Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-07 / 106. szám

Válságban az Ideiglenes Kormány © Oroszország dolgozó milliói a béke mielőbbi kivi­vasa, a munkásellenörzés valóraváltása, a szovjet­hatalom megvalósítása, a proletár internacionalizmus je­gyében vonultak végeláthatatlan menetoszlopokban, vörös zászlók alatt május elsején. Oroszországban 1917-ben ün­nepelték május 1-ét először legálisan, teli forradalmi tűz­zel. Pétervárott, Moszkvában félmilliós tömeg töltötte meg az utcákat, tereket. A petrográdi forradalmi munkások fel­vonulását a Bolsevik Párt vezette. A menet élén Lenin haladt a part többi vezetőivel. Lenin e napon két mun­kasgyülésen tartott beszédet. Oroszország valamennyi vá­rosában a május 1-i megemlékezések a további forradalmi fellendülésről tanúskodtak. A hadifogoly táborodban vagy városokban levő ma­gyar. osztrák, nemet katonák ezrei vettek részt a májusi megemlékezésekben. Május 1-én a frontokon szüneteltek a hadmiiveletek, s mindenütt erősödött a béke kivívása. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségé­nek határozata szerint május 1-én a háború alatt először altaláno>6an beszüntették a munkát A kormány ugvan tüntetést, felvonulást nem engedélyezett, de a munkás tömeggyűlések hangulata forradalmi erjedésről vallott. A májusi bányász-, vasutassztrájkok jelezték az osztály­harc kiéleződését. Behívóparancsok megtagadása, a lö­vészárok barátkozás szélesedése az oro>sz forradalom ha­lasáról, a lenini eszmék térhódításáról tanúskodott. A ha­talmon levők válságát bizonyítja, hogy májusban meg­bukott a Tisza-kormány. Oroszország Ideiglenes Kormánya éppen május 1-én (április 18.) juttatta el szövetségeseihez újabb hírhedt Mil­jukov jegyzékét. A jegyzék cáfolta azokat a híreket, me­lyeknek értelmében Oroszország esetleges külön békét kívánná kötni a központi hatalmakkal. ..Oroszország — szólt a jegyzék — siet hangjával szövetségeseinek hang­ját erősíteni ... a világháborút a döntő győzelemig kell vivni... az Ideiglenes Kormány teljes mértékben figye­lembe veszi a szövetségesei irányában vállalt kötelezett­segeket." A Miljukov jegyzék további kiábrándulást eredmé­nyezett a még iránta bizalommal levő rétegeknél is. és széles arányú tiltakozást váltott ki a forradalmi töme­geknél. A különböző katonai egysegek tiltakozó gyűlése­ket tátották, s határozatban szólították fel a Petrográdi Szovjetet, hogy vonja felelősségre az Ideiglenes Kor­mányt háborús politikája miatt. Több határozat követeli Miljukovnak és Gucskovnak a kormányból való eltávo­lítását. A kormány helyzete válságossá lett. Április 20-án (május 3.) a fővárosban spontán tün­tetés kezdődött, a Miljukov jegyzék ellen. A tüntetésben több mint IS ezren — főleg katonák — ve+tek részt. E megmozdulások átterjedtek a munkáskerületekre, s áp­rilis 21-én és 22-én általánossá válnak. E megmozdulá­sokban a résztvevők száma meghaladta a 100 ezer főt. A békésen tüntető tömeg szervezettségét nem tudta meg­bontani a hadapródok és tiszti iskolások provokatív lö­völdözése sem, bár fegyveres összecsapásokra is sor ke­rült A burzsoázia áprilisi, májusi összeesküvésének célja a forradalom elmélvülesének meggátolása. A Gucskov— Miljukov vezetés hajlandő lenne a fegyveres erő igény­bevételére. sőt katonai diktatúra azonnali bevezetésére. Az áprilisi tüntetések napjaiban a kormány több ízben Gucskov hadügyminiszter lakásán ülésezett. Az üléseken reszt vettek még Alexejev. Kolcsák. Kornyilov táborno­kok. Kornyilov a kormánynak azt javasolta, hogy a tün­tetést fegyveres erével törjék le. A kormánynak a ka­tonai diktatúra bevezetését támogató része e tervet he­lyeselte, míg mások e kérdésben ingadozó álláspontot fog­laltak el. Fráneis amerikai nagykövetet szintén beavatták a tárgyalások menetébe. Kornyilov tábornok — az akkori petrográdi helyőr­ségi parancsnok — április 22-1 parancsában a német, csa­patoknak Petrográd elleni várható támadását eröössze­vonással. a fővárosi helyőrség megerősítésével kívánja meggátolni. Ugyanakkor a kormány a hírszerző szolgála' jelentéséből pontosan tudta, hogy a német imperialista hadseregnek ekkor ilyen terve n?m volt. hanem, ellenke­zőleg. erőket vont össze Galíciában. Az összeeskövök ál­tal ravaszul kigondolt terv célja az volt. hogy a fővárosi forradalmi helyőrséget, az ellenforradalmi tábornok ve­zetése alá rendeljék. A terv azonban kudarcot vall, mi­iéi Alexejev tábornok nem tud elegendő katonai erőt küldeni Pétervár ellen. Gucskov hadügyminiszter, látva a katonai diktatúra bevezetésének kudarcát utolsó erőfeszítést tesz. Kornyi­lovot az Északi Front parancsnokának kívánja kinevez­tetni. de ez a terve sem sikerült A hadügyminiszter vá­laszul. bensői flotta lemondását hogy kormányválságot idézzen elő. Miljukov kétségbeesésében a hadifőszállásra rohan, hogv siettesse a tervezett offenzíva megindítását, a hadsereg azonban ilyen erő kifejtésére képtelen Az Antant, által vezető minisztereknek tartott. Mil­jukov és Gucskov nem egész két hónapi „tündöklés után'' kénytelen volt ktválnt az Ideiglenes KormánybóL Ez az Ideiglenes Kormány első válsága. 0 tudatformálástól az európai biztonságig... Megjelent a l'ártéíet májusi száma Az MSZMP Központi Bi­zottság folyóiratának e havi számában széles teret kap a politikai tudatformálás je­lentősége. Közlik a Politikai Bizottság április fi-i, párt­oktatási határozatát, amely értékeli a most lezáruló sza­kaszt, s egyben kijelöli az 1967—68-as év tartalmi és szervezeti tennivalóit. Ballá István, a KB osztályvezető­helyettese írásában a mar­xista—leninista világnézet materialista tartalmának társadalmi térhódítását és problémáit elemzi. Herczeg Károly, a párt. Fejér megyei első titkára cikkében kifej­ti: milyen formában érvé­nyesül társadalmunkban a párt vezető szerepe, s ez­zel kapcsolatben milyen bel­ső törvényszerűségei van ­nak a párt életének. Itt em­lítendő meg _A kínai párt­vezetőség politikájának for­rásai" cimű összeállítás. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulójának tiszteletére or­szágszerte indult verseny­mozgalomról ezúttal a fővá­rosi és vidéki lapokból saj­tószemlét közöl a folyóirat. Folytatódik az alapszerve­zetek munkájáról év elején indult módszertani cikksoro­zat. A szerkesztőség ankét­ja — amelyet meghívott hi­vatali és intézményi, illet­ve irányító beosztásban dol­gozó pártmunkások közre­működésével tartottak — a IX. kongresszusnak azt az állásfoglalását fejtegette: „A pártszervezetek joga és kö­telessége a területükön fo­lyó munka átfogó ellenőrzé­se. a vezetők beszámoltatá­sa". A hivatali, intézményi pártszervezetek, amelyek ed­dig ilyen joggal nem ren­delkeztek. sok érdekes útba­igazítást kapnak a kollektív állásfoglalásból. A pártszervezetek életéről között cikkekben egyre erő­södnek az új gazdaságirá­nyítási rendszerről szóló politikai gondolatok. A nagyüzemi és termelőszö­vetkezeti előkészületek mel­lett ebben a rovatban ol­vashatunk a kommunista ta­nácstagok munkájáról, s a tömegszervezetekben vég­zett pártmunka jelentőségé­ről. Nem utolsósorban haszno­sak azok az írások, ame­lyek napjaink fontos kér­désével. az európai biz­tonsággal foglalkoznak. A folyóirat, vezércikket szen­telt a kommunista és mun­káspártok Karlovy Vary-i találkozójának. Rudolf Wettengel, a Neuer Weg című német testvér­lap főszerkesztője írásában az NSZF.P VII. kongresszu­sának főbb gondolatait fog­lalta össze. A propagandisták figyel­mét hívják fel az éledő neo­nácizmus veszélyéről és tár­sadalmi bázisáról szóló Szürke könyv fontos doku­mentumaira. ANYÁK NAPJÁN MINDEN ESZTENDŐ MÁJUSÁNAK ELSŐ VASÁRNAPJA AZ ÉDESANYÁKÉ. FIAIK, LÁNYAIK NEVÉBEN EZEN A VIRÁGPOMPAS TAVASZI NAPON Ml IS MELEG SZERETETTEL ÉS NAGY TISZTELETTEL KÖSZÖNTJÜK OKÉT, HI­SZEN TUDJUK. HOGY SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ TÁRSADALMUNKBAN KI­EMELKEDŐ HELY ILLETI MEG AZ ÉDESANYÁKAT. AKIK VILÁGRA HOZZÁK ÉS FELNEVELIK AZ ÜJ GENERÁCIÓT. AZ IFJÚSÁGOT. ÁLDOZATKÉSZ MUN­KÁJUKHOZ IGYEKSZÜNK MI IS MINÉL TÖBB SEGÍTSÉGET NYÜJTANI. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi bizottsága Orsót perget palántáz, kémcsövet rizsgál. szakdol­gozatot ír. tanul, mos, főz. lakarit megtanít a szóra, lépésre, tettre. Édesanyánk. Rá gondolunk ma. Nem mintha máskor nem jutna eszünkbe, de most talán úgy nézünk kedves arcára, hogy jobban tudjuk, mit jelent nekünk. Hogy mit jelent egyenként s mind­annyiunknak. A szocialista társadalomnak. Az édesanyák sorsa, éle­te mindig nehéz volt. s ma sem könnyű. De ennyit so ha, semelyik társadalom nem tett értük, mint a mi­énk: hosszú szülést szabad­ság. bölcsődék, óvodák há­lózata. s most legújabban a gvermekgondozási segély igyekszik levenni vállukról a terhek egy réezét. És az édesanyánk számára édes a teher is: gyermekük ka­caja. fiaik, lányaik helyt­állása, a társadalom gon­doskodása bearanyozza éle­tűket Nem csupán néhány szál virágot néhány kedves szót — sokkal-sokkal többet je­lent az anyák napja mind­annyiunknak. Ballag már a vén diák Következik az érettségi Bar hivatalosan csak hét­főn, május 8-án fejeződik be a középiskolák negyedik osz­tályaiban a tanítás, tegnap mégis több helyen ünnepi díszbe öltözött osztálytermek várták a szegedi gimnáziu­mok, technikumok, szakkö­zépiskolák végzős diakjait. Megkezdődtek a ballagások. Hosszú évek óta hagyomá­nyos forma szerint: rokonok, ismerősök, szülők sorfala közt sötétruhás fiúk, fehérblúzos lányok búcsúztak az alma mater-tói, tanáraiktól, isko­latársaiktól, négv esztendő élményekben gazdag, boldog­bánatos pillanataitól. Ballag­nak ... De vajon merre tart az útjuk? Mindenekelőtt az érettségire. Május 11-től kö­zel egy héten át írásbeli dol­gozatokat írnak, június l-től pedig szóbeli vizsgák kez­dődnek Aztán? Igen. ez még kérdőjel, legalább is a to­vábbtanulók számára. 615 gimnáziumi tanulóból 362, 644 technikumot és 181 szak-' középiskolát végzett diák kö­zül 195-en. illetve 48-n ad­ták be felvételi kérelmüket egyetemekre, főiskolákra, fel­sőfokú intézetekbe. A többi­ek — és közülük is persze jónéhánvan — termelő mun­kában helyezkednek majd el, ki-ki vágya, elképzelése sze­rint A ROO-as számú Ipari Szakmunkásképző és Szak­középiskola mezőgazdasági gépszerelő tagozatán ma, va­sarnap délelőtt ballag elő­ször az a 28 fiatalember, akik ebben a szakmában el­ső ízben érettségiznek Sze­Irodalmi panoptikum A* orvosegyetem irodilmi színpada a Kamaraszínházban Panoptikumról lévén szó, ta ember vidámat harsá­nyat, humorosat vár. avagy ha „komoly" irodalomról van szó, ennek persziflázsát. Az orvostudományi egyetem irodalmi színpadának pén­tek esti műsorában aligha­nem az utóbbi esettől, leg­alábbis igyekezeteben az utóbbi elképzelésről lehetett szó. A szándék dicséretes, sőt ötletes, de a megvalósí­tás. sajnos, csak részben si­került. Mindjárt itt van példa­ként az indítás: a lábát áz­tató Petrarca és Csokonai b'zrrr. groteszk keltőse — ámbár roknnításért nem lett volna szükséges Csokonait szonettekkel is felruházni — és szerelmes verseik komoly. klasszikus irodalmi szín pa­dos megszólaltatásának ket­tőssége végigvonul az egész műsoron, a komrrvedia de 1' arte stílusának kikiáltója — egyébként Bajnóezky István lendületes tehetséggel alakí­totta — és az általa hirdetett „attrakció" bizony nem moz­gott szinkronban. Egvedfil a Rómeó es Júlia összeállítás illeszkedett tör és mentesen a „panoptikum" szelleméhez. Pedig külön-külön .sok ötlet színezte a narrátort és a dra­matizált részeket, de ezek támaszték. és az önkénye* válogatásból adódó összekö­tő kapocs híián sokszor erőt­lenné váltak, a megérde­meltnél alacsonyabb szinten hatottak A költőket Csokonain, Petrarcán, Shakespearen Kí­vül Rostand. Villon. Heltai. Kosztolányi. Karinthy. Ben­jámin Petőfi és Sós Zoltán képviselte, az őket megszó­laltató együttes tagjait: Ba­lázs Ildikót^ Hirmann Mar­gitot, Lőrincz Ardreát. Mi hácsi Máriát, Müller Amá­liát. Rácz Máriát, dr. Szarvas Jánosnét. Benkő Zsoltot, Honthy Bélát. Kerek Attilát, dr. Poczik Miklóst. Szomor Dénest, Viila Andrást dicsér­hetjük. megemlítve meg Var­ga Zsigmond. MRgyar Mária és Bod Sarolta szép vers­mondását. illetve alakításét. A műsor rendezője dr. Po­erik Miklós volt. a zongora­kíséretet Kerek Attila szol­gáltatta. J. A. Ballagok a Tömörkény gimnáziumban geden. Az osztály eg; harma^ da jelentkezett továbbtanu­lásra — agráregyetemre, a mezőtúri felsőfokú mezőgaz­dasági gépésztechnikumba, kertészeti- és iparművészeti 1 főiskolákra —. 18-an pedig gépállomásokra, termelőszö­vetkezetekhez kerülnek. A Vasútforgalmi Technikum­ban már kedden, május 9-én kezdődnek az írásbeli érett­ségi vizsgák. Tegnap dél­előtt. szinte az ország vala­mennyi tájáról érkeztek szü­lők, hozzátartozók, barátok, ismerősök, hogv részesei le­gyenek öt osztály 156 vég­zős tanulója búcsúzásanak. Legkevesebben talán éppen szegediek voltak. A termeket végigjárt diákok az ebédlő­helyiségben kötötték szalag­jukat az iskolazászlóra. s itt köszöntötték őket az 1967­68-as tanév leendő negyedi­kesei. A MÁV fiatal szak­emberei többségben dolgoz­ni mennek a vasúthoz, s mintegy 30-an felsőfokú va­sútforgalmi technikumba, né­hányan. főiskolára, egye­temre tartanak. A Tömörkény gimnázium­ban tegnap az iskola épü­lete előtt rendeztek ballagá­si ünnepséget. A harmadik osztályosok búcsúztak idő­sebb kollégáiktól, szavalatok hangzottak el. énekkari szá­mok. Diós József, az iskola gazgató.ia három gimnázi­umi, egv-egy ipari szakkö­-piskolai és zenegimnáziumi sztálv 143 végzős tanulójá­nak kívánt sok sikert a kü­szöbön álló érettségi vizsgák­hoz. A Tömörkény gimnázi­umból 84 tanuló nyújtott be továbbtanulási kérelmet, s a többiek közül sokan egész­ségügyi pályára készülnek. A „vén diákok" ballagása hétfőn folytatódik, s így töb­bek között a Ságvári. a Rad­nóti és a Tisza-parti gimná­ziumokban rendeznek évzáró ünnepséget a végzős tanu­lóknak. 4 DÉL. MAGYARORSZÁG Vasarnap. 1967. májas Z

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom