Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-29 / 151. szám

Elutazott a koreai parlamenti küldöttség A koreai parlamenti küldöttség Li Jang Ho-nak, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottsága tagjának, a Legfelsőbb Népi Gyűlés Elnöksége alelnökének vezetésével szerdán este elutazott Magyarországról. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint az országgyűlés tisztikarának több tagja. (MTI) Keldis akadémikust díszdoktorrá avatták Wroclaw és Delhi után társegyetemek képviselői, az Budapest, az Eötvös Loránd Eötvös Loránd TudományTudományegyetem is dísz- egyetem sok professzora és doktorainak sorába iktatta hallgatója, Ott volt F. J. TyiM. V. Keldis akadémikust, lov szovjet nagykövet, valaa Szovjet Tudományos Aka- mint a Keldis akadémikus démia elnökét, a matemati- vezetésével hazánkban tarka és a fizika tudományé- tózkodó szovjet akadémikus nak világszerte elismert mű- küldöttség, velőjét. Szerdán az egyetem Az ünnepség színhelyén, aulájában tartott ünnepi az aulában a rektor és a közgyűlésen került sor a dékánok hivatali jelvényüdiszdoktorrá-avatásra, ame- ket, a hagyományos rektori, lyen részt vett dr. Polinszky illetve dékáni láncot viselKároly művelődésügyi mi- ték, mögöttük díszegyenruniszterhelyettes, Ligeti La- hás hallgatók tartották a jos, a Magyar Tudományos kari jelvényeket. Keldis Akadémia alelnöke, az Aka- akadémikus az emelvényen démia Elnökségének több a díszdoktorok számára fenntagja, számos akadémikus, a tartott széken foglalt helyet. Diákok a gyárban Vagy ötven fürge kezű gyerek rakja papírládába a kis májkonzerve® dobozokat. Ügyesen forgolodnak a sárga színű emelőtargonca, meg a mázsa körül. Ahogy megtelik egy láda, viszik lemerni, s a teljesítményt feljegyzik. A Rigó utcai fiúnevelő intézet diákjai már otthon vannak a Szegedi Konzervgyárban. Harmadik éve a nyári szünetben napi 4 órás műszakokban dolgoznak itt a fő szezonban. Kirándulásra, ruhákra — Szépen keresnek a fiaink — mondja Fáy László nevelőtanár. — a múlt évben 21 ezer 800 forintot adtak a kezünkbe, Egy részét zsebpénzként elosztottuk, a másik feléből háromhetes tábort rendeztünk Mártélyon. A fiúk szeretnek a gyárban dolgozni. A véleményt egyik illetékes is alátámasztja: Hódi Sanyi azok közül való, akik tavaly szintén itt vállaltak munkát: — Tíz napig jártunk a konzervgyárba. Nem volt nehéz, amit csináltunk, és szépen kaptunk fizetést. Tavaly néhányan összeadtuk a pénzünket és vettünk egy lemezjátszót. Az idei bérünkből már lemezeket vásárolunk. (Somogyiné felvétele) A legügyesebb négy kislány, a Viharsarok brigád tagjai zöldborsókonzervet raknak a szállítólapokra. A szódavíz ügye jelentkező kézimunkák nagy kötött velük, előzetesen részét ugyanis elvégzik a megtartották a baleseti okgyerekek. Olyan feladatokat tatásokat is. Jelenleg 170-en Beljebb, a csomagolóban oldanak meg, amelyekre a dolgoznak a raktárakban, a gimnazista lányok szortíroz- gyárnak nincs elég felnőtt csomagotokban. A következák a borsókonzerveket, dolgozója, összevetve: jól ző hónapokban még több őket sem kell biztatni, hi- jár a konzervgyár, s jól ügyes diákkézre van szükszen teljesítménybérben dol- járnak a diákok. A gyár ép- ség: júliusban, augusztusban goznak. A szőke Papp Zsu- pen ezért az idén — már 200—250 fiatalnak biztosít zsa például NDK-ba igyek- harmadszorra — szervezet- hasznos elfoglaltságot a konszik, s most a kirándulásra ten készült a diákok foglal- zervgyár. gyűjt. Egy piruló, nevét el- koztatására. Előszerződést M. I. árulni sem akaró lány a miniszoknyára, orkánkabátra valót akarja megkeresni. Azt mondja, sikerülni fog. Felnőttként „Viharsarok 4-est kér" — olvasom a táblát az ezer vagonos raktár falán. A nyomaték kedvéért még öt felkiáltójelet is odabiggyesztettek a sor végére. A tábla alatt négy kék köpenyes lány az úgynevezett steril hordókból rakodólapokra válogatja az üveges borsókonzerveket A kiváló munkások között emlegetik őket: Széli Zsuzsát Zombori Etát, Horváth Annát, Szepesi Ilonát. Törzstagok, harmadik éve rendszeresen itt vannak a szünidőből három-négy hétig. A felnőttek normáját 100 százalékra teljesítik. Mit jelent a tábla? — kérdezem Széli Zsuzsától. — A Viharsarok — a brigádunk neve. A 4-es — a 4-es szemnagyságú borsót jelzi. Ez a mi külön „telefonunk", igy kérjük az anyagutánpótlást Gyorsabb is és egyszerűbb is, mintha utána járnánk. Kölcsönös haszon A diákok 1966-ban összesen 120 ezer 300 órát dolgoztak a konzervgyárban. A 6 órás műszakokban 30, a nyolc órásban 41 forint napi átlagkeresethez jutottak, s ez a pénz igen jól jött A feladat amit el kellett és amit ma is el kell végezniök, nem nehéz, de a gyárnak sokat ér; a szezonban Közgazdasági eszközökkel E

gyesek kockázatosnak részt az áru- és pénzkapcso- kereslet alakulásáról. A tervtartják, hogy az új latokon alapuló irányítási és lebontásokon alapuló irányigazdasági mechaniz- befolyásolási módszerek vál- tási rendszerben általában musban a gazdasági szerve- tották fel. nincs, vagy alig van mód az utasítások helyességéről T

alán mindjárt itt je- meggyőződni. Hiszen az utagyezzük meg, hogy utónak nem áll érdekében ahol arakkal es egyeb 8aját utasításainak utólagos közgazdasági eszközökkel, fe]ülvi--eá]ata krit<káia- a' impulzusokkal nem tudták felülvizsgalata, mtiKaja, az ..alátámasztani" a tervelő- edenőrzés elsősorban arra irányzatokat, ott a tervet irányul, hogy a vállalatok sem „hozták". Ennek tipikus végrehajtották-e az utasítápéldája a mezőgazdaságban iSokat A rossz utasítást (a zetek, a vállalatok nem kapnak kötelező tervutasításokat; vannak, akik számára még nem világos, hogy a népgazdasági terv miért valósítható meg jobban, hatékonyabban közgazdasági eszközökkel, mint tervutasításokkal; hogyan lehet tervszerűbb a népgazdaság fej- , , lódése, ha - —d - ££ gazdaságilag ésszerűtlen, hi„szűkítjük a tervezés hatás- y,cei szempontjából körét" tos szarvasmarha- — ezen tás dontest) a vállalatok ' Nos, a felmerült aggá- ^lül a tehénállomány nö- nem, vagy alig bírálják, hi. szen azok teljesítése éppen Ivókra legalább háromféle velése: a második ötéves módon válaszolhatunk. tervidőszakban a szarvasA válaszok és az érvek ™nt,ef ,2' első csoportja mindazon a_ tehénállomány közel 8 szákedvezőtlen tendenciák feltárása és bemutatása — részletes felsorolásuktól ezúttal eltekintünk —, amelyek az utóbbi időben gázalékkal csökkent. Ezzel szemben rövid idő alatt is számottevően nőtt az árubarom fi-termel és: az 1960. évi 28 ezer tonnáról 1966ban 74 ezer tonnára Az úgy biztosítja a személyi jövedelmet és az erkölcsi elismerést., mint a jó utasítás megvalósítása. Sőt, az esetleges bírálat olykor a fel® sőbb szervek ellenszenvét is kiváltotta fejlődését, részben akadáárak lyozva ezzel a gyorsabb üte- eme,ése révén a ™zőgazdasági üzemek számára jövedelmezővé vált a baromfimű gazdasági növekedést. A válaszok másik csoportja is tapasztalati jellegű, tartás. Kf1"^ lényege, hogy az Figyelemre mé,tóak az utóbbi 10 esztendőben sok „ , . , minden történt, ami az öt- egyes '^vállalatoknál fovenes évek első felében ki- •yó kísérletek is. Ahol a alakult, túlzottan centrali- tervmutatók elsősorban az , . , zált tervlebontásos irányi- értékesítésre ösztönöztek és netettenebbek, mert tási rendszer egyes elemeit az érdekeltségi rendszer "" ""— modositotta. Bar e modosi- , . ,„ , tások részleges jellegűek E'apja a vallalati eredmény, voltak, de csírájukban tar- ott rövid időn belül is előta! mázták az új gazdasági nyösen alakult a gyártmánymechanizmus — legalábbis struktúra, nőtt a kivitel, jaegyes vonásait. Gondoljunk ^ devizahozam) emelcsak a nyeresegkategória . felhasználására, a különbö- kedett a nyereseg tömege es ző bérformák differenciál- az ebből kifizethető nyeretabb alkalmazására, a foko- ségrészesedés. zott anyagi ösztönzésre, az .... ,, árrendszer javítására, a hi- Következzék most a valatel- és kamat intézményé- szok harmadik csoportja: nek fokozott alkalmazására, vagyis a tapasztalati tényeTény, hogy az alapjában ken alapuló logikai jellegű erT!Ze?