Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

Bérszínvonal -A és bérezés az új gazdasági mechanizmusban Nagyon sokat beszélnek manapság arról, hogy miképp alakulnak majd a keresetek az új gazdasági mechanizmus bevezetése után. E problémakör nem csupán a vállalati vezetőket foglalkoztatja, hanem a munkásokat is. A nyereségtől függ a jövedelem, a kereset — mondogatják. De mi lesz akkor, ha a vállalat nem ér el megfelelő mennyiségű nyereséget? Vagy mi lesz akkor, ha a vállalat igen nagy nyereséget ér el? Az előző esetben kevesebb lesz majd a munkások jövedelme? Az utóbbinál pedig akár két-három-négyszeres is lehet a szokásos bérnek? S mi is az a vállalati részesedési alap, mire fordítható, ki, vagy kik döntenek a felosztásáról? — ilyen és ehhez hasonló kérdések nagyon is aktuálisak. Érdekeltség, nyereség, jövedelem Szeptembertől betétről fizethetjük a számlákat A párt Központi Bizottságának kongresszusi beszámolójában világosan megfogalmazták; a gazdasági mechanizmus reformja során lehetőséget kell teremteni arra, hogy az eredményesen dolgozó i vállalat meghatározott mértékű, de az eddigi nyereségrészesedésen túlmenő többletkeresetben részesíthesse jól dolgozó munkásait és alkalmazottait. Ilyen módon is erősödik a jó munka elismerése, ösztönzése, mert a munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése, a tényleges egyéni és vállalati eredményekhez való alkalmazkodás növeli a munka becsületét. Tény és való; a jövőben arra kell törekednünk, hogy elsősorban a dolgozók munkabérét emeljük, ho© a munkabér jobban tükrözze a munkások tényleges teljesítményét, hiszen csak ia ez lehet a szocialista munka szerinti elosztás elvének következetesebb alkalmazása. Éppen ezért nem szabad követni az e©enlősdit, sokkal bátrabban kell előrehaladni a bérek és a keresetek differenciálásában is. A gazdasági mechanizmus reformjának e©ik igen fontos része az érdekeltség irányának és belső tartalmának meghatározása, hatékonyságának fokozása. A vállalati gazdálkodás eredményességét legjobban a nyereséggel lehet lemérni. Igy keletkezik az a komplexum, amelynek során az e©én, a kollektíva és végső soron a népgazdaság érdekei szinkronba kerülnek. Mert, amikor a vállalat egészét, s azon belül az egyes személyeket a nyereség növelésében érdekeltté tesszük, összhang teremtődik az egyéni és a társadalmi érdek között. Igen lényeges a kollektív érdekeltség előtérbe helyezése, hiszen az e©ének jövedelme nem csak beosztásuktól, képzettségüktől és teljesítményüktől függ csupán, hanem az eddigieknél nagyobb mértékben a vállalati eredmény alakulásától is, magyarán a vállalat nyereségétől. Nagyobb nyereség nagyobb jövedelmeket biztosit a vállalat minden tagjának. A nyereségérdekeltség tehát nem lehet más, mint a személyi Jövedelmek nagyságának függése a vállalati nyereség alakulásától. gélykeret teljes összegét, valamint az igazgatói alap 1967-es összegének felét. A vállalati részesedési alap forrása tehát, az adóval csökkentett nyereség bizonyos százaléka és az 1967es évben igénybe vett szociális juttatások összege, amely fix összeget jelent. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése után ebből az egységes részesedési alapból kell fedezni mindenféle személyi jövedelmet, minden pénzbeli juttatást, va© más szociális támogatást. A reszesedési alap rendeltetése világos: úgy kell felosztani, hogy a lehető legjobban szolgálja a vállalat eredményes működését, s állandóan növelje a vállalati nyereséget. A felosztás tekintetében a gazdálkodó egységek nagy önállósággal rendelkeznek a jövőben. Az ösztönzés formait maguk a vállalatok határozzák meg, olyan módozatokat alakítanak ki, amely sajátos viszonyaiknak a legjobban megfelelnek. A felosztásban a vállalati vezetők határoznak, de a szakszervezeti szervek meghallgatásával, illetve némely területen a szakszervezeteknek lesz döntési joguk. A részesedési alap felosztása A részesedési alap nagysága A vállalatok adottságai nem egyformák, s nyereségük alakulása az új gazdasági mechanizmusban is eltérő lesz majd. Nem lenne azonban helyes, ha az eltérő feltételekből — előnyök, illetve hátrányok — a nyereség tömege nagyon különbözne egymástól. Ugyanis s vállalatok munkájától független tényezők is hatnak a gazdálkodásban, annak hatékonyságában: ilyenek többek között az eltérő természeti é» termelési adottságokból származó nyereségek, valamint a külkereskedelmi tevékenység alapján származó nyereségek, va© veszteségek. A vállalat tevékenységében előfordulhat — tőle függetlenül ható tényezők alapján — kiugró nagyságrendű nyereség is, ezt azonban részben a termelési adó vonja majd el a vállalattól. Persze arányosság érvényesül ebben az elvonásban is, mert végül annak az elvnek kell uralkodóvá válnia, hogy nagyobb nyereség esetén nagyobb, kisebb nyereség esetén kisebb részesedési alav képződjön a vállalatoknál. Aho©an javul a gazdálkodás. úgy növekszik a nyereség tömege is, s ha nyereségadó címén el is vonnak jelentős összeget a vállalattól. attól függetlenül na©obb lesz a vállalati alap összege. S a nagyobb vállalati alapok létrejöttéből következik. ho© na©obb lesz a részesedési alapként felhasználható összeg tömege is. A részesedési alap képzésekor több mindenre figyelemmel kell lenniük a vállalati vezetőknek, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre a nyereség alakulása es áz e©ének jövedelme között. Igv például: A bérigényességre, mivel ez eltérő iparáganként, de még vállalatonként is. Ebből az következik, hogy azonos tömegű nyereség esetén más-más arányban kell a részesedési alapot növelni a személyi jövedelmek emelése érdekében. I© tehát a részesedési alap alakulása függ a nyereség tömegének változásától és részben a vállalat bérigényességétől. A részesedési alap nem csak a személyi ősztönzés tételeit foglalja magában, hanem fedeznie kell az egyéb közvetett juttatásokat is: mint például a szociális, kulturális és ©ermek jóléti intézmények fenntartása, étkeztetési hozzájárulások, vállalati üdültetési költségek, saját nyaralók, üzemi lapok stb. kiadásai. Továbbá olyannak kell lennie a részesedési alapnak, hogy annak összegéből, az arányos nyereségnövekedéssel párhuzamosan, fedezni, illetve biztosítani lehessen a tervekben meghatározott reálbéremelést, amely a harmadik ötéves terv időszakában évente körülbelül 2 százalék. Erre tehát feltétlenül számítani kell, amikor a részesedési alapot képzik. Milyen forrásokból származik a vállalatok részesedési alapja? Valójában két nagy területről lehet képezni a részesedési alapot: a vállalati nyereségből, amelyet befolyásol a nyereségadóztatás mértéke és a vállalati bérigényesség. A másik terület nem függ szorosan a nyereségtől, mert a béren kívüli juttatások összegét már az adóztatás előtt elszámolhatja a vállalat, s í© ezzel kiegészíti a nyereségből képzett részesedési alapot. Kérdés: mennyit és mire számolhat el ilven formában a vállalat, illetve mennyit „csaphat" a nyereségből képzett részesedési alaphoz? Az üzemi étkeztetés hozzájárulásaként annyit, amennyit az 1967-es esztendőben is kifizettek, s azt az összeget az elismert mérleg is tartalmazza. U©anígy az üzemi bölcsődék és óvodák fenntartására 1967-ben kifizetett összeget, illetve az 1967-es évben elismert ellátási normák összegét A seAz elmondottak alapján képzett részesedési alapból kell kiegyenlíteni a bérszínvonal emelkedését vagyis az átlagbérek növekedését. Világosabban: az 1967-es bérszínvonalat jövőre is biztosítják a vállalatoknak, de a későbbi években, ha növekednek az átlagbérek, a megnövekedett szint és az 1967-es szint közötti különbséget már a részesedési alapból kell fedezni. Az ilymódon csökkentett részesedési alapból kell rendezni minden olyan személyi jövedelmet is, amely nem bérköltség. Tehát a vállalat részesedési alapjából kell kifizetni minden prémiumot, az előre meghatározott célokért kitűzött prémiumokat, s a kiemelkedő teljesítések prémiumát, jutalmát is. Ugyancsak innen kell fedezni az éwégi nyereségrészesedést, a segélyeket, a Kiváló dolgozó jelvénnyel és oklevéllel járó két-, illetve egyheti bérnek megfelelő jutalmat, az újítások és ésszerűsítések díjait, a tanulmányi ösztöndíjakat, támogatásokat, s végül a vállalati, lakásépítési akciók hozzájárulását, va© az e célra nyújtott kölcsön összegét. Ezek pénzbeli kifizetések voltak, s közvetlenül személyeket érintettek. Azokat a kiadásokat is a részesedési alapból kell azonban rendezni, amelyek nem „névre szólóak", hanem közvetett módon jelentenek támogatást. í© például a vállalati üdülők fenntartási költségeit, az üzemi étkeztetéshez történő hozzájárulást, a gyermekjóléti intézmények fenntartásához történő vállalati hozzájárulást, valamint az egyéb szociális, kulturális és sport célokat szolgáló kiadásokat, ' vállalati támogatásokat. A felosztás konkrét módozatait a vállalat igazgatója az üzemi szakszervezeti tanáccsal egyetértésben a kidolgozásra kerülő vállalati kollektív szerződésben rögzíti. Az idei bérek tehát garantálva vannak a jövő esztendőre is, de ettől függetlenül előfordulhat, hogv egyes vállalatok — helyzeti előnyeik következtében — már az új gazdasági mechanizmus első esztendejében olyan nagymennyiségű nyereséget érnek el, ho© a progresszív adózás után is marad annyi nyereségük, hogy „elfussanak" a bérekben. Márpedig a bérek indokolatlan emelése nem lehet egészséges, ezért szükségessé vált olyan megkötöttség, hogy az évi béremelés plafont kapjon. Ezt a plafont 4 százalékban állapították meg az átlagbérekre. Tehát nem a személyek jövedelmére, hanem az átlagos bérszínvonalra értendő ez a 4 százalékos megkötöttség. Budapesten és több vidéki városban nagyon népszerű az OTP szolgaitatása, az átutalási botét könyV-rend-zer. Lényege, hogy a lakók havonta befizetnek bizonyos összeget az OTP-nek, amely ebből kiegyenlíti a lakbért, villanyt, gázt, vízdíjat stb. Szegeden is van erre igénye a lakosságnak, hiszen lapunk is többször sürgette bevezetését.. Az OTP Csongrád me©ei fiókjának elöször a budapesti központ beleegyezését kellett ehhez elnyerni, ho© hozzáfoghassanak az átutalási betétkönyvrendszer bevezetésének előkészítéséhez. Élihez u©anis emberek, könyvelőgépek, nyomtatványok szükségesek. Előzetes tárgyalásokat is folytatott az OTP. hogy a partnerek, a szolgáltató vállalatok, a DÁV, a gázmű, a vízművek szerződést kössenek és megteremtsék az előfelteteleket saját portájukon az ó munkájukat is könnyítő átutalási betétkönyvrendszer megvalósításához. A szolgáltató vállalatok — a gázmű kivételével, örömmel fogadták a kezdeményezést. Az ügyek eddigi alakulásából úgy számolnak az OTP vezetői, hogy szeptember elsejével megkezdhetik Szegeden is az átutalási betétkönyv-rendszert. Távolabbi terv. ho© a városban díjbeszedő vállalatot hozzanak létre, amelynek dolgozói olyankor keresnék fel lakásukon a bérlőket, az órák leolvasása végett, amikor azoknak az idöpoíit megfelelő. E két szolgáltatás remélhetően megoldja majd a szegediek problémáit, amelyet a kölönbözö számlák kifizetése, a mérők állásának leolvasása a mostani rendszer nehézkessége, tökéletlensége okoz. Merre visz a kukakocsi útja ? A Petőfi Sándor sugárúton mindennapos reggeli jelenség, ho© bárki könnyen megszámolhatja, melyik háznál állt meg a szemétgyűjtő autó. A tartályokat annak rendje és módja szerint felemeli a szerkezet és befordítja a razó-tartályba. Annak viszont valami baja lehet, mert a művelet vtán nagy halom szemét, salak marad a kocsi után. Majdnem több, mint amennyit a tartályba öntöttek. Ha ezt nem vették volna észre eddig a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnál, akkor most ideírjuk a szemétgyűjtő kocsi rendszámát: FB 54-48. L. F. Gépjárműjavító szolgálat Tiszaszigeten A tiszaszigeti Búzakalász Tsz-ben már eddig is komoly gondot okozott a gépjárművek — traktorok, autók, mezőgazdasági munkagépek — karbantartása. Ezért a tiszaszigeti gazdakózösség ú© határozott, ho© minte© kétmillió forint költséggel saját gépjármű-karbantartó telepet létesít. A máris épülő üzembén az egész, község és állami vállalatok részére is vállalnak munkát. A szövetkezet karbantartó üzemének munkája iránt máris számos állami vállalat érdeklődik. Többek között a Csongrád me©«t MÉK, a Ma©ar Állami Pincegazdaság Csongrád—Szolnok vidéki üzeme, az ÉM Csongrád megyei Építőipari Vállalat jelentkezett eddig igényekkel. A termelőszövetkezetben a megbízható szakembergárda máris együtt van. Számítások szerint még az idén megkezdik a munkát az új karbantartó üzemben. Vezetők és beosztottak ösztönzése A vállalat életében, eredményes munkájában minden dolgozó valamilyen mértékben közreműködik. Vannak azonban olyan beosztású dolgozók, akiknek jó va© rassz munkájuk na©obb hatást vált ki a „végeredményre", . mint másoké. Munkájuk, tevékenységük befolyásolhatja egy csoport, üzemrész, vagy az egész vállalat gazdaságosságát. Nem vitás, ho© a vállalati nyereségből, vagyis a részesedési alapból a hozzájárulás arányában kell részesedni. Tehát aki többet ad a közös „kasszába", az többet is kaphat abból. A Gazdasági Bizottság legutóbbi határozatában a vállalatok dolgozóit három csoportba sorolja, s aszerint szabályozza a részesedés mértékét ia. A csoportbeosztás a kővetkezőképpen disztingvál: az első kategóriába tartoznak azok a vállalati vezetők, akiket a felü©eleti szerv nevez ki — igazgatók, igazgatóhelyettesek (főmérnök, főkönyvelő) — a vállalati igazgató által kinevezett felsőbb vezetők, főosztályvezetők, | gyáregység- és gyárrészlegvezetők, esetleg műszaki és gazdasági tanácsadók. A második kategóriába sorolhatóak azok az osztályvezetők, akik nem tartoznak az elsőbe, a fontosabb csoportok vezetői, üzemvezetők, művezetők, a gazdálkodás menetét jelentősen befolyásoló műszaki és gazdasági ügyintézők, mérnökök, közgazdászok, technikusok stb. A harmadik kategóriába sorolható mindenki, áki -az előző kettőbe nem került, valamint a munkások. A besorolást egyébként a vállalati kollektív szerződésben kell meghatározni. A Gazdasági Bizottság határozata rendezi a nyereség- | részesedés maximumát is. Az első kategóriában a csoport részesedési maximuma az évi alapbér 80 százaléka, a második kategóriában 50, a harmadikban pedig az évi kereset 15 százaléka. A maximális részesedés persze csak akkor lehetséges, ha a nyereség növekedése is maximális volt. Valószínű jól ösztönöz ez a részesedési határ, mert a ma még érvényben levő szabályok alapján csak e© havi bérnek megfelelő nyereségrészesedést lehet kifizetni a vállalatoknál. A 15 százalékos maximum viszont — amely a legalacsonyabb — közel kéthavi keresetnek megfelelő összeget biztosithat, A vezetők ősztönzése tehát magasabb, de ugyanakkor a gyenge eredmények „lefelé" is befolyásolhatják jövedelmüket, mert a nyocvan és ötven százalékos részesedési maximumot a felügyeleti szerv csökkentheti, sőt veszteséges gazdálkodás esetében még áz alapbért sem fizetik ki teljes összegében. Az első kategóriában az alapbér 75, a másodikban pedig 80 százalékát szabad csak kifizetni, ha a veszteséges gazdálkodás indokolja. A harmadik kategóriába sorolt alkalmazottak és munkások bérét viszont akkor is ki kell fizetni, ha a vállalat veszteséggel zárta, az évet. Gazdagh István Tavaszi képeslapok Győzött a tavasz. A Gellérthegyen a zöld gyepén légies gyakorlatokat végezlek a lányok: a művészi -torna hazai kiválóságai festői környezetben készülnek a versenyekre. Harmonikus, művészi mozgásuk is a friss tavaszt idézi. Ugrás a város felett l Ritmus, harmónia Vasárnap, 1967. május 28. QÉL-MAGYARORSZÁO 0