Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

Bérszínvonal -A és bérezés az új gazdasági mechanizmusban Nagyon sokat beszélnek manapság arról, hogy mi­képp alakulnak majd a keresetek az új gazdasági me­chanizmus bevezetése után. E problémakör nem csupán a vállalati vezetőket foglalkoztatja, hanem a munkásokat is. A nyereségtől függ a jövedelem, a kereset — mondo­gatják. De mi lesz akkor, ha a vállalat nem ér el meg­felelő mennyiségű nyereséget? Vagy mi lesz akkor, ha a vállalat igen nagy nyereséget ér el? Az előző esetben ke­vesebb lesz majd a munkások jövedelme? Az utóbbinál pedig akár két-három-négyszeres is lehet a szokásos bér­nek? S mi is az a vállalati részesedési alap, mire fordít­ható, ki, vagy kik döntenek a felosztásáról? — ilyen és ehhez hasonló kérdések nagyon is aktuálisak. Érdekeltség, nyereség, jövedelem Szeptembertől betétről fizethetjük a számlákat A párt Központi Bizottsá­gának kongresszusi beszá­molójában világosan megfo­galmazták; a gazdasági mechanizmus reformja so­rán lehetőséget kell terem­teni arra, hogy az eredmé­nyesen dolgozó i vállalat meghatározott mértékű, de az eddigi nyereségrészesedé­sen túlmenő többletkereset­ben részesíthesse jól dolgo­zó munkásait és alkalmazot­tait. Ilyen módon is erősö­dik a jó munka elismerése, ösztönzése, mert a munka szerinti elosztás következete­sebb érvényesítése, a tény­leges egyéni és vállalati eredményekhez való alkal­mazkodás növeli a munka becsületét. Tény és való; a jövőben arra kell törekednünk, hogy elsősorban a dolgozók mun­kabérét emeljük, ho© a munkabér jobban tükrözze a munkások tényleges telje­sítményét, hiszen csak ia ez lehet a szocialista munka szerinti elosztás elvének kö­vetkezetesebb alkalmazása. Éppen ezért nem szabad kö­vetni az e©enlősdit, sokkal bátrabban kell előrehaladni a bérek és a keresetek dif­ferenciálásában is. A gazdasági mechanizmus reformjának e©ik igen fontos része az érdekeltség irányának és belső tartal­mának meghatározása, haté­konyságának fokozása. A vállalati gazdálkodás ered­ményességét legjobban a nyereséggel lehet lemérni. Igy keletkezik az a komp­lexum, amelynek során az e©én, a kollektíva és végső soron a népgazdaság érde­kei szinkronba kerülnek. Mert, amikor a vállalat egészét, s azon belül az egyes személyeket a nyere­ség növelésében érdekeltté tesszük, összhang teremtődik az egyéni és a társadalmi érdek között. Igen lényeges a kollektív érdekeltség előtérbe helye­zése, hiszen az e©ének jö­vedelme nem csak beosztá­suktól, képzettségüktől és teljesítményüktől függ csu­pán, hanem az eddigieknél nagyobb mértékben a válla­lati eredmény alakulásától is, magyarán a vállalat nye­reségétől. Nagyobb nyereség nagyobb jövedelmeket biz­tosit a vállalat minden tag­jának. A nyereségérdekelt­ség tehát nem lehet más, mint a személyi Jövedelmek nagyságának függése a vál­lalati nyereség alakulásától. gélykeret teljes összegét, valamint az igazgatói alap 1967-es összegének felét. A vállalati részesedési alap forrása tehát, az adó­val csökkentett nyereség bi­zonyos százaléka és az 1967­es évben igénybe vett szo­ciális juttatások összege, amely fix összeget jelent. A gazdasági mechanizmus re­formjának bevezetése után ebből az egységes részese­dési alapból kell fedezni mindenféle személyi jöve­delmet, minden pénzbeli juttatást, va© más szociális támogatást. A reszesedési alap rendel­tetése világos: úgy kell fel­osztani, hogy a lehető leg­jobban szolgálja a vállalat eredményes működését, s ál­landóan növelje a vállalati nyereséget. A felosztás te­kintetében a gazdálkodó egységek nagy önállósággal rendelkeznek a jövőben. Az ösztönzés formait maguk a vállalatok határozzák meg, olyan módozatokat alakíta­nak ki, amely sajátos vi­szonyaiknak a legjobban megfelelnek. A felosztásban a vállalati vezetők határoz­nak, de a szakszervezeti szervek meghallgatásával, il­letve némely területen a szakszervezeteknek lesz dön­tési joguk. A részesedési alap felosztása A részesedési alap nagysága A vállalatok adottságai nem egyformák, s nyeresé­gük alakulása az új gazda­sági mechanizmusban is el­térő lesz majd. Nem lenne azonban helyes, ha az eltérő feltételekből — előnyök, il­letve hátrányok — a nyere­ség tömege nagyon külön­bözne egymástól. Ugyanis s vállalatok munkájától független tényezők is hat­nak a gazdálkodásban, an­nak hatékonyságában: ilye­nek többek között az eltérő természeti é» termelési adottságokból származó nyereségek, valamint a kül­kereskedelmi tevékenység alapján származó nyeresé­gek, va© veszteségek. A vállalat tevékenységé­ben előfordulhat — tőle függetlenül ható tényezők alapján — kiugró nagyság­rendű nyereség is, ezt azon­ban részben a termelési adó vonja majd el a vállalattól. Persze arányosság érvénye­sül ebben az elvonásban is, mert végül annak az elvnek kell uralkodóvá válnia, hogy nagyobb nyereség ese­tén nagyobb, kisebb nye­reség esetén kisebb részese­dési alav képződjön a vál­lalatoknál. Aho©an javul a gazdál­kodás. úgy növekszik a nye­reség tömege is, s ha nye­reségadó címén el is vonnak jelentős összeget a vállalat­tól. attól függetlenül na­©obb lesz a vállalati alap összege. S a nagyobb válla­lati alapok létrejöttéből kö­vetkezik. ho© na©obb lesz a részesedési alapként fel­használható összeg tömege is. A részesedési alap kép­zésekor több mindenre fi­gyelemmel kell lenniük a vállalati vezetőknek, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre a nyereség alakulása es áz e©ének jövedelme kö­zött. Igv például: A bérigényességre, mivel ez eltérő iparáganként, de még vállalatonként is. Ebből az következik, hogy azonos tömegű nyereség esetén más-más arányban kell a részesedési alapot növelni a személyi jövedelmek emelé­se érdekében. I© tehát a részesedési alap alakulása függ a nyereség tömegének változásától és részben a vállalat bérigényességétől. A részesedési alap nem csak a személyi ősztönzés té­teleit foglalja magában, ha­nem fedeznie kell az egyéb közvetett juttatásokat is: mint például a szociális, kulturális és ©ermek jóléti intézmények fenntartása, ét­keztetési hozzájárulások, vállalati üdültetési költsé­gek, saját nyaralók, üzemi lapok stb. kiadásai. Továbbá olyannak kell lennie a részesedési alap­nak, hogy annak összegéből, az arányos nyereségnöveke­déssel párhuzamosan, fedez­ni, illetve biztosítani lehes­sen a tervekben meghatáro­zott reálbéremelést, amely a harmadik ötéves terv idő­szakában évente körülbelül 2 százalék. Erre tehát feltét­lenül számítani kell, amikor a részesedési alapot képzik. Milyen forrásokból szár­mazik a vállalatok részese­dési alapja? Valójában két nagy területről lehet képezni a részesedési alapot: a vál­lalati nyereségből, amelyet befolyásol a nyereségadózta­tás mértéke és a vállalati bérigényesség. A másik te­rület nem függ szorosan a nyereségtől, mert a béren kívüli juttatások összegét már az adóztatás előtt el­számolhatja a vállalat, s í© ezzel kiegészíti a nyere­ségből képzett részesedési alapot. Kérdés: mennyit és mire számolhat el ilven formában a vállalat, illetve mennyit „csaphat" a nyere­ségből képzett részesedési alaphoz? Az üzemi étkeztetés hoz­zájárulásaként annyit, amennyit az 1967-es eszten­dőben is kifizettek, s azt az összeget az elismert mérleg is tartalmazza. U©anígy az üzemi bölcsődék és óvodák fenntartására 1967-ben kifi­zetett összeget, illetve az 1967-es évben elismert ellá­tási normák összegét A se­Az elmondottak alapján képzett részesedési alapból kell kiegyenlíteni a bérszín­vonal emelkedését vagyis az átlagbérek növekedését. Világosabban: az 1967-es bérszínvonalat jövőre is biz­tosítják a vállalatoknak, de a későbbi években, ha növe­kednek az átlagbérek, a megnövekedett szint és az 1967-es szint közötti különb­séget már a részesedési alapból kell fedezni. Az ilymódon csökkentett része­sedési alapból kell rendezni minden olyan személyi jöve­delmet is, amely nem bér­költség. Tehát a vállalat részese­dési alapjából kell kifizetni minden prémiumot, az előre meghatározott célokért kitű­zött prémiumokat, s a ki­emelkedő teljesítések pré­miumát, jutalmát is. Ugyan­csak innen kell fedezni az éwégi nyereségrészesedést, a segélyeket, a Kiváló dol­gozó jelvénnyel és oklevél­lel járó két-, illetve egy­heti bérnek megfelelő jutal­mat, az újítások és ésszerű­sítések díjait, a tanulmányi ösztöndíjakat, támogatáso­kat, s végül a vállalati, la­kásépítési akciók hozzájáru­lását, va© az e célra nyúj­tott kölcsön összegét. Ezek pénzbeli kifizetések voltak, s közvetlenül szemé­lyeket érintettek. Azokat a kiadásokat is a részesedési alapból kell azonban ren­dezni, amelyek nem „névre szólóak", hanem közvetett módon jelentenek támoga­tást. í© például a vállalati üdülők fenntartási költsége­it, az üzemi étkeztetéshez történő hozzájárulást, a gyermekjóléti intézmények fenntartásához történő vál­lalati hozzájárulást, vala­mint az egyéb szociális, kul­turális és sport célokat szol­gáló kiadásokat, ' vállalati támogatásokat. A felosztás konkrét módozatait a válla­lat igazgatója az üzemi szakszervezeti tanáccsal egyetértésben a kidolgozásra kerülő vállalati kollektív szerződésben rögzíti. Az idei bérek tehát ga­rantálva vannak a jövő esz­tendőre is, de ettől függet­lenül előfordulhat, hogv egyes vállalatok — helyzeti előnyeik következtében — már az új gazdasági mecha­nizmus első esztendejében olyan nagymennyiségű nye­reséget érnek el, ho© a progresszív adózás után is marad annyi nyereségük, hogy „elfussanak" a bérek­ben. Márpedig a bérek indo­kolatlan emelése nem lehet egészséges, ezért szükségessé vált olyan megkötöttség, hogy az évi béremelés pla­font kapjon. Ezt a plafont 4 százalékban állapították meg az átlagbérekre. Tehát nem a személyek jövedel­mére, hanem az átlagos bér­színvonalra értendő ez a 4 százalékos megkötöttség. Budapesten és több vidéki városban nagyon népszerű az OTP szolgaitatása, az át­utalási botét könyV-rend-zer. Lényege, hogy a lakók ha­vonta befizetnek bizonyos összeget az OTP-nek, amely ebből kiegyenlíti a lakbért, villanyt, gázt, vízdíjat stb. Szegeden is van erre igé­nye a lakosságnak, hiszen la­punk is többször sürgette be­vezetését.. Az OTP Csongrád me©ei fiókjának elöször a budapesti központ beleegye­zését kellett ehhez elnyerni, ho© hozzáfoghassanak az átutalási betétkönyvrendszer bevezetésének előkészítésé­hez. Élihez u©anis emberek, könyvelőgépek, nyomtatvá­nyok szükségesek. Előzetes tárgyalásokat is folytatott az OTP. hogy a partnerek, a szolgáltató vál­lalatok, a DÁV, a gázmű, a vízművek szerződést kösse­nek és megteremtsék az elő­felteteleket saját portájukon az ó munkájukat is könnyítő átutalási betétkönyvrendszer megvalósításához. A szol­gáltató vállalatok — a gáz­mű kivételével, örömmel fo­gadták a kezdeményezést. Az ügyek eddigi alakulásából úgy számolnak az OTP veze­tői, hogy szeptember elsejével megkezdhetik Szegeden is az átutalási betétkönyv-rend­szert. Távolabbi terv. ho© a vá­rosban díjbeszedő vállalatot hozzanak létre, amelynek dolgozói olyankor keresnék fel lakásukon a bérlőket, az órák leolvasása végett, ami­kor azoknak az idöpoíit megfelelő. E két szolgáltatás remélhetően megoldja majd a szegediek problémáit, ame­lyet a kölönbözö számlák ki­fizetése, a mérők állásának leolvasása a mostani rend­szer nehézkessége, tökélet­lensége okoz. Merre visz a kukakocsi útja ? A Petőfi Sándor su­gárúton mindennapos reggeli jelenség, ho© bárki könnyen megszá­molhatja, melyik háznál állt meg a szemétgyűj­tő autó. A tartályokat annak rendje és módja szerint felemeli a szer­kezet és befordítja a razó-tartályba. Annak viszont valami baja le­het, mert a művelet vtán nagy halom sze­mét, salak marad a ko­csi után. Majdnem több, mint amennyit a tartályba öntöttek. Ha ezt nem vették volna észre eddig a Szegedi Városgazdálkodási Vál­lalatnál, akkor most ideírjuk a szemétgyűjtő kocsi rendszámát: FB 54-48. L. F. Gépjárműjavító szolgálat Tiszaszigeten A tiszaszigeti Búzakalász Tsz-ben már eddig is ko­moly gondot okozott a gép­járművek — traktorok, autók, mezőgazdasági mun­kagépek — karbantartása. Ezért a tiszaszigeti gazdakó­zösség ú© határozott, ho© minte© kétmillió forint költ­séggel saját gépjármű-kar­bantartó telepet létesít. A máris épülő üzembén az egész, község és állami vál­lalatok részére is vállalnak munkát. A szövetkezet karbantartó üzemének munkája iránt máris számos állami válla­lat érdeklődik. Többek kö­zött a Csongrád me©«t MÉK, a Ma©ar Állami Pin­cegazdaság Csongrád—Szol­nok vidéki üzeme, az ÉM Csongrád megyei Építőipari Vállalat jelentkezett eddig igényekkel. A termelőszövet­kezetben a megbízható szak­embergárda máris együtt van. Számítások szerint még az idén megkezdik a mun­kát az új karbantartó üzem­ben. Vezetők és beosztottak ösztönzése A vállalat életében, ered­ményes munkájában min­den dolgozó valamilyen mértékben közreműködik. Vannak azonban olyan be­osztású dolgozók, akiknek jó va© rassz munkájuk na­©obb hatást vált ki a „vég­eredményre", . mint másoké. Munkájuk, tevékenységük befolyásolhatja egy csoport, üzemrész, vagy az egész vállalat gazdaságosságát. Nem vitás, ho© a vállalati nyereségből, vagyis a része­sedési alapból a hozzájáru­lás arányában kell részesed­ni. Tehát aki többet ad a közös „kasszába", az többet is kaphat abból. A Gazda­sági Bizottság legutóbbi ha­tározatában a vállalatok dolgozóit három csoportba sorolja, s aszerint szabá­lyozza a részesedés mérté­két ia. A csoportbeosztás a kő­vetkezőképpen disztingvál: az első kategóriába tartoz­nak azok a vállalati veze­tők, akiket a felü©eleti szerv nevez ki — igazga­tók, igazgatóhelyettesek (fő­mérnök, főkönyvelő) — a vállalati igazgató által ki­nevezett felsőbb vezetők, főosztályvezetők, | gyáregy­ség- és gyárrészlegvezetők, esetleg műszaki és gazdasá­gi tanácsadók. A második kategóriába sorolhatóak azok az osztályvezetők, akik nem tartoznak az elsőbe, a fon­tosabb csoportok vezetői, üzemvezetők, művezetők, a gazdálkodás menetét jelen­tősen befolyásoló műszaki és gazdasági ügyintézők, mérnökök, közgazdászok, technikusok stb. A harma­dik kategóriába sorolható mindenki, áki -az előző ket­tőbe nem került, valamint a munkások. A besorolást egyébként a vállalati kol­lektív szerződésben kell meghatározni. A Gazdasági Bizottság ha­tározata rendezi a nyereség- | részesedés maximumát is. Az első kategóriában a cso­port részesedési maximuma az évi alapbér 80 százaléka, a második kategóriában 50, a harmadikban pedig az évi kereset 15 százaléka. A maximális részesedés persze csak akkor lehetséges, ha a nyereség növekedése is maximális volt. Valószínű jól ösztönöz ez a részesedési határ, mert a ma még érvényben levő szabályok alapján csak e© havi bérnek megfelelő nye­reségrészesedést lehet kifi­zetni a vállalatoknál. A 15 százalékos maximum vi­szont — amely a legalacso­nyabb — közel kéthavi ke­resetnek megfelelő összeget biztosithat, A vezetők ősztönzése te­hát magasabb, de ugyanak­kor a gyenge eredmények „lefelé" is befolyásolhatják jövedelmüket, mert a nyoc­van és ötven százalékos ré­szesedési maximumot a fel­ügyeleti szerv csökkentheti, sőt veszteséges gazdálkodás esetében még áz alapbért sem fizetik ki teljes össze­gében. Az első kategóriában az alapbér 75, a második­ban pedig 80 százalékát sza­bad csak kifizetni, ha a veszteséges gazdálkodás in­dokolja. A harmadik kate­góriába sorolt alkalmazottak és munkások bérét viszont akkor is ki kell fizetni, ha a vállalat veszteséggel zárta, az évet. Gazdagh István Tavaszi képes­lapok Győzött a tavasz. A Gellérthegyen a zöld gyepén légies gyakorlatokat végez­lek a lányok: a mű­vészi -torna hazai ki­válóságai festői kör­nyezetben készül­nek a versenyekre. Harmonikus, mű­vészi mozgásuk is a friss tavaszt idézi. Ugrás a város felett l Ritmus, harmónia Vasárnap, 1967. május 28. QÉL-MAGYARORSZÁO 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom