenynek. S eb­ben az „anyakönyvezésben' teknek, vezető agrárszakem­bereknek az a kötelezettsége is. fel kell nevelni a szocia- rok rendszeres karbantartá­falusí lista brigádmozgalom újszülötteit. És nem is akárhogyan! Az új gazdaságirányítási rend­szer vetésének sarjadása a szövetkezeti mezőgazdaság-HH RRI ban valósággal kínálja a lista munkaversenyben, il­sát és gondos kezelését. Járásunk gazdaságaiban máris ti a szocialista brigád tag­jait. Hasonló magasabb mércével szervezzék és gyü­legjobb közös mölcsöztessék a járás ter­melőszövetkezetei ezt a fia­meg­fogant a közgazdasági szem- tal mozgalmat a mezőgaz­lélet érvényesítése a szocia- daságban. brigádmozgalom lelve a szocialista brigád­hogyan tovább" mozgalomban. A kiskundo szocialista számára a szempontjait. Hiszen a jöve­delmező gazdálkodás, a fo­kozódó önállóság követelmé­Idén, az Októberi Forra­dalom 50. évfordulója az a rozsmai József Attila Tsz nemzetközi, egyben a ma­traktoristái számára nem- gunk politikai eseménye, csak 100—200 normálholddal melynek köszöntőjéül ter­nye nemcsak a gazdaság nagyobb teljesítményt ír elő egészére vonatkozik, de an- a szocialista brigádmozga­nak kisebb egységeire is. Az lom programja, de ugyan­üzemegységekre, brigádokra gondolok. Az új gazdasági mechanizmus mezőgazdasá­gi vonatkozásairól szóló elő­adásokban neves közgazdá­akkor megszabták az üzem­anyag-normákat is. Ameny­melési eredményeket aján­lottak a szocialista brigá­dok. A jó munka gazdasági haszna természetesen a szövetkezeti gazdaközössé­nyiben a traktoros kevesebb gck gyarapodását szolgálja. üzemanyagot használ fel, a megspórolt mennyiség 25 szok hangsúlyozták, hogy százalékát pénzjutalomként a tsz-ekben fejleszteni kell az önálló gazdasági elszá­molás elvét; üzemegységek­re, brigádokra, munkacsa­patokra bontsák le a terv fontosabb adatait. A ren­delkezésükre bocsátott esz­közöket és anyagokat gaz­daságosan hasznosítani, mi­nél olcsóbban termelni — ez lenne az önállóság ér­teimé. IV os, a szocialista bri­gádmozgalom számá­ra e célkitűzésben adva van a legfontosabb tennivaló: jól, gazdaságosan termelni. Ma már nem elég sokat dolgozni, elsőrendű kérdés, hogy milyen értéket terem­tett és milyen költséggel a brigád. A szocialista brigádmozga­lom feltétele a korábbi években jórészt kimerült abban, hogy rendszeresen, fegyelmezetten dolgozzon a címre jussot formáló csa­pat. Tagjai kerüljék a bot­rányos viselkedést, munka­társaikkal egyetértésben munkálkodjanak. Követel­mény volt a közös mozilá­togatás, szórakozás is. A szocialista brigád azon­ban elsősorban termelőkö­zösség, következésképpen szocialista erényeit is dön­tően a munkában kell gyü­mölcsöztetnie. Hogyan? A gazdaságvezetők, a verseny­mozgalom szervezői olyan versenyfeltételeket szabja­kapja. (Ha a megengedett­nél nagyobb az üzemanyag­fogyasztás, akkor hiába a A szocialista brigádokat pe­dig — keresetük növekedé­se mellett — gazdaságos, önálló termelőmunkára ne­veli. Balogh ödön Jó üzlel a spárga Az idei tavasz ismét a 124 ezer 519 forint bevé­spárga felé fordította a ho- telt eredményezett. moki tsz-ek, háztáji gazda- Jóllehet az össztermés 40 ságok figyelmét. Éspedig százalékát adták oda részes azért, mert változatlan árai- alapon azoknak, akik vállai­val a legjobb szamócaültet- ták a szedést, vényeket is felülmúlta a jö- a tsz vezetősége most vedelmezőségben. Az export gondoskodik az ültetvények minőségű, úgynevezett „Soló" spárgáért 24 forin­tot fizetnek kilogrammon­ként, erőteljes feljavításáról. Ki­számított céljuk, hogy 1968-ban egy-egy hold spárga után legalább 20 ezer