Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-11 / 109. szám

Odesszai komszomolisták Szegeden A József Attila Tudományegyetem KISZ-bizottságának meghívására szombatig Szegeden tartózkodik az odesszai Mecsnyikov Egyetem Komszomol-bizottságának négytagú delegációja. A Szergej Bojcsenko Komszomol-titkár vezette küldöttség ezúttal viszonozza az egyetemista fiatalok tavalyi odesszai látogatását. Tegnap a KISZ Csongrád megyei és Szeged városi bizottságának vezetői baráti beszélgetést folytattak a szovjet diákvezetőkkel. Az odesszai fiatalok ismerkedtek Szeged nevezetességeivel is és több üzembe ellátogattak. A következőkben kerül sor a két egyetemi ifjúsági szervezet közötti kapcsolat elmélyítésére; barátsági szerződés megkötésére. Komszomol—KISZ csereakciót is szerveznek. Zászlók, oklevelek KlSZ-szer vezetek, ifjúsági brigádok jutalmazása A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyben kiemelkedő munkát végeztek a Csongrád megyei, szegedi fiatalok. Tegnap délután a Szegedi Ifjúsági Házban került sor a jutalmak átadására. Harmatos József, a megyei KISZ-bizottság osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője, Bíró Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa, a KISZ Központi Bizottságának tagja, Szögi Béla, a megyei KISZ-bizottság első titkára és dr. Koncz János. a megyei KISZ-bizottság titkára. Szögi Béla ismertette azokat a munkasikereket, amelyeknek kivívásában nagy részt vállaltak magukra a KISZ-szervezetek és KISZisták; ezt követően pedig átnyújtotta a jutalmakat. Kitüntető oklevelet és ajándékképpen egy-egy sátrat is kapott hét üzemi ifjúsági szervezet: a Csongrád megyei Húsipari Vállalat KISZ-szer- I vezete, a Szegedi Vasúti Cso- j mópont KISZ-szervezete, a Szegedi Ruhagyár KISZ-bizottsága, a Szegedi Konzervgyár KISZ-szervezete, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat KISZ-bizottsága, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat KISZ-szervezete és a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár KISZ-szervezete. A húsipari vállalat Czirok Szilveszter ifjúsági brigádja és a Csongrád megyei Gépjavító Előre munkacsapata zászlót és oklevelet kapott A kiválóak — kiváló ifjú mérnök, ifjú technikus, ifjú közgazdász — mozgalmában is számos KISZ-ista vett részt szép sikerrel. Az országos elbírálás alapján dicsérő oklevelet és tárgyjutalmat kaptak: Gajdács József, Kokavecz László, Pálinkás Gyula és Szekeres Zoltán (textilművek); Krachtusz Rezsőné. Csonka Istvánné és Rácz Miklós (ruhagyár); Nagy Rébék Mária és Magyar Katalin (Divat Kötöttárugyár). Gyárnézőben a külföldi szakszervezeti vezetők Hogyan értsük a törvényt? A termelőszövetkezeti _ nyugdíjtörvény sok problémája tisztázatlan a szövetkezeti gazdák előtt. A parasztság nagy érdeklődése késztette szerkesztőségünket arra, hogy — kérdés — felelet formájában — szakvéleményt közöljön a rendelkezés néhány pontjával kapcsolatban. — A tsz-íagok öregségi nyugdiját átlagjövedelmüknek megfelelően állapítják meg. Hogyan számítják ki az átlagjövedelmet? Az öregségi nyugdíj összeV p teek megállapításánál figyelembe vehető havj átlagjövedelem 900 forinttól 5000 •forintig terjedhet. Az öreg szövetkezeti gazdákat az előző naptári évben elért személyi jövedelmük alapján a 21 nyugdíj osztály valamelyikébe sorolják. A 851 forinton aluli jövedelemnél a tsz-tag az első nyugdíjosztályba tartozik, a 951—1050 forintig terjedő jövedelemnél már a második nyugdíjosztályba kerül, s havi jövedelemként az előbbinél 900, az utóbbinál 1000 forintot vesznek figyelembe. A 12. nyugdíjosztályba kerülnek például azok a gazdák, akiknek közösből származó jövedelmük 2101—2300 forint között