("!''- bizonyítás. A szocialista áruEzzel szemben a piaci mechanizmus és a piacot szabályozó, illetve befolyásoló közgazdasági eszközök az irányítás hatásfoka szempontjából nem enyhébbekés nem „lazábbak" az adminisztratív tervutasításoknál. Ellenkezőleg: sokkal kérlela közgazdasági eszközök egyformán érvényesek valamennyi vállalatra és objektívebb mércéi a vállalati munka sokoldalú megítélésének. A közgazdasági szabályozás eszközei azért is hatékonyabb „utasítások", mert hatásuk közvetlenül ott érvényesül, ahol a döntés született. A

z elmondottak távolról sem jelentik azt, hogy akár a folyó termelés változatlanul tervlebontásos irányítási olzonyllas- A szociansta aru- irányításában is nem kerülrendszerben ezek a részié- termelés és az árutermelés- het sor operatív utasításokges módosítások is már po- bői fakadó viszonyok nem ra- Olyan esetekben, amikor zitív eredményekkel jártak, a tervgazdálkodáson kívül, a közgazdasági eszközök az 1957-et követő években. vagy CSLipán „mellette" lé- £em bizonyulnak elég hatéul?3 SSSr' haS «< 8 - céf meg val ósí tá sáb a n~ ?yíbb voltára a gyakorlati '^gazdálkodási rendszer az állam tulajdonosi funkban is ellenőrizhető meg- Ezervds részei' amelyeket a cioiból fakadó utasításokkal győzőbb tényt, mint a hazai szocialista állam a tervgaz- ,s éIket' Ezfk, az utasítasok mezőgazdaság nagyüzemiát- dálkodás szolgálatába álli- SgT.fff re^T szervezését követő időszak tott íev tehát az ánivis™. ,? I lermésalakulását Míe az át áruviszo- .szerben es altalában átmelermesalakulásat. Míg az^at- ryokon aIapuló közgazdasá- neti jellegűek lehetnek. A gi eszközrendszer és a ter- vállalatok jog; helyzetére vonatkozó és 1968. január 1-ével életbe lépő miniszszervezés az ötvenes évek elején a mezőgazdasági termelés csökkenésével járt, vezés nem egyazon gazdaaddig 1959 után a nagyüze- sági rendszer két ellentétes mi átszervezés időszakában pólusa, hanem szerves egysége. tertanácsi rendelet is leszögezi, hogy a vállalatokat alapító szervek csak kivételesen utasíthatják a válla'atokat meghatározott tevékenység elvégzésére, ebben nem csökkent a termelés, sőt a mezőgazdaság termelőerői gyors ütemben nőttek, noha A szabályozott piaci mész utasításos rendszert nagy- chanizmus tervszerű felhasználásának a tervlebon- az esetben is" úgy, hogy az tásos módszerrel szemben utasítások azok gazdasági előnye, hogy a piac objek- eredményét ne érintsék háttivebben és pontosabban in- rany05011 formálja a vállalatokat a Dr. VARGA GYÖRGY A „lelketlen" szegedi szikvízre sokan panaszkodnak. Legtöbbször — jogosan. Annál is inkább szükség van tiszta vizet önteni a pohárba, mivel a szódavíz készítői becsületesen dolgoznak, mindent megtesznek a jó innivalóért. Lajos Menyhértné, az Anna-Gyógyvíz- és Üdítőital, Szikvízipari Vállalat igazgatónője a témával kapcsolatban megállapítja: Rajtuk nem múlik — Vállalatunk Csongrád megye városaiban egy-egy. Szegeden három, Makón két teleppel működik. Évente 2 millió 560 ezer üveg szódavizet és 2 millió 140 ezer üveg üdítőitalt készítünk Szegeden. A szódavizünk elleni kifogások nagy része igaz, az üvegekben nincs megfelelő mennyiségű szénsav. Az ok: a szegedi hálózatból nyert víz hőfoka magas, a 26—29 celsius fokot is eléri nyáron. A szénsav sajnos ilyen vízzel nem kötődik megfelelően. Jelenlegi üzemünkben mintegy 400 ezer forintos fejlesztést kellene végrehajtani, hogy a megfelelő hűtést biztosíthassuk. Van egy másik megoldás: a vállalat új, központi telepre készül, a volt szegedi jéggyár helyére, a Madách utcába. Itt a meglevő berendezésekkel könnyűszerrel elvégezhetnénk a hűtést. Az átköltözésnek azonban akadályai vannak. Nincsenek új gépek — Vállalatunk és felettes szerve már egy év óta foglalkozik az átköltöztetés és a korszerűsítés tervével. Ennél tovább nem juthattunk — folytatja az igazgatónő. — Két jelentős akadály nehezíti dolgunkat: a Csongrád megyei Tervező Vállalat immár harmadízben halasztja el a rekonstrukciós tervek elkészítési határidejét. A második ok: Magyarországon nem sikerül beszerezni megfelelő űj szikvizés üdítőitaltöltő gépeket. A Csongrád megyei Tanács nemrég engedélyezte a vállalatnak, hogy a szükséges készülékeket külföldről szerezzék meg. A Komlex Külkereskedelmi Vállalat — amelyet megbíztak a vásárlással — hiába próbálkozott a szocialista országokban; ott sem gyártják a szükséges típusú gépeket. Az NSZK-tól lehetne vásárolni, de erre valutája nincs a vállalatnak. Az igazgatónő szavaival: az új gépek beszerzése egyelőre kilátástalan. Enélkül pedig az új telephelyen sem készíthetnek sokkal jobb szódavizet. A meglevő gépek lassan múzeumba kívánkoznak. 1385-ből szármzik a legrégebbi, a legújabbat 1920-ban gyártották. Matuzsálemek, gyakran meghibásodnak. Egv keverőgépet már javítani sem lehet, a legutóbbi műszaki vizsgalat 1967 szeptember 2-ig engedélyezte működését. Ilyen készüléket Magyarországon csak egy budapesti kisiparos állít elő, aki a vállalat érdeklődésére még csak nem is válaszolt Nem is lesz? Tele van munkával — mondja az igazgatónő, majd megállapítja: — Ha az öreg keverőgép helyett nem lesz másik, akkor ügy néz ki, egyáltalában nem készíthetünk szódavizet Szegeden... Igaz, nem életkérdés a szódavíz, de mégis kell, igénylik. S egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ne lenne megoldás; hogy a magyar ipar nem volna képes megfelelő szikvízgyártó gépeket előállítani?! Végül az jut az ember eszébe: „elégedettek" lehetünk a mostam szegedi szódával. Legalább azért, hogy egyáltalán van, ha nem is az igazi. Matko István Á Gazdasági Bizottság határozata A Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén hozott határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter 1968. január 1-től a Közlekedési Építő Tröszt szervezetéből az Aszfaltútépitő Vállalatot, a Betonútépítő Vállalatot, a Hídépítő Vállalatot, a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatot, a Közlekedési Építő Vállalatot, az Autóalkatrészgyártó- és Felújító Vállalatot, az Autóközlekedési Vezérigazgatóság szervezetéből a Hungarocamiont a Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat leválassza, hogy ezek a vállalatok önálló vállalatként működjenek. Az Autóközlekedési Vezérigazgatóságot 1968. január 1-től Trösztté kell átszervezni. Szakemberképzés a magyar atomerőműhöz Amikorra kell, lesz elegendő szakemberünk a magyar atomerőműhöz, erről tartott előadást szerdán az Energia-Gazdálkodási Tudományos Egyesült ülésén Csorna Gyula, a budapesti műszaki egyetem adjunktusa. Amint elmondta, már most is rendelkezünk egy kislétszámú gárdával. De a szakemberek túlnyomó többségének kiképzése még a jelen és a jövő feladata. Az elgondolások szerint a rendszeres egyetemi oktatás keretében a gépészmérnöki kar hőerögépész ágazatán és a villamosmérnöki karon is képeznek ki szakembereket. Tervezik reaktortechnikai, nukleáris elektronikai és magkémiai szakmérnök tanfolyamok szervezését is. Csütörtök, 1967. június 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3