Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

Magyar—osztrák tárgyalások Kádár János fogadta Josef Klaust VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerdán a kora délelőtti órákban az Országház épületében megkezdődtek az osztrák—magyar tárgyalások. Az osztrák küldöttséget dr. Josef Klaus kancellár, a magyar delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezeti. Részt vesz a tanácskozáson dr. Tujo Toncic-Sorinj osztrák és Péter János magyar külügyminiszter. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a párt Központi Bizottságának székházában fogadta dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellárt kíséretének több tagját. A látogatásnál jelen volt Fock Jenő, a kormány elnöke és Péter János külügyminiszter. Kádár János szívélyes szavakkal köszöntötte az osztrák vendégeket. Klaus kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid körutat tett gépkocsival, megtekintette a Margitszigetet is. Budapest újjáépítésének eredményeit méltatta, s Kádár János felhívta vendége figyelmét e munka egy érdekes állomására: az újjáépülő egykori királyi palotára. A kancellár kérdésére, milyen rendeltetést szánnak az újjászülető palotának, Kádár János elmondotta, hogy ott az ország kulturális életének új központját alakítjuk ki. A Duna-bizottságnál Klaus kancellár és az osztrák küldöttség valamennyi tagja ezután látogatást tett a Dunabizottság székházában. A vendégeket Yaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, a szervezet ezidőszerinti elnöke Kapikraian, a Dunabizottság szovjet igazgatója és Feik osztrák igazgatóhelyettes, valamint Lajti Tibor nagykövet, a Dunabizottság magyar titkára és a tagállamok állandó képviselői üdvözölték. Jelen volt a látogatásnál Péter János külügyminiszter is. Bogdanov nagykövet üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy az utóbbi időszakban növekedett a Dunabizottság jelentősége, munkájával mind nagyobb mértékben hozzájárult a dunamenti népeket és országokat összefűző hagyományos barátság és együttműködés fejlesztéséhez. Klaus koncellár válaszában kijelentette: osztrák részről természetszerűen nagymértékben érdekeltek abban, hogy fokozottan hasznosítsák a Dunát, mint szállító utat, mint energiahordozót, mint a turisztikát elősegítő közlekedési vonalat. Klaus előadása az Akadémián Dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár szerdán délután a magyar politikai es kulturális élet többszáz személyisége előtt A nemzetközi kapcsolatok aktív politikája a Dunamedencében címmel nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Klaus beszédében síkraszállt a különböző társadalmi rendszerű európai országok békés egymás mellett éléséért, Ausztria és Magyarország sokrétű gazdasági és kulturális együttműködéséért. * A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány szerdán este az Országházban fogadást adott az osztrák kancellár és felesége tiszteletére. Budapest és Bécs B

udapestet és Bécset nemcsak a dalokban megénekelt kék Duna köti össze, hanem évszázadok sok-sok emléke és történése. Emelkedés és bukás összefogás és viszály váltották egymást közös múltunkban. Szép fejezeteire szívesen emlékezünk, míg a kevésbé szépek — mert ilyenek is vannak — emlékeztetőül, figyelmeztetőül szólnak az utókorhoz. Egy azonban bizonyos: akár sütött a nap, akár felhős volt az ég, soha nem lehetett közömbös, mi történik a szomszédban. Az elmúlt huszonegynéhány esztendő nagy változásai természetesen kihatottak és kihatnak a két ország kapcsolataira is. A Magyar Népköztársaság a szocialista utat választotta, és ennek alapján tevékeny békepolitikát folytat. Békés egymás mellett élésre törekszünk valamennyi országgal, ami egyben azt is jelenti, hogy különös érdekeink íűződnek az egyetlen tőkés berendezésű szomszéd államunkkal folytatott koegzisztenciához. Ausztria államszerződésében örök semlegességet vállalt. Erre jó alkalma nyílik földrajzi helyzetéből eredően ls, hiszen egyaránt határolják a NATO-hoz, illetve a Varsói Szerződéshez tartozó országok. A Magyarország és Ausztria közötti jó viszony, termékeny együttműködés szükségessége tehát kézenfekvő. Mégis, sajnálatos módon a magyar—osztrák kapcsolatok fiosszú időn keresztül nem alakultak a kívánatos módon. Most az új európai helyzet, a hidegháború „olvadása" jótékonyan hatott a magyar-osztrák kapcsolatokra is. Évek óta rendszeresekké váltak már a találkozók a két ország vezető államférfiai között. Ausztráiban közben belpolitikai változások történtek, a hosszú időn át hatalmon volt néppárti szociáldemokrata koalíciót egyszintű néppárti kormány váltotta fel, a diplomáciai és miniszteri szintű érintkezés folytatódott. Az államközi kapcsolatok mellett megkezdődött az eszmecsere a különböző társadalmi szervezetek között; így a két ország szakszervezetei is küldöttségeket cseréltek. A Budapesti Nemzetközi Vásáron, illetve a Bécsi Vásáron — gazdasági kapcsolatainkat jelképezve — kölcsönösen nagy érdeklődést keltettek a szomszédok pavilonjai. A két főváros, Budapest és Bécs kölcsönös kiállításokkal mutatta be egymás életét Törekvések vannak a határmenti területek sajátos kapcsolat-lehetőségeinek kiaknázására. Megnövekedett a kétirányú idegenforgalom. Elmondhatjuk tehát: az elmúlt időszak korántsem volt eredménytelen a kapcsolatok építése területén. A most kezdődött fontos diplomáciai esemény azonban mégis valami újat jelent viszonyunkban. A Magyarországon tartózkodó Klaus osztrák kancellárnak és kíséretének alkalma van tárgyalni hazánk vezetőivel és betekintést nyernek a „magyar ablakon". A második világháború óta első ízben történik meg, hogy az osztrák kormányfő Magyarországra látogat, s a hivatalos tárgyalások csúcsszínvonalon folynak. A

budapesti diplomáciai vendégkönyv újabban meglehetősen zsúfolt. Szinte mindennapossá váltak a külföldi államférfiak látogatásai. Különös örömünkre szolgál azonban, hogy a szomszédos Ausztria kormányfőjét ls látogatóink között üdvözölhetjük. 1 ' ' ' -y,„ ..... MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 103. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1967. május 4. Tanácskozik a szakszervezetek Ml kongresszusa Hatszáz szavaza'i iogá küldött Gáspár Sándor ismertette a SZOT beszámolóját napirenden: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. ©

a számvizsgáló bizottság jelentése. a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. a Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának megválasztása. Szerdán az építők Rózsa Ferenc művelődési házában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák, üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mint 600 szavazati jogú küldött, és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi teremben. Ott voltak a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Csaknem ötven országból hazánkba érkezett delegációk az öt világrész dolgozóinak üdvözletét hozták el a kongresszusra, ezenkívül öt nemzetközi szervezet, a Szakszervezeti Világszövetség, az összAfrikai Szakszervezeti Szövetség, a Latin-Amerikai Egységkongresszus, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet küldöttei foglaltak helyet a padsorokban. Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. • Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az egyes szakmai szakszervezetek számos vezetője, a szocialista brigádok több tagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a Szakszervezeti Világszövetség és az egyes országok delegációinak vezetői. Ezután megválasztották a küldöttek a kongresszus titkárságát, a munka bizottságokat, és elfogadták a napirendet. Határozatot hoztak arra is, hogy a kongresszuson választásra kerülő Szakszervezetek Országos Tanácsa 173 tagból áll majd. Póttagokat nem választanak. A kongresszus részvevői írásban megkapták a szakszervezetek országos tanácsának jelentését a XX. kongresszus óta végzett munkáról, a Szakszervezetek Országos Tanácsa számvizsgáló bizottságának jelentését, valamint a magyar szakszervezetek alapszabálymódosításának és a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa határozatának tervezetét. Blaha Béla megnyitó beszédében üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját. Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Gál László, a SZOT titkára a szakszervezetek alapszabályának módosításáról szólt. Ebédszünet után' Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja mondott beszédet. Ezután megkezdődött a vita. Felszólalt Koltai Endre, a Csepeli Vas- és Fémművek szakszervezeti bizottságának titkára, Tóth Anna, a Textilipari Szakszervezetek főtitkára, Gulyás István, a Vasutasok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára, Geréb Sándorné, a SZOT titkára, Benkö Tibor, a Postás Szakszervezet soproni területi titkára, Szilágyi Sándor, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Luis Padilla, a Szakszervezeti Világszövetség titkára tolmácsolta -i Szakszervezeti Világszövetség testvei i üdvözletét. Karika Kálmánné, a Pannónia Szörmekikészítő Vállalat szak szervezeti bizottságának titkára után I. M. Valdicsenko tolmácsolta a kommunizmust építő szovjet nép jókívánságait a tanácskozásnak. Fabók Zoltán, a HVDSZ szakszervezetének főtitkára után Nguyen Due Tinh, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség elnökségének tagja, majd Din/i Ba Thi, a Dél-Vietnami Felszabadítási Front budapesti állandó képviseletének vezetője, a Dél-Vietnam felszabadításáért küzdő Szakszerve: eti Szövetség végrehajtó bizottságárak tagja szólalt fel. A tanácskozást ma folytatják. (Mai lapunk 3. oldalán Somogyi Miklós előterjesztésében ismertetjük a SZOT számvizsgáló bizottságának jelentését, Beck Sándor tájékoztatóját az új alapszabály-tervezetről. Biszku B la beszédét lapunk holnapi számában részletesen ismertetjük.) Á Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója A kongresszusunk összehívását megelőző szakszervezeti választások során mintegy hárommillió szakszervezeti tag kereken ötszázezer tisztségviselőt választott meg, több mint egymillió szervezett munkás mondott véleményt a szakszervezetek négyéves tevékenységéről — mondotta bevezetőben. A vélemények alapján világos, hogy mit helyeselnek a szervezett munkások, de az is, hogy a szakszervezetek munkáját hol kell javítani, hatékonyabbá tenni. Ehhez kell útmutatást adnia a XXI. kongresszusnak, és ezt követően a szakszervezetek kongresszusainak. A szakszervezetek, mint a hatalmon levő munkásosztály osztályszervezetei, munkájukat mindenkor a munkáshatalom sorsáért, nagy célkitűzéseinek megoldásáért érzett felelősségtől mélyen áthatva végezték. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának programját a szervezett dolgozók — amint a választások mutatták — magukévá teszik és végrehajtását maximálisan elősegítik. A továbbiakban a harmadik ötéves terv főbb céljait, előirányzatait ismertette, majd hangoztatta: — A feladat most az, hogy még hatékonyabban segítsük és karoljuk feL támogassuk azt, ami a társadalom, az egyén javára van: támogassuk a szépet, a jót, az igazat. Lépjünk fel még határozottabban minden ellen, ami visszahúz. A szocializmus teljes felépítése bonyolult, sokrétű folyamat. Ma az osztályharcban a feladatok jobb és eredményesebb elvégzése a legigazabb hazafi/is és forradalmi cselekedet. A referátum ezután három kérdéscsoport elemzésére tért ki: A reform néhány kérdéséről A szakszervezetek részt vettek a gazdaságirányítási rendszer reformjának kidolgozásában és annak céljával egyetértenek. A reform: eszköz szocialista rendszerünk gazdasági erejének növelésére, az életés munkakörülmények javítására: — A gazdasági reform a dolgozók számára közvetlenül azt is jelenti, hogy nagyobb beleszólási jogot kapnak az üzemek életének alakításába. Megnövekednek tehát az üzemi demokrácia érvényesülésének lehetős > gei, ami tovább növeli a szakszervezetek felelősségit és feladatait. Az a tény, hogy a vállalati és közvetlen munkahelyi célok minden dolgozó számára világos feladatot jelölnek meg, megnöveli a gazdálkodás hatásosságát. Ehhez közvetlenül és szoro(Folytatás a 3. oldalon.) RMszáraú résztvevővel nyitja kapuit a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás Szerdán délelőtt Arvai József, a Szeged mj. városi tanács vb elnökhelyettese és Zombori. János, a tanács ipari osztályának vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás előkészületeiről. Elmondták, hogy idén több mint száz iparvállalati szövetkezet és magánkisiparos vesz részt a vásáron és kiállításon, majd reszletesen ismertették az előkészületeket és a várható eseményeket. A résztvevők száma 105, s ezzel véglegesenlezárult a jelentkezés. Ilyen nagy érdeklődés még nem nyilvánult meg a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás iránt, s a résztvevő vállalatok száma igy rekordnak számít. Többen is eljöttek volna a seregszemlére, de sajnos a rendezőség már nem tudott eleget tenni a kéréseknek, mert minden hely foglalt. A kiállítók így oszlanak meg: a minisztériumi iparból 23 vállalat, a tanácsi iparból 26 vállalati a szövetkezeti iparból 27 ktsz, a magánkisiparból 10 kisipaSajtótájékoztató a városi tanácsnál ros, míg egyéb területről 3 kiállító jelentkezését fogadták eL Az idén első ízben külföldi résztvevőkkel bővül a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás, mert 13 szabadkai vállalat is ott lesz a résztvevők közötti Viszonzásképpen a szabadkai ipari kiállításra ugyancsak 13 szegedi vállalat képviseli környezetünk iparát. A jugoszláv vállalatok a Kamara-színház termeiben állítják ki termékeiket: elsősorban textíliát, bőr- és szőrmeárut, kerékpárokat, konzerveket, csokoládékat, cipőket és húskészítményeket mutatnak be. A szegedi üzemek — egyebek között — kender- és lenárukat, konzerveket, hangszereket, motorutánfutót, nyomdai termékeket, üvegéi porcelán árukat, bútorokat, borokat és elektromos berendezéseket mutatnak majd be többek között a szabadkai ipari seregszemlén. Az idei vásár hasznos területe körülbelü 1000 négyzetméterrel nagyobb lesz, mint a tavalyi volt. A Fáklya filmszínház udvarán a MÉK finanszírozásával felépítenek egy 400 négyzetméter alapterületű kiállítási csarnokot. A csarnok állandó jellegű lesz, vasszerkezetből készül és 1,1 millió forintba kerül. Első alkalommal itt állítjuk ki a bútoripar termékeit, majd a vásár után őszibarack-, borés virágkiállítást rendeznek a csarnokban. A téli időszakban is hasznosítani lehet majd e nagycsarnokot, mert a kereskedelmi szerveknek raktározási célokra bérbeadják az épületet. A vásár rendezőblzottsága már megkezdte a propaganda előkészületeit is. A vásár szervező bizottsága mindent megtett annak érdekében, hogy a nyitásra — július 15-re minden rendben legyen. A kiállítás július 23ig tartja nyitva kapuit és az idén elsőízben lehet majd vásárolni a helyszínen is. 4