Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

Rekord-üzletkötések a BNV-n uj szőlők és gyümölcsösök f Elkészült a külkereskedelmi mérleg A Külkereskedelmi Minisztériumban több ezer adat egybevetése után elkészült az idei Budapesti Nemzetközi Vásár külkereskedelmi mérlege. Ebből megtudhatjuk, ho© az 1967es BNV sok szempontból rekordot javított. A vásár — amelven 1191 hazai és külföldi vállalat vett részt, 234-©el több, mint az előző esztendőben — rendkívül eredményes volt. A magyar vállalatok külföldi kiállítókkal vagy a vásárt látogató külföldi kereskedőkkel több mint hárommilliárd devizaforint értékű export-import üzletet kötöttek. Az üzletkötések értéke a tavalyi vásáron 2,1 milliárd devizaforint volt. E szerződések alapján Magyarország 1815.5 millió devizaforint értékű árut exportál, s 1207,9 millió devizaforint értékű árut hoz be külföldről. Az exportszerződések na©arányú növekeJúlius 29 30: Szegedi ifjúsági napok Megállapodás az Expressz és a szabadtéri igazgatóság között A Kommunista Ifjúsági Szövetség, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága az idén rendezi meg első ízben a szegedi ifjúsági napokat. Július 29-re II különvonattal és 18 autóbusszal sokezer fiatal érkezik Szegedre az ország minden részéből Megismerkednek a várossal, résztvesznek az ifjúsági karneválon, megtekintik a Hamlet előadását, másnap, 30-án, vasárnap pedig politikai nagygyűlést rendeznek a Dóm téren. Tegnap, pénteken a szabadtéri játékok igazgatóságán megállapodás született aról is, ho© jővőre, a II. szegedi ifjúsági napokat július 27—28-án tartják meg. Az Expressz 1968. július 27re ötezer fiatalt utaztat a szabadtéri Bánk bán előadására, de a többi előadásokra ls 500—500 fiatal résztvételét biztosítja. A megbeszélésen résztréH Orraid Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztály vezetője, dr. Csikós Ferenc, u nj. városi tanács vb titkára, dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged várod bizottságának titkára, Tarl János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója. A megállapodás aláírására Budapestről Szegedre érkezett Völgyi István, az Expressz iroda igazgatója, Vdradi Béla, az Expressz igazgatóhelyettese és Kovács András osztályvezető. dése elsősorban annak köszönhető, hogy a NIKEX 771,4 millió devizaforint értékű hajót és darut adott el a Szovjetuniónak, a TECHNOIMPEX pedig 82,2 millió devizaforint értékű traktor szállítására kötött megállapodást az NDK vállalataival. Ma©ar vállalatok eladtak a többi között 1920 autóbuszt, 195 speciális gépkocsit, majdnem 3000 hordozható rádió adó-vevő berendezést, 100 orvosi röntgenkészüléket, 110 sugárfúrót. Tőkés cégek a többi között na©obb mennyiségű ötvözött acélhuzalt vásároltak. A tőkés országokkal létrejött megállapodások közül kiemelkedik a Sportáru Ktsz 2,9 millió devizaforintos exportszerződéseJelentős szerződéseket sok esetben nem a kiállítókkal, hanem a vásárt látogató kereskedőkkel, főleg osztrák, angol, francia és nyugatnémet cégek megbízottaival írtak alá. Vállalataink újabb értékes kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki. A METALLIMPEX belga, a FERUNION zambiai, a HUNGAROTEX elefántcsontparti piacot szerzett. (MTI) a szegedi tájban Emelni a szakértelem színvonalát! E Közérdekű kérdés Hogyan igényelhető