volt. Hogyan számítják a személyi jövedelmet? Mindenekelőtt a közös munka után járó részesedést, vagy a családi, illetve egyéni művelésbe fogott területen végzett munkanfcpokra jutó részesedóst veszik figyelembe. De beszámítják az igazolt kórházi ápolás, szaktanfolyam, katonai szolgálat idejét, s mindazt, amit a közösség érdekében végez a tsz-tag. Nos, mindebből úgy kapják meg az átlagjövedelmet, hogy a végösszeget elosztják a naptári évben termelőszövetkezeti nyugdíjbiztosításban töltött hónapok számával. — Hogyan történik a tsz-tag nyugdijoszíáiyba sorolása, ha a megelőző évben egyetlen napon sem dolgozott? Azt a termelőszövetkezeti tagot, aki a besorolást megelőző naptári évben saját hibájából nem dolgozott egyetlen napon sem, az 1. nyugdíjosztályba kell besorolni Viszont aki hibáján kívül, vagyis a tsz-nyufdijtörvényben felsorolt valamely okból nem dolgozott, abba a nyugdijosztályba kerül, amelybe a vele azonos vagy basonló munkakört betöltők többsége illetékes. A besorolásokat a termelőszövetkezetek végzik. (Az ezzel kapcsolatos közlemény a „Mezőgazdasági Értesítő'' 1967. évi 7. szamában jelent t me&4 Kérdések és fele/etek a tsz-nyugdíjról — Miképpen állapítják meg, hogy a családi művelésből származó jövedelem mennyit tesz ki? Elsősorban a családi művelésre vállalt földterületen a gazda személyes teljesítményét határozzák meg munkanapokban. Kiszámítják a vállalt földterület művelésének munkanap-szükségletét. Majd megvizsgálják, hogy a család tagjai a terület megmunkálásában milyen mértékben vettek részt. A munkanapok számát ennek arányában megosztják a családtagok között. Tegyük fel, hogy a művelést ketten vállalták, de a munka háromnegyedét nem a nyugdíjjogosult tsz-tag, hanem felesége végezte, akkor az öszszes munkaszükségletnek csupán egynegyede illeti a gazdát Végül a teljesített munkanapok számát megszorozzák azzal a részesedéssel, amelyet a termelőszövetkezet az előző évben a gazda egynapi munkájáért átlagosan fizetett. A családi művelés munkanapjaira figyelembe veendő részesedés tehát a termelőszövetkezetben fizetett egynapi átlagos munkadíj. — Hány cvi jövedelemátlag alapján állapítják meg a nyugdíjat? A nyugdíjat az utolsó év havj átlagjövedelme (a nyugdíj megállapítását megelőző hónap utolsó napjáig), valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év keresete alapján állapítják meg. Ha például valaki a nyugdíj megállapítását megelőzően mindössze két hónapot dolgozott abban az esztendőben és akkor a III. nyugdijosztályba tartozott, ebben az esetben erre a két hónapra az 1100 forintos átlagkeresetet veszik figyelembe. Tegyük fel, hogy az illető a nyugdíjazás előtti két esztendőben az V. nyugdijosztályba tartozott, az ezt megelőző két esztendőben pedig a Vll-be. Ebben az esetben 24 hónapra 1500 forintos, a másik 24 hónapra pedig 1300 forintos átlagkeresetet számítanak. összesen tehát figyelembe vesznek neki 24x xl500-j-24xl300+2xll00 forintot, amelynek végösszegét elosztják ötvennel, vagyis az összes hónapok számával. Az így kiszámított havi átlagjövedelem — ebben az esetben 1380 forint — lesz a nyugdíj megállapításának alapja. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, az 1967. évet megelőző esztendőre a figyelembe vehető havi átlagos jövedelem egyformán 900 forint. Kedvező a rendelkezés azoknak, akik már nem tölthetnek négy-öt évet munkában és 1967—70 évben kérik nyugdíjazásukat Ez a szabály kimondja: annak a tsz-tagnak, aki egy, két vagy esetleg három év múlva megy nyugdíjba, annak az egy, két, illetve három naptári év alatti nyugdíjoszály szerinti átlagjövedelem alapján kell a nyugdíját megállapítani. Ez annyiban előnyösebb, mert ha az utolsó négy, illetve öt évet vennék figyelembe, akkor az 1967. elöttre visszanyúló időket nem a tényleges jövedelem szerint, hanem csak havi 900 forintos átlaggal lehetne számításba venni. flz országos pályaválasztási tanács ülése A Munkaügyi Minisztériumban szerdán ülést tartott az országos pályaválasztási tanács. Jenovai Jenő, a minisztérium osztályvezetője, a tanács titkára elmondta, hogy a harmadik ötéves tervben 250 ezerrel több fiatal fejezi be tanulmányait, mint az előző ötéves tervben. Nagyrészük szakképzetlen, így elhelyezésük gondot jelent. Az utóbbi időben számos intézkedés történt a fiatalok foglalkoztatási és továbbtanulási lehetőségeinek növelésére. Az ülés részvevői a pályaválasztási tájékoztatás további kiterjedésére és a fiatalok munkára nevelésének fejlesztésére számos újabb intézkedéseket javasoltak. (Somogyiné felv.) A külföldi vendégek a Magyar Kábelművek szegedi gyárának műhelyében A Csongrád megyében tartózkodó külföldi szakszervezeti delegáció tagjai tegnap, szerdán délelőtt a szegedi kábelgyárat tekintették meg, majd városnézésen vettek részt, A küldöttség két tagja — Matsushita Jiró, a Japán Üjságírók Szakszervezetének főtitkára, a Japán Szakszervezetek Főtanácsának (SOHYO) tagja és Szano Tori, a Japán Postások Szakszervezetének főtitkára felkereste a Sajtóházat, ahol a Dél-Magyarország és a Csongrád megyei Hírlap vezetői munkatársaival beszélgettek az őket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A magyar szakszervezetek XXI. kongresszusának megyénkben járt külföldi vendégeit késő délután az SZMT székházában ünnepélyesen búcsúztatták, majd a delegáció az esti órákban visszautazott Budapestre. A kábelgyár vezetői szeretettel köszöntötték vendégeiket, akiket nagyon meglepett, hogy azokban az épületekben, ahol most a legmodernebb kábeleket gyártják, nem is olyan régen még huszárlaktanya volt. A tanácsteremben rövid tájékoztatót tartott Halasz Árpád, a gyár vezetője, majd üzemlátogatás következett A Guineai Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Lámara Fodi különösen nagy érdeklődéssel figyelte a gyár saját TMK-műhelyének munkáját. — Miért készítenek itt új gépeket? — érdeklődött. — Azért, mert nem lehet minden kábelgyártó gépet kapni, s így kénytelenek vagyunk magunk tervezni néhány speciális masinát — válaszolta Kakuszi Géza főmérnök. A delegáció minden tagját a részletkérdések is érdekelték. A kubai munkások képviselője, Jósé Prieto a megmunkáló gépek hűtőfolyadékának összetételéről, a guineai vendégek a vastag alumínium huzal nyújtásának technológiájáról kérdeztek. Sokáig időztek Grósz Péterné rézhuzalnyújtó gépe mellette és beszélgettek vele munkájáról, életkörülményeiről. A gyár dolgozói mindenütt kedvesen, barátságosan integettek a delegáció tagjainak. akik látható nagy örömmel fogadták a munkások rokonszenvét. Ahol az „igazi" kábelek, vezetékek készülnek, hosszan elidőztek a vendégek. A japán szakszervezeti vezetők érdeklődtek a keresetek és a szociális ellátottság iránt. Azt ajánlották a gyár vezetői, hogy tekintsék meg az orvosi rendelőt, az öltözőket és fürdőket, valamint a konyhát, éttermet és • klubhelyiséget Nem szükseges külön is bizonygatni, hogy elégedetten szemlélték a kábelgyár szociális létesítményeit. A könyvtárban még japán szakfolyóiratot is találtak, amelynek nagyon örültek és megjegyezték, hogy gyümölcsöző együttműködést lehetne megvalósítani a híradástechnikai ipar területén a két ország között. A véleményeiket, benyomásaikat elmondták a gyárlátogatás után. Jósé Prieto: — Tiszta és jó teljesítőképességű üzem, ahol a jövő körvonalai ia látszanak. Diallo Mamadon: — Mély benyomást tett ránk a szegedi kábelgyár szervezettsége, és a kiváló termékek. Mi olyan ország lakói vagyunk, amely még elmaradott az ipari fejlődésben, ezért is nagy figyelemmel kísérjük a magyar nép előrehaladását. A közeli években szeretnénk Guineában hasonló kábelgyárat építeni, s elmondjuk majd odahaza az itt tapasztalatakat. A látogatás végén kis ajándékokkal kedveskedtek a vendéglátóknak a japán delegáció tagjai és a kubai szakszervezeti vezető. A gyáriak egy-egy csokor virággal búcsúztak rokonszenves vendégeiktől. G. I. Befejeződött az orvostudományi tanácskozás Nyilatkozat az ülésszak jelentőségéről Tegnap befejeződött Szegeden a II. Magyar Bioílavonoid Symposium kétnapos előadás-sorozata. A szerda délelőtti ülésen hangzott el W. D. Ollis professzor, a sheffieldi Szerves Kémiai Intézet igazgatójának előadása, valamint kilenc magyar kutató négy referátuma. A tudományos tanácskozás végeztével arra kértük dr. Obdí Ferenc egyetemi tanárt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének vezetőjét, foglalja össze és röviden értékelje a symposium munkáját. — A növényekben levő festékanyagok, flavonoidok kutatása világszerte két irányban folyik: kémiai és biológiai. A szegedi ülésen elhangzott dolgozatok is így oszlottak meg. Hazánkban a kémiai laboratórium-kutatásban születtek szép eredmények a flavonoidok analizálása — növényekből történő kivonása — és szintetizálása — űj vegyületek előállítása terén. Több előadás szólt arról, hogy az eddig ismert vegyületekből, azok hatásából milyen újabbakat lehet létrehozni. Az angol kémikus: Ollis professzor; Bognár Rezső és Kállay Ferenc magyar tudósok, valamint munkatársaik foglalkoztak a növényekből kivont flavonoid anyagok kémiai, részben biológiai hatásával, s az erről kialakult vita igen hasznos volt. A magyar kémikusok és orvosbiológusok kutatásai ugyanis eléggé ismertek ezen a területen — kiváltképpen a Szegeden dolgozott Szent-Györgyi Albert, Rusznyák István professzorok jóvoltából —. a hazai gyógyszeripar azonban eléggé elmaradt a flavonoidgyógyszerek előállításában. Csupán a rutin nevű gyógyszert gyártjuk, melyet éppen Rusznyák István nevezett el P-vitaminnak. Ollis profeszszor intézete nemrégiben izolált egy flavomoidot, melyet gyógyszerként quercetin néven gyártanak. Ezt a vegyületet bizonyos kínai fajta fából: páfránynövényböl vonták ki, ami nálunk is megtalálható — például a szarvasi arborétumban, de a szegedi botanikuskertben, sőt az Arany János és a Berzsenyi utcák járdái mentén is. Szegeden tehát tényleg csak ki kell nyújtózni érte! A francia tudósok, J. L. Parrot és J. M. Gazave arról az érdekes élettani és biokémiai kísérletekről számoltak be, melyek során felfedezték: a skorbuttal szemben nemcsak Szent-Györgyi Albert Cvitaminja hasznos gyógyszer, hanem kiegészítő, támogató hatása van egy flavonoidnak is, amit ők C/2-nek neveztek el. Előadások hangzottak el az izomműködést, a hajszálerek állapotát befolyásoló, a vérzékenységet megelőző flavonoidokról is. Az egyik magyar orvos arról számolt be, hogy a rutin gyógyszerrel tüdőbetegek tüdővérzését tudta egyharmadára csökkenteni. Tavasszal és télen azért is több a tüdővérzés, mert a táplálékban kevesebb mennyiségű flavonoid van. Előadások szóltak még a vírusokat bénító flavonoidokról, melyeknek különös jelentőségét az adja, hogy kevés vírusellenes hatóanyagunk van. A vírusos betegségek ellen (járványos májgyulladás, kanyaró, himlő, stb.) ugyanis ma megelőző oltásokkal védekeznek, de a beteg szervezet esetében az oltás kevés. Ezért fontos kutatási terület a jövőben: milyen gyógyító szerepük van a flavonoidoknak vírusos betegségek fellépésekor. n. l Csütörtök, 1967. május 11, DÉL-MAGYARORSZÁG 3