Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-06 / 105. szám

fl személyszállítás helyzete Szegeden és Csongrád megyében A Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálja a közeljövőben nagyszabá­sú ellenőrzés, vizsgálat kez­dődik: a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálja a személyszállí tás helyzetét és fejlesztésé­nek lehetőségeit a megyeben és Szeged városában. A he­lyi vizsgálat része annak az országos felmérésnek, ellen­őrzésnek. amelyet a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezett A vizsgálat kiterjed a vasúti és a közúti, illetve a vízi és a légi közle­kedésre, személyszállításra. Az ellenőrzés elsőrendű célja az, hogy felmérjék a jelenlegi személyszállító esz­közök számát kapacitását, annak kihasználtsági fokát, az utazóközönség igényeit hogy e tények és adatok bir­tokában javaslatokat tudja­nak tenni a személyszállítás helyzetének javítására. A vasúti személyszállítás terén megvizsgálják, hogy a me­netrendnek megfelelően al­kalmazkodnak-e a igények­hez: a bejáró dolgozok mun­kakezdéséhez, a közúti csat­lakozásokhoz és így tovább. A rendelkezésre álló kocsi ­park állapotát is ellenőrizni fogjók, s megvizsgáljak a vasút általános lehetőségeit a személyszállításban. Kiter­jed a vizsgálódás a közleke­déssel összefüggő körülmé­nyekre: a várótermek álla­potára, tisztaságára, kultu­ráltságára, a jegypénztárak működésére, az utasellátás területére, háló- és étkező­kocsikkal való ellátottság­ra, az utazás teljes „kom­fortjára", minden olyan kór­késre, melynek valamilyen köze van a vasúti személy­szállításhoz. Elhárítható-e a csúcsforgalom ? A közúti közlekedés vizs­gálata a személyszállítás négy területére terjed ki: a helyközi forgalomra, a helyi forgalomra, a szerződéses já­ratokra és a különjáratokra. Ezenkívül kü'ön vizsgálják az ipari üzemek és egyéb vállalatok, a mezőgazdasági, valamint a körzelesített is­kolák személyszállításának kérdéseit. A helyközi forgalom szál­lítja az utasok 42 százalékát. Ide sorolják a távolsági já­ratokat, a rövid távolsági járatokat és az elővárosi já­ratokat. A távolsági járatok elsősorban olyan nagyobb városok között biztosítanak közúti kapcsolatot, amelyek vasúton nehezen közelíthetők meg. A rövidtávú és az elő­városi járatok a legjobban igénybevett forgalmat jelen­tik. ez.eken bonyolódik le a munkások és a tanulók szál­lítása, s a városok és ipari körzetek szívóhatásától füg­gően 30—40 kilométeres tá­volságon mozognak. A városi helyi forgalom nagytömegű utast szállít, s a nap bizonyos szakaszaiban — csúcsidőszakokban — gyakran jelentkezik a zsú­foltság, lelassulnak a fordu­lók. nem férnek fel a vára­kozó utasok. Más kérdés a szerződéses járatok helyze­te: általában ipari üzemek­be, építkezésekhez szállítják a dolgozókat gyakran 20—30 —50 kilométeres távolságról. Ezeket az igényeket — a ta­pasztalatok szerint — csak részben tudják a közlekedési vállalatok kielégíteni, ezért a dolgozók egy részét ked­vezőtlen körülmények között — néha nyitott teherautó­kon — szállítják a munka­helyeikre. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálata kiterjed a köz­úti közlekedés minden terüle­tére, s mint a vasútnál, el­lenőrizni fogják a menet­rendeket, a kocsik kihasz­náltsági fokát, az autóbusz­pályaudvarok és várótermek helyzetét, s azt, hogyan le­hetne a csúcsidőszakok zsú­foltságát mérsékelni. A munkások szállításánál alapvető célkitűzése a vizs­gálatnak, hogy megállapítsa, egy-egy közlekedési csomó­pontban, illetve helyi, vagy helyközi járat vonalán elhe­lyezkedő üzemek, vállalatok azonos időben, vagy lépcső­zetesen kezdik-e a műsza­kot. Ennek ismeretében le­het majd keresni a közleke­dési eszközök időszakos túl­terheltségének, valamint a napközi kihasználtságának okait. Mindenki javaslatot tehet Hogy mindenki ellenőrizhet, az természetes is, hiszen a közlekedésben résztvevő uta­sok egyben „meósai" is az őket szállító vállalatnak. A Népi Ellenőrzési Bizottság a szakemberek nagy számának bevonásával végzi a vizsgá­latot május közepétől június közepéig, s a sokoldalú el­lenőrzés. vizsgálat, gazdasá­gossági számítások birtoká­ban teszi meg jelentését, il­letve javaslatait az illetéke­seknek, A vizsgálat előtt, s a vizs­gálat alatt is minden utas, minden állampolgár megte­heti bejelentését, előadhatja javaslatát panaszát az el­lenőrző szerveknek, amellyel elősegíthetik e nagyszabású ellenőrzés munkáját. A Szegedi Szabadtéri Játékok iránt: Minden korábbi évnél nagyobb érdeklődés (Kiküldött munkatársunk telefon jelentése.) Tegnap, pénteken délelőtt Tari János, a Szegedi Sza­badtéri Játékok igazgatója Budapesten, a Magyar Sajtó Házában tájékoztatót tartott az ünnepi hetek idei prog­ramjáról és a felkészülés ál­lásáról. A tájékoztatón részt­vett Deák Eóia, a Szeged vá­rosi párt-végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság osztályvezetője, Papp Gyula, a városi tanács vb. elnök­helyettese, a Fesztivál In­tézőbizottság elnöke. A Dóm előtti színpadon az idén 16 előadást tartanak. A megnyitón, július 22-én Erkel Hunyadi László című operája kerül színre, és ezt a művet láthatja majd a közönség augusztus 2-án és 5-én is. Rendező Mikó And­rás, vezényel Vaszy Viktor. Július 23, 26 és 29-én Sha­kespeare Hamlet-je szerepel a műsoron. Rendezi Vámos László. J. Strauss nagyope­rettjét, a Cigánybárót augusz­tus 6-án 12-én, 15-én, és 19-én mutatják be Szinetár Miklós és Félix László ren­dezésében. Parádés szereposztásban Zászló nkásiri! - Hifinél Bensőséges ünnepség a Béke utcai iskolában Sajtótájékoztató Budapesten Megnyitás: július 22 láthatja a közönség augusz­tus 13-án, 16-án és 20-án Verdi Don Carlos című ope­ráját Szinetár Miklós ren­dezésében, Vaszy Viktor ve­zényletével. II. Fülöpöt Raf­faele Arié, a Milanói Scala bolgár származású tagja énekli. Eboli szerepében Djurdjcvka Cakarevic, a belgrádi opera mezoszoprán­ja lép fel. Don Carlost Ion Buzea, a bukaresti opera ki­váló tagja viszi színpadra. Ugyancsak a román fővá­rosból szerződtették Posa márki szerepére Nicolae Herlcát. Július 25-én, 27-én, 28-án és 30-án a 120 tagú világ­hírű Mojszejev együttes sze­repel a Dóm téri színpadon. A hazánkba érkező csoport művészi előkészületei a Le­nin-renddel kitüntetett Moj­szejev személyes irányításá­val folynak. Az újságírók kérdéseire a tájékoztatón elmondták, hogy az idei előadások iránt min­den korábbi évnél nagyobb az érdeklődés. Bár a jegyek árusítása csak erekben a na­pokban kezdődik meg, né­hány előadásra már minden jegy elkelt. Főképpen nagy az érdeklődés a Hamlet, a Cigánybáró és a Mojszejev együttes előadása iránt. A közönségszervezők jelentései szerint április végéig mint­egy 43 ezer jegyet kötöttek le az idei előadásokra. A tájékoztatón Tari János bejelentette, hogy elkészült már a szabadtéri játékok jövő évi előadásainak prog­ramja. Ezek szerint 1968-ban Erkel Ferenc Bánk bán-já­vai nyitják meg az ünnepi heteket. Utána egy külföl­di művészegyüttes lép a Dóm előtti színpadra. Lát­hatják majd a nézők Verdi Aidá-jának és Kacsóh Pong­rác János vitéz-ének felújí­tását is. Szerepe] majd a műsorban az Állami Népi Együttes is. A tájékoztatón az újság­írók kérdéseire Vámos Lász­ló. a Hamlet rendezője is­mertette a nagy tragédia színrevitelére vonatkozó el­képzeléseit. Gács György, a Szegedi Idegenforgalmi Hi­vatal vezetője pedig a ven­dégjárás várható alakulásá­ról és a nagyarányú felké­szülésről beszélt. A felszólaló újságírók a többi között ja­vasolták a propagandamunka további erőteljes javítását és eredeti, a szegedi szabadtéri számára írt darabok bemuta­tását szorgalmazták. A tájékoztató után a ven­dégek a Magyar Televeizió székházában megtekintették Róna Péter rendező és Fe­hér György operatör sike­rült kisfilmjét a Szegedi Ünnepi Hetekről. ö. L. (Somogyiné felv.) Kulcsár Kázmér munkásőr átadja a zászlót az úttörőcsapat képviselőjének, Mihály Gábornak Sötétkék-fehérbe öltözött piros nyakkendős úttörők, sötétkék egyenruhás mun­kásőrök katonás rendje fo­gadta tegnap délután a Bé­ke utcai iskola úttöröavatá­sára és csapatzászló avatójá­ra megjelent vendégeket, akiket Annus Antal, az is­kola igazgatója köszöntött. Egy éve patronálja a sze­gedi Gera Sándor munkás­őr zászlóalj negyedik száza­da az iskola úttörőit. Most zászlóval pecsételték meg a baráti kapcsolatot. — „őriz­ze és óvja a zászlót az úttö­rőcsapat minden egyes tagja. Legyen jelképetek a tanulás­ban, munkában, melyet a szocialista hazánk felvirágoz­tatására folytattok ..." Ilyen szövegű oklevélnek a kísére­tében adták át a zászlót a munkásőrök Babinszki Lász­ló századparancsnok üdvöz­lő szavai után a pajtások­nak. Az úttörőcsapat nevé­ben Mihály Gábor nyolcadi­kos tanuló mondott köszöne­tet. A zászlóra felkerült a társiskolák csapatainak sza­lagja, a szegedi gumigyár szocialista brigádjának és a szegedi kábelműveknek a szalagja is. A bensőséges hangulatú ünnepségen szerepelt az is­kola éneikkara, a munkásőr­zenekar, szavalatokkal Kiss Magdi, Szilágyi Mária, Var­ga Zoli, Nagy Marika, Árva Júlia pajtások is, és Tóth Sándor, aki az ünnepélyes al­kalomra írt versét szavalta. Az iskola Kossuth Lajos úttörőcsapatának avatandó pajtásai Bábinszky László után mondták az úttörő fo­gadalomtétel szövegét, s a munkásőrök 69 volt kisdo­bosnak kötötték nyakába a piros nyakkendőt. Ezer vagon kohósalak az olajmezőn Az algyői szénhidrogén­medencében tovább tart az olajbányászok küzdelme a sárral. Az országnak ezen a legmélyebb fekvésű terüle­tén ugyanis a belvizek és a Tisza lassú apadása ellenére fel-fel törő fakadóvizek még mindig jelentős területeket borítanak. Ilyen körülmé­nyek között általában hét­nyolc fúróberendezést telepí­tenek át folyamatosan. Nem könnyű a feladatuk az ola­jat szállító tartálykocsiknak sem. Mindezt a nehézséget, a hazai kőolajkutatások törté­netében szinte példátlan ará­nyú útépítkezéssel kíván­ják megszüntetni. Az érde­kelt szegedi olajfúrási-, il­letve érdekelt termelő üze­mek segítségével két útépí­tő vállalat is készíti az ál­landó bitumenes és ideig­lenes salakutakat. Ez utób­biakhoz külön irányvona­tokkal szállítják Diósgyőr­ből a hatalmas tömegű ko­hósalakot. Már megérkezett a területre az ezredik vagon kohósalak is. Jórészt ennek az anyagnak a felhasználásá­val, hengerlésével mintegy hatvan kilométeres hosszú­ságban létesítenek összekötő utat Algyő és Tápé térségé­ben. B Gazdasági Bizottság határozata a találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésére A Gazdasági Bizottság leg­utóbbi ülésén foglalkozott a találmányi és újítási rend­szer továbbfejlesztésével, s határozatot hozott a fejlesz­tés fő elveiről. A határozat utal arra. hogy az új gazdasági mechaniz­mus viszonyai között a mű­szaki alkotó tevékenység nagymérvű kibontakozásával lehet számolni, és ennek megfelelően — várhatóan — jelentősen kiszélesedik az újítási mozgalom is. A gaz­dasági reform, a vállalatok nagyobb önállósága itt is megköveteli a régi módsze­rek felülvizsgálását Ezért most elfogadott irányelvek alapján új jogszabályokat dolgoznak ki, amelyeket az év körepén a kormány elé terjesztenek. Jogszabályban rögzítik azt az elvet, hogy a vállalatok kötelesek anyagi elismerésben részesíteni min­den újítót, akinek az újítá­sát megvalósítják. Az újítá­sok fogalmát a jövőben a je­lenleginél tágabban kell ér­telmezni. Idesorolják majd azokat a kiemelkedő műszaki eredményeket is, amelyeket a dolgozók munkakörükben érnek el. Újra magyar földön Sőregpusztán véget ért már az esküvő, ifjabb Koncz Sándor lakodalma, ahol nem mindennapi vendégek ülték körül a roskadozó lakodalmi asztalt. Minszkből és Novo­szibirszkből jöttek: dr. Benjámin Joszipovics Votjakov, egyetemi tanár, a minszki mikrobiológiai intézet igazga­tója és dr. Rudolf Joszipovics Szalganyik, egyetemi tanár, a novoszibirszki örökléstani és sejtkutató intézet igazga­tóhelyettese — családjuk kíséretében. Huszonkét éve jártak itt a szovjet csapatokkal és mint fiatal orvosok segítették világra a vőlegényt, s men­iették meg az életnek édesanyját, id. Koncz Sándornét. A szovjet orvosok hosszú idő után találták meg a fiút, aki egyébként megemlékezésül az ő nevüket, a Benjámin Ru­dolf nevet is kapta. Levél és rádióüzenet váltotta egymást, míg végül viszontlátták egymást. A szovjet orvosprofesszorokat mindenütt nagy szere­tettel fogadták. Itt Szegeden is, ahová a Hazafias Népfront meghívására tegnap látogattak el. Fogadást adtak tiszte­letükre, majd Hofgesang Péternek, a népfront városi bi­zottsága titkárának és Fülöp Jánosnak, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság városi titkárának társaságában meg­tekintették a város nevezetességeit. Dr. Tóth Károlynak, az orvostudományi egyetem rektorának meghívására meg­ismerkedtek a mikrobiológiai és biológiai intézettel is. Délután a Béke utcai úttörők kérésére ellátogattak az is­kola úttöröavató ünnepségére. A vendégek rendre felkeresik azokat a helyeket, ahol huszonkét évvel ezelőtt jártak. Ili kezdeményezések KISZ vezetőségválasztó értekezlet az építőknél Tegnap délután tartották Szegeden KlSZ-vezetőségvá­lasztó küldöttértekezletüket az ÉM. Csongrád megyei Építőipari Vállalat fiataljai A tanácskozáson megjelentek a vállalat vezetői, Sipos Mi­hály igazgató és Heim János főmérnök is. Résztvett az értekezleten Harmatos Jó­zsef, a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának munka­társa és Csonka István, a KISZ Szeged városi bizott­ságának szervező titkára. Horváth Gyula, a vállalat KISZ-bizottságának titkára ismertette a KISZ VI. kongresszusa óta eltelt idő­szak munkáját. A közel há­rom esztendős tevékenység értékeléséhez elemzően, hasz­nos javaslatokkal járult hoz­zá a 12 hozzászóló. Sajátos körülmények kö­zött is — tudniillik a KISZ­isták egyrésze esténként ha­zautazik a környező fal­vakba — eredményes, figye­lemreméltó munkát végzett az építők ifjúsági szerveze­te. A fejlődést a taglétszám adatai éppúgy dokumentál­ják, mint a legújabb ak­ciók — például a „Tervez­zünk és cselekedjünk együtt", „Vádoljuk az imperializ­must!" — eredményessége, a fokozódó aktivitás. Ez utób­bi nyilvánult meg a társa­dalmi munkákban, a KISZ­lakásépítés felett vállalt véd­nökségben, a versenymozga­lomban, de a politikai ne­velőmunkában és kulturális tevékenységben is. Különö­sen eredményes volt az V. főépítésvezetőség KISZ-ís­táinak működése. Élénken vitatták a védnök­ségvállalás további perspek­tíváit a küldöttek; Veres Pé­ter felszólalása nyomán az a vélemény alakult ki, hogy a fiatalok ilyen vállalkozása jó biztosíték lehet egy-egy nagyob feladat elvégzésére. A küldöttek 27 tagú KISZ­bizottságot, a városi küldött­értekezletre pedig két dele­gáltat választottak. A KISZ­bizottság titkára ismét Hor­váth Gyula lett. Szombat, 1967. május 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom