Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-16 / 113. szám

AMeghalt dr. Gyetvai János, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy dr. Gyetvai János újságíró, a Magyarok Világszövetsége végrehajtó bizottságának tagja, a párt és a nemzetközi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa május 14-én este hirtelen elhunyt. Temetése 19-én, pénteken 15.30 órakor lesz a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjában. Elvtársai, barátai és harcostársai 15 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Magyar Újságírók Országos Szövetsége • Dr. Gyetvai János (1889— ban az Űj Előre, illetve a 1987) halálával a magyar Magyar Jövő főszerkesztőjemunkásmozgalom kiváló linr- ként az amerikai magyar cosát veszítettük el. 1911-ben kommunista mozgalom egyik már cselekvő harcosa a szo- kimagasló szervezője, cialista munkásmozgalom- 1946-ban tért haza. 1947— nak. 1915-ben katonai szol- 48-ban Baranya megyei főisgálata idején szocialista te- pán, 1949—50-ben ankarai vékenységért letartóztatják, követ. 1951-ben a KözoktaA Tanácsköztársaság idf.sza- tásügyi Minisztérium osztálykában a belügyi népbiztosság vezetője. Több munkásmozkollégiumának tagja, a ma- galrni témájú regénye jelent gyar vörös hadsereg lapjá- meg. nak a Vörös Katonának fő- Munkásságáért, harcos éleszerkesztője. tériek elismeréseként 70. szüA teher terror elol Becsbe letésnapján a Munka Vörös menekül, majd 1920-ban a zászló Érdemrendjével tünKassai Munkás főszerkesztő- tették ki. Számos más kitünje Ezt követően a németor- ... ,.... , , .. .... ~ szági kommunista mozgalom- íelts' tobbek k°zott a Szocia" ban vett részt, majd 1925-től Iista Hazáért Érdemrend tua felszabadulásig New York- lajdonosa. Hajnalpír a Tisza felett A harmadik brigádműsor SS/SS,,1?" " Egy esztendővel ezelőtt űj Tömörkény István A ri- A műsor előadásában színmozgalom kezdődött Csöng- billióról című novellája, Ka- vonalas színészi munkaval rád megyében: az SZMTkez- rikás Frigyes Korbély Já- közreműködött Kovács Jadcményezésére alakult szí- nos című elbeszélésének "os' Simon Erika, Katona nészbrigádok műsorokkal, egyik jól választott dramati- Andras ^ Jászai László, aki irodalmi-zenei összeállítások- zált részlete Móricz Zsig- a zongorakísérő feladatait is kai keresték fel a munkás- mond Lélekvándorlás című elIatta- Az összekötő szoveszállásokat, állami gazdasá- komédiája, valamint Juhász p* elmondta es a katonadagokat. a kulturálódás lehe- Gyula versei és katonadalok lbkat énekelte: Horváth tőségeitől elzárt helyeket. Az szerepeltek a műsorban, to- na' egy év alatt két műsorukkal vábbá egy érdekes, közönség A műsor első előadására — Betyárvilág, tanyavilág és elé most először került doku- — szép sikerrel — tegnap Hazai táj, hazai ecsettel — mentum. egy ismeretlen dóci este került sor az építők 105 előadást tartottak, mint- katonaköltő humoros verse, Kossuth Lajos sugárúti munegy 50—55 munkahelyen, s amelyet a szerző az első vi- kásszállásán. közel 3800-an látták előadásaikat. Az évfordulóra Hajnalpír a Tisza felett címmel Tóth Béla szegedi író összeállításában és Katona András színművész rendezésében elkészült a harmadik brigádműsor. Szakmai bemutatóját, meghívott közönség előtt, tegnap, hétfőn tartották a Juhász Gyula művelődési otthon klubjában. Ez a műsor — az eredeti terveknek megfelelően — korban is, időben is közelebb áll a mához. Az előadott művek az első világháború és a Tanácsköztársaság korát mutatták be, s a műsor a maga módján arra keresett feleletet, hogyan hatottak a Tisza táján a háború utáni forradalmi mozgalmak. A fecskendők üzemképesek! Önkéntes tűzoltók versengése Vasárnap délelőtt Forráskúton, a sporttelepen rendezte meg a Szeged városi cs járási tűzrendészed parancsnokság a szegedi üzemek és intézmények, válási, az Alföldi Bútorgyár fér- álló fiúraj, továbbá a textilfi, valamint a szegedi tex- művek dorozsmai telepének tilművel és a rostkikészítő csapata ls. vállalat újszegedi női csapa- Kocsifecskendő szere'ésta bizonyult a legjobbnak, ben az újszentivániak foglalás sikeresen szerepeltek a ták el az első helyet, míg mint 30 község önkéntes tűz- jutagyáriak és az újszegedi ugyanebben a számban az oltó testületeinek idei verse- kendergyáriak is. A 400-as elsőségen osztozott a pusztanyét. Hatvannyolc csapat kö- kismotor fecskendő szerelés- szeri és az újszentiváni íiúzel 700 fővel — köztük szá- ben a forráskúti férfi csa- csapat. mos ifjúsági és úttörő raj — pat tört az élre és elnyerte Az első helyezettek és az vett részt a versengésen. A a járási tanács vándorserle- utánuk következő legjobbak bemutatón megjelent Csá- gét is. A második helyen több mint 15 ezer forint jupenszki István, az, MSZMP végzett a deszki, a kiskun- talomban és oklevélben réjárási bizottságának első tit- dorozsmai és a zsombói ön- szesültek. A bemutatón közkára és Nieszner Ferenc or- kéntesek _ csapata. Ugyaneb- reműködött a kiskundorozsszággyülési képviselő is. ben a számban ért el eí- mai önkéntes tűzoltók zér.e., ,. „ .. „ _ söbbséget a zsombói női önMoldovait György őrnagy- kén;es, valamint a Józ.ef nup 37„.e]s"r_üku„.,iuz.rlndr Attila Tudományegyetem tűzoltó csapata is. Hasonlószeti parancsnokság vezetőiének megnyitó szavai után kér-nen »,prGnp'it a 7so~ dr. Bereczki János, a jura- böf'Tltalinos ^skolásoiTól si tanács vb titkára mondott ünnepi beszédet, majd megkezdődött az elméleti, szerelési és stafétaszámokból összeállított nagyszabású bemutató. Ez a versengés minden eddigitől lényegesen különbözött. mert a községi önkéntes csapatokat is nagyrészt mar gépjárműfecskendővel szerelték fel. A 800-as kismotor fecskara. A versengés befejező száma erdőtűz oltási gyakorlat volt, amely ugyancsak az önkéntes tűzoltók felkészültségét bizonyította. L. F. Szentesi „Fösvény" — Szegeden Bizony jócskán meglepődtem. mikor a folyosón sürgölődő szereplők egyike felkendő szerelésében az üllé- világosított: Moliére darabjából közel 3 órás előadást Áramszünet Az Áramszolgáltató Vállalat közli, hogx 1967. május 21-én 5-16 óráig a Tolbuhin sgt.. YBL M. u., Szél u., Csáktornyái u., valamint Cserepes sor. Katona u.. Rákóc/.l u.. Gólya utca által határolt területen áramszünet lesz. tartanak. Vajon fenntartható-e a diákközönség érdeklődése, s a valószínűleg rutintalan amatőr színjátszók ^oly, verejtékes^munkát pedagógiai szempontja volt az előadásnak. A szentesi diákok derekasan megtanulták a darabot — néhányukat teljesen megkötötte a szöveg folyamatosságára koncentrált figyelem —, így aztán igen Autósok, ügyelem! Gépkocsijának üléshuzatét készíttesse Szegedi Háziipari Szövetkezet kézimunka üzletében Lenin krt. 34., Mérey-kitérőnél, Lakásának bútorhuzatát is elkészítjük. — első, második gimnazisták! — frissesége ennyi ideig? Ilyen töprengés közben kaptam a magyarázatot: megyei diáks~ínpad akciójáról van szó, melynek során a középiskolák művészeti csoportjai, tervszerű program szerint, egy-egy kötelező drámaolvasmányt mutatnak be Csongrád megye városaiban. Szentesen például a vásárhelyiek Antigone-t játszottak, a csongrádiak hamarosan Miller-darabbal készülnek oda. Szegeden a November 7. Művelődési Otthonban pedig vasárnap délelőtt Moliére Fösvény-ét mutatták be a szentesi Horváth Mihály gimnázium színjátszói — középiskolásoknak. Ez némiképp magyarázattal szolgált, hiszen nem színház, alkalmasint feltételez a vasárnapi bemutató. Ami alapjában véve — és mindezek ellenére — tetszett. Elsősorban, mert elérte célját: a diákhallgatók a kor francia vígjátékának színpadáról levegőt szippantottak, jól szórakoztak, s kicsit talán kedvet is kaptak a színjátszáshoz. A szereplők közül a nagyon tehetséges Kupcsik Mária (Fruzsina), Dömsödi László (Jakab) és Török János (Simon) nevét jegyeztem fel — érdekes, mindhárman mellékszereplők. Bácskai Mihály rendezésének legfőbb értéke, hogy mindenkiből azt mozgatta elő, amit még kialakulatlan egyénisége kosztümös figurájához tehet, s az előadást a jóízű diákhumornak értelmezve mentesítette a mondvacsinált meslerkéltségtől. N. I. Nyugdíjas építőmunkások találkozója Vasárnap délelőtt találkozót rendezett Szegeden az Építő-, Fa- és Épitőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei bizottsága a szakszervezet nyugdíjas csoportja részére. Több mint 100 idős építő-, fa- és építőanyagipari munkás jelent meg a gyűlésen. Kiss István, a szakszervezet megyei bizottságának titkára rövid beszédben ben emlékezett meg az öregek régi harcairól, szervezkedésük, sztrájkjaik jelentőségéről. KEPERNVŐ Társasjáték Telitalálat volt a tv szombat esti műsorában Esztergályos Károly rendezése. Az egyetlen szobában játszódó és igazán képernyőre kívánkozó történet néhány remek színészi teljesítményen kívül egyórás kellemes szórakozást nyújtott. Alexander Lernet-Holénia osztrák ívó színművéből készült Társasjáték című tvkomédia nem a mélyen szántó gondolatok, filozófiai kérdések tárháza, hanem egy pikáns történet tálalása, nem valamiféle komolykodó, felnőttséggel, hanem a bűnössel együtt pironkodó, egy kicsit zavarba jövő módszerrel, a szellemes humor teljes bevetésével. Henninger, az örök legény éppen Lassarus feleségével enyeleg, amikor a férj érkezik azzal a kéréssel, hogy adja kölcsön barátja a szobáját hölgyek fogadására. Miközben Henninger az ifjú feleséget elrejti a szomszéd szobában, megérkeznek az újabb vendégek: egy menyasszony és Rosenzopf kapitány felesége. A kényelmetlenség akkor tetőzik, amikor a vőlegény, a kapitány és a vőlegény apja is megérkezik, keresni kezdik „közeli hozzátartozóik"-at. A futkározás és a bújtatás izgalommal vegyülő kaoszában végül is szemtől-szembe találják magukat az egymáshoz tartozók. Bárdi György Henninger szerepében kulturált hanghordozással, kifejező mimikával nagyszerűen alakított Márkus László Rosenzopf hálás szerepében formálta meg a hadonászó, kiabáló katonatiszt alakját. Esztergályos Cecília kedves, üde bájával bizonyította a szereposztás helyességét. Czabarka György képei, különösen az ajtóréssel függőlegesen kettéválasztott szekondplánok hűen tükrözték a komédiázó, jókedvű, de sokszor tragikomikus hangulatot Farkas István Siker Budapesten Első ízben kapott meghívást és szerepelt szombat este a Budapesti Irodalmi Színpadon szegedi amatöregyüttes. A szegedi szövetkezeti bizottság OKISZversenyen tavaly fődíjat nyert irodalmi színpada Kovács Miklós rendezésében Hubay Miklós: A szfinx című egyfelvonásosát és a Mert néger vagyok című verses-zenés-táncos összeállítását mutatta be a fővárosi közönségnek. A szfinx előadása nagy sikert aratott, s az előadást megtekintő szerző, Hubcy Miklós is elismerően szólt a szegediek produkciójáról: Ágai Katalin, Szegve y Menyhért, Rócz Tibor és Khim Antal játékáról. A műsor második része a mostanában divatos, nv kedvelő együtteseknek leginkább testre szabott, úgynevezett komplex kis formák „törvényei" szerint készült: alapjában lírai — tehát verses — beállítás i, dzsesszes zenével, balettul megkomponált összeállítás volt Mint címe is jelzi, a faji előítéletekkel szembeni tiltakozás kimondott céljával. A szegedi csoport lelkes vállalkozására, önálló kezdeményezésére épült műsor elkészítésében dicséret illeti Szegváry Menyhért munkáját, az előadók: Varga Katalin, Tolnai Mária, Gömösi Terézia, Judik Péter, Farkas Mihály, Sebők Jolán Harajka Mária, Havrán Anna, Szabó Olga; a táncosok: Ábrahám Anna, Gabnai Mária, Barna István, valamint a Szaniszló János vezette dzsesszkvartett teljesítményét. „Kit ünnepeljünk?" A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Csongrád megyei szervezete és a Szeged I. kerületi tanácsának végrehajtó bizottsága ma 12 órakor a közúti híd szegedi feljáróján Feketcliázy János születésének 125, évfordulóján emléktáblát helyez cl. Az 1879-es árvíz után — amelynek romjain modern, a kiváló városépítő, Lechner Lajos által megálmodott város jött létre — az újjáépítéssel járó nagy esemény az állandó közúti híd megépítése volt. Szegeden 50 éven keresztül Eiffel-hídnak hitték a közúti hidat. Móra Ferenc indította el a híd eredetét kereső igazságot, a Dél-Magyarország 1933. febriár 5-én megjelent „Kit ünnepeljünk?" című tárcacikkében. Ennek nyomán LócsySchmidt Ede bizonyította be, hogy a korabeli ritka szép mérnöki feladatra a huszonhárom benyújtott munka közül Feketeházy János tervét tartották első díjra érdemesnek. Feketeházy János elgondolása, amely a párizsi Eiffel megbízásából került papírra és valósult meg. négy nyílású ívhídra vonatkozott. Ennek alapján kötöttek kivitelezési szerződést Gustáv Eiffel francia céggel. A végleges tervek szerint a híd a folyammcdret egy, az árteret három nyílással hidalta át. A híd hosszúsága 401 m, a szélessége pedig 11 m volt. A hídutak igazgatóságánál kapott zottság véleménye szerint munkát, ahol már akkor „bármely világvárosnak is egymásután aratta sikereit díszére válhatna". FeA kiegyezés után elhivatott- keteházy vassszerkezeságot érzett magában, hogy szakmai felkészültségével és lelkesedésével a kislétszámú ti tervéhez Schikedanz Albert építészeti terve igen jól illett. A híd 1 millió 700 ezer magyar műszaki értelmiség forintba került. Megjelenése között itthon, hazája javára kamatoztassa tudását. Pesten vállalt állást a Vasútépítészeti Igazgatóságnál. Idehaza jóval szerényebb könnyed volt, a városképbe jól illeszkedett, és a kor ízlését messzeménően kielégítette. A 60 éves híd jól birta anyagi megbecsülés mellett a megpróbáltatásokat; a kedis boldogan vállalta, hogy ott vezőtlen talajviszonyokat, a lehetett a magyar vasútépítkezések kezdeténél, ö alkotta meg az első hídszabvány-terveket, s később a Tisza erős sodrását. 1943-ban már elég jelentős pillérmozgást észleltek, és pillérkitámasztásról kellett gondosMÁV szalgálatában, szinte kodni. A munkálatok végrevalamennyi új hidat. Magas- hajtása közben a visszavoépítési tervei közül legje- nuló fasiszta barbárság a belentősebbek: a Keleti pályaudvar, az Operaház és a Vámpalota — ma Közgazdaságtudományi Egyetem — tetőszerkezete. Feketeházy avatott kezű tervező volt a mozgó vasszerkezetek terén is. <3 terteg hidat sem kímélte, és 1944. októberében felrobbantotta. A jelenlegi híd, amely dr. Micháilich Győző, Major Sándor és dr. Haviár Győző tervei alapján készült, k'ét pilléres, egyik végén konzovezte az első magyarországi los merevítő tartójú acél ívforgóhídat Fiúméban. Üj- szerkezet. Az új hidat, amely rendszerű vasúti mozdonyfordító-korongja, amit sok ország vasúttársasága is elfokevés elemet őrzött meg a Feketeházy-féle szerkezetből, a hároméves terv keretében gadott, nevét Európa-szerte építették fel. és 1948 őszén ismertté tette. Tervei alapján építették meg az első déli összekötő vasúti hidat, a má- vasszerkezettervezés sodik szolnoki Tisza-hidat. Üjabb hídtervével az 1878as párizsi világkiállításon dijat nyert. Közúti hídtervei között, a szegedi mellett, a legjelentősebbek: a komúroadták át a forgalomnak. A mai híd méltó folytatása a első magyar tervezője és nagyértékű művelője, a kiváló hídépítő mérnök szegedi alkotásának. Dr. Bátyai Jenő építését 3 év alatt fejezték mi Du.na.-híd. a nagyváradi be, és 1883. szeptember 16án adták át a forgalomnak. A város forgalmi és gazdasági szerepkörét nagymértékben megnövelő híd tervezője, 1842. május 16-án született Vágsellyén. A nehéz anyagi gondokkal küzdő néptanító kilenc gyermeke közül, János volt a második. Gimnáziumi évei után Bécsben és Zürichben tanult, majd 1866-ban megszerezte a mérnöki oklevelét. A kiváló statikai tudással, a vasszerkezeti tervezésben nagy érzékkel renSebeskőrös-híd, a győri Rába-híd, a budapesti Fővámtéri Duna-híd (ma Szabadság híd). Számos hadi hidat is tervezett ithon, de külföldi megrendelők számára is. A túlfeszített munka 50 é\es korára megviselte egészségi állapotát, és nyugalomba vonult, s 85 éves korában, szülőfalujában, ahová 1922-ben a könnyebb megélhetés végett költözött, orbánc következtében 1927. október 31-én meghalt Alkotásai sorában a budadelkező fiatal, ambícióval pesti Duna-híd mellett lepteli mérnök Bécsben, az kiválóbb a szegedi közúti Osztrák-Magyar Államvas- Tisza-híd volt. A bíráló biM

Oanz avaq BUDAPEST felvesz esztergályos, marós, villanyhegesztő szakmunkásokat. Térítéses vasOtM egyet és szállást biztosítunk. Jelentkezés: levélben. Budapest, VIII. Valda Péter u. 19. Munkaerogazdálkodás. 3238'MH Kedd, 1967. május 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 «