Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-17 / 114. szám

VILÁG PRO LET ÁRJÁI. EGYESÜLJETEK) magyar szocialista munkáspárt lapja 57. évfolyam, 114. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1967. május 17. Mai számunkból: Számos megegyezés a szovjet—olasz tárgyalásokon Kiállítók harmincöt országbál Szegeden született opera Kapunyitás az úszóházakon Cselekvő fiatalok A KISZ VII. kongresszusára készül hazánk ifjúsága. Fe1 lelősen, öntudatosan, nemes tettvággyal készülődnek a nagy eseményre Szeged, s a szegedi járás KlSZ-fiataljai is. Ennek tanúi a már korábban lezajlott alapszervezeti taggyűlések, s ezt bizonyítják az elmúlt hetek vezetőségválasztó küldöttértekezletei. Most, hogy a kongresszus szervezeti előkészítésének egyik fontos szakasza lezárult, érdemes visszapillantani a mozgalmas napokra. Annál is inkább, mert a kongreszszus tanácskozásaihoz, határozataihoz ezek a gyűlések, értekezletek szolgáltatják az anye;jol, :itt elhangzottak nyomán kristályosodik ki a következő esztendők KISZprogramja. Szilárd talajról indulhatott kl a fiatalok munkája; a KISZ-isták világos, egyértelmű és vonzó iránymutatást kaptak a IX. pártkongresszus határozataiban. Tudják, hogy a kongresszus az ifjúság alapvető érdekeit szolgálta, hogy olyan társadalmi célokat határozott meg, olyan programot adott, amely biztató perspektívát, szép holnapot jelent a ma fiataljainak. Ez a tudat és ez a bizalom növelte a KISZ-isták tenniakarását, s egyúttal a tettek lehetőségeit is kitágította. Azt a szellemet, amely most a gyűléseken, értekezleteken megnyilvánul, joggal tekinthetjük tehát a kongresszusi szellem ikertestvérének; aminthogy az is. A titkári beszámolókbari alaposan" elemzően — s ami igen fontos: önkritikusan — megméretett a VI. kongtesszus óta eltelt időszak munkája. Nem volt mentegetődzés, szépítgetés; elmondták a hibákat is, nem „mosdatták a szerecsent". De az eredmények, sikerek serpenyőjébe is volt mit tenni, 's nem egy helyütt — ahol erejüket, kedvüket is bőven mérték korábban a fiatalok — imponálóan sokat. így, együtt summázva mindent, jogos az elégedettség; a KISZ Központi Bizottság jelszavainak valóraváltása során, a különböző politikai és termelési akciókban jó munkát végeztek a KISZ-isták. Mégis inkább a többre törekvés, az egészséges követelménytámasztás, a tettrekész türelmetlenség jellemezte a tanácskozásokat. S ez így volt helyénvaló, a fiatalok korához és egyben korunk fiataljaihoz illő. A nyílt, őszinte hang jó összhangban volt azzal a demokratizmussal, amely éppen az idei választások során szélesedett tovább. S a demokratizmus nemcsak a titkos szavazás megvalósításában, hanem ezen túl is, a problémák megközelítésének, megoldásának szellemében is megnyilvánult Oészt venni — együtt tervezve és együtt is cselekedve — az országos mozgalmak, helyi akciók szervesésében, végrehajtásában; ennek az aktuális jelszónak a megértése tükröződött a tanácskozásokon. Aminthogy a közösség ügyeinek intézésére, a közösséget érintő kérdések megvitatására ösztönző „szót kér a KISZ-tag" jelszóval kapcsolatosan is sokan kértek szót mondták el véleményüket, javaslatukat Az eszmei, politikai munka hatékonyságát fokozni, föltárni az akadályozó tényezőket, s meg is oldani őket; ez a célkitűzésük, nemes szándékuk a KISZ-tagoknak. Legfontosabb feladatukat pedig abban látják, hogy a KISZ kommunista jellegét tovább erősítsék. Ebben már eddig is sokat segítettek a pártszervezetek. Munkásfiatalok, egyetemisták szájából hangzott el ennek a segítségnek a méltatása, de hatékony támogatásról számoltak be a középiskolások is. A közvetlenebb, állandóbb kapcsolat jótékony hatását, további szükségét érzik a KISZ-alapszervezetek, bizottságok. Szeretnék mindig maguk mellett tudni az eligazító szót, az elvi iránymutatást A fiatalok igényesek, de jórészt önmagukkal szemben is azok; a munkában is. így aztán a szabad idő okos kihasználásának gondjával jól összeférhet a gazdasági munka segítésének igénye. Az üzemi KISZ-fiatalok tevékenysége e téren igen jelentós, a verseny- és brigádmozgalom szervezésében éppúgy, mint részvétel dolgában. Ebben is keresik az újat, a még jobb formákat. A küldöttértekezleteken jelen voltak a gyárak, vállalatok vezetői is, bőven jegyezhették a javaslatokat bírálatokat de a küldöttek is sok megszívlelendőt hallhattak. Volt olyan küldöttértekezlet ahol az indítványt mindjárt jogerőre is emelte a kollektív okosság. Másutt az üzemi „négyszögről", a gazdasági, párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetők jobb együttműködéséről született pozitív döntés. Az utóbbi kérdés érzékeny pont nem egy helyen. A gazdasági vezetők, s nem is annyira a felsőbb. Inkább a középvezetők részéről éreznek néha bizalmatlanságot a fiatalok. Most az orvoslás igényével újra kimondták, ami a szívüket nyomja. S elmondták azt is, mit szeretnének tenni. Növekvő aktivitásuk jeleként kezdeményeztek versenyt, védnökségvállalást, társadalmi munkát, még nagyobb részt vállaltak a közösség gondjaiból. V"an mit mondaniuk, s a fiatalok ezért szeretnék még * többet hallatni a szavukat, nyilvánítani véleményüket. A mindennapi teendőket illetően éppúgy, mint a társadalmi, politikai, közéleti kérdésekben. Vezetőnek is olyan ifjúkommunistákat választottak, akik példamutatók, kedvelik az ifjúsági munkát, értenek hozzá, tudják tolmácsolni a tagság véleményét, kellő szenvedélyességgel és eredménnyel nevelnek, mozgósítanak. Ilyen KlSZ-istáknak szavaztak bizalmat ott is, ahol szükségesnek látták a személycserét, s ez a körülmény igen fontos a további munka szempontjából. A KISZ -nek az ifjúság nevelése iránti felelősségét mutatja az a munka, ahogyan tagjai általánosságban megjelölték a következő évek feladatait. A fiatalok együttes cselekvése komoly politikai erőt reprezentál a párt oldalán. A most lezajlott választások is arra engednek következtetni, hogy a tenniakarás, az öntevékenység a_ következőkben még jobban kibontakoztatja ezt az erőt. Erre hivatottak a további — városi, járási, megyei — küldöttértekezletek, s ennek a jegyében ül majd össze a KISZ VII. kongresszusa. SIMÁI MIHÁLY Vitanap a SZOVOSZ kongresszusán Előtérben a gazdaságirányítás reformjának kérdései Kedden az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában folytatta munkáját a Szövetkezetek Országos Szövetségének VI. kongresszusa. A szövetkezeti élet e nagy eseményén résztvett Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, valamint a tesvérszövetkezetek, a különböző minisztériumok és tömegszervezetek vezető munkatársai s a kongresszusra hazánkba érkezett külföldi szövetkezeti delegációk. Az ülésen folytatódott a vita az Országos Földművesszövetkezeti Tanács hétfőn előterjesztett referátuma, valamint a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának ugyancsak hétfőn előterjesztett jelentése fölött. A vita előterében a gazdaságirányítás reformjának előkészítésével és bevezetésével kapcsolatos kérdések álltak. A felszólalók ezzel kapcsolatban állást foglaltak többek között a különböző szövetkezetek — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari szövetkezetek, a takarékszövetkezetek, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági társulások — együttműködésének kiszélesítése mellett. Mint hangsúlyozták, a különböző szövetkezetek közös vállalkozásai Dr. Timár Mátyás; Ilii a 3 W 1ÍÖI11 m/M Jr wMm Wl 1 M M 111 IIwm m w f Api H& ' Jf - Jr W^M* Jr Zpföhi . - ••' • Ülésezik a SZÖVŐ SZ VI. kongresszusa biztosítják a helyi lehetőségek fokozott kihasználását, a helyi és országos ellátás javítását, általában az árualapok bővítését. Ilyen gondolatok jegyében üdvözölte a kongresszust a kisipari szövetkezetek több mint kétszázezer tagja nevében Erdős József, az OKISZ elnöke is. Felszólalt a vitában dr. Czimbalmos Béla, SzabolcsSzatmár megye, Lehel Ferenc, Vas megye küldötte, majd dr. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára üdvözölte a kongresszust. Taps közben lépett a szónoki emelvényre Veres Péter Kossuth-díjas író, akit a budapesti földművesszövetkezeti tagok választottak küldöttüknek. Veres Péter kiemelte a földművesszövetkezetek kulturális tevékenységének jelentőségét. A továbbiakban felszólalt Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Fekete József, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője. Több külföldi delegáció vezetője is felszólalt. Tolmácsolts hazája szövetkezeteinek üdvözletét G. Jordanov, a Bolgár Szövetkezetek Központi Szövetsége igazgatóságának elnöke, J. Smid, a Csehszlovák Fogyasztási Szövetkezetek felügyelő bizottságának elnöke, F. Botuchard, a Francia Gabonaértékesítő Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, A. Sinipaasi, a Finn Fogyasztási Szövetkezetek Igazgatóságának tagja. Az ebédszünet után a kongresszus határozatot fogadott el, amelyben elitéli az amerikaiak vietnami agresszióját, tiltakozik ellene. Utána Kiss József Zala megyei, V. Foulon, a Francia Bányavidék Központi Szövetkezetének elnöke, Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára, dr. Vedres Ferenc Bács megyei és Ocskó Imre Csongrád megyei küldött szólalt fel. Délután a kongresszus külföldi vendégei közül felszólalt L. H. Thönissen, a Holland Szövetkezetek Szövetsége Igazgatóságának tagja, dr. Trescher, az NSZKbeli Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének képviselője és J. Janczak, a Lengyel Parasztönsegély Szövetkezetek Szövetségének elnökhelyettese. Ma folytatják a vitát a beszámolók felett, majd megválasztják az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagjait Célunk a fejlődés meggyorsítása Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese — mint lapunk tegnapi számában jelentettük - hétfőn felszólalt a SZÖVOSZ kongresszusán. Felszólalását az alábbiakban Ismertetjük. Dr. Tímár Mátyás bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány nevében üdvözölte a kongresszust, majd utalt arra, hogy népgazdaságunk tavaly és az idei év eddig eltelt hónapjaiban is sikeresen tovább fejlődött. A továbbiakban megállapította: az utóbbi időben mód nyílt néhány olyan szerény intézkedésre. amely hozzájárult — különösen falun — az életszínvonal emeléséhez. — Meggyőződésünk szerint — folytatta — a szocialista gazdasági rendszerben és a magyar népgazdaságban még további nagy tartalékok és lehetőségek rejlenek. Ezért tűzte a párt, a kormány napirendre gazdaságirányítási rendszerünk felülvizsgálatát, A cél, hogy meggyorsítsuk a gazdasági fejlődésnek és ezen belül az életszínvonal emelésének ütemét — Ügy véljük, hogy ez a reform nem kísérlet. Az a több ezer szakértő — közgazdász, mérnök, agronómus, tudós, állami tisztviselő, szövetkezeti ember —, aki az előkészítésén dolgozott nagyon alaposan átgondolta és megvitatta a reform minden egyes vonatkozását. Pártunk Központi Bizottsága, a kormány határozott a legfontosabb kérdésekben. Meg kell azonban mondani ez előtt a plénum előtt is: ez a munka rendkívül nagy erőfeszítést igényel és megköveteli, hogy mindenki a lehető legtöbbet nyújtsa a maga területén. Mert akármilyen alaposan, széles körűen és meggondoltan történt is az előkészítés, ilyen nagy jelentőségű reform minden következményét előre pontosan nem lehet kiszámítani. Ezért különösen fontos, hogy a reform első évében, 1968-ban a maga területén mindenki tudásának, képességeinek a maximumát nyújtsa. — A legfőbb feladatok közül is szeretném kiemelni a belső piac biztonságának a problémáját. A reform sikerének egyik fontos feltétele, hogy 1968-ban, az átállás évében, amikor a maga teljességében életbe lép az új gazdaságirányítási rendszer: nyugalom legyen a belső piacon, ne legyenek zavarok az ellátásban. Ehhez egy sor intézkedés szükséges: például, hogy maximális hatékonysággal dolgozzanak azok a szervek, amelyek a belső ellátásban jelentős szerepet töltenek be. Ilyenek — az állami belkereskedelem mellett — a földművesszövetkezetek. A kongresszus fórumát szeretném arra felhasználni, hogy aláhúzzam: a párt és a kormány nagyon sokat vár a földművesszövetkezetektől, azok tagjaitól és dolgozóitól. — Engedjék meg, hogy utaljak néhány olyan, a referátumban is szerepelt kérdésre, amelyre a párt és a kormány igen nagy súlyt helyez. Az első ezek közül a lakosság ellátásának biztosítása. Emellett változatlanul nagyon fontos feladat a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok segítése, a kicsi és a nagy tartalékok felszínre hozása. — Az új gazdaságirányítási rendszernek egyik alapgondolata: a termelés és az áruforgalom egysége. A régi gazdaságirányítási rendszerben volt bizonyos választóvonal a termelés és az áruforgalom között. Ez azután nem elsőrendű szükséges termékek előállítására vezetett. Volt ilyen jelenség az iparban, s bizonyos mértékig a mezőgazdaság területén is. A jövőben ebből a szempontból is jobban együtt kell működniök a termelőknek és a forgalmazó szerveknek. Keresni kell azokat az űj formákat, amelyekkel a földművesszövetkezeti kereskedelem hatni tud a mezőgazdasági termelés további növelésére, különösen az exportterméket illetően. Ugyancsak előtérben áll — s a jövőben még inkább —, Ocskó Imre: az idegenforgalom. Csak helyeselni lehet, hogy a földművesszövetkezetek időben több olyan beruházást valósítottak meg, amely jól szolgálja az idegenforgalom érdekeit. Ezt a munkát a jövőben is célszerű tovább folytatni. — Végül szeretném hangsúlyozni, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben megnő a verseny szerepe a különböző — az állami, a szövetkezeti, a tanácsi és egyéb — szektorok közötti Ügy gondoljuk, hogy ez a verseny pozitív eredményekkel jár majd a lakosság ellátása és az egész népgazdaság szempontjából is. A nagyobb önállóság jelentősége Ocskó Imre Csongrád megyei küldött, a Kistelek és Vidéke Földművesszövetkezet igazgatóságának vezetője felszólalásában mindenekelőtt megállapította, hogy az Országos Földművesszövetkezeti Tanács beszámolója helyesen tükrözi a földművesszövetkezeti mozgalomnak a két kongresszus között bekövetkezett fejlődését, és bizonyítja. hogy a mozgalom együtt fejlődött egész társadalmi és gazdasági életünkkel. De éppen ez a fejlődés teszi szükségessé, hogy egész gazdasági életünkkel együtt a földművesszövetkezetek munkája is előrelépjen a gazdaságirányítási reform megvalósítása útján. — A mi földművesszövetkezetünk is így végezte munkáját 1966-ban — mondotta a felszólaló. — A legalapvetőbb kérdésnek tartottuk és tartjuk ma is a földművesszövetkezet választott testületei és hivatali apparátusa számára biztosított nagyobb önállóságot, aminek a jelentősége az elkövetkező időkben is igen nagy lesz Tavaly földművesszövetkezetünknek csupán egy mutató — a nyereség tömegének mutatója szerint kellett dolgoznia —, s az 1965. évi 5 millió 200 000 forintos eredménye helyett 1966-ban 7,5 millió forintos gazdálkodási eredményt ért el. Befejező szavaiban helyeselte a különböző bürokratikus intézkedések megszüntetését, és ezen a téren további előrelépést javasolt.