forint jövedelemhez a II. osztályú spárga kilón- jusson a közösség, kénti ára pedig 20 forint. Ez korántsem elérhetetlen, Még a legrosszabb minősé- frszen számos Bács-Kiskun gü törmelékspárga — mely megyei tsz jövedelme ezt a egyébként kiválóan alkal- bevételi szintet már az idén nias konzervipari célokra — 9 forintért kelt el kilogram­monként Öttömösön a Magyar László Tsz egyik tagja pél­dául 1200 négyszögöles ül­tetvényének terméséért 47 ezer forint jövedelemhez ju­tott Öttömösön korántsem egyedülálló ez a jövedelem a háztáji spárgatermesztés­ben. A termelőszövetkezet 10 holdas, nem a legjobban is magasan meghaladta. TERÍTŐK Nyár volt tavaly, amikor sem, senkit sem, csak Gár- sz asszony nem a pénzért a Szegedi Háziipari Szövet- g.ván Jánosnét. Ki az álla- varr — persze, az is kell!—, kezet Lenin körúti egyik mi gazdaságban, ki pedig az hanem, mert nagyon szeret vaksi kis műhelyébe top- erdészetben dolgozik mosta- és tud varrni. Ez az ő mű­pantam. Két munkásassz oay nában. Nem tudtam magya- vészete, s ebben tökéletesen hajolt a vasalóasztal fölé, rázatát lelni: mi az oka, kiéli magát, ö kért meg: egészen közelről vizsgáltak hogy ezek az aranykezű asz- ugorjak már be Szécsi Mj­egy nagyon szép asztalterí- szonyok, akik a szívüket is hálvnéhoz is. tőt. Néztem a munkájukat, bele tudják varrni a tüllbe Szécsiéknél ott találtam 6 meglepetést éreztem. Nagy tneg a batisztba, miért ka- Jenei Mihálynét, átjött a László, a főkönyvelő — szá- pálnak? Bár a kisfiú vilá- szomszédból Kiss Zoltánná Ias, őszülő hajú ember — gosan megmondta. is. Kissnét áthívatták, mert látta habozásomat, s mind- • , ., azt vélték: ellenőr vagyok, járt a praktikusabb anyagi AZ 3113 fT) I Tapasztalhattam: itt már be­oldalát is megvilágította az vett szokás, hogy a városi ügynek: C\ri7C\piQZin emberekkel leginkább Kiss­— Egy szál ilyen terítő— ^ né tárgyal. Mondták is: nem mondta — 600 dollár. Eny- npn7pcphh 3esz serrim' baí a szállítás­nyit kap érte külkereskedel- rCI • • • sal, halad a munka. Azután münk a nyugati üzletembe- _, , _. . pedig alig győztek csodál­rektőj. Nem is tudom — Gargyán Jánosné vékony- koZni: hogyan juthatott fűzte tovább gondolatait —, termetu- fekete szemű asz- eszembe, hogy éppen őket, van-e nálunk az országban sz°ny> klcsi> két tenyernyi- a varrókat látogassam meg? olyan gazdag ember, aki llél ahg nagyobb asztalken- sose hallották, hogy ennek ilyen abrosszal teríttet asz- dot varrt ePPen- Ezeket sze- a munkának akkora becsü­reti leginkább, mert 25 fo- ]ete volna, hogy még az „új­rinlot kap darabjáért, es ságba is kiírják". Szécsi ma­mindennap meg tud egyet ma különben idős asszony, csinálni. Neki is az volt a szemüveget visel. 71 esrten­vélemenye, hogy az erdé- de.iéből 48 évet varrt bele a szet, meg az allami gazda- széo terítőkbe, mert hímzö­sag... az pénzesebb mun- varró volt ő már a szegedi ka. De o sokféle okból a háziipar előtt is. Kiss Zol­,UA1 , házhoz van kötve. A férje tánné pedig betegeskedő ga, amiből készült, tulajdon- smes itthon, mert traktoros, asszony, gyárba, mezőre nem képpen egyszerű kereskedel- A jószágokat sem hagyhatná •járhat. ' Nem szépítette a mi áru: tüll és fehér batiszt magukra. Így hát varr. Kü- dolgot": náluk a kicsi pénz A tüllt előbb felfércelik a lönben nagyon szereti a js nagy pénz öt a betegsé­batisztra. azután a meg- varrást, kislány korában is ge szoktatta erre a munká­1-1 „ l'nt-i'A olr 1 awmi - ­talt vendégeinek? A mesterek falusi asszonyok Nézegettem a remekmű­vet s láttam, hogy az anya­számlálhatatlanul sok kis varró akart lenni. ra, kért mintavarrást, azt Kapósak külföldön Mikor megint találkoztam a főkönyvelővel, elmondta, gyöngyvirág, meg levélminta Kiss Jánosnét Dorozsmán, megcsinálta, jónak találták vonalkáinak mentén ollóval a Hétvezér utcában talál- azóta ez a mindene kidarabolják a batiszt. Kö- tam meg. A konyhában re­vetkezik a kivarrás. Egy kamién ülve, derekát pár­ilyen nagyobb terítő az nán nyugtatva varrt, olyan ügyesebb asszonyoknak is piciny öltésekkel, hogyha 30 napig tartó munka, 10— meghúzta a cérnát, az öltés 12 órás „műszakban". A las- teljesen eltűnt a kelmében, súbbak, vagy akik a házi- Megközelítő számot sem tu­munka mellett nem tudnak óott mondani, hány ilyen kora reggeltől késő estig öl- asztalterítőt készített már hog.v tavaly 940 ezer forint tögetni, másfél-két hónap eddig. A terítő, amin dolgo- értékben exportáltak asztal­aiatt „szülnek" meg egy *ott, 130X150 centiméteres térítőket, ilyet. volt. Ennek a munkaideje — Gondolhatja, milyen Ezzel tulajdonképpen már két hét — mondta —, úgy- kapósak külföldön a terítő­azt is elmondtam, hogy hogy reggel 5 órakor kezd, ink, ha azt is megmondom, ezek a luxusholmik nem eb- 6 előtt reggelit ad a gyárba hogy a tavalyi exportunk 1 ben a tíz lépés hosszú, öt menő fiának, később az is- millió 300 ezer forint értékű lépés széles műhelyben ké- kolás kisfiút is elbocsátja, volt, s ebből csupán a te­szültek, hanem máshol. Itt azután 8-tól fél 12-ig varr. Títők 940 ezer forinttal ré­már csak a meó dolgozik. Ekkor felkészíti az ebédet, szesedtek. Milliókat csinil­A főkönyvelő megmondta: a Üjabb megállás csak vacso- hatnánk belőlük évente, mesterek falusi meg tanyai ra idején van. Este 10—11 Meggyőződésem, hogy iga­asszonyok. Dorozsmaiak, őra körül húzza le ujjáról a za van Nagy Lászlónak, ásotthalmiak, kistelekiek... Ryűszűt. 140 óra munkaidő csak a különféle munkák ér­Bejönnek, anyagot visznek, megy rá egy ilyen kisebb- tékrendién kellene változ­azután hozzák a kész mun- f®it® terítőre, aminek a tatni. Nem értem, hogyan kát. munkadfja 513 forint. fizethetnek kevesebbet egv­Ezután újra meglátogat- Egy szóval sem mondta, napi már-már művészi ér­tam a főkönyvelőt: írná ösz- hogy kevés a pénz, nem is tékű munkáért, mint tízórai sze az asszonyok címeit, fel- sokallta. Ahogy elnéztem a erdőkapálásért? keresném őket. Nehéz' lesz munkáját, ügy éreztem, ez Csépi József — mondta —, mert sokan vannak. Végül mégis kap­tam egy tucatnyi nevet, Asotthaiomról meg Dorozs­máról. Asotthaiomról első­sorban Horváth Istvánné! ajánlotta, mert „ő nagyon szépen varr." A Kinizsi utcai kis ház előtt egy buksi kisfiú kö­zölte velem, hogy nincsen szerencsém, anyuka nem varr most, az erdőgazdaság csemetekertjébe jár, ott dol­gozik, mert ott többet fizet­nek. Nem találtam meg Gaj­dács Istvánnét, Mityóknét nak meg a brigádok számá- gondozott ültetvénye pedig Oszlik a ..köd" Rúzsai gazdák évtizedeken át pe­reltek a köddel, mivel úgy véle­kedtek: minden évben elviszi bur­gonyájuk javát. Manapság a mezőgazdászok el­lenérveivel szem­ben is tartják a „köd-pert". Nos annyi igazság van az évszázados pa­raszti megfigyelés­ben, hogy ködös időben valósággal rajzanak a külön­böző fertőző spó­rák a burgonya földeken. Szaksze­rű permetezéssel azonban megaka­//' dályozható a fer­tőzés — vallják a szakemberek. A rúzsai Juhász Gyula Tsz gazda­ságvezetői — dr. Antal József a mezőgazdasági tu­dományok kandi­dátusának. a Dél­alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet igazgató­helyettesének ja­vaslata alapján — száz hold közös burgonya tábláról űzik el a „ködöt". A nagyteljesít­ményű permete­zőgép immár má­sodízben szórja a növényre a négy­féle védő anyag­ból kevert szert, mely a liszthar­mat, rozsdabeteg­ségek és a burgo­nyabogár ellen nyújt védettséget, ugyanakkor lomb­trágyázást is kap a burgonya. Igaz, a háztáji és ' a részes műve­lésű burgonyákat még az idén is megüli a köd, a nagyüzemi táblák­ról azonban a tu­dományos, szak­szerű ápolás el­oszlatja a burgo­nyákat dézsmáló ellenséget, Él mE&fmi ^ftwsé^^üíí^^i®-?': •'•:>. v-t' é&f&VItt m (Somogyiné felvétele) Nagyon szép mesterség Az öntöző növénytermesztő gépész szakma nagyon szép, vallja Laczi Szilveszte r —• akinek a munkájából egy mozzanatot mutat be fe Ivételünk — deszki paraszt­fiatal, a Kossuth Tsz tagja, annyira megszerette ezt, hogy a szakmunkás-bizonyítvány birtokában máris to­vább tanul. Eredményesen végezte el legutóbb a me­zőgazdasági technikum első évfolyamát. Tikkasztó szá­razságban bonyolult gépezetek működtetése révén vizet, életet juttatni a gyámolatlan kis növényeknek — ez nem­csak megélhetés, hanem mű vészét is lehet. A deszki fia­talok közül, amint hallottuk, mostanában mind többen választják ezt a mesterséget. Kútfúrók sikere Háromra gyarapodott a kútfúró brigádok száma a Kübekházi Sarló Kalapács Tsz-ben. A megfelelő gépi berendezésekkel, fúrótorony­nyal felszerelt brigádok ré­gi kutak felújítását és újak fúrását vállalják az ország minden táján. Tavaly elis­merést szereztek maguknak a gazdaközösségben, mert — amint hírlik — „megfúrták a mérleghiányt" a tsz-ben. Félév alatt ugyanis 500 ezer forint nyereséget hoztak a gazdaságnak, ami a növény­termesztési veszteségeket pótolta. Idén szép sikerre számíta­nak, a három kútfúró bri­gád munkájából mintegy egymillió forint nyereséget várnak a gazdaságvezetők. Kerthelyisége! nyitott a szőregi föltimüvesszüvetkeze! A szőregi Rózsafa vendég­lőt gyakran látogatják a szegediek, sőt, külföldi turis­ták is. A szőregi földműves­szövetkezet igazgatósága idén mintegy 60 ezer forin­tot költött a zenés szórako­zóhely szépítésére. A ter­meket kifestették, úi függö­nyöket vásároltak, új bútor­zattal rendezték be. Házi építő brigádjuk ugyanakkor kedves kerthelyiséget alakí­tott ki a vendéglő udvarán. Hírek — Arankacsőszök a Iucer- egységáron. A pusztamérgesi násban. Járásszerte vészé- szövetkezeti gazdákat eddig lyezteti a lucernásokat az öt város községi tanácsa aranka. A deszki Táncsics kérte fel arra, hogy a jövő­Tsz-ben gondosan védekez- ben segítsenek megoldani nek ellene, arankacsőszök borellátásj gondjaikat, derítik fel és permetezéssel irtják e takarmánynövény — Együttesen 850—900 va­ellenségét. A többi gazdasá- natúrgabona átadasara gok is gondosabban vigyáz- jelentették be szándékukat a zák a lucernások tisztaságát Gabonafelvásárló Vállalat­— javasolja a járási nö- nal a bak?i Uj Elet, a sán­vényvédolmi felügyelő, hi- üorfalvi Üj Élet, a Rózsa szen a fertőzött maglucerna Ferenc, a szőregi Egyetértés, alkalmatlan exportra. az újszentiváni Csehszlovák „ , , ... ... —Magyar Barátság, a tápéi _ Palackozott bort is áru- Tlszatáj és a dorozsmai Jó­sitanak már 1968-ban Bé- Mef Attüa ^^ kés megyei es Balaton mel­léki pavilonjaikban a pusz- — Járdaépítésre 200 ezer tamérgesí Rizling Tsz gaz- forintot költ idén az algyői üái. A kitűnő pusztamérgesi községi tanács. Ebben az fajborok palackokba töltését évben a Géza fejedelem, a a Magyar Állami Pincegaz- Temesvári és a Temető ut­daság Csongrád—Szolnok Vi- cákban készül el a járda, a déki Üzeme vállalta palac- lakosság társadalmi munká­konként 1 forint 45 filléres val segíti megvalósításukat. * dtoi

Next

/
Oldalképek
Tartalom