Délmagyarország, 1967. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-20 / 143. szám

Közéletünk hírei SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉGÜNK LENGYELORSZÁGBAN Gál Lászlónak, a SZOT tit­kárának vezetésével magyar szakszervezeti küldöttség uta­zott Lengyelországba. A kül­döttség a Lengyel Szak­szervezetek Központi Taná­csának meghívására részt vesz a lengyel szakszerveze­tek VI. kongresszusán. NORVÉG NOKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Hétfőn Budapestre érke­zett Idl Fossen, a Norvég De­mokratikus Nőszövetség oslói titkára és Kirsten Fjelberg tanárnő, a Béke és Szabad­ság Liga tagja. A norvég vendégek a magyar nőmoz­galom helyzetével ismerked­nek. SZAKSZERVEZETI DELEGÁCIÓ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Az NSZK-beli közalkalma­zottak, közlekedési és egész­ségügyi dolgozók szakszerve­zetének (ÖTV) hazánkban tartózkodó küldöttsége hét­főn a Közalkalmazottak Szakszervezetének Puskin ut­cai klubjában sajtótájékoz­tatón számolt be az újság­íróknak magyarországi be­nyomásairól. Országgyűlési bizottság ülése Az országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bi­zottsága Sándor József el­nöklésével hétfőn ülést tar­tott a parlamentben. Az ülésen megvitatták a bizott­ság feladatait, valamint az országgyűlés munkájának továbbfejlesztésére szolgáló irányelveket. Az ülésen részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja; a vitában fel­szólalt Dóra János, Fegyve­res István, Győri Imre, Il­lés Dezső, Katona Sándor, Kollár József, dr. Mátay Pál, dr. Udvardi Károlyné országgyűlési képviselő. Gépjárművezetés és egészségügy A gépjárművezetéssel kap­csolatos egészségügyi kérdé­sekről adott ki rendelkezést az Egészségügyi Minisztéri­um. Az elveszett gépjármű­vezetői igazolvány pótlása­kor az Egészségügyi Minisz­térium rendelkezése szerint nem kell a gépjárművezetőt újra megvizsgálni, hanem az ideiglenes vezetői engedélybe a nyilvántartás alapján be kell vezetni a legutóbbi vizs­gálat eredményét. Kimondja a rendelkezés, hogy a rok­kantakat megillető személy­gépkocsi vámkedvezmény ügyében a szükséges orvosi véleményeket az egész or­szágban egyedül a munkaké­pesség-csökkenést vélemé­nyező orvosi bizottságok or­szágos igazgatósága jogosult kiadni. Más szervek ilyen igazolást nem adhatnak ki. Ősztönzés és részesedés ' A Nagy Október tiszteletére A MOGÜRT és a Wo fcswagen Werüe A MOGÜRT és a Volks­wagen Werke vezérigazgatói Budapesten megállapodást ír­tak alá a két vállalat ipari együttműködéséről. A szer­ződés a következő öt évre mintegy 40 millió nyugat­német márka értékű köl­csönös szállítást irányoz elő. A megállapodás értelmében a Volkswagen Werke Ma­gyarországon vevőszolgálatot létesít, ami a turistaforga­lomnak is rendelkezésére áll majd. Az új gazdasági mecha­nizmusban a dolgozók jö­vedelmét elsősorban a vál­lalati nyereség határozza majd meg. A vállalatok és dolgozóik érdekeltsége te­hát szorosan tapad a nye­reség tömegének alaKulásá­hoz. A Gazdasági Bizottság egyik legutóbbi határozatá­ban pontosan körülírja a nyereségből képezhető vál-, f\ réSZeSedÓSÍ lalati reszesedesi alapot, an­nak forrásait, a felosztás -aróri\/ módozatait és a dolgozók <3' <3' ' / anyagi ösztönzésének lehe­tőségeit sági és műszaki ügyintéző­ket, tehát a műszaki fej­lesztő mérnököket, közgaz­dászokat, technikusokat, tervezőket, szerkesztőket stb. A harmadik csoportba vé­gül mindenki beletartozik, aki nem került az előző kettőbe, tehát minden más alkalmazott és a munkások. A hozzájárulás arányában A határozat szerint a ré­szesedési arány az évi alap­bér százalékában határoz­ható meg. Az első csoport tagjainak részesedési maxi­muma az évi kereset 80 szá­zalékáig, a második csopor­té 50, a harmadiké pedig 15 százalékig terjedhet. Per­sze ezt a maximumot csak akkor lehetséges élvezni, ha a nyereség növekedése is a maximumot jelzi. Ilyen differenciálás haté­Az egy pillanatig sem vi­tás, ho© a nyereség növe­lésében a vállalat minden dolgozója részt vesz, hozzá­járul ahhoz. De az sem ké­pezhet vitát, ho© a dolgo­zók hozzájárulása nem egy­forma. Azok a dolgozók, akiknek tevékenysége az , .. , „ , egész vállalatra, vagy an- Kitizetheto reszesedes nak egy-egy üzemére, mú­Előre kell bocsátani, ho© a felosztható részesedésnél csak az az összeg jön szá­mításba, amelyből már le­vonták a segélyekre, újítási díjakra, kony lehet, mert jobban ösztönöz arra, ho© minden­ki tehetségének legjavát nyújtsa a nyereség növelé­sének érdekében. Ugyanak­kor ez a rendelkezés hatá­lyon kívül helyezi a régeb­bi merevséget, ho© évente csak e©havi bérnek megfe­lelő összeg fizethető ki nye­reségrészesedés címén. Illusztrálja ezt e©etlen példa is, akár a harmadik csoport 15 százalékos maxi­mumában: ha e© dolgozó havi keresete 1500 forint, akkor az évi keresete 18 ezer forint, annak pedig a 15 százaléka, tehát 2700 fo­rint kifizethető nyereségré­szesedés címén, amely vi­szont majdnem kéthavi bér­nek felel meg. Ami az átfo­gó részesedést illeti, érde­mes példával is bemutatni, ho© e©-egy kategória ré­szesedési összege hogyan alakulhat maximális nyere­ség növekedés esetében. helyére, csoportjára hatás­sal vannak, nagyobb szere­pet játszanak a nyereség alakulásában, akár pozitív, akár negatív irányban. Amikor azt mondjuk, ho© disztingválni kell a jöve­delmek felosztásában, úgy kell részesedni, ho© a jö­vedelemben kifejezésre jus­son a hozzájárulás is, ak­kor nagyobb hányadot kell, ho© kapjon az, aki „többet tett" a közös kasszába. A Gazdasági Bizottság határo­zatában három csoportba, kategóriába sorolja a válla­lat dolgozóit a pénzbeli ré­szesedés felosztása szem­pontjából és ennek megfe­lelően állapítja meg az al­kalmazottak alapbéreinek, s a dolgozók keresetének szá­zalékában kifizethető maxi­mális részesedést. Három kategória A határozat szerint az el­ső csoportba tartoznak azok a vállalati vezetők, akiket a felügyeleti szerv nevez ki, valamint azok a vezetők, akiket ugyan az igazgató nevez ki a vállalat kebelé­ben, de felsőszinten dolgoz­nak és termelésirányító munkakörben vannak, pél­dául a főosztályvezetők, gyárvezetők, gyárrészleg­vezetők és helyetteseik, mú­szaki és gazdasági tanács­adók stb. A második cso­portba azokat kell besorol­ni, akik az elsőbe nem ke­rültek, de osztályvezetői munkakörben vannak. A fontosabb csoportok veze­tőit, a termelést közvetle­nül irányító üzemvezetőket, művezetőket, valamint a vállalat eredményes gazdál­kodását befolyásoló gazda­jutalmakra, ösz­töndíjakra, szociális és kul­turális támogatásra, lakás­építési hozzájárulásra stb. szánt összegeket. Ezek után ilyen lehet a felosztásra ke­rülő mennyiség: Csoport 1. 2. 3. Kifizetett alapbér 500 ezer forint 1 500 ezer forint 20 000 ezer forint Maximális részesedés 80 % 400 ezer Ft 80 "n 750 ezer Ft 15 % 3000 ezer Ft Azért érdemes í© bemu­tatni — csoportonként — a részesedési lehetőséget, mert a csoportokon belül sem egyformák az arányok, hi­szen a dolgozók kvalifiká­ciója eltérő, s azonos cso­porton belüliek sem egy­formán járulnak hozzá a vállalati nyereség alakulá­sához. A részesedési felosztás­hoz még annyit, hogy ha év végén hiánnyal zárul a ren­delkezési alap, akkor a már előre kifizetett jutalmakat a következő nyereséges esz­tendőben le kell vonni, a maximumnál fennmaradó összeget viszont át lehet vinni a következő eszten­dőre. Kiderült az előbbiekből, hogy minden vállalati dol­gozót hozzájárulásának ará­nyában illeti meg részese­dés. A vezető állásúak mun­kája nagyobb mértékben be­folyásolhatja a vállalat nye­reségét, vagy veszteségét, éppen ezért annak megfele­lően kell ösztönözni is őket. Előfordulhat, hogy veszte­ség esetén a vezetőt is vesz­teség éri, mert a kedvezőt­len eredmény érinti a ve­zető jövedelmét. A felügye­leti szervnek lehetősége lesz arra, hogy az első kategó­riába sorolt vezetőknek csökkentse a részesedési százalékát, vagy teljesen me©onja azt. A vezetők ösztönzéséhez tartozik még az is, ho© a veszteséges gazdálkodás a vezetőnél az alapbér csökkenését is ma­ga után vonhatja. Ha a vállalat veszteség­gel zárja az esztendőt, s azt a veszteséget még a tarta­lékalap sem képes fedezni, akkor az első és a második csoportba soroltaknak nem szabad kifizetni az alapbért sem, hanem annak legfel­jebb 75, illetve 80 százalé­kát, s prémiumot egyáltalán semmit. Ez a csökkenés az alapbérnél legfeljebb egy évre rendelhető el. U©an­akkor a harmadik csoport tagjainak, vagyis az alkal­mazottaknak és a munká­soknak veszteséges gazdál­kodás esetében is garantál­ni kell munkabérük 100 százalékát. G. I. Szocialista brigádok a verseny élén A Na© Októberi Szocia- ezzel jóvátették a 20 millió lista Forradalom 50. évíor- forintos lemaradást is. dulójának tiszteletére kibon­takozott munkaverseny len­dülete hónapról hónapra növekszik. Üj és új vállalá­sok mellett a mozgalom elsó eredményei is megmutatkoz­nak Szeged üzemeiben. Vállalásokból 32 millió forint Brigádok álltak a jubileu­mi munkaverseny élére a Szegedi Konzerv©árban is: 52 kollektíva minte© 400 tagja tett vállalást az év elején. Közülük a Vosztok, a Hámán Kató, a Május 1., _ a Zalka Máté, valamint a ipari Vál'alat brigádmozgal- Móra Ferenc nevét viselő brigád munkája emelkedik ki: a múlt évinél jobb mi­nőséggel, termelékenyebben szocialista és gazdaságosabban dolgoz­küzdelem nak. A Vosztok brigád pél­dául 105 százalékos telje­sítményt és takarékosabb anyagfelhasználást vállalt. A Nincs már lemaradás A Csongrád me©ei Hús­ma a múlt évj kongresszusi verseny idején is szép ered­ményeket ért el: 26 kollek­tiva elnyerte a címet E nemes ebben az évben is folytató­dik, a jubileum tiszteletére 45 brigád 370 tagja tett ér­tékes felajánlásokat. A hús- technológiai utasítások he­ipari vállalat munkáját tartásával tovább kívánják anyagellátási zavarok nehe- növelni az I. osztályú ter­zítették, jelentós lemaradá- mékek minőségét sok keletkeztek 1967 első hónapjaiban. Az első ne­©edév végére ez az adósság megközelítette a 20 millió A konzerv©ári dolgozók áldozatos munkája kima­gasló eredményeket hozott az első fél évben: 31 millió forintot, A brigádok vállal- 900 ezer forint értékű mun­ták, javítanak a nehéz hely­zeten. Az l-es számú telep bél­üzemének dolgozói a szocia­lista üzemrész cím elnyeré­sét tűzték ki célul. Felaján­lásaikat pontokba foglalták: elkerülik a helytelen keze­lésből származó géphibákat, fokozottan ü©elnek környe­zetük tisztaságára, saját ma­guk festik ki műhelycsarno­kukat Értékes az a vállalás, ho© segítik a kezdő mun­kásokat. Üjonnan belépő kát végeztek el terven felúL Gyorsabban épülnek az uszályok A MAHART tápéi hajójaví­tó műhelye is nagyobb fel­adatokat old meg a tavalyi­nál, összességében 13 millió forint értékben 400 tonna teherbírású uszályokat építe­nek és javítanak. A kedve­dolgozótársaikat betanítják, zótlen időjárás, a magas csökkentik a baleseteket. A szalámigyár kötöző sze is csatlakozott a „Szo­cialista \ üzemrész" cím el­nyeréséért folyó versenyhez: tiszai vízállás sokáig akadá­üzemré- lyozta a hajóácsok munká­ját. az első fél évben kettő helyett csak e© uszály javí­tását tudták elvégezni. A a gazdaságosabb munkavég- brigádok elhatározták: segi­zést, az alapanyag takaré­kosságot és a na©obb ter­melékenységet vállalták. A húsipari vállalat ver­tenek. Az újonnan épülő 400 tonnás uszályok előállítási idejét csökkentik, s hozzáve­tőleg 1360 munkaórát taka­senymozgalma máris célt rítanak meg. A kilenc bri­ért: a brigádok — kihasznál- gád, valamint a két munká­vá a jó anyagellátást — minte© 27 millió forinttal túlteljesítették tervüket, s brigád vállalásainak összér­téke elén a 200 ezer forintot az új uszályok építésénél. Sok építő — kevés tégla Szegedi úttörők táborai Itt a nyár, a szünidő. Az úttörőpajtások már hazavit­ték a bizonyítványt: övék a világ, s abban is a nyári laborozas. Akadt csapat, amely meg is előlegezte ma­gának ezt a vidám, élmé­kola 35 fős vízitábora nyitja meg július 3-tól 8-ig Mind­szenten. A Tömörkény Ist­ván nevét viselő csapat 10­től 23-ig 60 pajtással Dömö­sön, a Ságvári Endre csapat 18-tól 22-ig 46 pajtással Ba­nyekkel kecsegtető viiágot, dacsonytomajban, a Petőfi s már hamarabb elindult: Sándor csapat július 23-tól a II. Rákóczi Ferenc nevét augusztus 5-ig 26 fővel szint­viselő úttörőcsapat 38 paj- ú© Dömösön, a Dobó Ka­tása június 12-től 15-ig be- tica csapat július 23-tól járta Pécset, Abaligetet, augusztus l-ig 30 pajtással Pécsváradot. Ebben az idő- Síkí'őkúton táborozik. A II. szakban volt Sződligetcn, Rákóczi Ferenc csapattól 90-en Visegrádon a Mező Imre is- július második felében Fo­kola 32 tagú csapata is. Sőt, nyód-Bélatelepen táboroznak. 13-án indultak önálló tá- Augusztusban is nyári tá­borba a Madách Imre csa- borba száll néhány úttörő­pat úttörői Pécs-Mecsekal- csapat, bár ez a hónap már jára, 119-en, s csak 23-ára érthetően nem nyújt olyan jönnek haza Szegedre. A gazdag programot. Balaton­Srhőriherz Zoltán csapat 38 kenésén üti fel sátrait au­fővel 16-tól 29-ig szállt tá- gusztus 4-től 18-ig a Kádár borba Badacsonytomajon. Kata úttörőcsapat, a II. Rá­Néhány nap múlva, 23-án indul el Bakonyszentlászlóra a Hunyadi János csapat 38 pajtása; ők július 7-ig ma­radnak. A Bükkben túrázik majd 26-tól 30-ig György általános úttörője. A II- Rákóczi Fe­renc csapatból 59-en 27-től július 10-ig Dömösön tábo­roznak. A táborozások, a kirándu­lások legigazibb hónapja július. Az indulók sorát a Dózsa Győr© általános is­kóczi Ferenc csapatból pedig 54—54 pajtás a hónap első felében Martélyon vízitáboit nyit, illetve a hónap máso­dik felében tiszai vízitúrán a Dózsa vesz részt, iskola 12 A 26 szegedi úttörőcsapat­ból ezek szerint 11 szervez nyári táborozást, kirándu­lást a nyáron, némelyik hár­mat is. Közel 800 szegedi pajtás ismerkedik az ország­gal, a természettel, piheni ki magát, s készül föl e©­úttal az úttörőpróbákra. A magánházat építtetők vagy a ház körül kisebb ja­vítást, bővítést végzők, ha nem is mindennap, de elég sokszor megfordulnak a TÜ­ZÉP rókusi telepén, hogy különböző építési anyagot, meszet, cementet, sódert, cserepet, téglát, a tetőszer­kezethez gömbrudat, fara­gott fát, fűrészárut vásárol­janak. Esetenként megtörté­nik, hogy pont a keresett anyagból éppen az a méret hiányzik, ami az építte­tőknek kellene, ava© netán cseréphez nem jutnak hoz­zá, csak egy héttel később, amikor az újabb szállítmány megérkezik. Közös ez a gond, osztozik benne a ma­gánépítkező és a TÜZÉP-te­lep vezetősége is. Zakár Mihály, a rókusi TÜZÉP-telep helyettes ve­zetője arról tájékoztat ben­nünket, hogy a téglát kivé­ve viszonylag zökkenőmen­tes az ellátásuk építőanyag­ból. Most is van mész, ce­ment, sóder, cserép, bitume­nes fedőlemez, tetőszerkezet készítéséhez megfelelő mé­retű gömbrúd. A gőzfúrész rönktelepe zavartalanul el­látja a TÜZÉP-telepet meg­felelő áruval. Előfordul, hogy vasbeton gerendából kisebb a választék, s e©-es méretekből ntm tudnak ele­get biztosítani. Komolyabb viszont a probléma, hogy elégséges téglát még mindig nem tud­nak a vásárlók rendelkezé­sére bocsátani. Az első fél évben 280 építési szerződést mutattak be a TÜZÉP-tele­pen az építtetők. Ez a szám több mint tavaly, a hasonló időszakban. A számítások szerint az év második felé­ben az építési szerződések száma megközelíti vagy túl­haladja a 400-at is. A lehe­tőségekhez mérten szeret­nének minden építtetőt ki­elégíteni. Olyan ügyfelük eddig még nem volt, akit teljesen üres kézzel kellett volna elengedniük. Ha tég­lát nem is, más építési anyagot kellő mennyiségben vásárolhatnak. S lesz-e több tégla a jö­vőben? Erre Zakár Mihály telepvezető-helyettes sem tudott kielégítő választ ad­ni. Érthető, hiszen a jász­berényi, a szegedi I. és II., valamint a szőregi tégla­gyártól havonta mintegy 70 —80 ezer darab téglát kap­nak, ami távolról sem fedi az igényeket. Ennek a mennyiségnek a kétszerese is kevés lenne. Hiszen, ha csak azt számítjuk, hogy egy két­szobás családi ház építésé­hez 40 ezer darab téglát is felhasználnak, akkor a TÜ­ZÉP-telep egy havi tégla­mennyisége csak két csalá­di házra elegendő. Üjabban Jugoszláviából is kap a telep úgynevezett B/30-as téglát, de folyama­tos a szállítás a hazai tég­lagyárakból is. Az építtetők és a TÜZÉP gondja is vár­hatóan enyhül majd azzal, ha elvégzik a szóregi tégla­gyár nagyarányú rekonst­rukcióját és lehetőség nyí­lik a földgáz felhasználásá­val ott is, hogy a kapacitást, a termelékenységet a jelen­leginél jóval magasabbra emeljék. Erre azonban még várni kell. Az anyagelosztás, főleg a téglából egyelőre a jelenlegi körülmények kö­zött történik a jövőben is. L. F. A ©ártási idény kezdete­kor az üzemek dolgozói vál­lalták, hogy az első fél év­ben terven felül 5 millió téglát adnak az építkezések­hez. A gyártási terv és a vállalás teljesítésébe — adott tájékoztatást Sári Já­nos, a Téglaipari Vállalat termelési osztályának veze­tője — közbeszólt az időjá­rás. A sok eső ugyanis 9 napra tette lehetetlenné a munkát a vállalat üzemei­ben. A téglagyártásban szüne­tet jelentő esős napok elle­nére is a vállalat gyárai, ha az időjárás ezután kedvező lesz teljesítik első félévi nyerstéglagyártási tervüket. Ez azt jelenti, ho© 52 mil­lió nyerstéglát állítanak elő, s 46 millió égetett téglát adnak a különféle építkezé­sekhez. A terven felüli 5 millió téglát azonban nem képesek az első fél évben legyártani, s í© — a rossz időjárás miatt — nem is teljesíthetik vállalásaikat a gyárak dolgozói. A cél az, ho© különféle múszaki intézkedésekkel, a gyártásközbeni zavarok le­hető legnagyobb mérvű meg­szüntetésével, továbbá „nyújtott műszakkal" a har­madik negyedévben az erre az időre szóló terven felül előállítsák a vállalt 5 mil­lió téglát is. A „nyújtott műszakokban" a dolgozók az eső miatt elvesztett 9 na­pot „érik utói". A Szeged I. téglagyárban is teljes kapacitással folyik a munka Ezzel párhuzamo­san azonban tovább folytat­ják a gyár korszerűsítését, rekonstrukcióját. Jelenleg a műszárító és az alagút.ke­mence építését végzik itt h. s. V Kedd, 1967. június 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom