Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-13 / 111. szám

ÍE Bábel" a Hiszünk az értelem erejében A hazai kenderfeldolgozó ipar a fejlődés szüntelen ál­lapotában van. A szegedi kenderfonógyár 100 milliós rekonstrukciója közel öt esztendeig tartott, s alig hogy befejezték, máris kez­dődik az újszegedi szövő­gyár átépítése, felújítása. A szegedi gyárban igen sok gépet kicseréltek, új, modern gépsorokat helyez­tek üzembe. Az újszegedi­ben is hasonló lesz a hely­zet, bár ott máris nagy a sürgés-forgás. Csak bevezetés A szövödei rekonstrukció­ra 180 millió forintot fordí­tanak a következő évben. Érdemes külön is megemlí­teni, hogy ez a beruházás közgazdasági szempontból is figyelemre méltó, mert az összeg nagyobb részét, 130 millió forintot, gépekre köl­tik. Az ilyen beruházások hatékonyak, gazdaságosak, mert nem igényelnek jelen­tős építkezést. Az idei tranzakciók be­vezetést jelentenek a jöven­dő rekonstrukcióhoz. Csak a külföldi gépek ára meg­haladja a 66 millió forintot. Olaszország. Szovjetunió, NSZK, Anglia és Belgium textilgépgyártó vállalatai szállítanak modern, automa­tikus gépeket és gépsorokat a szegedi kenderfeldolgozó ipar számára. A szövődé részére meg­kötött tranzakciós szerző­dés értelmében 110 ezer négyzetméter többletet ad­hatnak ponyvából exportra. S a szerződésnek ez a lé­nyege, mert két éven belül a gépek által termelt árufé­leségekkel egyenlítik ki a vételárat. Több nyelven beszélnek A biblia szerint Noé utó­dai az égig akarták felépí­teni a bábeli tornyot, de is­ten elbizakodottságukért nyelvüket összezavarta, hogy ne értsék meg egymást és a tornyot ne tudják befejez­ni. Innen a mondás is: bá­beli nyelvzavar. Ha a nyelvi különbsége­ket nézzük, akkor az újsze­gedi gyárban is bábeli nyelvzavar uralkodik. Gyak­ran hallani orosz, német, olasz, angol beszédet is. A 10 darab Picanol szövőgépet a belga cég szakembere két hete adta át Herbert Briel­beck elköszönt ugyan, de még visszatér, mert újabb gépek érkeznek, azokat is szerelni kell. A 28 orsós Hacoba vetü­lékcsévélő is termelésre kész állapotba került, Erich Nöl­le munkájával elegedettek a gyárban, mert az automata gép kiválóan üzemel. Most kezdődik az olasz Muzzi gyár szövethajtogató gépé­nek a szerelése, a Covema gépsornál pedig az utolsó simítási)Irat végzik a szere­lők. Adriano Valota eluta­zott. társai: Marianelli Luigi és Castelli Enrico a próba­gyártást irányítják, ellenőr­zik. A pécsi üzemben a Bo­lelli cég Gill-fonógépét sze­reli Giulani Walter. A szegedi kenderfonógyár­ban az angol Mackie gép­gyár fonó-, nyújtó-, gere­benező- és kártológépeinek a szerelését befejezte Ró­náid MacBride. Viszont Dimitrijev Vladimír Andrijá­novics nemrégiben érkezett, hogy a szovjet kártológépet üzembe helyezze. Három hó­napig marad a szegedi gyárban, mert odahaza már csomagolják az újabb szál­lítmányokat. A Covema gépsornál ér­demes egy pillanatra időzni. Ez a gépsor új technológiát jelent a gyárban, mert vele együtt a műanyag vonult be a kenderfeldolgozó iparba. A gépsoron polipropilénből nyújtott szalagokat állíta­nak elő. „Tarhonyából" hajókötél A régi raktárhelyiségből üzem l'étt. Tágas, világos a terem. Az automata beren­dezés évente 300 tonna ka­pacitással dolgozik. Érdekes a működése: a hőfokszabály­zó órák csendesen kattog­nak; bekapcsolnak, kikap­csolnak. A kíyánt hőmér­séklet — a gépsor elején — igen pontos és egyenletes. A tölcsér alakú táplálóba vödörrel öntik a „tarho­nyát", a műanyag granulá­tumot, s a gépsor végén or­sóra került a műanyag „fo­nal". Azt mondják, hogy a gépsor állandóan üzemben lehet, csak töltsék az alap­anyagot. Mit gyártanak eb­ből a műanyag szalagocs­kákból? Zsákot, zsineget, kötelet. Hajókötelet is le­het, sokkal erősebb, mint a kenderkötél. Talán megér­jük azt is, hogy nem kell kendert termelni? Meglehet. Ebből a „bábéiból" ne hagyjuk ki földieinket se, hiszen a könnyűipari gép­gyártó vállalat (KAEV) cér­názógépei ugyancsak a lis­tán szerepelnek. Sőt, egy Jiegger-szövetfestő gépet prototípusként szerelnek fel az újszegedi üzemben, hogy a pamut- és selyemipar után a kenderiparban is kipró­bálják. G. I. Irta: Matsushita Jiro Manapság mindenütt sokat beszélnek az emberről: más­kor is beszéltek már sokat róla, de most különösen, mert újra háború pusztítja az embereket Vietnamban. Az agresszorok sokat árta­nak, tengernyi kárt okoz­nak, világszerte. Indulatok támadnak Dijnyertes ifjú szakemberek A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa irá­nyításával Kiváló ifjú mér­nök, Kiváló ifjú technikus, Kiváló ifjú közgazdász cím elnyeréséért indult egy igen eredményes mozgalom üze­meinkben. A kiváló cím el­nyerésének egyik feltétele, hogy a mozgalomban részt­vevő fiatal a verseny idején szabadon választott téma szerint szakdolgozatot ké­RÁDIÓMŰSOR Kossuth Rádió 4.36 Hirek. 4.32 Hajnaltól reg­fielig . . . 4.45 Falurádió. 5.00 Hí­rek. 5.30 Reggeli krónika. 6.00 Hírek. 6.30 Hírek. 7.00 Reggeli krónika II. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 3.22 Lá­nyok. asszonyok. 8.42 Zenekari muzsika. 9.20 Orvosok a mikro­fon előtt 9.25 Verbunkosok, népdalok. 10.00 Hírek. 10.10 Pa­tachich Iván: Miniatűrök. 10.21 Üj lemezeinkből. 11.07 A - élsza­kai villamos. Rádiójáték. 11.57 Hallgatóink figyelmébe. 12.00 Hírek. 12.15 Részletek Lehár Frasqualta és Kék Mazúr című operettjéből. 13.00 A budapesti színházak műsora. 13.03 Bölé­nyek. Elbeszélés. 13.18 Gaál Gab­riella énekéi. 13.35 Mi történt a héten a nagyvilágban? 13.50 Hir­detőoszlop. 14.05 Néhány perc tudomány. 14.10 Vaclav Talich vezényel. 15.00 Hírek. 15.15 Csak fiataloknak! 16.00 Hétvége. 17.36 Üj művek a világirodalomban. Magánügy. Regényrészletek. 13.01 Joseph Lhevinne zongorá­zik. 19.00 Esti krónika. 19.25 •Szemafor . . . Nevető Csehszlo­vákia. 20.35 Hubay Jenő: II. rsárdaielenet. 20.45 Hirok. 20.50 Hangverseny Suliitan müveiből. 21.40 Hegedűn előadja: a szerző. 22.00 Hírek. 22.15 Sporthíradó. 22.30—0.23 Táncoljunk! Közben: 24.00—0.10 Hírek. Petőfi Rádió 4.30—7.57 Azonnoa a Kossuth Rádió műsorával. X0.00 A hét könnyű- és tánczenei műsorá­ból. 12.00 Zenekari muzsika. 12.30 Abalktisztítók. Riport. 13.00 Mas­senet operáiból. 13.42 Orvosok a mikrofon előtt. 13.47 VízaUásje­lentés. 14.0U Hirek. ' 14.08 Petőfi ütján. Az Ifjúsági Rádió műso­ra. 14.39 Jánoska. Oper* tlrészle­tek. 15.16 Az Északi Sark von­zásában. 13.31 Üj lemezei nkből. 16.30 „Csak egy kicsit nagyob­bacska . . ." Zenés fejtágító ama­tőrfilmeseknek. 17.30 Sudl Farkas Pál népi zenekara játszik. 18.09 Hírek. 16.10 Eleánor Stebert, Mo­zart-áriákat énekel. 18.30 Köz­vetítés az MTK—Ü Dózsa baj- i noki labdarúgó-mérkőzés II. tel- J idejéről. 18.45 Pesti menazKéria. Vidám műsor. 19.25 Géczi Do­rottya énekel. 19.50 Jó éjszakát gyerekek! 20.00 Prágai tavasz 3967, Közvetítés a Smetana te­remből. Kb. 21.50 A mű és kö­zönsége. Tóték. Kb. 22.05 Ci­gánvdalok Csenki Imre feldol­gozásában. 29.20 Az. álarcosból. Operarészletek 22.56 Ugetöver­seny-eredmények. 23.00—23.15 Hí­rek. szít, amellyel elősegíti saját üzemériek, 'intézményének műszaki fejlődését. A KISZ Központi Bizott­sága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségé­nek munkabizottságai érté­kelték az 1966-ban elkészült szakdolgozatokat. 785 szak­dolgozatból 275 került köz­ponti elbírálásra. Az 1966­ban készült szakdolgozatok közül I. díjat nyert: Ko­vács Károly (Szegedi Textil­művek), Elektronika a pa­mutiparban című pályamun­kája. II. díjat nyert: Gyön­gyösi József és Czukor Bá­lint (Szegedi Konzervgyár) Zöldséggel töltött paprika­konzerv készítmény gyártá­sa című pályamunka, III. dijat nyert: Németh Júlia (Szegedi Textilművek) Egy információ gyakorlati fel­használása című pályaműve. Ezenkívül az országos pá­lyázaton eredményesen sze­repelt a Szegedi Ruhagyár ifjú műszaki brigádja is. Harmatos József Az én hazámban. Japán­ban is indulatok támadnak fel, fokozódik az imperialis­ták elleni gyűlölet. Ellenál­lásra késztet az amerikaiak politikájúval szemben. A ja­pán dolgozók és szakszer­vezeteik — mind a három szakszervezeti szövetségbe tartozók — egyre erósebben bontakoztatják ki szolidari­tásukat a vietnami néppel. Rendszeresen tüntetnek To­kióban az USA-nak a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság ellen intézett barbár légiámadása ellen. Harcolunk a békéért: az ember érdekében, mert a mi országunkban húsz év után is szinte egyik napról a má­sikra halnak meg fehérvé­rűségben azok, akik túlélték a hirosimai atombombázást. Harcolunk, mert látjuk, hogy a sugárfertőzés következmé­nyeként ma is évente több­százan pusztulnak el és szü­letnek nyomorék gyermekek. Magyarországról Én még soha nem láttam, hogyan ünneplik május el­sejét más népék fiai. Nagy érdeklődéssel készültem első tengerentúli utazásomra. Fo­kozta a magyar nép iránti érdeklődésemet az, hogy mint szakszervezeti tisztség­viselő a SOHYO - a legna­gyobb japán szakszervezeti szövetség — képviseletében részt vehettem a magyar szakszervezetek XXI. kong­resszusán. Május elsején érkeztem Budapestre, s jóleső érzéssel láttam, hogy a magyar dol­gozók milyen egységesen, ha­tározottan követelik az ázsiai béke megteremtését, a viet­nami nép elleni agresszió megszüntetését. Életünk patakjai más­más mederben csörgedeznek. Itt már szabad hazában. Nálunk még nem. Mi azon fáradozunk, hogy megismer­tessük dolgozóinkkal a ma­gyar nép eredményeit. Mi korábban azt tudtuk, hogy Magyarországon mezőgazda­sági termeléssel foglalkoz­nak. Meglepődve láttam, hogy miiyen fejlett iparral rendelkeznek. A „japán csoda" Fontos feladata a mi szak­szervezeti mozgalmunknak ma az egység megteremtése, hogy eredményesebben har­colhassunk az alapvető em­beri jogokért. A tőkés orszá­gok közül nálunk a leg­hosszabb a munkanap. Tör­vényesen nyolc óra, de tö­megesen vannak olyan üze­mek, ahol az emberek 10— 12 órát dolgoznak. Törvény monclja ki azt is, hogy az ember havonta 20 óra túl­munkát végezhet. A tókések ezt nem tartják be, s az em­berek kénytelenek azért is többet dolgozni, hogy több keresetet vihessenek haza. Nálunk a munka intenzitása és a balesetelhárítás fejlet­lensége miatt rendkívül sok az üzemi baleset, A „feleség­iparban", amit itt Magyar­országon bedolgozó rend­szerben dolgozó nők és fér­fiak keresetének alig egy­hatodát kapják. Érthető, hogy Japánban az utóbbi években szokássá vált a ta­vaszi harc. A szakszerveze­tek együttesen fogalmazzák meg bérköveteléseiket, s indítanak harcot ezek kiví­vásáért. Harcolnak az élet és munkakörülmények meg­javításáért. Az első eszten­dőben csak 700 ezren vettek részt ebben a mozgalomban, tavaly már 8,5 millió dolgo­zó, az idén már ennél is jó­val több. Hazám határain kívül úgy tudjuk, hogy sokak tisztán­látását elhomályosítja a ,,ja­Amint arról már tudósítá­sainkban beszámoltunk, a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusán részt­vevő külföldi szakszerveze­ti delegáció egy csoportja Szegedre is ellátogatott és néhány napot itt töltött. Ez idő alatt Matsushita Jtro, á Japán Üjságfrók Szakszer­vezetének főtitkára cikket írt lapunk számára. Jósé Prieto, a Kubai Altalános Szakszervezet munkatársa pedig interjút adott. pán csoda" rózsaszín fénykö­re. Csak azt tudják, hogy a második világháború utáni kedvező konjunkturális hely­zetben, s a koreai háború idején az amerikai tőke nagymérvű bekapcsolódását élvező japán ipar jelentősen előrelendült E fellendülést természetszerűleg sajátos tő­kés módszerekkel érték el. A nemzeti jövedelemből csak keveset fordítanak a fo­gyasztási ipar fejlesztésérc, általában a fogyasztásra. A tőkés országok között nálunk a legnagyobb a beruházások­ra fordított hányad. Emellett nálunk a legalacsonyabbak a munkabérek. Egy dolgozó keresetének egyharmadát költi élelemre, a másik har­madát lakásra, s a harmadik harmad marad a családra és a ruházatra. Lehet, hogy Magyarországon ez furcsán hangzik, pedig ez a valóság. Örülök... Derűt és erőt sugárzó opti­mista ünnepnek láttam Bu­dapesten a magyar május elsejét, s ilyennek a magyar szakszervezetek XXI. kong­resszusát. Örülök, hogy né­hány napra részese lehettem a magyar nép örömének, s megtiszteltetés számomra, hogy olyan időben tartóz­kodhattam itt, amikor a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége viszonozva a Ja­pán Kommunista Párt láto­gatását Tokióban tanácsko­zik. Hiszem, hogy a két munkáspárt tanácskozása, tapasztalatcseréje hozzájárul népeink közős békeharcának sikeréhez. Mi. japán szerve­zett dolgozók hiszünk az ér­telem és n békéért harcolók győzelmében. A szocializmus építése - munkás érdekvédelem Beszélgetés Jósé Prieto kubai szakszervezeti vezetővel Erős: szálas fiatalember. Kimért, csendes. A mikro­busz megállójánál ültünk a padon és beszélgettünk. Nem akartam „nehéz" kérdések­kel kezdeni, azt tudakoltam, hogy hány éves. — Huszonhat — Mi a tanult mestersé­ge?\ TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió 16.08 Rajzolj velünk! — 17.25 A parányok óriásai. — 17.55 Hirek. — 18.00 Tüskevár. Ifjúsági film­sorozat Fekete Istvun regényé­ből. — 18.35 Rendületlenül. Fm­lékműsor az 1942. május 13-i. Vasas-székházban rendezett iro­dalmi estről. — 19.05 A tv jelenti. — 19.50 Cicavízió. — 20.00 Tv-hír­adö. — 20.20 Stúdió ' Ur.o. Az Olasz Tv nyilvános könnyűzenei műsora. — 21.10 „Társasjáték" tv-komédia — Alexander Lomet­Holenia színművéből. (16 éven felülieknek.) 22.10 Tv-híradó — 2. klaaás. — 22.30 Jó éjszakát, fel­nőttek! Popeye és a kiárusítás. Jugoszláv televízió 9.48 Iskola-tv. 14.00 Iskola-tv. 16.15 Balkán kosérlabda-bainok­ság. 17.55 Műsorismertetés. 18.00 Tv-ujdonságok. 18.15 Feledhetei­len dalok. 18.30 Hangverseny. 19.15 Időgép. 19.40 Hirdetések. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Tv-luradú. 20.30 Hirdetések. 20.37 Feledhetetlen repülések. Soro­zatfilm. 21.37 Egy kis új kis régi. 21.50 Amerikai film. 23.20 Tv-hiradó. Román televízió 17.00 Iskolások műsora. Tv-niradó. 18.30 Tv-ankét, Tv-enciklopédia. 20.G0 Szórakoz­tató műsor. 20.30 Sororatíilrn. 21.26 Zenés műsor. 22.00 Tv-hír­adó. — egy Játék­18.00 19.00 Füstös Zoltán tárlata Néhány évvel ezelőtt sike­res tárlaton mutatkozott be Szegeden Füstös Zoltán, a vásárhelyi festőnemzedék érdekes egyénisége. Most is­mét elhozta a Kárász ut­cai képcsarnok szalon-han­gulatába szűkebb pátriájá­nak zegzugos házsorait, dol­gos embereit, jellegzetes al­föld-ízű környezetét. Tegnap megnyílt kiállításán Szelesi Zoltán művészettörténész méltatta munkásságát, s ka­lauzolta a jelenlevőket az alföldi mesterek nyomdoka­in induló, majd konvenció­itól a modern szemléletmód felé nem kevés erőfeszítés­sel, izgalmas ambícióval el­tói közé váltott belépőjegy már önmagában véve is rang. Füstös Zoltán képei pedig igen sok vonatkozás­ban magukban hordozzák azokat a jellemvonásokat, melyek vásárhelyiek és ran­gosak is egyszerre. A fehér­re meszelt házfalak tiszta lélekcsendje, a szabad ég alatt pihenő vagy dolgozó napbarnította parasztfigurák, az ember és táj belső dina­mikát sugárzóan derűs har­móniája nagy előd, a hírne­ves Tornyai János piktúrá­láról hívnak vissza arra a vidékre, ami éppen Füstös Zoltán oeuvre-jében k .rési egyik sajátos útját a művé­ipozduló művész műhelyé- s2n kibontáshoz. Alkotásai­nek egyéni hangot kereső nak zömében tradicionális világába. újszerű azonos eséllyel kere­A vásárhelyi iskolából si a kibontakozást, műtermek rendszeres kiállí- N. I. — Nyomdai gépész. — Hogyan kapcsolódott be a szakszervezeti munká­ba? — A nyomdának, ahol dolgoztam, erős szakszerve­zete van: az idősebbek kö­zül a fiatalabbak sem hiá­nyozhattak. Később katona lettem, ötvenkilenctől-hat­vanegyig a flottánál telje­sítettem szolgálatot. Amikor leszereltem, visszatértem a nyomdába. — Hogyan került ilyen fiatalon vezető funkcióba? — Szerveztük az ifjúsá­gi forradalmi szervezetet és közben tagja lettem a párt­nak. A leszerelésem utáni szakszervezeti választásokon bekerültem az alapszervezet vezetőségébe. Egy év múlva a területi bizottságba is megválasztottak. Később, amikor országos kongresz­szusra készültünk, a terüle­ti küldöttek közé választot­tak. Ekkor kétéves pártis­kolán voltam, de a szakszer­vezetek „kikértek" és ezután lettem a Kubai Általános Szakszervezet központjának funkcionáriusa. — Mi most a szakszerve­zetek legfontosabb feladata Kubában? — Legfontosabb a dolgo­zók nevelése, öntudatának formálása. Ez igen sokolda­lú tevékenységet igényel a szakszervezetektől: politikai nevelő munkát az egyéni magatartás alakítását, és így sorolhatnám a legembe­ribb követelményeket. Má­sik fontos feladatunk a me­zőgazdaság átalakításával kapcsolatos. Munkákon be­lül fontosnak tartjuk az ér­dekvédelmet, az oktatást a sport- és a kulturális neve­lő munkát, s az internacio­nalista szellem elfogadtatá­sát tagjainkkal. — Ha konfliktus kelet­kezik a munkások és a gyár vezetői között, milyen fóru­mokon döntenek? — A gyárakban, a szak­szervezet irányítása mel­lett választott érdekvédelmi szervek működnek. Ez a ta­nács oldja meg a konflik­tusokat, az egyéni sérelme­ket. Az a véleményünk, hogy ha a szocializmus építése gyorsabban halad, akkor több jut majd a dol­gozóknak is. S kell-e ennél hatékonyabb érdekvedelem? — Járt-e már Kuba hatá­rain túl? — Még egyszer sem. Most vagyok első ízben külföl­dön. — Mi az. ami felejthetet­len marad Magyarországról? — A magyar fiatalok op­timizmusa. A fiatalság a biztosíték arra, hogy a szo­cializmus felépül az egész világon. Gazdagh István Camping' és sporfszcrkiállifás Újszegedi vigadó nagytermében Május 12-től 16-lcf | A kiállításon bemutatott új cikkek a Kárász | utcai Sportszer Boltban megvásárolhatók | Nyitva naponta 10 órától 19 óráig Belépés dí jtafan Rendezi: Cs. m. Y. Iparcikk Kisker. Vállalat Szombat, 1967, május 13. DH-MA6TAR0RSZAS 5 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom