Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-24 / 120. szám

A K9SZ szegedi (Folytatás az 1. oldalról.) bizottságának titkára szólalt fel. Igyekezett sorra venni azokat a tényezőket, me­lyek az ipari üzemekben, így a textilmüvekben is hát­ráltatják az ifjúsági szövet­ség erősödését. Az okok kö­zött egyebek mellett a tag­felvételek sablonosságát, a KISZ-tagokkal való törődés hiányát említette fel. Fel­hívta a figyelmet arra. hogy a főként nőket foglalkoz­tató textilművekben a gyer­mekgondozási segély beve­zetése nemcsak a termelő­munka bizonyos fokú át­szervezését kívánja meg, hanem a KISZ számára is újabb feladatot jelent: az ifjúsági szövetség nem mondhat le az otthon ma­radó fiatal anyákról, őket ismét be kell vonnia a KISZ munkájába. Szenvedélyes szavakkal be­szélt az egyetemi KISZ­mumkáról dr. Tóth Lajos, a JATE KISZ-bizottságának titkárhelyettese. Miután le­szögezte, ho© a legfontosabb feladat a kommunista szak­ember képzés elősegítése, szólt azokról az akadályok­ról, melyek ezt a törekvést gátolják. Hiányolta, hogy a város közéleti, társadalmi életben nem játszik szá­mának és súlyának megfele­lő mértékben az itt tanuló csaknem ötezer egyetemista, főiskolás diák. Az építőipar problémáiról tájékoztatta az értekezeietet Horváth Gyula, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat KISZ-bizottságának titkára. Mint mondotta, a város fej­lődésével ' nem fejlődött e©ütt az építőipar, s első­sorban ez gátolja az építke­zések ütemének gyorsítását. Gondjaik enyhítésében szá­mítanak a fiatalokra: az idei nyári építőtáborban a sze­gedieken kívül odesszai egyetemisták és budapesti műegyetemisták is résztvesz­nek. Bejelentette, hogy a KISZ VII. kongresszusának tiszteletére az ifjúsági lakó­házépítkezés keretében épü­lő lakások közül 40-et átad­nak tulajdonosaiknak. Ebéd után a küldöttérte­kezlet meghallgatta a man­dátumvizsgáló bizottság je­lentését, majd Szögi Béla, a KISZ Csongrád me©ei bi­zottságának első titkára emelkedett szólásra. Hangsú­lyozta, ho© az ifjúsági szö­vetség eredményes munkája elsősorban az alapszerveze­tek jó munkáján múlik. Az alapszervezet akkor politizál jól, ha fokozza a követelmé­nyeket tagjaival, vezetőivel szemben; gondot fordít a fia­talok érdekeinek védelmére és ebben e©ütt működik a gazdasági és a szakszervezeti vezetőkkel is; ha többet fog­lalkozik a tagsággal, kikéri véleményüket; ha az alap­szervezetek tagjai ifjúkom­munista módon élnek és dol­goznak, s munkájuk hatókö­rébe bevonják a KISZ-en kívüli fiatalokat is. Az alap­szervezetek akkor politizál­nak jól, ha egyrészt beható­an foglalkoznak a szervezeti építéssel, másrészt képesek felelősségük teljes tudatában jfjúkommunistákat javasolni a párt tagjainak sorába" A vasúti szervezetek spe­ciális problémáit ecsetelte Rózsa Imre. a MÁV KISZ­bizottságának titkárhelyette­se. Bár a vasúton a folya­matos műszak miatt nehe­zebb a társadalmi munka és a verseny szervezése is, talános és a szakmai mű­veltség együttese adja meg: ezt kell elsajátítania az if­júságnak. A másirányú fela­datokról szólva utalt arra, hogy a KISZ különösen fon­tosnak tartja a közelgő nagy történelmi évfordulók, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Kommunis­ségeken át fejti ki tevékeny­ségét. Ez a módszer a ta­pasztalatok szerint elősegít­heti a szocialista kollégiu­mok kialakulását. A fegyveres erők KISZ-ís­táinak nevében szólt a kül­döttértekezlethez Simon Sán­dor, a BM karhatalmi ala­kulata KISZ-bizottságának ták Magyarországi Pártja titkára. A KISZ-munka a megalakulásának, a Magyar fegyveres erőknél igen fej­Tanácsköztársaság kikiáltá­sának ötvenedik és felszaba­dulásunk huszonötödik év- részt fordulójának méltó megün- son. neplését. A kollégiumokban végzett nevelömunka néhány kérdé­sét taglalta felszólalásában dr. Stájer Géza, az Orvos­tudományi Egyetem KISZ­lett, a katonák szabad ide jükben szívesen vesznek minden megmozdulá­Alakulatuk 9 esetben adott vért a vietnami nép megsegítésére. Jó kapcsola­tot tartanak fenn az úttö­rőkkel is. A fiatalokat érő különböző ideológiai hatások kérdéseit elemezte Halász József, a bizottságának tagja. Más fel- Számítástechnikai Vállalat sőoktalási intézmények kol- KISZ-vezetőségének tagja. Az légiumai számára is javasol- egész küldöttértekezlet véle­ta a náluk bevált módszert, nevezetesen azt, hogy a KISZ-szel közös nevelési te­vékenységet alakított ki a ményével találkozott megál­lapítása. mely szerint a nyu­gat-imádat nem jellemző a fiatalságra, régen túlvagyunk kollégiumok vezetése. A kol- azon, hogy külső jelekből, légium alapközössége a KISZ- ruházatból, hajviseletből ítél­csoport, mely a szobaközös- jük meg őket Sípos Géza elvtárs felszólalása Az MSZMP Szeged városi egysége a fontos. Aki példá­bizottságának elvtársi üdvöz- ul nem szeret dolgozni, an­letét adta át Sípos Géza, az nak hazafiságával is baj MSZMP Szeged városi végi- van, hiszen aki szereti a ha­rehajtó bizottságának tagjá, záját, az munkájával hozzá­a pártbizottság titkára. Szólt járul előrehaladásához. A arról, hogy az ifjúság érté- mai korszak, a szocializmus kelésére igen nagy gondot felépítésének korszaka nem kell fordítani, mert a helyes kevésbé hősi, mint a régi értékelés a feladatok kitű­zéséhez és végrehajtásához nélkülözhetetlen. Az igaz, hogy a mai ifjúság más, korok voltak. Amit a felnőtt nemzedék és az ifjúság ma tesz, az maga a történelem, melyet utódaink nagy tiszte mint volt a régi, de más lettel fognak tanulmányozni, korban is él. A fiatalok tő- Az élénk és tanulságos vi­megeinek nevelése nehéz, tát dr. Földi Gábor összegez­meg kell dolgozni érte s az te, s az elhangzott javasla­elért eredményeket meg is tokát az újjáválasztott KISZ­kell becsülni. Hiba, ha a bizottság figyelmébe ajánlot­KlSZ-vezetők csak az egyes kérdéseket látják, s nem ve­szik észre, hogy a nevelés ta. A küldöttértekezlet a be­számolót és az összefoglalást elfogadta. Ötvenegy tagú városi bizottság Szünet után a jelölő bi­zottság előterjesztette javas­latát a megválasztandó 51 KISZ-bizottsági tag szemé­lyére és arra a 90 küldöttre, aki Szeged ifjúságát képvi­seli majd június 1-én, a Csongrád megyei küldöttér­tekezleten. Az értekezlet a jelöléseket elfogadta. dr. Ete, Gábor, Gazdik Gyula, Harangozó József, Joó Kasza Rozália, Kovács Aran­ka, Lajkó Ferenc, Lajtos Er­zsébet, Lázár János, Madácsi István, Mari Kálmánné, dr. Martonosi István, Molnár Mária, Mészáros Rezső, Pa­lotai Jenőné, Regöczi István, Révész Márta, Rózsa Vince, Ezt követően szétosztották dr. Ruszoly József, Sebők a szavazólapokat és a kül­döttek szavazófülkékben, titkos szavazással választot­ták meg a jelölteket. A sza­Imre, Solymosi György, Si mon Sándor, Sós Károly, Streitmann Gábor. Szabó B. Imre, Szajkó Béla, Szűcs vázatok összeszámlálása és Anikó, dr. Tóth Lajos, Va­az eredmény kihirdetés után összeült az újjáválasztott KISZ-bizottság, előterjesztésére tották a bizottság titkárát és a 13 tagú végrehajtó bi­jas József, Varga Éva. Var ga Ferenc, Varga Gyöngyi, Szögi Béla Veverka Anna, Zoltánfi Zol­megválasz- tán. A revíziós bizottság névso­zottságot. A KISZ-bizottság Albert Katalin, Baranyi titkára ismét dr. Földi Gá­bor lett. A revíziós bizott­ság első ülésén megválasz­totta a revíziós bizottság él­nökét, dr. Bérezi személyében. A KISZ Szeged városi bi­zottságának névsora: Balato­ni József, Barna György, Istvánné, dr. Bérezi Mihály, (a bizottság elnöke). Busa László, Czagán László, Fü­zesséri Péter, Németh Flóra, Mihály Pendek Zsuzsanna, Rózsik Ilona, Tombácz Lászlé, Turi Ferenc. 9 A KISZ városi végrehajtó bizottságának névsora: Bo­Bányay _ Jóasef,_ Bessenyi dor Ibolya, Csonka István dr. Földi bizottság Sándor. Birgés Katalin. Bo- dr. Erdős Sándor, dó Károlyné, Bodor Ibolya, Gábor (a városi Czakó Mária, Csonka Ist- titkára), Gazdik Gyula, Laj­ván, Csorba Pál, Deák Ju- kó Ferenc, Mari Kálmánné, dit, Demen László, Elő Mag- dr. Martonosi István, Molnár dolna. dr. Erdős Sándor, Esz- Mária, Sebők Imre, Streit­mann Gábor, Szabó B. Imre, teró Lajos, Farkas István, Cl VCISCIIV flcci VCÍ.C3C IS, „ , r , . . „ , a bizottsághoz tartozó tíz Fehérto1 Felenc' dr. Földi dr. Tóth Lajos, alapszervezetben több ifjú­sági brigád dolgozik ered­ményesen és a Szakma ifjú mestere mozgalomban külö­nösen szép eredmények szü­letnek. A KISZ Központi Bizott­ságának üdvözletét dr. Gom­bár József, a KISZ KB osz­tályvezetője adta át az érte­kezletnek. Hangoztatta, hogy a szegedi fiatalok végrehaj­tották az ifjúsági szövetség VI. kongresszusának prog­ramját, s most újabb fela­datok elvégzése előtt állnak. Az MSZMP IX. kongresszu­sa által kitűzött cél, a gaz­daságirányítási rendszer re­formjának bevezetése az egész társadalom érdekeit szalgálja, egybeesik a fiata­lok alapvető érdekeivel is. Korunkban, amikor a tudo­mány egyre inkább közvet­len termelőerővé válik, a korszerű műveltséget, az ál­Uz idő nem vár a gazdára E i lszoktunk attól, hogy figyelem fel­hívó írásokat közöljünk lapunkban a vetésről, növényápolásról stb. Nincsen erre semmi szükség. A termelő­szövetkezetek vezetői, s a tagság pontosan tudja, mikor mi a tennivaló. A járási, községi tanácsok pedig igazgatási, ellenőr­zési jogkörüknél fogva rendszeresen figye­lemmel kísérték, ellenőrizték, segítették a szövetkezeleket, hogy időben és jól vé­gezhessék el a mezőgazdasági munkákat, közreműködtek a különböző akadályok el­hárításában, beszerzési, szállítási gondok megoldásában. Most azonban az irányítási rendszer új­jáformálásának, átalakításának hónapjait éljük. A tanácsok korábbi irányító, ellen­őrző tevékenysége csökkent, más irányí­tási metódus lép életbe. S emiatt kiala­kult — enyhe túlzással — valamiféle ex­lex állapot: a termelőszövetkezeti szövet­ség még nem funkcionál, a tanács irányí­tásának intenzitása alábbhagyott, a ter­melés hajtóerőit jelentő közgazdasági té­nyezők még nem működnek elég széles körűen. Ebben a helyzetben a termelőszövetke­zetek elnökeire, igazgatóságokra rendkí­vül nagy felelősség hárul az idei mező­gazdasági év eredményes befejezéséért. Persze ez a felelősség a jövőben fokozot­tabbá válik, de akkor a közgazdasági té­nyezők, amelyek — agrárpolitikánk meg­valósításából eredően — már működnek, s természetessé teszik a fokozottabb fe­lelősséget a termelésért, értékesítésért és gazdálkodásért S most mi a helyzet? A határ szép, a vetésekre kedvez az időjárás, a mezőgaz­dasági munka intenzív. A szövetkezeti pa­rasztság munkakedve jó. Ez az általános, s most már évek óta természetes. De a kedvező helyzet mutat néhány kedvezőt­len vonást, amelyek orvoslás nélkül, a mezőgazdasági év végén nagyon kellemet­len helyzetbe hozhatják a lakosság élel­mezését, s egy-egy termelőszövetkezet tag­ságát, munkájának eredményét, jövedel­mét. A belvíz, talajvíz j'elentős volt. Elég nagy kiesést okozott a szántóföldi hasz­nosításban, kárt szenvedtek vetések, he­lyenként ki is pusztultak. De a talajvíz, a belvíz elvezetésével lehetővé válik a le­tisztult föld művelése. S mit látunk né­hány helyen? Azt, hogy a föld parlagon marad, mert úgymond: „a gép még nem mehet rá". Ez az urizáló fölfogás úgy tesz, mintha a magyar paraszt az ősidőktől fogva géppel művelt volna; mintha elfe­lejtették volna már, hogy néhány eszten­deje az eke és a ló volt az általános és ritka a gép! Ha a nehéz gépek nem boldogulnak, akkor ekével és lóval — kölcsön vett, a háztájiból beállított stb. — igavonóval kell beművelni a földet! Azt nem enged­heti meg magának ez az ország és egyet­len termelőszövetkezet sem, hogy ősszel azzal álljunk elő: „Hát bizony, volt bel­víz, vadvíz, ezért nem vetettünk kukori­cát". Nekünk minden lehetőséget, minden fillért meg kell fognunk, hogy boldogul­junk! A tsz-elnökök felelőssége ezekben a kérdésekben már most konkrétan tapint­ható. A parlagon hagyott földek területét nö­veli, hogy a kényszerhasznosítás úgyszól­ván alig mozdul valamit. Pedig erre van hatósági rendelet. Minden beművelhető földet művelés alá kell adni és vonni! Megművelhető földterületünk minden da­rabkájának hasznosítása kell ahhoz, hogy ne legyenek élelmezési gondjaink a télen és jövő tavaszra. Ha most elodázunk, el­ügyetlenkedünk halasztást nem tűrő ten­nivalókat, két-három hét múlva már nem pótolható. Tanácsaink a kényszerhasznosí­tás megoldását nézzék meg és segítsék elő mindenütt, ahol ez még nem tortént meg! A búzavetés kialakított aránya — a ki­jelölt katasztrális holdmennyiség — köte­lező .valamennyi járásra, termelőszövet­kezetre. Ez sem most, sem ősszel nem le­het alku tárgya! De az ősz folyamán nem sikerült min­denütt a szükséges mennyiség elvetése, s ebből is elvitt a talajvíz. Van olyan hely is, ahol egészen kipusztult a gabona. Á kiesett gabonavetést kapásokkal helyette­sítsék, főleg kukoricával. S ez az, ami igen kedvezőtlenül halad megyeszerte! Vajon milyen takarmányalapra, hizlalóbázisra kívánnak támaszkodni szövetkezeteink, ha a kukoricavetés ennyire vontatottan ha­lad? Holott a sertéstenyésztést fokozniok kell ahhoz, hogy húsellátási gondjainkon a tél és a jövő tavasz folyamán enyhít­sünk. A víz alól felszabadult földeket, a kény­szerhasznosítás alapján művelt parlagot vessük be kukoricával, amíg nem késünk el ezzel is! Nem egyformán szemet-lelket viditóak a vetések. Helyenként a gyom 'annyira el­burjánzott, hogy a vetés alig látszik. Itt­ott olyanok a vetések, hogy inkább kiki­ricstengernek nézi a földi munkában tá­jékozatlan ember. A vegyszeres gyomir­tás, a száraz időben a régi módon végzen­dő gyomirtás most sokkal fontosabb, mint más esztendőkben. Hiszen a csapadékos időjárás nemcsak a .vetésnek, az elgazo­sodásnak is kedvez! Vajon nem tudják ezt a szövetkezetek elnökei, s a szövetkezeti gazdák? De igen. Akkor mégis miért aka­dozik ez a munka? Pedig minden elmu­lasztott feladat önmagukat is megfoszt­ja tíz, száz és ezer forintoktól. Igaz, hogy a takarmányalap jobb volt a múlt évben. Itt-ott még maradt is szá­lastakarmány. De ez nem eredményezheti azt, hogy a kaszálókon maradjon az első fűhozam, hogy az útmenti, töltésszéli ka­szálókat senki se vágaja! Vajon ez a ta­karmány már nem szükséges az állatállo­mány számára? Szükséges, nagyon is szükséges, különösen akkor, ha az állo­mányt bővítjük, szaporítjuk és jó telelíe­tést akarunk teremteni. Ebből nem az a következtetés, ho©' a mezőgazdaságban „valami baj van". Nincs baj, dfe vannak olyan figyelmeztető je­lenségek, amelyek nem kerülhetik el a figyelmet. Sok időt vesz el, gondot ád a mező­gazdaság új irányítási rendszeréből adó­dó feladatok helyi kimunkálása a tsz­elnöknek és az igazgatóságnak. Ez rend­ben is van. De minden helyzetben, s min­den körülmények között első a termelés, a precíz, pontos mezőgazdasági termelés! Ha még nem hatnak az új irányító té­nyezők, akkor a régivel kell dolgozni, de dolgozni, pontosan termelni mindenkép­pen kell. Hiú ábránd azt gondolni, hogy egycsapásra belép az új irányítási rendszer minden vonatkozásban. Nem. Az űj és a régi sokszor, sok helyen, s bizonyos pon­tokon éveken keresztül együttesen jelent­kezik. S ez természetes is! Tsz-elnökeink, a brigád- és munkacsa­pat-vezetők s a szövetkezeti gazdák az or­szág népének jövő évi kenyeréért, élel­mezéséért tartoznak felelősséggel! Helyet­tük senki sem tudja ezt megtermelni. Ép­pen ezért a szövetkezetek vezetői foglal­kozzanak többet és érdemibb módon a ta­vaszi munkák „apró" kérdéseivel, mert az év végi zárszámadáson számot kell adni a tagság előtt, az egész mezőgazdaságnak pedig az ország előtt. Kevesebb időt tölt­senek irodákban, elméleti vitákkal és többet a termelés operatív kérdéseivel! A szövetkezeti gazdák legalább oiyan mér­tékben segítsék és végezzék el a munkát a szövetkezetekben, mint a háztájiban. Leleményességre, gyors, jó intézkedésre van szükség ott, ahol hiányzik még a ve­'tés, ahol még parlagon van művelés alá vonható föld, ahol a gyom eszi az egész­séges vetést. Pártszervezeteink — községekben és szö­vetkezetekben — számoltassák be a szö­vetkezetek kommunista vezetőit, szakem­bereit a tavaszi munkákról. Tanácsaink segítő, ellenőrző munkája — ha „régi" módszernek bizonyult is — nem nélkülöz­hető mindaridig, amíg az új irányítási rendszer belép, s „bejáródik". N ?rn szükséges sehol sem félreverni a harangot Ez haszontalan lenne és indokolatlan is. De a tavaszi mun­kakban levő hibákat, mulasztásokat nem lehet megengedni. A tehetetlen tétlenke­dest — ott, ahol két kézzel kellene dol­gozni — elnézni nem szabad. S ez nem­csak a tavaszi munkákra, az egész gazda­sági évre így érvényes. Viszont, ha vala­hol most megtorpan, vagy kicsúszik a kéz­ből a munka, azt már ebben a gazdasági evben nem lehet bepótolni. Itt az idővel viaskodunk — az idő pedig nem vári Eredmén/es gazdálkodás a tanácsi vállalatoknál. A Szeged me©el jogú vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságénak irányítása alá tar­tozó intézmények és vállala­tok gazdasági, szociális, kul­turális, igazgatási, lakásfel­újítási és beruházási tevé­kenységük fedezékére a múlt évben 372 millió forintot használtak fel. A kommuná­lis igények teljesítése között számottevő az utak felújítá- ködtetésével, ezen felül 33 az új sa 14.4 millió forint, az utca- körzeti orvossal, napi 102 musra gazdasági mechaniz­való felkészüléssel Jalat teljes termelési értéke 12.3 százalékkal volt maga­sabb az előző évinél. Lakó­házak felújítására tanácsi költsé©etésből 23,3 millió fo­rintot, termelést és szolgál­tatást elősegítő beruházások­ra pedig több mint 137 mil­lió forintot fordítottak a múlt évben. A me©ei jogú városi ta­nács végrehajtó bizottsága megtár©alta a tanácsi vál takarítás, a parkok fenntar- üzemi és 96 iskolaorvosi ren- súlyt helyeztek a megfelelő lalatok és intézmények gaz­fása, a közvilágítás és a köz- delési óra felhasználásával profilok kialakítására, a ren- dálkodásának értékelését, kifolyók üzemeltetése 21,4 eredményesen oldotta meg a tabilis termékek előállítása- Megállapították, ho© az el­millió forint, a piacterek tanács. nak műszaki, gazdasági meg- ért eredmények további fo­fenntartása, fejlesztése, az A kulturális feladatokat szervezésére, s a belső tarta- kozásának megvan a lehető­ár- és belvízvédekezés, az igen széles körű és na©szá- lékok feltárásával a gazdái- sége, ha a gazdaságosságra, idegenforgalom lebonyolítása n™ intézményhálózattal va- kodás hatékonyságának nó- a munkák szervezésére, a 22,8 millió forint költséggel, 'ósitották meg; fenntartására velésére. A kommunális szol- tervszerűségre és a műszaki . . 82 millió forintot fordított a galtatok, valamint az epitő- feilesztésre több eondot for­Az egeszsegu©. es szoc.al.s tanács jpar aIapvető feladatainak dl-Jtanak az intézmények és a feladatokat 31 intézmény mű- A tanácsi ipari vállalatok teljesítése sikerült. A 17 vál- vállalatok vezetői. w Átadta megbízólevelét az EAK új nagykövete Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden fogad­ta Abdel Fattah Fouad-ot, az E©esült Arab Köztársaság uj ma©arországi rendkívüli es meghatalmazott na©kö­vetét, aki átadta megbízóle­velét. A na©követ megbízólevele atadásakor beszédet mondott Szavaira Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke vála­szolt. Szerda, 1967. május 24. V ÉL-M AGY ÍRORSZÁG 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom