Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-07 / 106. szám

Komócsin Zoltán és Győri Imre elvtársak Kisteleken ViLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! díMmOMG Komócsin Zoltán elvtárs, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA az MSZMP Politikai Bizott- ——————————— ——. ságának tagja, a Központi 57. évfolyam, 106. szám Bizottság titkára, a szegedi ————— járás 4. számú választókerületének országgyűlési képviselője tegnap délelőtt Kisteleken eszmecserét folytatott a község párt-, állami és gazdasági vezetőivel. A megbeszélésen részt vett Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Csápenszki István elvtárs, a szegedi járásj pártbizottság első titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Ábrahám Antal, a szegedi járási tanács vb elnökhelyettese is. Bálán Miklós elvtárs, a kisteleki pártbizottság titkára ismertette a község előtt álló feladatokat, amelyeket a tanácskozás résztvevői sokoldalúan megvitattak. A felvetett kérdések, javaslatok végrehajtásához Komócsin Zoltán, Hantos Mihály és dr. Ábrahám Antal elvtársak sokoldalú tanácsokat adtak és a problémák megoldásához a későbblekben személyes segítséget nyújtanak. A megbeszélés — így értékellék a résztvevők — igen hasznos volt és a jövőben is sor kerül hasonló találkozásokra. Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. május 7. Elutazlak a nepáli vendégek Mahendra Bir BikramSah Peva, Nepál királya, ciki felesége, Nepál királynéja, két gyermeke, valamint a kíséí etében levő személyiségek társaságában nem hivatalos látogatást tett Budapesten, szombaton délben a magyar fővárosból Bukarestbe utazott. Befejezte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa Megválasztották a tisztségviselőket Békegyűlések a falvakban A Hazafias Népfront szegedi járási bizottsága tegnap, szombaton ülést tartott Szegeden. Sajó Gyulának, a Hazafias Népfront járási bizottsága elnökének megnyitója után Farkas István, a járási tanács vb elnöke a választási tapasztalatokról számolt be. Kalapos István, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára a népfront községi bizottságaintik feladatairól adott ismertetőt A népfrontbizottság ezután — többek között — a békehónap eseményeit összegezte a járásban. Május 9-én, a győzelem napján kezdődik a békehónap, s ennek keretében a szegedi járás több községében is békegyűléseket tartanak. Végül az ülés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére a járásban indított mezőgazdasági termelési versenyek segítésére hívta fel a községi népfi'ontbizottságok figyelmét. Szombaton folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa. Az elnöki tisztet betöltő Somoskői Gábor bejelentette a kongresszusnak, hogy a számvizsgáló bizottság jelentéséhez észrevétel, módosító javaslat nem érkezett, ezért azt elfogadottnak tekintik. Ezután Gál László, az alapszabálymódósító bizottság elnöke válaszolt a vita során elhangzott, idevágó hozzászólásokra. Bejelentette, hogy az észrevételeket figyelembe veszik, s ezek alapján egészítik ki az alapszabály végleges szövegét Ezt követően Virtzlat Gyula, a határozatszövegező bizottság elnöke számolt be a kongresszusnak a bizottság munkájáról. Megállapította: a vita azt tükrözte, hogy a kongresszus küldöttei a határozati javaslatban foglalatakkal — érdemben — egyetértenek. Javasolta, hogy a felvetődött észrevételek, indítványok megvizsgálását a kongresszus utalja a megválasztandó új szakszervezeti vezető szervek hatáskörébe. Indítványozta továbbá: a kongresszus bízza meg a megválasztandó új szerveket, hogy a határozat végleges szövegét juttassák el minden alapszervezethez. Gáspár Sándor foglalta össze ezután az első három napirendi pont vitájának tanulságaik Mindenekelőtt az alakulóban levő új munkastílusról beszélt. Arról nevezetesen, hogy a szakszervezetekben a döntést mindig alapos elemzés, valamenynyi érdekelt véleményének meghallgatása előzze meg. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a következő időszakban el kell készíteni a szakszervezetek növekvő új feladatainak megoldásához szükséges kerettörvényeket, rendelkezéseket. Végül kérte a kongreszszust, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának adja meg a felmentést, s válassza újjá mindkét tes- . tületet. A kongresszus egyhangúlag elfogadta Gáspár Sándor válaszát, és felmentette a Szakszervezetek Országos Tanácsát, illetve a SZOT számvizsgáló bizottságát Ugyancsak egyhangúlag elfogadták a küldöttek az alapszabály módosításának tervezetét és a tiatározati javaslatot. Ezután szünet következett, majd zárt ülésen folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa. A zárt ülésen a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának 173, és a SZOT számvizsgáló bizottságának tizenkilenc tagját. Délben, a zárt ülés után az elnöklő Somoskői Gábor bejelentette, hogy a SZOT megtartotta alakuló ülését, és megválasztotta az elnökséget, valamint a különböző tisztségviselőket. Megtartotta alakuló ülését a SZOT számvizsgáló bizottsága, és Somogyi Miklóst elnökévé Hidas Ferencet titkárává választotta. Somoskői Gábor ezután a kongresszus résztvevőinek meleg ünneplése közben átnyújtotta Nguyen Duc Tinhnek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Szakszervezeti Szövetsége elnöksége tagjának, és Dinh Ba Thinek, a Dél-Vietnam Felszabadításáért Küzdő Szakszervezeti Szövetség végrehajtó bizottsága tagjának azt a dokumentumot, amelyben a magyar szervezett dolgozók nevében megbélyegezték az Egyesült Államok vietnami agresszióját, és további támogatásukról biztosították a hős vietnami népet. A testvéri szolidaritásért, őszinte együttérzésért Dinh Ba Thi mondott köszönetet Ezután Gáspár Sándor zárszavában a tisztségviselők, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az elnökség tagjai nevében megköszönte a bizalmat, s kötelezettséget vállalt arra, hogy erejük, tudásuk legjavával munkálkodnak majd a kongresszus határozatainak megvalósításáért. Felcsendült az Internacionálé, a küldöttek, a tanácskozás magyar résztvevői öt világrész munkásainak képviselőivel együtt a nemzetközi proletariátus himnuszának eléneklésével zárták a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusát A SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagjai: Blaha Béla elnök, Földvári Aladár, Kiss Károly, Vas-Witteg Miklós, alelnökök, Gáspár Sándor főtitkár, dr. Beckl Sándor, Gál László, Geréb Sándorné, Somoskői Gábor és Virizlai Gyula titkárok, továbbá: Bessenyei Miklós, Bruttyó János, Csutorka Lajos, dr. Darabos Pál, Fabók Zoltán, Gyöngyösi István, dr. Jókai Loránd, Kimmel Emil, Kovács István, Ligeti László, Nemeslaki Tivadar, Péter Ernő, Simon Antal, Szabó Antal, Szilágyi Sándor, Timmer József, Tóth Anna, Turzó László, Varga József és Vass Imre. II magyar dolgozók elítélik a görögországi terrort Á görögországi terrorcse- terrort, s követelték a be- szai Vegyikombinát és más lekményekkel kapcsolatban a börtönzött hazafiak szaba- üzemekben táviratokban kömagyar dolgozók egységesen donbocsátását. vetelték a görög hazafiak ülfejezik ki tiltakozásukat Országszerte újabb leve- dözésének megszüntetését Szegeden az üzemekben, hí- lekben és táviratokban tilvatalokban és intézmények- takoznak a magyar dolgozók ben — amint erről lapunk a görög hazafiak jogtalan korábbi számaiban beszámol- üldözése, a letartóztatottakat tunk — egyöntetűen bélye- fenyegető veszély miatt. Borgezték meg a görögországi sod megye dolgozói, a TiTudósok tiltakozó tavirata Zászló, oklevél, élüzem cím A ládagyári dolgosok ünnepsége A Ládaipari Vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját valamint az élüzem címet, amelyet Budapesten április 29-én ünnepélyesen adott át Kazareczky Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a vállalat dolgozóinak. A vállalat hat gyáregysége közül a százéves fennállását ünneplő szegedi telep dolgozott a legjobban 1966-ban, s ezzel nagy részt vállalt a szép eredmény elérésében. Tegnap a szegedi Hungária Szálló nagytermében élüzemavató ünnepséget rendeztek. Ezen megjelent az MSZMP Csongrád megyei bizottságának képviseletében Siklós János, a megyei pártbizottság titkára, a szegedi pártbizottság képviseletében Kiss Károly, a városi pártvégrehajtóbizottság tagja, Lonkai János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium beruházási osztályvezetője, Róka Pál, az Építő-, Faipari és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, Kántor János, a Ládaipari Vállalat igazgatója. Kántor János beszámolója után Siklós János üdvözölte a szegedi telep dolgozóit, majd az MSZMP Csongrád megyei bizottsága nevében átnyújtotta a párt-végrehajtóbizottság kongresszusi oklevelét Lengyel István szegedi telepvezetőnek. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját jelképesen Nagy Imre, a Ládaipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára adta át. A szegedi telep dolgozói közül Sípos Gyulának, Sánta Jánosnénak és Jani Lajosnak a Faipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Kántor János nyújtotta át. Az ünnepségen huszonegyen kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt és oklevelet, közel százan pénzjutalomban részesültek. Az Országos Béketanács tudományos bizottsága táviratban tiltakozott 11. Konstantin görög királynál a katonai puccs, a görög hazafiak üldözése, bebörtönzése ellen. A távirat egyebek között hangsúlyozza: a magyar tudósok megdöbbenten értesültek arról, hogy Görögországban olyan alapvető szabadságjogokat függesztetek fel, amelyeket e században csupán a fasizmus mert megtagadni a népektől A katonai kormány az alkotmány egyes paragrafusainak felfüggesztésével a nemzetközi jogot is megsértette. Követeljük a diktatúra megszüntetését, az emberi jogok, az alkotmány visszaállítását, a jogtalanul bebörtönzöttek — köztük a hitleri-fasizmus elleni harcban a görög nép szabadságszeretetének szimbólumává vált Manolisz Glezosz — szabadonbocsátását — hangzik egyebek között a távirat A magyar szakszervezetek kongresszusának határozata Bevezetőben a határozat körvonalazza a szakszervezetek helyét és szerepét a proletárdiktatúra rendszerében, meghatározza feladatait a munkáshatalom erősítéséért, a nép felmelkedéséért folyó politikai, gazdasági és ideológiai harcban. Utal arra, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjának bezevetése a szakszervezetek számára a korábbitól eltérő, minőségileg új, nagyobb felelősséggel járó feladatot jelent Foglalkozniuk kell a gazdaságirányítás módszereinek elemzésével, a gazdasági életre, a dolgozók élet- és munkakörülményeire gyakorolt hatásával. A gazdasági célok megvalósítása érdekében a szakszervezeteknek nagy részt kell vállalniuk az üzemi demokrácia fejlesztésében, az egyszemélyi vezetés erősítésében. A gazdasági építőmunkáról, a dolgozók élet- és munkakörülményeit alakító feladatokról szólva megállapítja, hogy a szakszervezetek minden szinten fokozzák közreműködésüket a tervezésben. A vállalatok, intézmények önállóságának növekedése megköveteli, hogy a szakszervezeti alapszervek munkálkodjanak az üzemi demokrácia megerősítésén, kiszélesítésén. Ezért az eddigieknél jobban használják ki a dolgozók vezetésben való tudatos közreműködésének fórumait, a termelési tanácskozásokat, munkaértekezleteket és brigádtanácskozásokat. Megállapítja a határozat, hogy a szocialista munkaverseny továbbfejlődött, s e fejlődés jelentős állomásai voltak a különböző társadalmi események, évfordulók — legutóbb a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyek. A jelenlegi helyzet szükségessé teszi a szakmai képzés és továbbképzés rendszerének továbbfejlesztését, s ennek ösztönzésére fel kell használni a formális vonásaitól megszabadított szocialista munkaversenyt is. Részletesen szólt a határozat az életszínvonal alakulásának tényezőiről és lehetőségeiről a következő tervidőszakban. Rámutat, hogy az életszínvonal növelésére újabb tartalékokat kell feltárni. A kongresszus szükségesnek tartja a kormány életszínvonal-politikájának hosszabb időre szóló kidolgozását, amely tartalmazza a lakáskérdés megoldását (a tizenöt éves lakásépítési terv alapján), a sokgyermekes családok életkörülményeinek javítását, az egészségügy színvonalának növelését, a nyugdíjrendszer továbbfejlesztését, az idős dolgozók általános szociális helyzetének javítását, a foglalkoztatottság, a bér-, árpolitika alakulását és hatását az életszínvonalra. A foglalkoztatottságról szólva megállapítja: a szakszervezetek vezető szerveinek szorgalmazniuk kell a ra cionális létszám-gazdálkodásra való áttérés tervenek kidolgozását, amely tartalmazza a felszabaduló munkaerő foglalkoztatásával, elhelyezésével, átképzésével kapcsolatos teendőket. Ha valamely vállalat, intézmény, gazdasági egység olyan mértékű létszámcsökkenést kíván végrehajtani, amely az adott területen a foglalkoztatás mértékét erősen érinti, akkor ehhez a megfelelő szintű szakszervezeti szervek engedélyét kell kérnie. A béren és fizetésen kívüli juttatások mértéke és köre szorosan összefügg a népgazdaság mindenkori helyzetével, céljaival. A XXI. kongresszus egyetért azzal, h<>gy a jövőben a béreknek gyorsabban kell nőni, mint a társadalmi juttatásoknak. Az árszínvonal alakulásáról szólva megállapítja a határozat, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a termelői, a fogyasztói és a szolgáltatási ára ka t fokozatosan közelíteni kell értékükhöz. Figyelemmel kell kísérni az átlagos árszínvonalon belül az árak változásának hatását, s ha az szükséges, az állami szerveknek javaslatot kell lddolgozni az esetleges negatív hatásokat kiegyenlítő bérpolitikai intézkedésekre. A kongresszus szükségesnek tartja, hógy az állami szervek határozottabban lépjenek fel az indokolatlan árváltozások ellen. Ellenőrizzék az árkalkulációs tevékenységet, betartását, s ha szükséges, vegyék igénybe a felelősségrevonás eszközeit is. A bérből és fizetésből élő dolgozók munkaidejét fokozatosan heti 48 óráról 44 órára kell csökkenteni. A rö\ idebb munkaidőt — először, 1970-ig az iparban dolgozóknál — a vállalatok belső tartalékainak felhasználásával, önerőből, változatlan keresetek mellett, termeléskiesés, ön költségnövelés nélkül kell bevezetni. A munkaidő-rövidítés módját a helyi gazdasági és szakszervezeti szervek a dolgozók véleményének figyelembevételével döntsék el. Ugyanakkor a rövidebb munkaidő bevezetésével változtatni kell az egészségügyi intézménye, napközi otthonok, bölcsődék nyitvatartási idején, s a kereskedelmi és közlekedési vállalatok munkaidejét úgy kell módosítani, hogy az alkalmazkodjék az igényekhez. A lakáskérdéssel kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a lakásalap növelésén túl fontos feladat az elosztás helyes módjának kidolgozása, s annak fokozott ellenőrzése. A kongresszus javasolja, hogy a kormány dolgozza ki az állami lakások juttatási elveit, körültekintően megállapított elosztási sorrend figyelembevételével. A határozat a továbbiakban szól arról, hogy törekedni kell az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésére, a nevelő és felvilágosító munka további javítására. A szakszervezetek javasolják, hogy a következő ötéves terv egyik fontos feladata legyen az egészségügy általános korszerűsítése, s a reális igényekhez mért színvonal elérése érdekében gyors ütemben kell emelni a kórházak ágylétszámát, műszer- és gépellátását. Fokozni kell a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, figyelemmel kell kísérni a nyugdíjasok létfeltételeinek alakulását, a gyermekes családok anyagi helyzetét. Gondoskodni kell a szakszervezeti üdültetésben részesülők számának növeléséről, mindenekelőtt új, nagy kapacitású üdülők építésével. Az ideológiai harc és a kulturális nevelés Időszerű szakszervezeti feladatait ismerteti ezután a határozat, majd a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének fontosságáról szól. A munkásosztály egy és oszthatatlan az egész világon — emeli ki a határozat. Minden szakszervezetnek közös, nagy feladatai vannak a békéért, az imperializmus és a gyarmati rendszer minden formája ellen, az újabb demokratikus és szociális vívmányokért, az egész világ dolgozóinak felszabadulásáért vívott harcban. A dokumentum végezetül a szakszervezetek választott szerveinek irányító tevékenységével foglalkozik. Egyebek közt felhívja a szakmai szakszervezetek központi vezetőségeinek figyelmét, hogy dolgozzák ki és világosan határolják el alap és középszerveik, valamint a szakmai szakszervezetek központi vezetőségének hatáskörét. Nyújtsanak segítséget a szakszervezeti tanácsok, bizottságok és bizalmiak önálló munkájának kialakításához, s teremtsék meg a szervezeti munka folyamatos végzéséhez szükséges egyéb feltételeket A vezetés, irányítás színvonalának emelése érdekében tovább kell fejleszteni — módszereiben és tartalmában — a SZOT és a szakmai szakszervezetek központi irányítását és növelni kell a vezető szervek önállóságát. 4