Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-21 / 144. szám

Szívjet, csehszlovák és magyar hadműveleti törzsek közös gyakorlata A Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erői kiképzési tervének meg­felelően ez év június 14—•• 19 között a Magyar Nép­köztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság területén a szovjet hadse­reg, a csehszlovák néphad­sereg és a magyar néphad­sereg hadműveleti törzsei közös gyakorlatot tartottak. A gyakorlatot a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői főpa­rancsnokságának törzse ve­zette, együttműködve a csehszlovák néphadsereg és a magyar néphadsereg ve­zérkarával. A lefolytatott gyakorlat igazolta a tábor­nokok és tisztek megnöve­kedett felkészültségét a kü­lönböző haderőnemek kö­zös hadműveleteinek meg­szervezésében és vezetésé­ben, valamint, ho© a tör­zsek képesek bonyolult vi­szonyok között vívott harc­ban és hadműveletekben ve­zetni a csapatokat. A gyakorlaton részt vet­tek: Bohumir Lomsky had­seregtábornok, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, és I. I. Jakubovszkij, a Szov­jetunió marsallja, a Szovjet­unió honvédelmi miniszteré­nek első helyettese. A gyakorlat befejezése után 1.1. Jakubovszkij a test­véri országok hadseregei részt vevő törzseinek, tá­bornokainak és tisztjeinek tiszteletére ebédet adott. • Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Bo­humir Lomsky hadseregtá­bornokot és I. I. Jakubovsz­kij marsallt, akikkel baráti beszélgetést folytatott. A fo­gadáson részt vett Fock Je­nő, a Minisztertanács elnö­ke, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, Czinege La­jos vezérezredes, a Politikai Bizottság póttagja, honvé­delmi miniszter. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Az ország©űlés mezőgaz­dasági bizottsága kedden Bencsik István elnöklésével ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke is. A bizottság me©i­tatta az országgyűlés mun­kájának továbbfejlesztésére kialakított irányelveket, majd megtár©alta és elfo­gadta második félévi mun­katervét. Az elfogadott munkaterv szerint — e©ebek között — előreláthatólag szeptember­ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatója alapján előze­tesen megtár©alják a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968. évi költ­sé©etésének tervezetét, majd — valószínűleg októberben — a termelőszövetkezeti és a földjogi törvény javaslatát vitatják meg. Lenin-díjas műsorával szerepel Szegeden a Mojszejev-együttes (Somogyiné felvétele) (Tamara Golovanova (Jobboldalt), a szabadtéri Játékok igazgatóságán. Mellette Wirth Adámné, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa és Tari János igazgató Tamara Golovanova a Le­nin-díjas Igor Mojszejev világhírű táncegyüttesének e©ik legnépszerűbb, legis­mertebb tagja. A fiatal sző­ke táncosnő — az együttes vezetőségének képviseleté­ben — tegnap Szegeden járt, ho© előkészítse a szovjet művészek na© ér­deklődéssel várt szabadtéri vendégszereplését. A játé­kok igazgatóságán Tari Já­nos igazgatóval és a játé­kok több más vezetőjével tár©alt. Részletesen megbe­szélték a július 25-én kez­dődő szegedi vendégjáték próba- és műsorrendjét. T. Golovanova megtekintette a szabadtéri színpadot is, s délután tájékoztatta a sajtó képviselőit az e©üttes sze­gedi műsoráról. Út a tánchoz A 120 tagú világhírű tánc­együttes július 23-án érke­zik Szegedre és két nap múlva mutatkozik be a sza­badtéri közönségnek Üt a tánchoz című műsorával. Igor Mojszejev, az e©üttes cok, s előadásukban nem­csak technikai feladatokat kell a művészeknek megol­daniok, hanem a színészi feladatokat is. Méginkább az ezután következő bolgár tán­cokban és végül a Vasárnap című zárótáncban. Hat nép táncai A műsor második felében hat nép táncait láthatja a közönség. Az első szám, A ravasz makamu (legény) egy furfangos moldavai le­gény vidám históriája. Ez­után egy orosz tánc, szicí­liai tarantella, majd egy mexikói és e© argentin tánc következik. Ez utóbbi­nak érdekessége, ho© anya­gát az együttes Dél-ameri­kai látogatása idején maga Mojszejev gyűjtötte — e© kiskocsmában. A tánc tan­gó, de természetesen nem szalontánc. hanem népi, folklorisztikus jellegű, az e©üttes három évtizedes hagyományainak és művé­szi programjának megfele­lően. A második rész vi­vezetője ezért a műsoráért dám ukrán tánccal, Gopak­— mint ismeretes — Lenin- kai zárul. díjat kapott. A műsor e© baletterem­ben kezdődik és azt mutat­ja be, hogyan születik a tánc, s eközben a lege©­szerűbb táncelemktől eljut a legnehezebb, virtuóz pro­dukcióig. A koreográfia sze­rint a ©akorlóteremből az utcára lépnek a táncosok, s ott — e©előre még csak jelmez-jelzésekben — orosz és ukrán táncokat mutat­nak be. Ezután polkát, majd kaukázusi táncokat láthat a közönség. Ez utóbbiak már jelmezes, „befejezett", tán­és gonddal készülünk — mondotta Tamara Golova­nova. — A városban 1953­ban már egyszer felléptünk. Erre én magam is jól em­lékszem. Dehát az a szín­házban volt, s nem ezen a félelmetesen nagy szabadté­ri színpadon. — A színpadot e©ébként bármelyik nagyváros meg­irigyelhetné. Ideálisan al­kalmas táncprodukciók be­mutatására is. Én a táncos szemével tanulmányoztam, ú©is mint a műsor egyik szereplője — az első rész­ben végig a színpadon va­gyok, a második részben a moldavai és a mexikói tánc­ban lépek fel —, alaposan megnéztem hát, hiszen a táncosnak a színpad min­den deszkáját jól kell is­mernie, s mondhatom, ki­tűnőnek. tartom. Reméljük, műsorunk tetszeni fog majd a közönségnek. Tamara Golovanova teg­nap este elutazott Szeged­ről. Útjának következő ál­lomása Belgrád. A jugo­szláv fővárosban is az együttes vendégszereplésé­ről tárgyal. ö. L. Márkák és védjegyek ü'önös feltételezés lenne azt várni a boltba lépő vásárlótól, ho© napra­készen eligazodjék a termékek minőségi, korszerűségi, formai árnyalatainak szöve­vényében. Végtére is kémiai laboratóriu­mot és műszereket még sem vihet az em­ber a bevásárló-táskában. Mindemellett kétségtelen, ho© a legmegbízhatóbb mi­nőségellenőr a fo©asztó, aki mérlegel és ítél az áruk versenyében, csak éppen: nem mindig alakulhat ki azonnal ez az ítélete. E©es termékek általánosan ismert és el­ismert „névje©ei" azonban rendkívül megkönnyítik a jó áx-uk és az ezt kereső vásárlók egymásra találását. Ilyen a véd­je© és a márka. Két kérdés következik ezután: miért jó a fogyasztónak és miért a vállalatnak a termékek védje©ezése, márkázása? Az első kérdésre egyszerű a válasz, s nyil­vánvaló, a vásárló szívesen veszi, ha az árucikkek tengerében a megszokott mi­nőségben, összetételben ©ártott, s lénye­gében a termelő kötelezettségét tükröző védje©es, márkás terméket talál. Az ilyen ismert — és elismert — áruért olykor az átlagosnál magasabb árat is megfizet a vásárló, s ha az ár nem magasabb az át­lagnál, akkor az értékesítés tömegessége nyújthat na© előnyöket a termelőnek. Ezzel pedig lényegében már a második kérdésre is válaszolhatunk: világos, ho© bár a védjegyezett va© márkás áru ter­melése többletköltséget is okozhat a vál­lalatnál — például: az e©enletes, illetve kiemelkedő színvonalú minőség feltételei­nek megteremtése járhat ilyen kiadások­kal —, ám az értékesítés, a vevő bizalma bőséggel kárpótolhat mindezért. Ez a bi­zalom, amit a reklámtudomány külön szakkifejezéssel „goodwill"-nek nevez, a termelésnek olyan fontos tényezője, ho© az előállítási költségek tervezésekor is mérlegelni kell. Hiszen ettől — tehát a bizalomra alapozott értékesítési lehetősé­gektől — függ például a ©ártmány soro­zatna©ság", következésképp gazdaságos? sága. Mindez elegendő indok arra, miért áll világszerte az ipari körök tevékenységé­nek középpontjában a védje©ezés, már­kázás. Ma már többszázezer hivatalosan bejegyzett védjegyet taráanak nyilván a világon, s jellemző, ho© a bejelentések száma az utóbbi esztendőkben rendkívül gyorsan emelkedik: a növekedés ütemét jelzi, hogy évenként hozzávetőleg rneg­né©szereződik a védje©es áruk szama a világon. A szembetűnő előnyök ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy a mi ipari köreink­ben kellően elismernék, megbecsülnék a védjegyezést, márkázást. A számok szem­léletesen jelzik ezt: alig 2000 hazai — ezen kívül mintegy 3000 külföldi — véd­je©et tart nyilván jelenleg a Találmányi Hivatal, s a márkázott áruk száma el­enyésző. (Jobbára néhány élelmiszeipari termék és — iparági arányaihoz mérten — jelentős számú ©ó©szer). A vállalati érdekeltség, a. jelenleg még érvényes tervezési rendszer éppenséggel nem kedvezett a védjegyezési, márkázási törekvéseknek. Olyan gazdálkodási at­moszférában, amikor a hangsúly túlzott e©oldalúsággal a termelésre, és kevésbé az értékesítésre helyeződik, amikor a termelők nemcsak azt kapják meg kö­telező mutatók formájában, ho© mit ter­meljenek, de még azt is: kiknek kell majd ezeket a termékeket kötelezően átvenni­ök, nincs ok a magas minőségi követelmé­nyekkel járó iparjogi megkülönböztetés vállalására, Az új gazdaságirányítási rendszer azon­ban — mivel éppen ezen a két ponton- a vállalatok anyagi érdekettsége. illetve ez­zel összefüggésben piaci kapcsolatai te­kintetében igér alapvető változásokat — minden bizonnyal megteremti a véd.ie­©ek, márkák ©ors tél-hódításának felté­teleit is. T. A­A fekete-sárga postakocsiktól a centenáriumig Szegedi megemlékezés a posta jubileumáról Száz éve még fekete-sárga császári és királyi postako­csik közlekedtek a magyar országutakon és az osztrák postással csak németül lehe­tett szót váltani. Németül szövegezték a postai nyom­tatványokat, bélyegzőket, s németesen kellett a boríték­ra írni a magyar városok nevét. Érthetően jelen ünne­pe tehát a Magyar Postának, ho© önállóságát elnyerte 1867-ben, s az osztrák e©en­ruha helyett magyart ölthet­tek a ma©ar postai alkal­mazottak; a fekete leveleslá­dákat pirosra cserélhették — megkezdhette önálló életét és fejlődését ez a fontos in­tézményünk. Ezt ünnepelték tegnap or­szágszerte a postások, így Szegeden is, ahol három megyére kiterjedő postai központ és számos postahi­vatal dolgozik. Délelőtt a Szegedi Postaigazgatóság a Csongrád me©ei tanácshá­zán rendezett ünnepséget a díszteremben, s erre meg­hívta legjobb dolgozóit, a párt- és tömegszervezetek, a testvérintézmények képvise­lőit. az MSZMP Csongrád me©ei bizottságát Csakmag Győr©, a pártbizottság osz­tályvezetője képviselte az ünnepség elnökségében. Az önálló Magyar Posta száz esztendejét, fejlődésé­nek fontosabb állomásait Fo­dor István, a Szegedi Pos­ta'gazgatóság vezetője mél­tatta ünnepi beszédében. 1871-ben már megjelent a Magyar Posta első kőnyo­matos bélyege; 1903-ban kí­sérletek kezdődtek a szikra­távíró alkalmazására; 1924­ben sugárzott először kísér­leti műsort a magyar rádió. A második világháború óri­ási károkat okozott a postá­nak, de az újjáépítéssel ira­modott meg a korábbi fej­lődés. Azóta vált a posta az egész lakosságot szolgáló in­tézménnyé. Hiszen az el­múlt 22 évben megszervez­ték a külterületi kézbesítést, átvette a posta a hírlapter­jesztést, s ma már a meg­jelenő lapok, folyóiratok 99,7 százalékát aznap eljuttatja az olvasókhoz. Jellemző e fel­adat méreteire és folytonos növekedésére, hogy 1951 óta a posta által terjesztett la­pok, folyóiratok évi példány­száma 28 millióról 82 milli­óra ugrott, az előfizetők szá­ma 5 millió, s több mint 2 millió a kézbesítendő napi­lap. Az újjászületett posta építette meg a magyar te­levízióhálózatot stb. Ebből a nagyarányú, fele­lősségteljes és komoly szak­értelmet igénylő országos munkából a szegedi igazga­tóság dolgozói is évről évre elismerésre méltó részt vál­laltak. A munka hatalmas lendítőereje volt mindig a szocialista munkaverseny, melyben az igazgatóság öt­ezernyi dolgozója közül az utóbbi években a szocialista brigádok vállaltak legtöbbet. Már 93 brigád 720 tagja nyerte el a szocialista ci­met, 38 kollektíva oklevél­lel, 35 jelvénnyel, 13 bronz-, 7 pedig ezüstplakettel. Él­üzemek, kiváló hivatalok, a szocialista munka hivatalai találhatók az igazgatóság te­rületén. Most újabb 64 bri­gád 539 tagja tett felajánlá­sokat a szocialista brigád cím elnyerésére. Az igazga­tóság dolgozóinak egyéni munkasikereire jellemző, ho© eddig több mint 1500-an nyerték el a kiváló dolgozó oklevelet va© jel­vényt. Az ünnepségen az elnöklő Prágai György, a postaigaz­gatóság területi szakszerve­zeti bizottságának titkára fel­olvasta Horn Dezsőnek, a közlekedés- és postaü©i mi­niszter első helyettesének üdvözlő táviratát, majd Som­ka ti Vilmos, a Postavezér­igazgatóság szakosztályveze­tője miniszteri kitüntetéseket adott át. A Posta Kiváló Do'gozója jelvényt 11 dolgo­zó kapta meg, közöttük Far­kas Józsefné, Fábián Julian­na, Fikert Géza, Na© Al­bert, dr. Varga József, Rádai Árpád szegedi, Kókai Sán­dor székkutasi és Gy. Szabó Péter hódmezővásárhelyi postai dolgozó; miniszteri el­ismei-ésben többek között Fe­renczi Imre, dr. Maróti l,ászióné és Stiebl József szegediek és Na© László h ódmezővásárhelyi; vezér­igazgatói elismerésben Be­nyuska János, Joó Sándor, Juhász István, Sebő József, Somo©vári Magdolna, dr. Szemerédi Lajosné, Visontai Zsigmondné, Dózsa Sándor szegedi és Fábián Gyula hód­mezővásárhelyi postai dol­gozók részesültek. Az ünnepség második ré­sze művészi műsorból állt, közreműködött Horváth Jó­zsef és Réti Csaba, a Sze­gedi Nemzeti Színház opera­énekesei, Joó Csilla, Szelei Márta és Joó Ete. A műsort az együttes két esztendővel ezelőtt mutatta be Moszkvában, s azóta sze­repeltek már vele Észak­Amerika, Olaszország, Fran­ciaország és Anglia több nagyvárosában, mindenütt hatalmas sikerrel. „Nagy gonddal készülünk..." — A szegedi vendégsze­replésre nagy lelkesedéssel meghívott utazik Budapestre június 28-án. Tanácskozás a KISZ kongresszusa elölt A Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszu­sának Csongrád megyei küldöttei kedden délután meg­beszélésre jöttek össze Szegeden. Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának els őtitkára és Korik Mik­lós, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa tartott számukra beszámolót a kongresszusra való felkészülésről. M'nt már közöltük, a június 29-tő] július l-ig tanácskozó KISZ-kongresszusra Csongrád me©éből 37 küldött és 7 Ötezer hold hagymaföldet jártak be a repülőgépek A csapadékos, párás idő­járás miatt az idén már há­romszori, sőt helyenként en­nél többszöri permetezéssel védekeztek a peronoszpóra ellen a makói tájkörzet — amely a szegedi járás Ti­szán-túli részét is felöleli — hagymatermelő gazdasá­gai. A növényi megbetege­dés elleni teendőkről, a leg­hatékonyabb módszerekről tanácskoztak tegnap a me­gye termelési, felvásárlási és növényvédelmi szakem­berei a makói járási tanács székházának nagytermében. Bódi János, a Csongrád megyei pártbizottság mező­gazdasági osztályának mun­katársa az elmúlt évek ter­melési eredményeit ismer­tette. Cs. Kovács László, a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa pedig a vörös­hagyma növényvédelméről tartott előadást. A tanácskozás résztvevői a makói Úttörő, a József At­tila és más termelőszövet­kezetekbe látogattak el ha­társzemlére. Ennek alapján meggyőződtek arról a je­lentős segítségről, amit a repülőgépes növényvédelmi szolgálat gyorsan mozgó brigádjai nyújtanak. A ma­kói körzetben állomásozó re­pülőgépek az idén már több mint ötezer hóidat jártak be, ekkora területen perme­tezték a hagymaültetvénye­Szerda, 1967. június 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom