Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-17 / 114. szám

Emléktábla Feketeházy Jánosnak Mérnökök, múzeumi dolgozók, a két vasútforgalmi technikum tanárai, diákjai jöttek el tegnap délben a híd szegedi aluljárójához, hegy leróják kegyeletüket, és megemlékezzenek a város eL5 közúti hídjának tervezője, Feketeházy János 125 éves születési évfordulójáról. Vágsellye világhírű szülöttének, Feketeházy Jánosnak, aki a francia Gustav Eiffel cég megbízásából készítette el terveit és adta át 1833 szeptemberére az árvíz utáni Szeged forgalmának az első közúti hidat — érdemeit dr. Bátyai Jenő, az MTESZ műszaki titkára méltatta. Beszéde végén átadta és megkoszorúzta a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Csongrád megyei szervezete valamint a Szeged város I. kerületi tanács vb híd lábánál elhelyezett emléktábláját. Az emléktáblát dr. Varga János, az I. kerületi tanács vb elnöke vette át ZALAI képeslap RÁDIÓMŰSOR Kossuth Kádi* 4.W Hírek. 4.32 Hajnaltól reggelig . . . 4.45 Falurádió. 3.00 Hl. :ek. 5.30 Reggeli krónika. 6.00 Hirek. 6.30 Hírek 7.00 Reggeli krónika n. 7.13 Körzeti időjárás. 7.30 ÜJ könyvek. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.22 Könnyűzene. 8.50 Fogorvosi ta. nácsok. 8.53 Barokk muzsika. 9.34 Az anyag szerkezete — mai szemmel. 10.00 Hírek. 10.10 Verbunkosok, magyar nóták. 11.00 Iskolarádió. 11.30 A Szabó család. 12.00 Hírek. 12.15 Tánczenei koktél. 13.00 A budapesti színházak műsora. 13.03 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.18 Kamarazene. 14.10 Tör. vénykönyv. 14.40 Liszt-kórusok. 15.80 Hírek. 15.15 Marica gróín<3. Operettrészletek. 15.51 Emlékezés Oldner Vladimírra 16.21 Rogyioji Sesedrin saját műveiből zongorázik. 16.37 Kedd, szerda, csütörtök. Folytatásos regény IV. 16.57 Hallgatóink figyelmébe! 17.00 Hírek. 17.15 Nótacsokor. 17.45 Hospitálás a vezetőképző Iskolában. Riportműsor. 18.00 Pataky Kálmán operaáriákat énekel. 18.20 Mérkőzések percről percre 19.30 Hírek. 19.40 Könnyűzene 20.00 Prágai Tavasz, 1967. Közvetítés a Smetana-leremböl. 22.00 Hírek. 22.10 Időszerű nemzetközi kérdések. 22.20 Sporthírek. 22.25 Tánczene. 23.15 Századunk kamarazenéjéből 24.00 Hirek 8.10—0.23 Csárdások. Petőfi Rádió 4.30—7.57 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. 10.00 Csajkovszkij : Anyegin. Háromfelvonásos opera. 11.10—11.34 „Fiatalságom tündérországa". 12.47 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.92 Könnyűzenei híradó. 13.32 Iskolarádió. 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Ketötől hatig... 18.18 iskolarádió. 19.18 Szörényi Levente táncdalaiból. 19.28 Frida Leider és Rudolf Bockelmann Wagneroperákból énekel. 19.54 Jó éjszakét, gyerekek t 20.80 Esti krónika. 20.30 A siker titka. Humoreszkek. 21.10 Fábián Márta és Szeverényt Tlona cimbalmozik. Mursi Sámuel furulyázik. 21.28 Szobrok az utcán. Riport. 21.43 Frankfurti Dzsesszfesztivál. 1066. 22.20 Ajánlott Irodalom. 22.30 Rácz Aladár cimbaimozik. 22.56 Ugeiöverseny-eredménvek. 23.00—23.15 Hirek. TE LEVÍZIÓ MŰ SOR Magyar televízió 17 0* Hirek. — 17.15 A Magyar Hirdető műsora. — 17.25 Győri Vasas ETO—Bp. Honvéd bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése Győrből. — A szünetben: Győrt MUS-modellező bemutató. — 19.20 Falusi dolgokról. — 19.45 Hazai tükör. Aktuális jegyzőit. — 10.50 Eatt mese. — 20.00 Tvhirado — 20.20 iriú riporterJ'Oóltek vetelkedője (1.). — 22.20 Tvhiradó — 2. kiadás. Jugoszláv televízió 9.55 Közvetítés a Szövetségi Szkupstinából. 11.00 Iskola-tv. 14.50 Iskola-tv. 17.05 Hírek. 17.10 Riportmúsor. 17.25 Népszerű tudományos film. 17.55 Műsorismertetés. 18.00 Tv-ujdonságok. 18.13 Ezer miért. 19.00 Hazánkon át. 19.30 Tv-postája. 19.54 Jó éjszakát. gyerekek! 20.00 Tv-híradó. 20.30 Beszámoló a Szövetségi Szkupstinából. 21.30 Hirde. tések. 21.37 Játékfilm. 00 Hirdetesek. 23.10 Tv-híradó. Román televízió 17.00 Gyermekműsor. 17.30 Iskolások műsora. 18.00 Tv-híradó. 18.30 Népi táncok. 19.00 Gazdasági krónika. 20.00 Játékfilm. 21.30 Panoráma. 21.50 Tvhiradó. Kicsi ország a mi kis hazánk, de valljuk be, mi, Csongrád megyeiek mégsem sokat tudunk, mondjuk Zaláról. Persze amíg ez a vidék félfeudális elzártságban élte világát, távol a fő forgalmi ütőerektől, mozdulatlannak tűnt itt az élet Ma azonban a szocializmus pezsgő vitalitása, friss vért pumpál hazánknak ebbe a szegletében is, érdekes, sajátos élet. alkotómunka jellemzi Zalát, amilyen maga a vidék, a táj. Fúrótornyok és olajkutak Itt, Csongrád megyében — az egyre szaporodó olaj kutak és földgázfáklyák láttán — hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy máris a magyar kőolajtermelés fő bázisai vagyunk, pedig mi még csak a jövőt jelentjük. A múlt és a jelen még Zala, ez a vidék adja a magyar kőolajtermelés mintegy 70 százalékát. Számunkra persze szokatlan, hogy minden dombháton — óriás szúnyoghoz hasonló — himbaszivattyúk hordják tempósan a föld mélyéből az olajat, mert még sok kincset rejt itt a mélység. Sőt — a magyar olajkutatásban elsőként — a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem itt kezdte el a mélyfúrásait is, hogy megtudják, mi van a ma termelő zalai olajmezők alatt? Bázakerettyén áll az egyik hatalmas fúrótorony, amely Balogh Kálmán főfúrómester irányításával már a négyezer méter felé tart. Pedig nem olcsó a mélyfúrás. A négyezer méter mintegy 40 milliót, az ötezer 50-et emészt fel. Ezen a pénzen három kenyérgyár vagy két 300 férőhelyes tbckórház, vagy 25 olyan olajkút fúrható, amilyenek az algyői medencében vannak. Mégis megéri, ha olajat, vagy földgázt jelez majd a fúró. Egy francia gyémántfúrófej 370 ezer, s egy 30 —40 óráig használható német fémfúrófej 90 ezer forintba kerül. Balogh Kálmán tréfásan megjegyzi, hogy a fúrásnál használt öblítő iszap literje is drágább a tokajinál. Nem csoda, hiszen a fajsúlynövelő baritot az NSZK-ból, a broxint Texasból hozzuk be. S ha végül — 30—40 millió elköltése után — sem sikerül a kutatás, akkor igen drága lyuk marad a zalai domboldalon. Mégis meg kell kísérelni, s úgy látszik, várható itt eredmény. Ahogy elnézem, hogy a vezérlőpultról milyen könynyedén irányítja egy ember a félelmetes fúrószerkezetet, ahogyan az olajmunkásokat hallgatom, mily bizalommal beszélnek arról, hogy Barnak-pusztán egy újabb kút adott olajat, arra gondoltam: kétszeres öröm, hogy nemcsak az algyői olajmedence kecsegtet bennünket, de még a göcseji táj is sokat ígérhet, a földgáz legalábbis. Göcsej Mert igaz, hogy a Göcsej újabbkori történetéhez elsősorban a földgáz és olaj kapcsolódik, igen híres ez a vidék természeti szépségéről és néprajzi érdekességéről is. Régen Göcsej a „sötét" jelzőt kapta, valakinek az elmaradottságát még a szóhasználat is „göcsejivel jelezte. A Dunántúlon itt volt legmagasabb az írástudatlanok száma Zártsága, a haladástól való kényszerű elszigeteltsége miatt melegágya volt a hiedelmeknek, babonáknak. Annyi volt itt a boszorkány, földördög, csodásfarkas, táltos és tüzes ember, mint sehol másutt hazánk vidékein. Noha ennek a tájnak megmaradtak a néprajzi érdekességei is, mégis az olaj, a földgáz és a szocializmus ahhoz is hozzájárult, hogy ne csak a vidék, de az itt élő emberek élete is szebb és könnyebb legyen. Ez a szeg-ek vidéke: Milej szeg, Gombosszeg, Kustánszeg és Göcsej, s egyben a megye székhelye: Zalaegerszeg. Az itteniek csak Egerszegnek hívják, s amit Kustós Lajos, a városi tanács vb elnöke mond erről a városról, tényleg ráillik a „kamaszváros" jelzője: húsz év alatt megkétszereződött a lakosság, az azelőtti álmos tisztviselővároskában jelentős ipar képződött, az egyik domb szelíd lejtőjénél új városrész épült. De itt is, mint annyi más településünkön ugyanazok a kérdések foglalkoztatják a város vezetőit: ipar, lakás, csatorna, ivóvíz, gáz... Ügy tervezik, hogy a jelenlegi 33 ezres lakosság 1970-re már 40 ezerre, 80-ra 50 ezerre nő. Ma azonban még Nagykanizsa a városiasabb és nagyobb város. S mint minden megyében, itt is tart a rivalizálás; ha nagyobb város, miért nem Kanizsa a megyeszékhely? Hiszen „megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára..." ennek a városnak egyre jelentősebb tranzitforgalma van Jugoszláviával. Egerszeg azonban hagyományosan megyeszékhely. Még ha kisebb város is. De majd megnő! A hagyománytisztelet Mert ez a hagyománytisztelet — amely azonban nem a maradi ságban, hanem az igaz értékek megőrzésének szándékában gyökeredzik — igen jellemzője a zalai embernek. Talán az is benne van, hogy az országnak ebben az eldugott csücskében sokkal többet kell kezdeményezni, nagyobbat alkotni, hogy az ország idefigyeljen, mint a centrálisabb helyeken. Mondjuk például — Szegeden! A hagyományőrzésre utal például Egerszeg szobrai közül három: Csányi Lászlónak, a 48-as forradalom mártírhalált halt miniszterének, dr. Hamburger Jenőnek, a Tanácsköztársaság miniszterének szobrai, valamint a tanácsháza melletti téren álló emlékmű, amely a második világháború alatti ellenálló mártírok emlékét idézi az utókor elé. Az emlékekben rendkívül gazdag göcseji múzeum a népi élet megannyi emlékét őrzi, ugyanezt a célt fogja szolgálni a Skanzen-rendszerű szabad téri múzeum is a Zala-patak mellett, ahol a híres göcseji táj legszebb népi építőművészeti emlékeit állítják majd fel. Hagyománytisztelő, de fantáziával és mai tennlakarással megáldott, ötletekkel és kezdeményező készséggel teli emberek élnek ezen a vidéken, amelyről valljuk be, még ezek után sem túlsókat tudunk. De aki hazánk egyik rendkívül érdekes vidékével akar megismerkedni, a bécsi, moszkvai, vagy prágai kirándulásai után szép országunknak ezt a csücskét se kerülje el. Egyébként hogyan a program mutatja, máris hívogatnak mindenkit az augusztusban tartandó Göcseji Napokra, ahogyan az iborfai lakodalmi hívogató nóta mondja: Úgy gyüjjenek párostul, Mint a csizmám szárostul! RACZ LAJOS Irinyi János Százötven éve, 1817. május 17-én született Irinyi János, a múlt század egyik legkiemelkedőbb magyar vegyésze. A közvélemény a gyufa feltalálójának tartja számon, pedig ennek a nélkülözhetetlen eszköznek — nincs „feltalálója", hiszen hosszú fejlődés, sok-sok küzdelem eredménye. A fiatal Irinyi ötlete csak egy állomás volt a gyufa „életútjában". ő maga nagyon kevésre értékelte. Sorsának tragikuma azonban, hogy csak nagyon keveset valósíthatott meg abból, amit céljául kitűzött. A gyermek Irinyi előbb váradi diák volt, később a debreceni kollégiumba kerü't. Jogásznak szánták, de ő hajlamatt követte, és a bécsi műszaki egyetem hallgatója lett. Itt, professzora előadását hallgatva bukkant fel benne először a gyufa ötlete. A gyufa akkoriban még kezdetleges szerszám volt, előbb „mártógyufa", később „dörzsgyufa" alakjában. A mártógyufa nagy hátránya az volt, hogy működéséhez kénsav kellett, a dörzsgyufáé pedig az, hogy heves robbanással gyulladt. Irinyi a robbanásveszélyes vegyszer helyett ólomoxidot tett a gyufafejekre, amely nem robbant. A fiatal vegyészmérnök 1839-ben haza'ött Pestre, s gyufagyárat alapított. A mai Mikszáth Kálmán téren emléktábla jelöli a házat, amelynek helyén a gyufagyár állt. De ©'áránál őt sokkal jobban érdekelte a kémia tudománya. Kitartó szorgalommal tanult, ertekezések kido'gozásával megvetette a magyar kémiai tudomány alapjait. Vándorévek következtek ezután; Németországba ment, ahol a kémia több elméleti és gyakorlati problémáját tanulmányozta. Nagyon érdekelték például a szikes talajok javításának a prob'émái. A szódás szikesek javítására azok gipsszel való megkötését javasolta: ez a javaslat ma is megállja a helyét. Irinyit tehát a szikesek megjavítását célzó törekvések egvik előharcosának tekinthetjük. Olyan évek következetek, amikor a tudományok múzsáinak hallgatniuk kellett: a szabadságharc dicsőséges, majd tragédiába hanyatló évei. A forradalom és szabadságharc eszméi nem hagyták hidegen ezt a felvilágosult hazafit. A forradalom híveivel már korábban kapcsolatban állt. A márciusi ifjakkal együtt jelentkezik a forradalmi hadseregbe: előbb százados; majd őrnagy lesz és Kossuth megbízásából vezetője a nagyváradi sáléin rom- és lőpor©-árnak. A világosi fegyverletétel után elfogták, a hirhedt Újépületben (Neugebaude) raboskodott Szabadulása után a családi birtokon gazdálkodott 1895-ben, 78 éves korában bekövetkezett haláláig. H. J. Tudós nők A Fiatalok Irodalmi Színpadának előadása Moliére-darab miniszoknyában: ezzel jellemezhetjük talán legszemléletesebben a Fiatalok Irodalmi Színpadának Tudós nők bemutatóját. Szó se róla, igaza van címlapjuknak, a darab „történhet bárhol, akár napjainkban is": a tudákosság, amelyet a szerző kigúnyol, úgy látszik, elpusztíthatatlan, s ki tagadná, hogy közöttünk is vannak kékharisnyák? Mégis van abban valami frivol, ha Moliére XVII. századi szövegét, helyesebben Illyés Gyula szipörkázóan szellemes fordítását miniszoknyás lányok és modern ruhás, nyakkendős, hosszú hajú fiúk mondják el, akik egyébként — mint köznapi tapasztalatainkból tudjuk — általában nem ezen a nemesebb veretű nyelven beszélnek, s a nyelvhelyességi hibákon sem borulnak úgy ki, mint 200 éve élt finomkodó elődeik. Vagyis ha a kékharisnyatípus, a tudákosság elpusztíthatatlan is, s tulajdonképpeni lényege mindig azonos, megjelenési formái az idők múlásával változnak, alakulnak, a korok ízléséhez alkalmazkodva módosulnak. Mindennek ellenére nemcsak, hogy nem rossz, hanem jó volt ez a „miniSzegedi zeneszerző operájának ősbemutatója A rendező nyilatkozata az érdekes színházi eseményről Május 19-én, pénteken este kiemelkedően érdekes, Szegeden szinte páratlan kulturális eseményre kerül sor: szegedi zeneszerző operaját, a fiatal Vántus István A három vándor című egyfelvonásos művét mutatják be a színházban. A szegedi színjátszás történetében eddig egyetlen hasonló vállalkozásról tudunk: 1908-ban a szintén szegedi Király König Péter A faluni bányász című háromfelvonásos operáját játszotta a színház. Vántus műve tehát a második Szegeden született opera. A három vándor két másik egyfelvonásossal, Milhaud és Corelli balettjével kerül a szegedi színpadra. Rendezője Angyal Mária, akinek az élete első operarendezése. — A szövegkönyv alapja — nyilatkozott az új operáról a rendező — egy óindperzsa mese. A librettó írója Cserhalmi Imre. A szövegkönyv szimbólumokban fejezi ki mondanivalóit A három vándor — egy favágó, egy aranyműves és egy tudós — az élet. útját járják, s az élet értelmét igazságát keresik. Útjuk közben a favágó fából kifarag egy leány-alakot, az aranyműves feldíszíti, a tudós pedig életet lehel belé. De alighogy életrekel a lány, a három vándor között ellentétek támadnak. Kié a lány? — ezt nem tudják eldönteni. A kérdés nemcsak és nem> elsősorban az, hogy kié a nő, hanem az, hogy ki alkotta igazán, kié az alkotás. Megjelenik a Katona, az erőszak képviselője, később a Bíró, aki nem igazságos; mindketten maguknak követelik a lányt A három vándor ezután a Császárhoz fordul, de ő sem dönt másként Végül a Törvénytudó Fától kérnek igazságtételt. A fa azonban elnyeli a lányt s mint mondja, a három vándor méltatlan volt az alkotás eredményére, s ezért nem ls lehet rájuk bízni. — Az egy órás opera külön érdekessége, hogy a Lány szerepe néma szerep, s nem is operaénekes, hanem táncos — ÍAszay Andrea — alakítja. A többi szerepben Gregor Józsefet (Favágó), Szabó Miklóst (Tudós), Gyimesi Kálmánt (Aranyműves), Littay Gyulát (Katona), Réti Csabát (Bíró), Kemény Kliót (a Császár főeunuchja) és Szabadíts Juditot (Törvénytudó Fa) hallhatja a közönség. Díszlettervező Székely László. Koreográfus Imre Zoltán, 8 ezzel kapcsolatban külön is ki kell emelnünk, hogy a táncok nem betétek, hanem szerves részel, előrelendítői a cselekménynek. — Vántus zenéje bátor. modern és tartalmas muzsika. A XX századi zeneszerzői iskolák eredményeit kitűnően ismerő szerző eredeti anyagú zenét komponált, amelynek szokatlan harmóniái, ritmusképletei, egész hangi anyaga bizonyára megszerzi a modern zene barátainak elismerését A színrevitel rendezőnek, koreográfusnak és az énekeseknek is igen nehéz feladat, többek között azért is, mert az énekesektől maximális színészi teljesítményt követeL — Az előadásban arra törekszünk, hogy a mű meseszerűségét és szimbólumrendszerét megtartsuk és kifejezzük, azaz konkrét kortól és időtol elvonatkoztatva a mű általános emberi igazságát hangsúlyozzuk. szoknyás hangütés". A benne rejlő frivolság kellemes érdeklődéssé, könnyed izgalommá változott a nézőtéren, s a Móra Ferenc Művelődési Otthon főként fiatalokból álló közönsége is így fogadta ezt a sajátos hangszerelést: nem — az egyébként nem nagy jelentőségű — ellentmondásokra, hanem a lényegre figyelt. Ez nem is volt nehéz: Szabó Kálmánnak, a Szegedi Nemzeti Színház művészének, a színpad vezetőjének rendezése mindenekelőtt ezt hangsúlyozta, amellett, hogy bővelkedett játékos ötletekben, szellemes, mulatságos megoldásokban. A közönség egy jól átgondolt, friss, fiatalos, lendületes produkciót látott, s ezért nem is kérdés, hogy érdemes volt-e a színpadnak erre, a profiljától elütő, nehéz feladatra vállalkoznia. A szereplők közül mindenekelőtt Chilcán Ágnes és a nagyon tehetséges Simoncsics János alakítását emeljük ki. Mellettük a több szerepben is fellépő Mayer Ferenc, Csipei Zsuzsa, Simon Sándor, Szöllösy Erzsébet, Fodor Erzsébet. Czakó János. Teszáry Gábor és Gere János szerényebb eredménnyel, de azért nem hatástalanul működött közre a produkcióban. A stílusosan dzsesszes hangvételű kísérőzenét Csala Benedek állította össze. Vendégként szerepelt ex előadásban Kovács Zsuzsa, a Szegedi Nemzeti Színház művésznője. Az eddig majdnem kizárólag operettekben és zenés vígjátékokban fellépő fiatal művésznő karakterisztikus játékkal bizonyította, hogy igényesebb feladatok megoldasára is képes. Feljegyezték, hogy annak idején, a párizsi ősbemutatón a darab majdnem megbukott. Mint a krónikások írták azért, mert sok „tudós nő", kékharisnya ült a nézőtéren, akiknek az előadás érthetően nem tetszett Talán nem minden tanulság nélkül való, ha befejezésül megemlítjük, hogy a darab hétfő esti előadása viszont — pedig most is igen sok nő ült a nézőtéren — igen nagy sikert aratott. ö. L. Szerda, 1967. május IX DEL-MA<ffARORSZA9 5