Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

Tanácskozik a szakszervezetek XXI. kongresszusa Kép a tanácskozóteremből (Folytatás az 1. oldalról.) san kapcsolódik a kollektíva és az egyén anyagi érdekeltsége is. Ha a kollektívák és az egyen jutalmazása, megbecsülése az elért eredménnyel áll arányban, még inkább egybeesik majd a „jó munkás" és a „jól kereső munkás" fogalma. A dolgozók szemléletének megváltoztatása a közgazdasági gondolkodás fejlesztését is igényli. Annak megértését, hogy a jövedelmező gazdálkodás ma már nélkülözhetetlen. Ezzel tömegméretekben segítjük annak megértését is, hogy az egyéni érdekek jobb kielégítése csak az össztársadalmi, népgazdasági érdekek érvényrejuttatásával lehetséges. A reform megvalósítása során erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet, hogy minden dolgozó érezze: rajta is múlik nagy céljaink megvalósítása és módja van közreműködni a vállalat jelenének és jövőjének formálásában. irányításában és a szakszervezetek révén is tulajdonképpen részese a vezetésnek — mondta többek között Gáspár Sándor. Az életszínvonal és munkakörülmények javítása Az életszínvonal alakulásának legdöntőbb eleme: a bérek, a jövedelmek. A következő években még határozottabban akarjuk érvényesíteni azt az elvet, hogy a bérek és pénzjövedelmek a munka társadalmi hasznosságától, az egyén teljesítményétől, a kollektíva eredményétől függjenek, ennek alapján a jövedelmek differenciáltabbak lesznek, ami törvényszerű is. A vállalati hatáskör megnövekedése folytán az üzemi, gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek hatáskörébe kerül a helyi bérpolitika továbbfejlesztése, altalában központi irányelvek alapján. Számolni kell azzal, hogy a munka szerinti elosztás elvének fokozottabb érvényesítése folytán kisebb mértékben érvényesülnek a bérek alakításánál a szociális tényezők. A jövőben a szociális tényezőknek főleg a társadalmi és üzemi juttatásokban kell realizálódni. A bérekben jobban kifejezésre kell jutnia a szakképzettségnek, a szorgalomnak, e munkaártalmaknak, a nehéz fizikai munkának. A vállalati önállóság növelésével a dolgozók személyi jövedelme attól fü gg, milyen az egyén teljesítménye, hogyan alakult a vállalat jövedelmezősége. A részesedési alap felhasználható bérekre, jutalmakra, prémiumokra, év végi részesedésre. Az 1968. január 1-én hatályba lépő gazdaságirányítási rendszer lehetővé teszi, hogy a gazdasági vezetők jövedelme eredményes gazdálkodás esetén nagyobb ütemben emelkedjék. Ha azonban a vállalat nem jövedelmező, a vezetőknek még az alapbére is csökkenni fog. A munkásoknak és az alacsony beosztású alkalmazottaknak az elért teljesítmény után járó teljes munkabérét viszont — a vállalati munka eredményességétől függetlenül — szavatolni kell. A jövőben a bérek gj'orsabban növekednek majd, mint a juttatások. A szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy egyes juttatások helyi hatáskörbe kerüljenek. A helyi hatáskörökbe kerülő juttatások egy része, mint pl. a munkaruha, munkásszállás, munkásszállítás a vállalati termelési költségeket terheli, mert e juttatásokat — egyebek közt — munkaerőgazdálkodási okok indokolttá teszik. A gyermekintézmények fenntartásának költségeit — amelyeket az 1967. évi norma szerint kapnak a vállalatok — más célokra felhasználni nem lehet. Az üzemétkeztetés fenntartásáról, fejlesztéséről a vállalat dönt, a dolgozók véleményé* nek figyelembevételével. Az üzemi étkeztetésre biztosított összeget egyéb szociális célokra is fel lehet használni, mégis azt tanácsoljuk, hogy továbbra is tartsák fenn és a vállalat eredményességétől függően, ha mód van rá, fejlesszék tovább az üzemi étkeztetést. Az árszínvonal alakulása jelentős befolyást gyakorol az életszínvonalra. Az árak ellenőrzésében való részvétel ezért fontos érdekvédelmi feladat. A szakszervezeteknek is feladata, hogy állandóan figyelemmel kísérjék az árszínvonal alakulását. Következetesen kell érvényesíteni azt az elvet, hogy az esetleges hatósági áremelést olyan áruk árának a leszállításával kell ellensúlyozni, amelyeket az áremelés által érintett rétegek fogyasztanak. A fogyasztói árak egy részének szabadabbá tételét is ezeknek az elveknek megfelelően, fokozatosan kell bevezetni. A IX. pártkongresszus felkérte a szakszervezeteket és a kormányt, hogy dolgozzák ki a munkaidő-csökkentésre a részletes elképzeléseket. A szakszervezetek örömmel teljesítik ezt a feladatot, a tárgyalások már előrehaladtak. A kialakult elképzelések a következők: A bérből és fizetésből élő dolgozók munkaidejét fokozatosan heti 48 óráról 44 órára kell csökkenteni. Először — 1970 végéig — az iparban dolgozók munkaidejének csökkentését kell végrehajtani. A rövidebb munkaidőt a vállalatok belső tartalékainak felhasználásával, önerőből, változatlan keresetek mellett, termeléskiesés, önköltségnövekedés nélkül kell bevezetni. A munkaidő-csökkenés módjáról —, hogy a heti vagy a napi munkaidőt szállítsák-e le —, a helyi gazdasági és szakszervezeti szervek, a dolgozók véleményét figyelembe véve döntsenek. A dolgozók számára hasznosabb a heti munkaidő csökkentése. Legjelentősebb szocialista vívmányaink egyike a munkanélküliség megszüntetése. Ennek belpolitikai és nemzetközi hatása egyaránt jelentős. A szakszervezetek ezért szükségesnek tartják, hogy a kormány a népgazdaság fejlesztésének ütemét és irányát oly módon határozza meg, hogy továbbra is biztosítva legyen a teljes foglalkoztatottság. A foglalkoztatás jelenlegi színvonalát fenn kell tartani, de a jövőben ez csak a vállalatok közötti és iparágak közötti munkaerő-átcsoportosítás mellett lehetséges. A szakszervezetek javasolják: a kormány kötelezze a minisztériumokat, tanácsokat. hogy dolgozzák ki a racionális foglalkoztatásra való áttérés tervét. Az ötéves terv lehetőséget ad a felszabaduló munkaerő hasznos foglalkoztatására, elhelyezésére. Javasoljuk azt is, hogy amennyiben valamely vállalat, intézmény, gazdasági egység olyan mértékű létszámcsökkentést kíván végrehajtani, arnely az adott területen a foglalkoztatási viszonyokat erősen érinti, akkor ehhez a szakszervezetek engedélye vagy egyetértése legyen szükséges. Tovább kell csökkenteni a régebben és az újonnan megállapított nyugdíjak közötti különbségeket. Az árváltozásoknál a nyugdíjak szintjét a régebbi vásárlóértéken kell tartani. A nyugdíjrendszer alapvetően jó. De vannak bizonyos kötöttségei. amelyeket fel kell majd oldani. A nagycsaládosokról való megkülönböztetett gondoskodásnak elsősorban a családi pótlékban kell kifejeződnie. Segíteni kell a nagycsaládosokat lakáskörülményeik rendezésében, gyermekeik tanulásában és más egyéb módon. A készülő új munka törvénykönyvről szólt ezután a referátum, s aláhúzta: az új Munka Törvénykönyve alkotó részeként ki- kell dolgozni a kollektív szerződések rendszerét. A leghatározottabban kijelentjük azonban, hogy ha a dolgozót sérelem éri, a szakszervezet támogatást ad számára, fellép jogainak védelmében. Az életszínvonal növelését célzó politikáról beszélt a továbbiakban Gáspár Sándor és hangsúlyozta: olyan szocializmust építünk, amely az emberért van. a tömegeket szolgálja. Mi jólétet akarunk — de nem mások rovására és főleg nem internacionalista kötelességeink elhanyagolása árán. Most az a feladatunk, hogy felépítsük a szocializmust, megteremtsük a jóléthez szükséges alapokat, s a jólétet is. hogy azt mondhassuk külföldi munkástestvéreinknek: jöjjetek ide. nézzétek meg, ez az, amit elértünk. A magyar munkásosztály nevében mondhatjuk: amennyi erőnktől telik, annak végső határáig készek vagyunk szolgálni a nemzetközi proletariátus nagy ügyét. Azt szolgáljuk hazánk és népünk felemelkedésének előmozdításával is. A sxaksiervezetek megnövekedett szerepe A szakszervezetek funkcióinak, feladatainak változását fejlődését elemezte ezután a referátum. Aláhúzta: a szakszervezet és a párt kapcsolatában új elem, hogy a párt a célok meghatározásánál is igényli — az eddiginél jobban — a szakszervezeti mozgalom állásfoglalását, segítségét. A következő években az érdekvédelmi tevékenység is új tartalmat kap a szakszervezetek munkájában — hangoztatta ezután. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebbnagyobb érdekellentét, érdekeltérés is, amelynek feltárásával és megoldásuk elősegítésével, a szakszervezetek erősítik a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Tevékenységünk javításának kulcskérdése a szakszervezeti alapszervezetek hatáskörének növelése, munkájuk színvonalának további javítása. Ennek érdekében hoztuk létre a szakszervezeti tanácsokat. Feladataink végrehajtásának egyik fontos feltétele a szakszervezeti demokrácia erősítése. A dolgozók ügyei intézésének jelentőségére hívta fel ezután a figyelmet a referátum, majd rámutatott: A szakszervezetek belső életéhez tartozik, hogy az anyagi eszközöket a jövőben az eddiginél még nagyobb arányban fordítsuk a tagság szociális, kulturális szükségleteinek kielégítésére, az eredményes mozgalmi munka feltételeinek biztosítására. Ezért javasoljuk a kongreszusnak, járuljon hozzá, hogy a jövő évtől a szakszervezetek a jelenlegi 35 százalék helyett, 50 százalékra emeljék az alapszervek . tagdíj-részesedését. Ugyanakkor változtassa meg a kongresszus a szakszervezeti segélyezési rendszert, úgy, hogy az intézményes és rendkívüli segélyek egységes kezelésében, az alapszervekhez kerüljenek. A magyar szakszervezeti mozgalom hűséges és az is marad az internacionalizmus magasztos eszméjéhez. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük osztálytestvéreinket, kivesszük részünket a nemzetközi fronton folyó politikai és ideológiai harcból, támogatjuk nemzetközi szakszervezeti mozgalom minden forradalmi akcióját, a békéért, a szocializmusért, a társadalmi haladásért. Beszéde befejező részében Gáspár Sándor hangsúlyozta: — Az előttünk álló megnövekedett feladatok végrehajtásának feltétele, hogy tovább erősítsük tömegkapcsolatainkat. Az elmúlt évek eredményeinek elérésében, a dolgozók ügyeinek intézésében sokoldalú, áldozatos, nehéz munkát végeztek a szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták. Innen, a kongresszusról mondunk köszönetet a több százezer tisztségviselőnknek és aktivistánknak munkájukért. Kérjük őket és rajtuk keresztül minden szervezett munkást, hogv kongreszusunk határozatának végrehajtása érdekében, hazánk erősödése, népünk boldogulása érdekében, továbbra is fáradhatatlanul tevékenykedjenek. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott referátumának elhangzása után Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Végül Gál László, a SZOT titkára a szakszervezetek alapszabályának módosításáról beszélt. Ezután ebédszünet következett, majd több felszólalás hangzott el. E felszólalásokról pénteki számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Á SZOT számvizsgáló bizottságának jelentése Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke elmondta, hogy a SZOT gazdálkodási és a gazdálkodással összefüggő valamennyi határozatát az ésszerű takarékosság jellemezte az elmúlt időszakban. 1963 és 1966 között 412 millió 325 ezer forint volt a SZOT bevétele, ennek az összegnek 25,2 százaléka beruházások és támogatások formájában közvetlenül visszakerült a szakszervezeti tagsághoz. Több mint 54 millió forintot költöttek oktatási és kulturális célokra, például művelődési otthonok és könyvtárak támogatására, majdnem 13 millió forintot fordítottak az üdülők, mindenekelőtt a gyermek-üdülők fejlesztésére. Beruházásokra körülbelül 18 millió forintot költöttek. A számvizsgáló bizottság jelentése utal arra, hogy a szakszervezeti tagság létszáma 1962 óta 11,3 százalékkal nőtt. ami jóval meghaladja a bérből és fizetésből élők számának növekedési ütemét. Ez azt bizonyítja, hogy a tömegek bíznak a szakszervezeti mozgalomban es egyetértenek céljaival. A szakszervezeti mozgalomban jelentősen javult a politikai és gazdasági munka színvonala, tovább javult a tagdíjfizetési morál, megszilárdult a pénzügyi fegyelem, a számvizsgáló bizottság megválasztása óta eltelt időszakban a SZOT-nál és a szerveinél visszaélést nem tapasztaltak. A számvizsgáló bizottság jelenlése ezután részletesen elemezte a SZOT különböző vállalatainak gazdálkodását. Áz alapszabály módosításáról Gál László a SZOT titkára a szakszervezetek alapszabályának módosításáról szólt. A magyar szakszervezetek alapszabályára vonatkozó, a kongresszus elé terjesztett tervezet sok észrevétel, javaslat figyelembe vételével készült. A cél az volt, hogy az alapszabály ne tartalmazzon felesleges részleteket, ugyanakkor mind az alapszervezetek, mind a közép- és felső szervek számára megfelelő útmutatást adjon, biztosítsa a szervezett működést, lehetőséget nyújtson az önállóbb, felelőségteljesebb munkára. A módosításokat a szocialista társadalom építésében végbement változások, a szocializmus teljes felépítésének előmozdítására irányuló törekvések indokolják. Az alapszabály — a tervezet szerint — a szakszervezetek feladatkörét többek között így fogalmazta meg: A szakszervezetek a Magyar Szocialista Munkáspárt eszmei, politikai, ideológiai irányításával önálló szervként tevékenykednek, vezető szervek határozata alapján. Szervezik és nevelik a dolgozókat társadalmunk politikai, gazdasági erejének növelésére, érvényesítik a dolgozók anyagi, szociális és rendeletekben biztosított jogaikat. Erősítik a munkásosztály egységét, hatalmát, támogatják a munkások, a parasztok, a társadalom valamennyi rétegének szövetségét, a szocialista nemzeti egység megteremtését. Tevékenyen részt vesznek a tervezésben, a gazdasági, építő és szervező munka feladatainak megvalósításában, a szocialista munkaverseny megszervezésében, az üzemi cjemokracia fejlesztésében. Az előadó a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az alapszabály tartalmazza és tükrözi a szakszervezeti mozgalom fejlettségét, szerepét, jelentőségét. A tervezet lehetőséget ad a jobb munkára, ha az alapszabály követelményeit a tagság a gya- szust, hogy a szakszervezekorlatban mind tökéleteseb- ti munka alkotmányaként főben érvényesíti. A SZOT gadják el a beterjesztett nevében kérte a kongresz- alapszabályt. Nyolc országra szóló találmány a Szegedi Hangszergyárban Ugy látszik, hogy diadalút.ián jelentós állomáshoz érkezett a gitár, ez a nemes, népszerű hangszer. Nekünk, szegedieknek külön is örömünkre szolgálhat a szegedi hangszergyár fiatal főmérnökének érdekes és értékes találmányáról szóló hír. Sebők Istvánt éveken át foglalkoztatta a gitározás gondja. Mert ilyen is van; nevezetesen az, hogy a gitár természetes hangja szép, de kicsi a hangereje. Igaz. máijóval korábban segítségül hívták a mikrofont, felerősítik vele a fémhúros gitár hangerejét, új szép hangszínek is születnek így: de ez mar nem az a hamisítatlan, hamvasan szép gitárhang. A szépséget és erőt összeházasítani — nagy volt a dilemma, de megoldása végül csak kiérlelődött a töprengések során. Találmány született a szegedi hangszerüzemben, az ország egyetlen vonós és pengetős húros hangszereket készítő gyárában Sebők István olyan hangerősítő berendezést készített, amelyet, nemcsak gitárba, de bármilyen húros hangszerbe — például nagybőgő, zongora, csembaló — be lehet építeni, a húrok anyagától függetlenül. Berendezés? Túl nagy méretet sejtet ez a fogalom, pedig csak parányi, milliméteres alkatrészekből összerakott szerkezetről van sző. Az eddigi jelek optimistává tehetik a gitárzene kedvelőit. Ha a siker egysége a „tapsperc", akkor ennek a találmánynak 28 egységnyi sikere volt a közelmúltban Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében. Nem kisebb múveszegyéniség vette kézbe azon az esten a szegedi hangszergyárban készült s az újfajta erősítővel felszerelt klasszikus gitárt, mint Szendrey-Karper László, akinek nevét a legjobb előadók közt jegyzik. A hosszú taps pedig nemcsak a kitűnő mester művészetének, hanem a szépség, tisztaság és erő közös varázslatának is szólt akkor, a találmányt a mesterkezek sikerre vitték a „premieren" és viszont: a mester sikerét is hatványozta a nagyszerű erősítő berendezés. Az eminens szerkezet mind hazai, mind külföldi viszonylatban nagy ígéret. Sebők István és vele a hangszergyáriak „felhangolva" várták e választ a szabadalmi bejelentésre. Döntés érkezett a DANUVIA Szabadalmi Irodától; ennek értelmében hazánkban és még nyolc államban forgalomba hozható az értékes szegedi találmány. Most már megindu'hatnak az üzleti tárgyalások is. A következő hetekben megélénkü' a szegedi hangszerüzem idegenforgalma: már eddig is több külföldi szakember jelentette be érkezését. Az üzletemberek megtekinthetik maid az új, Reginának becézett gitarcsal'ád már elkészült példánvait is. Fzt a hétféle típusból álló „familia" kamatoztatja majd először a találmányban rejlő értékeket. S. M. Csütörtök, 1967. május 11, DÉL-MAGYARORSZÁG 3