gázpalack ? A gázpalackok igénylésének új rendjéről szóló tudósításunk sok olvasó figyelmét felkeltette, többen telefonon is érdeklődtek, hogyan lehet ezután propánbután gázpalackhoz jutni. Galambos István, a Szegedi Gázmű főmérnöke a következő tájékoztatást adta: — Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt rendelkezése értelmében július l-től kezdve nem kötik engedélyhez a propán-bután gázpalackok vásárlását, azonban a gázkészülékek üzemeltetéséhez ezentúl műszaki engedélyt kell kérni. Az igénylést a vas- és edényboltokban, a cseretelepeken, valamint a kirendeltségeknél beszerzett űrlapon lehet benyújtani a Szegedi Gázműhöz. Az igénylésre most már nem kell tízforintos okmánybélyeget ragasztani. A gázmű értesítést ad a nyilvántartásba vételről, majd az igénylővel szerződést köt. Amennyiben a szükséges műszaki feltételek megvannak, a helyszíni vizsgálat után a gázmű megadja a műszaki engedélyt. Az új rendelkezés szerint a propán-bután gázkészülékek használatára nem adnak műszaki engedélyt ott, ahol vezetékes gázt lehet beszerelni. A műszaki engedély birtokában ki-ki megvásárolhatja a gázpalackot, mely ezentúl a fo©Tasztó tulajdonát képezi: az ÁFOR palackjainak tulajdonát — a letéti díj fejében — az eddigi használó szerzi meg, külön megváltási díj nélkül. A készülékeket a műszaki engedély kiállítása után fél éven belül bekapcsolják. Az ültetvények állapota, továbbá termőre fordulásuk után a várható hozamok alakulása szempontjából lényeges agrotechnikai munka a jó metszés. A metszés ma még sok esetben, enyhén szólva, korszerűtlen. Szem elöl tévesztik, ho© az új, széles sortávolságoknál 4 ezer tőkén kell megtermelni holdanként u©anazt a termésmennyiséget, amit a régi ©alogművelésű területeken holdanként 6. sőt 10 ezer tőkén biztosíthattunk. Az új telepítésű táblákon is sok helyütt még a ha©ományos metszési módszereket alkalmazzák. A korszerű metszést, mint nélkülözhetetlen agrotechnikai követelményt csak képzett szőlőtermelő szakmunkásokkal biztosíthatjuk. Viszont ma még kevés a gyakorlott szőlészeti szakmunkás. Ennek egyik oka az, ho© a A rri ni/plpc szakmunkások sokszor nem ^ murcico kapják meg az őket megillető bérezést lebbi teendőink közé tartozik. A járulékos beruházások vonatkozásában ösztönzőleg hat a termelőszövetkezetekre a 2/1962. PM—FM. együttes rendelet, amely komoly összegű anyagi kedvezmény elszámolására ad módot akkor, ha az előírt beállottságot az ültetvény a termőre fordulás évében eléri, va© meghaladja azt. Ezt a lehetőséget ls jobban ki kell használnunk a következő években. A második ötéves terv idején különböző okok, főleg belvízkárok miatt 864 kataszteri holdon kellett szőlő- és gyümölcsültetvényt selejtezni 16 millió 754 ezer forint értékben. E szám elgondolkodtató. Ü© véljük: a telepítések szakszerű előkészítése esetén ez az összeg sokkal kisebb lehetett volna. korszerűsítése A járulékos létesítmények Szólnunk kell az ültetvények járulékos létesítményeinek mai állapotáról is. Országos gond most, ho© a második ötéves terv idején az erőltetett iramú telepítés mellett elmaradtak a járulékos beruházások. S most látjuk igazán ezek nagy szükségét. Bár sok mindent pótoltunk már, mégis az ültetvények járulékos létesítményei korántsem mondhatók kielégítőnek. Emiatt a termelési költségek jelenlegi alakulása sem kedvező. Vitatható az ls, ho© például a járulékos beruházások keretében szükségesek-e __ a permetté tornyok? Építé- tsz-eink e©-ikében, másikásük rendkívül drága, ugyanakkor a területek tagoltsága miatt kihasználni sem lehet azokat rendesen. Ü© véljük, jobb lenne permetté tartályok beszerzése, mivel ezek szállíthatók, másrészt sokkal olcsóbbak. Altalános probléma járásunkban, ho© a termőre fordulás után a szürethez szükséges szedő és tároló edények is hiányoznak. Ezek pótlása legköze- • jesztenL Mert s mostani dotációs rendszernek e©ik kétségtelen hibája, ho© a hagyományos tájkultúrákkal elsősorban a szőlő- és gyümölcstermés rovására más kultúrákat részesít előnyben, jóllehet a szőlőés gyümölcstermesztés ©orsabb ütemű fejlesztése m nemzeti érdek. A gazdaságos termesztés nagymértékben függ a szőlő fajtájától is. E© hold homoki szőlő évi művelésének évi maximális költsége minte© 6 ezer forint. U©anakkor az érvényben levő borszőlő, must és bor felvásárlási árait figyelembe véve, 25 mázsa holdanként! kövidinka átlagtermésnél a termelési érték összege 10 ezer 600 forint Ezerjó esetében 20 mázsa átlagtermést alapul véve már 12 ezer 460, rizlingnél u©ananuyi, hárslevelűnél, veltelininél ugyancsak 20 mázsa termést számítva pedig már 13 ezer 400 forint jövedelem származik kétszer fejtett bort számítva. Kadarkánál vi® szont már 18 mázsa holdanként! termést alapul véve az e©évi jövedelem 9 ezer 954 forintot tesz ki. Tehát kitűnik, ho© a felvásárlás jelenlegi árrendszere mellett is a szőlőtermelés nem gazdaságtalan, megfelelő hozamok esetén tisztességes nyereséget biztosít. A termelő üzemek számára döntő feladat tehát az ültetvények és a művelés korszerűsítése. Most legfontosabb feladataink egyike: a leromlott, gyenge ültetvények helyreállítása. Sok tsz-ben oktalanul törekednek az átmenetileg gyenge szőlők és gyümölcsösök selejtezésére. Ezt a tendenciát feltétlenül meg kell akadályozni, mert a 60 —70 százalékos beállottságú ültetvények kipusztítása még a legerősebb gazdaságokban sem járható út a jövőben. Minden eszközzel — megfe- _ lelő agrotechnikával, szer- F VtÍ7pnPK TP ves és műtrá©ázással -se- U+CUCM C. • » gítsük elő az ültetvények feljavítását. Vizsgálataink során hallottuk az ellenérveket, ho© a mai árviszonyok közepette a szőlőtermesztés nem gazdaságos. Ezzel az állítással semmiképp sem érthetünk e©et. Igaz u©an, hogy Korinthy Frigyes: Szavak Nyolcvan esztendeje. 18S7. jnlllus 24-én született Karinthy Frigyes, századunk egyik legsokoldalúbb alkotója, humorista, költö, iró, műfordító. Ebból az alkalomból közöljük karcolatát. Ezt ideges emberek ismerik, ezt az Idegességet, a szavakkal való játékot — nem is szójáték, az megint más, annak, ha rossz is, meg van a mentsége, hogy valami rejtett elmésséget •kar mondani, célja van, mulattatni szeretne. Arra az ideges szóficamítágra gondolok, ami hasonlít bizonyos ideges, szórakozott mozdulathoz, mikor el akarjuk terelni a figyelmünket, vagy koncentrálni — ujjropogtatás, dobolás az asztalon, fülcimparángatás, állhúzogatás (mintha szakállat simogatnánk). Az emberekkel, sokféle emberekkel érintkező, folytonosan beszédre, szavakra utalt városi emberben — hát még ha mesterségénél fogva is szavakkal dolgozik szegény! — válhatik ideges kényszerré ez a