Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

Egy névtelen levélre Uj szőlők és gyümölcsösök Elvi okaink vannak arra, ho© a szerkesztőségbe névtelenül érkezett levelekkel ne foglalkozzunk. A papírkosárban a helyük, ha már íróik annyi bizalommal sincsenek hozzánk, ho© felfedjék kilétüket, amelyet természetesen adott esetben hivatali titokként megőrzünk. A most előttem fekvő levél is névtelen, hiszen ki tudja, kit rejt az özv. Sz. M.-né aláírás. Mégsem téptem össze, hanem irattárunk ertékes darabjaként őrizzük meg. Sajnos megszoktuk, - ho© — az e©ébként egyre ritkábban kapott — névtelen levelek írói rágalmaznak, va© legalábbis a háttérben meghúzódva akarnak tőlünk intézkedést egyéni érdekeikben. Ettől a levéltől távol áll minden e©éni érdek. Legfeljebb annyiban található meg benne, amennyiben az a közérdek, amelyért írója tollat fogott, mindannyiunk legsajátabb e©éni érdeke is. Bár szívesen adnánk közre nevét, de ezúttal e névtelenség, személytelenség bizonyos fokig szimbólumként ls hat: sokak lelkiismeretét, gondolkodását tömöríti jelképpé. Levélírónk nemcsak nevét hallgatta el (gondolván talán, hogy nem a személye a fontos), de semmiféle intézkedést sem kér. Csupán azt szeretné, ha vele e©ütt, nagyon sokan emlékeznének. Mire is? Olyasmikre, amikről bizonyára már 6 Is el-elfeledkezett, de eszébe döbbentette e© sárguló levél, amelyet elhunyt férje régi kabátjában lelt e napokban. Most ez is itt fekszik íróasztalomon az övé mellett A levél már több mint két évtizedes. A frontra ment, ahol férje annyi más, sok százezer magyar katonával szenvedett Hitlerék, Horthyék ©alázatos háborújában. Az e©kori levét családi beszámolójában ilyen sorok olvashatók: „ ... A karácsonyi csomagot csak holnap tudom postára tenni Nem hanyagságból, hanem mert nem volt zsírom, ami a tésztához kellett és hiába szaladtam fűhöz-fához, nem tudott senki sem adni..." „ .. .Egy hete eltűnt a ©ufa és a paprika..." — „Ma kaptam meg egyszerre három lapodat Az egyikben dohányt kérsz. Nem nagyocn lehet azt sem kapni de utána nézek, hogy amit tudok elküldhessem.. .* E© szomorú korszak e©szeríl dokumentumai ezek. Mint ahogyan kordokumentum az a másik levél is, a hozzánk küldött névtelen, amely megmagyarázza küldője szándékát. Ezt írja e©ebek között: „A mai felnőtt generáció el sem hiszi, ho© í© is lehetett élni. Ho© örültünk, ha e© kis meleg ételhez jutottunk. Ha csak rántott leves és kapor- vagy hagymamártás volt az ebéd ... Drága jó férjem egv éve halott, én ls megöregedve, betegen éleit. De, és ezen van a főhangsúly, soha ilyen élete a munkájából élő népáek nem volt. És ezer év is kevés lett volna a régi uraknak ahhoz, ho© í© fejlődjenek a városok és a dolgozók í© tudjanak élni, mint ma..." Kedvet, özv. Sz. M;-né, köszönöm a levelét. Bizony sokan vannak, akik könnyen felejtenek, vagy húsz év után már olyanok is — immár egy új generáció —, akik nem tapasztalhatták, milyen volt a letűnt rendszer, főként pedig, hogy milyen volt a háború. Ne is tudják meg a saját bőrükön soha! Emlékezni azonban mindannyian kötelességünk, akik átéltük. Megtanulni ugyanígy kötelességük azoknak, akik már azóta születtek. S bár a mai kisebb-nagyobb gondokra, nehézségekre, óhatatlan buktatókra nem lehet mentségként örökösen a múltra hivatkozni, mégis látnunk kell, hogy mennyivel mások, más természetűek és alapvetően más inditékúak mai problémáink. De jó lenne, ha a világ minden pontján már csak ilyen elsárgult levélpapírok fakó tintáiból tudnák azt, hogy mi volt az a régi világ, milyen volt a háború! Hisszük, hogy az önhöz hasonló gondolkodású asszonyok, férfiak millióinak segítségével ez az idő is egyszer elérkezik. Ebben bizva ét ismeretlenül is jó ismerősként köszöntve a szegedi tájban A nagyüzemi termelés megalapozásának gondjai m helyi piaci ellátás vonatkozásában na© szükségünk van. Űj ültetvényeink e© löszére jellemző, ho© a területek domborzati viszonyai miatt a táblák kicsinyek, nem érik el azt a területnagyságot, ahol már a nagyüzemi agrotechnikai módszerek tökéletes alkalmazására is mód nyílna. Jellemző, hogy a 3432 hold szőlő 155 táblában fekszik. Így A szegedi táj — homoktalajával és éghajlati adottságaival — hagyományos múlttal rendelkezik a szőlő és a különféle gyümölcsök termesztésében. Megyénk szőlőterületeinek döntő része a szegedi járásban helyezkedik el. Szép, összefüggő szőlőlábiák találhatók Kistelek, Puszta- az átlag táblanagyság mindmérges, üllés és Asottha- össze 21 hold. Szabó Antal főhadnagytól kaptuk a következő levelet: „Fellelkesülve attól a gyors eredménytől, melyet az úszóházak büféinek megnyitása ügyében a (szerkesztőség elért, magam is rokon természetű A sör hűtve jól ügyet teszek szóvá. A szeszélyes időjárás ellenére rendszeresen járok" az újszegedi uszodába: itt a büfé megnyitásával nem volt semmi baj, áruellátása is kifogástalan, azonban gyakran nem hűtik a sört Márpedig mit ér a sör, ha meleg? Megérdemelnék a strandolok, hogy vendéglátás na©obb gondot fordítson a sör jegelésére. Panaszom nem e©edi, másoktól is hallottam erről panaszkodni." Válaszolnak az illetékesek A bűvös menetidő Ezzel a címmel adtuk közre Bálint Ibolya, Füzes utca 22. szám alatt lakó ol vasónk panaszát a villamosok csatlakozásáról. A közlekedés vállalattól Peták József igazgató válaszolt rá: „Villamos vonalainkon kocsik csatlakozását tisztelettel üdvözli; Javítsák meg a hídfeljáró.!! Kiss Gyuláné. Fogarasi utca 5. szám alatti olvasónk kérte, hogy tegyük közzé alábbi levelét: „A szegedi hídon nap mint nap, sőt naponta többször is forgalmi zavarok vannak. Hol a villamos, hol az autóbusz kénytelen megállni a lassan döcögő lovaslkocsik miatt. A hídfeljáró megkopott kövezete és síkossága lehetetlenné teszi, hogy a lovak megkapaszkodjanak patáikkal. Még szerencsés az a kocsis, akinek a teherautó húzza fel a kocsiját. Mivel Szegednek ez az e©etlen hídja, egyre nagyobb forgalmat bonyolít le. Javasolom, ho© a híd mindkét oldalán öntsék ki kátránynyál a kövezetet. Emlékezetébe idézem az illetékeseknek, hogy egyszer már elhangzott ez. a javaslatom. Levélírónk mondanivalójával jórészt egyetértünk, bár nincs tudomásunk arról, ho© a hidat a közeljövőben felújítani szándékoznak. A téglával megrakott lovaskocsik valóban gyakran közlekedési dugó okozói a hí lom határában. Járásunk összes szőlőterülete az új nagyüzemi ültetvényekkel együtt 17 ezer 718 hold. Tájunk szóló- és gyümölcskultúrájának fejlesztési tervét az MSZMP VII. kongreszusának irányelvei alapján a járási pártbizottság a járási tanáccsal közösen készítette el. Munkabizottságok alakultak, s munkájuk eredményeként 1962 óta folyamatosan 3400 holdon telepítettünk szőlőt, 3936 holdon pedig különféle gyümölcsösöket A na© volumenű és ©ors ütemű telepítéseket tájunk adottságai és a szőlőtermesztés régi múltja is indoAz új ültetvények tereprendezési munkál is sok kívánnivalót hagytak maguk mögött Az elmaradt tereprendezések komoly károk okozóivá lettek a ©akori belvíz miatt A tereprendezés szükségességének elbírálásánál — főleg a tervidőszak elején — csupán a géppel való müvelhetőség att" a me^,evő"lépek sem szében a talaj ápolási munkákat általában megkésve, s ©engc minőségben végzik. A késői gyomtalanítás na©obb anyagi áldozatot igenyel, ráadásul munkatorlódást is okoz. A na©üzemi rendszerben telepített ültetvények sorközi gépi művelése elvileg megoldottnak tekinthető. A gépellátásban azonban számos a hiányosság. Még tavaly is csak korlátozott mértékben lehetett talajmarókat vásárolni. Pedig ez a munkagép a legalkalmasabb a zöldtrá©a be munkáin sara és a sorközök művelésére. A kereskedelemnek aa igényekkel szemben jobban kellene számolnia. Fontos gépek néha filléres alkatrészek hiánya miatt áll® nak. Tsz-vezetők panaszolják például, hogy hona poto óta nem kapható a talajmarókhoz művelőkés. Ilyen bosszantó „aprósagok" mi® döntötte el, ho© szükséges-e ez a munka, va© sem. Főleg a saját anyagiakkal történt telepítéseknél idegenkedtek a tereprendezéstől, mint „felesleges" kiadások- csak e© használható, tói. Több tsz-ben a terephasználhatók ki kellően.1 Például az öttömöei Magyar László Tsz-ben éppen pótalkatrész hiánya miatt három rotátorból jelenleg kolták. Alapvető lehetősége- rendezést azért mulasztottak biztosították a korszerű nagyüzemi szőlő- és gyüták el, mert egyszerűen nem ismerték az ide vonatkozó mölcstermesztés alapjainak állami kedvezményeket; ellerakását Tulajdonképpen ezen fáradozunk most is. __ Gondjaink, nehézségeink je- tékben élhettek volna a néplenleg bőségesen vannak. gazdaság által nyújtott selenkező esetben a tsz-ek és a csoportok nagyobb mérTápanyagutánpótlás A tápanyag utánpótlásba® is vannak nehézségeink. A gítséggel. A tereprendezés járás speciális adottságából a a szerkesztőség megjegy-, ú© zése: Azt joggal kívánja szabályoztuk, ho© csak az meg az utazóközönség, hogy ^^"jT .raYIIznmY* „raw. wít'k az idős, beteg embereket don' de ugy vél-jük- hog> en" adott alkalommal me©árja a villamos. De arra aligha első és utolsó kocsik kötelesek csatlakozásra várni. Napközben csupán az egy időben való érkezéskor biz- van példa, ho© a menetnek megakadályozása elsősorban közlekedésrendészeti feladat. Fajtaés tereprendezés költsége egy-egy holdra vetítve átlagosan 3—7 ezer forint. Ez a pénz. mindenképkövetkezík, ho© kevés a szerves trágya. U©anakkor tapasztaljuk® hogy még a a szőlőültetvények élettartama 30—35 esztendő. A telepítések ©ors ütemíl végrehajtása számos olyan hibát is maga után vont, amelyek már komolyan éreztetik hatásukat, ezért feltétlenül indokolt a megszüntetésük. Például nem a legszerencsésebben történt a fajták kiválasztása. Szőlőültetvényeink 50,4 százaléka kövidinkából, 20,5 százaléka kadarkából áll. A minőségi szőlőfajták százalékos aránya igen alacsony. A hárslevelűnek 0,27. a veltelininek 0,21, az olasz rizlingnek 17, a csemege szőlőnek pedig 3,41 százalék a részesedése az összes új ültetvényekben. Még kisebb 0 mértékben képviseltetik ma- tettem említést. Akadályoz pen megtérült volna, hiszen rendelkezésre álló lehetőségekkel sem gazdálkodnak helyesen a tsz-ek. Sajnáljak a pénzt a műtrágyáért. Járási szinten mindössze másfél-két mázsa a holdanként! műtrágya-felhasználás az ültetvényeken, ez pedig nagyon kevés a jó indításhoz. Követendő példának ajánlhatjuk a Balaton boglári Állami Gazdaság módszeré1, ahol 5—J mázsa holdanként! vegyes műtrágya felhasználásával 70 mázsa átlagtermést érnek • el szőlőből. Az ültetvények kezelése Az 1966-tg ültetett szőlők, gyümölcsösök állaga nagy százalékban gyenge. Többfelé a telepítést lelkiismeretlenül, kellő szakértelem nélkül végezték. Több gazdaságban a jó minőségű szaporító anyag ellenére is szemben a mi 17 mázsás jáhianyos az eredes. Ennek oka főleg az, ho© a tavaszi telepítéseknél a beiszapolast elmulasztották. A belvizgondokról már gukat a borvidékünkre ja- za az évente ismétlődő belvasolt fehér borszőlő fajták közül az olasz és a bánáti rizling, az ottonel muskovizek gyors levezetését a csatornák elhanyagoltsága. Például a kisteleki Üj Élet tály, az ezerjó, és a piros Tsz őszibarack ültetvénvészlanka fajták. A piros borszőlők közül teljesen hiánynek nagy része teljesen elpusztult. A kárt bajuszcsazlk az oportó és a kékfran- tornák korai kiépítésével elkos. Csupán a kadarka arányával lehetünk elégedettek, sőt a kadarka kissé túl is haladt az optimális határon. Nagyon' alacsony a csemegeszőlők összefüggő, zárt telepítése, pedig a csemegeszőlőkre mind a gazdaságos termelés, mind pedig a kerülhettük volna. A késlekedés a tsz-nek 450 ezer forint kárt okozott. Az ültetvények állapota, valamint a termőre fordult szőlők. gyümölcsösök terméseredményei jórészt attól függnek, milyen talajmunkát kapnak. A tsz-ek e© rétositunk csatlakozást. Az érdekelt kocslvezetőt és a kalauzt meghallgattuk. A rend szerint és aránylag sűrűn közlekedő járművek menetidejét a közönség befokérdéses időpontban késé- lyásolja. Köztudomású, hogy sük volt, melyet éppen az utazóközönség érdekében i©keeztek behozni, és ezért nem várták meg az átszállókat a Széchenyi téren". a 7-es vonalon, ahol 20 percenként közlekedik csak a villamos, bevárják az utasokat, de erre a többi vonalon nincs is szükség. Nincs kapcsolóóra Olcsó áram? címmel írtuk meg P. L. olvasónk panaszát arról, ho© nem kap a DAV-tól fo©-asztásmérőt forróvfz-tárolójához. Panaszára Hörömpő József, a DAV főmérnöke válaszolt: „Nem a fo©asztásmérő, hanem a kapcsolóóra a hiánycikk a DAV listáján. Igénylésünk ellenére sem tudja a ©ártó cég kielégíteni a fogyasztói igényeket. Előreláthatólag az Idén sem lesz elegendő belőle, s í© nem a DÁV felkészültségén múlik az Idevágó rendelet végrehajtása. Kirendeltségeink sorrendbe szedik a jelentkezőket, Szegeden 1965. szeptember 25-én kelt a legrégebbi igénylés. Csak Szegeden 34 fogyasztó vár az éjszakai különmérés bevezetésére, de nekünk az egész megyét £i©elembe kell venni. A panasztevő szíveskedjék felvenni a kapcsolatot a 14-295 telefonszám 56-os mellékállomásán a DA V-val, mert — rendelésének dátumából megítélve — a legközelebbi kapcsolóóra-ellátmányból feltehetően sorra kerül". A népi ellenőrzés megvizsgálta n szociális otthonok helyzete A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban megvizsgálta a Szeged és a megye néhány 'egészségügyi és szociális intézményében elhelyezett gondozottak ellátásának helyzetét. A vizsgálatról készített jelentést a bizottság és az érdekelt szervek tegnap együttes ülésen tár©alták meg. A vizsgálat megállapította, hogy a szociális otthonokat megfelelően szervezték meg, működésük rendeltetésszerű. A felü©eleti hatóságok és intézmények vezetői között a kapcsolat jó. Az otthonok befogadóképessége a jelentkező igényekhez mérten szűk. Az épületek — köztük a szegedi Mátyás téri otthoné is — korszerűtlen, mindenütt kicsik a betegszobák. Az épületek felújításra szorulnak. Ennek ellenére felszerelésük kielégítő, a gondozottak kényelmét és pihenését biztosítják. Szükség volna a szakgondozói és az egészségügyi ellátottság javítására. Az ápolók és szakgondozók száma kevés. Hiányos az orvosi ellátottság is, mivel a rendelési idő hetenként alig néhány óra. A betegek elkülönítése alig lehetséges, a korházak es klinikák a felvételnél semmiféle előnyt sóvárosi szociális otthonban működő saját karbantartó brigád létrehozása. A vizsgálat és az ennek alapján rendezett tanácskozás is megállapította, hogy túlhaladottak a gondozási dijakkal kapcsolatos jogszabályok. A gondozási költségeket úgy kell tekinteni, mint egyes személyek részére nyújtott közvetlen társadalmi támogatást, éppen ezért ez csuk a ráutaltság mértékéig méltányos. Különösen méltánytalan azokkal a gondozásra szorulókkal nem biztosítanak a szociális szemben, akik férőhely hiáotthonok ápoltjai részére. Nem látszik megnyugtatónak a még könnyebb munkára alkalmas és azt igénylő gondozottak foglalkoztatottsága, a jól átgondolt és szervezett munkaterápia. Ezért követendő példa az alnyában egyelőre va© egyáltalán nem vehetik igénybe a szociális otthoni gondozást. A költségek fedezetének kellene tekinteni a gondozott ingatlan tulajdonának teljes jövedelmét, s az ingatlan forgalmi értékét. rási átlagunkkal. Ahogyan nem szabad bánni a javítóanyaggal: az öttömösi Ma©av László Tsz-ben a kukoricacsutkát es a polyvát szárazon szórták kl „trágyaként", ahelyett, ho© szarvasban öntözve, mütrá©ával javítva, megfelelően érlelték volna. A nagyobb mütragyadózisoktól azért is idegenkednek a gazdaságok, mert a humuszban szegény homokon olykor kárt is okozhat a kelleténél több vegyi anyag. A humusztartalom gyors és olcsó gyarapításában a pusztamérgesiek úttörő munkát végeztek. A Rizling Tsz gazdái a helyi, régi, ingoványos, mocsaras területekből nagv mennyiségű szerves anyagban gazdag lápi földet termettek ki. Ebből szerves trág.vával, műtrá©ával dúsított talajjavító anyagot készítettek, s a 300 mázsás holdanként! adagok máris éreztetik nagyszerű hatásukat A zöldtrágyának vetett rozsot a gazdaságok általában késve művelik meg. Megvárják a rozs kalászba szökését, ezután pedig mér talajmaróv.ol sem tudják megfelelő módon a homokba juttatni a növényt Ezt láttuk például a bordányi Munkásőr Tsz-ben, ahol a rotátor a zöld anyagot öszszezúzta ü©an, de a nagy tömeg miatt egy részét a felszínen hagyta. CSIZMÁS SÁNDOR (Következik: Emelni a szakértelem színvonalat) Péntek. 1967. junius 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 !