szavakkal való babrálás. Közöttük, szavakkal dolgozók, frók és beszélők között, ebből a szempontból kétféle fajtát különböztetek meg: éspedig olyant, aki szintén így van ezzel a dologgal, mint én, és olyant, aki letagadja, hogy így van vele. En most őszintén be fogom vallani, hogy vagyok vele. Bevallom neked is ifjú hívő, aki 3 rillamoson, miközben tiszteletteljes pillantásod elárulja, mire gondolsz: arra gondolsz, Ho© én most biztosan halhatatlan remekmüvek alapját építem magamban, vagy verset komponálok — nos hát, bevallom reked, hogy az elsiető cégtáblákat nézem, és mindegyiken olvasom a feliratot, de fordítva, ho© mi jön ki belőle. És százszor rájöttem már, hogy takarék" az visszafelé „kérakat", ami pontosan „kirakat"-nak hangzik. És őrült örömöm volt, mikor hetekig való visszafelé-olvasás után ilyen felfedezésekre bukkantam, ho© „szerda", az visszafelé „adresz" és „szeretni", az visszafelé „intercsz", és „kelet", az visszafelé „telek", és „ingovány", az „nyávogni", ki sem mondhatom mennyire iri©eltem költőtársamat, Babits Mihályt, aki rájött, ho© „erőszakos", az visszafelé „sok a szőre", és „római fővezér", az „rézverő fia, Mór". En bevallom, ho© én minden szót, ami eszméletembe kerül, mielőtt felhasználnám, előbb megszagolom, feldobom, leejtem, kifordítom — játszom vele, mint a macska az egérrel, csak azután kapom be. Az én rokonom volt, aki az elemi ilcolában ezt a csodálatos dolgot kitalálta, hogy aszon©a: „egy telendő, két telendő, tisztelendő". Én bevallom, nem bánom, le©ek csak én hülye, a többieknek joguk van letagadni — ho© mikor a szénkereskedő feljön, és előadást tart nekem, komoly családapának a közelgő télről és a kokszról, ho© én közben ezt ismételgetem magamban görcsösen: „én kokok, te koksz, ő kok". És mikor egy rezgő szakállú miniszterrel beszéltem egyszer, és ő azt mondta: „mérvadó", én magamban azt kérdeztem tőle: „mér ne vona vadó", és mikor azt mondta: „ám, mérlegeljen", azt felete neki az én lelkem titokban: „ám jó, mér ne legeljek"?, valamint jó hitvesemnek. aki csitított, ho© ne mérgelődjek, annyit feletem bensőmben: „mér ne gelődjek?". Én bevallom, ha ezt a szót hallom, hogy „szelámlik", akkor én villámlást látok, mert mennydörög és szelámik. Én bevallom, sok évvel ezelőtt, mikor azzal a híres vezérrel, Prenk Bib Dodával azok a megrendítő dolgok voltak az újságban, én megálltam az utca közepén, s mielőtt érdemben foglalkoztam volna a tragédia európai jelentőségével, előbb gyorsan elmondtam magamban a következő verset: Édes lányom, Bib Doda, Én is ú© bibtem doda, Még tizenhatéves koromba. Én tudom például, hogy „naplemente", ez e©' szép magyar szó. De nekem olaszosan ejtve is tetszik, hangsúllyal az utolsó előtti szótagon, így „naple-mente!", vagy franciásan: „néplömant". Nekem ez a szó, hogy „tanítani, mindig négerül fog hangzani, és ez a szó: „hajlam", mindig zsidóul, így: „chajlam". Én, ha egy angol regényben tizenegy borostyánfésűről van szó, pillanatig sem felejtem el, hogy ezt magyarul kell olvasni, így „eleven embercomb". És „harisnya", ez a szó mindig feltételes marad nekem. Ha risnya — de nem ris. Mert nekem a szó, azonkívül, amit jelent, érzéki gyönyörűség is, külön, önálló életű zengése nyelvnek, szájnak, fognak, toroknak — számomra a nemcsak keserű gúny, de ízes élvezet is, amit Hamlet felel Horátiónak. — Mit olvas felséged? — Szó, szó, szó ... S rögtön észreveszem, hogy így is lehetne értelmezni például más kiejtéssel : — Hogy van felséged? — Na, szo, szo, szo. ban jelenleg a fűszerpaprika és a burgonya jövedelmezősége a szőlőével összehasonlítva gazdaságosabb. Ez azonban nem általános, a területek talajtani adottságaival, valamint az agrotechnikai munkák jobb minőségével ma©arázhatók. Hisszük, ho© a küszöbön álló új mechanizmus, a gazdaságirányítás új rendszere ezt a problémát is korrigálja a következő években. Tehát pillanatnyi átmeneti árproblémák miatt vétkes könnyelműség lenne viszonylag könnyen helyreállítható ültetvényeket selejtezni. Felmerült már az a gondolat is: meg kellene vizsgálni, miként lehetne a szegedi járásban egyes termékféleségek esetében alkalmazott ártámogatás rendszerét a szőlőre is kiterA termelőszövetkezetek „hozzáállása" évtizedekre befolyásolhatja, sőt meghatározhatja — az ültetvények útján — boraink minőséget. Kezükben van a népgazdasági szempontból is fontos borexportunk sorsa. Tehát: a szőlőtermesztést járásún' ban semmiképpen sem lőhet elhanyagolni és .az ebből adódó gazdasági értékeket lekicsinyíteni. A gazdaságosság további javítását hivatottak biztosítani azok a lehetőségek, amelyekre kormányzatunk már eddig is módot talált. Például a Magyar Állami Pincegazdaság által történő szőlő, bor felvásárlása, a bornak a termelő gazdaságok nevén való palackozása. Ezáltal a tsz-ek önállóan értékesíthetik boraikat, s tovább növelhetik jövedelmüket. Ezzel a lehetőséggel elsőként a balástyai Móra Ferenc Tsz közössége élt járásunkban. CSIZMÁS SÁNDOR (A befejező rész következik: Tovább folytatjuk a telepítéseket) Szedik a Mayflowert Kétezer vagonnál is löbh sárna• és őszibarackra számítanak Az ország legna©obb őszibaracktermő körzetében, a szegedi járásban a szinte példátlanul hideg, esős időjárás ellenére becslések szerint 1700 vagon őszibaracktermést várnak az idén a termelők és a felvásárlók. A sárgabarack — a rózsa és a Icajszi együttvéve — az idén is a tavalyi szinten mutatkozik. A MÉK és a konzervipar együttesen minte© 350 vagon felvásárolható sárgabarackra számít. A Mayflower fajtájú legkoraibb őszibarack most is késedelem nélkül érkezett. Egyelőre az öttőmösi, a szatymazi, a -balástyai és a csengelei homokon szüretelik a Mayflowert. Az öttőmösi termelőszövetkezeti felszült fel. A többi, minte© 700 vagon, a termelőktől közvetlenül jut majd el a konzerviparhoz és a városi fo©asztókhoz. Pénteken elindult Budapestre a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központjának szegedi tranzittelepéről az idei első ősziabrack-szállitmány. A szegedi járás tetületén — főleg Szatymazés Balástya körzetében — húsz mázsát vásároltak fel, s ennek na© részét a fővárosba küldték, de jutott belőle a szegedi üzletekbe is. Az utóbbi hét kedvező, napfenyes időjárása meg©orsította a gyümölcsök érését és most már folyamatos lesz a szállítás. Már az első termések szép vásárló telepre hétfőre már fejlettek és hibátlanok, vagontételben várják az árut. egészségesek, ami a szaksze-' A MÉK az idei ősziba- rü gazdálkodásnak, a nórack-termésből ezer vagon vényvédelmi intézkedések árumennyiség átvételére ké- betartásának az eredménye Szombat, 1967. június 2-L DÉL-MAGYARQRSZAG 5 <