Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

MOST EVE A tél folyamán magyarországi tanul­mányúton járt Zinovij Mirszkij szovjet új­ságíró, író, a Novoje Vremja rovatvezető.]?. Hazánkban a nemzetközi együttműködés formáit és a szomszéd szocialista orszá­j gokkal való kapcsolatainkat tanulmányoz­| ta, különös tekintettel a történelmi örök­Az orosz forradalmi mozgalmak törtenetében a Bol- J ségre, annak pozitív és negatív eszmei ha­sevik Part működhetett először legálisan a februári fórra- gyományaira. Tapasztalatairól hosszabb ta­Nagyon hiányzott Lenin... fl ütyeraturnaja Gazeta Szegedről dalom után. A cári önkény idejen csak titkosan működhe­tett a nemesi forradalmai ok — a dekabristák — szúk cso­portja, a forradalmi narodnyikok, majd a munkásmozga­lom. A Bolsevik Part az orosz forradalmi mozgalmak leg­jobb tradícióinak is örököse, s egyben a szocialista forra­dalomért vívott harc irányítója és szervezője. Az illegalitás keserves éveinek megpróbáltatásain fel­növő, az imperialista világháborúban a proletár interna­cionalizmus elveit következetesen képviselő, két polgári demokratikus forradalom tapasztalataival rendelkező, a lenini forradalmi elmélettel felvértezett párt méltán lett nemcsak az orosz, hanem a nemzetközi proleláriátus él­harcosa. A Bolsevik Párt vezetőinek nagy része száműzetésben vagv emigrációban volt. A száműzetésből március-ápri­lis folyamán tértek vissza a fővárosba, más városokba Szverdlovot 14 ízben tartóztatta le a cári csendőrség, Dzer­zstnszkij, a forradalom megíélemlíthetetlen lovagja, már­cius 1-en a moszkvai börtönből még rab öltözetben megy a moszkvai szovjet ülésére. Március közepére kibővül a part Központi Bizottságának Irodája. Március 12-én (25) 5 tagú (Zaluckij, Muranov, Sztálin, Sztaszova, Sljapnyi­kov) elnökséget választanak. Megalakulnak a városi, terü­leti bizottságok, országszerte hatalmas szervező munka fo­lyik. Március elején a párttagság száma 25 000, április vé­gén 100 000, s fokozatosan megteremtődnek a tömegpárttá válás feltételei. Gyorsan növekszik a párt tagjainak száma az ipari kerületekben. A hadseregben április végére a párt­tagok szama meghaladja a 6000-et. Az elsőrendű feladatok közé tartozott a legális bolsevik sajtó kiadása. A pártsajtó anyagi fedezetét a munkások teremtették meg. A Pravda újból — hisz az 1912-ben alapított lap a háború idején nem jelenhetett meg — március 5-én (ÍR) jelent meg. A száz­ezer példányszámban megjelent központi pártlapot követ­lek a helyi bolsevik; lapok. Márciusban Ifi bolsevik lap hagyta el a nyomdát 100 000 példányban. Ez a szám ápri­lisban 2fi-ra. illetve 285 000-re nőtt. Természetesen a beindult szervezőmunka mellett el­sőrendű fontosságú volt, hogy a párt feleletet adjon a „ho­gyan tovább?"-ra, megszabja a párt új feladatait, a for­radalom továbbfejlesztését.. A további tennivalók kijelölése nem tartozott a könnyű feladatok közé, egyrészt mivel a kispolgári túlsúllyal rendelkező országban túlbecsülték a vívmányokat másrészt a hatalom jellegének különleges­sége jelentősen bonyolította a helyzetet. A part vezető szervei helyesen ítélték meg a háború imperialista jellegét, a lezajlott forradalom természetét, az Ideiglenes Kormány osztálytartalmát Egyben komoly hi­bát is elkövetnek. A párt központi szervei ekkor, s a helyi es középszervek méginkább, azt tartották, hogy a burzsoá forradalom még nem fejeződött be és annak befejezéséért kell harcolni. Ebben a vonatkozásban tehát a párt mini­mális programjának a valóra váltása volt napirenden. A kijevi pártszervezet pl. az 1905-ös forradalomhoz hasonló követeléseket tartott helyesnek. Ezidőben a szovjetek ér­tékelése is hibás volt. A szovjeteket csupán a forradalom demokratikus csírájának tekintették, pedig n szovjet már ekkor a munkás és paraszt diktatúra szerve. A kettósha­tslom sajátos jellegét nem értették meg, s csak inkább sej­tették annak bonyolultságát. Ennek meg nem értéséből né­mely esetben az következett, hogy voltak pártszervezetek, melyek lehetségesnek tartottók az Ideiglenes Kormány tá­mogatását. A Dél-Mnayarorsma április 5-i száma híriiladta. hogy 07 orosz radikális szocialisták (még nem használta a bol­sevik kifejezést) nem ismerik el a kormányt és felszólí­tották a munkásságot, hogy a fennálló kormányt távolítsák el. A lap idézte a Pravdát is (minden bizonnyal először fennállásának történetében): „A munkáspárt nem vállal semmi közösséget az Ideiglenes Kormánnyal. A demokrá­ciának az a feladata, hogy igazi forradalmi kormányt ala­kítson. amely demokratikus jellegű." A Bolsevik Pártban ekkor még illúziók voltak a mensevikekkel való egyesülés kérdésében is. Több vezető az egyesülést lehetségesnek tar­totta. márpedig ez semmiképpen sem szolgálhatta a for­radalom továbbfejlesztését.. A Bolsevik Pórt a februári forradalom utáni első hó­napban hatalmas szervező, agitációs munkát végzett, ki­dolgozott taktikája harcot jelent az Meiglenes Kormány kül- és belpolitikája ellen, azonban álláspontja sok követ­kezetlenséget. és zavart is magában rejteget Nagyon hi­ánvzott Lenin. nulmányban számolt be a Lilyeraturnaja Gazeta cimű szovjet irodalmi hetilap egyik legulóbbi, március 22-i számában. Minde­nekelőtt igen nagy elismeréssel ir cikké­ben a Hideg napok című filmről, annak eszmei mondanivalójától és művészi érté­keiről, egyáltalán arról, hogy a nacionaliz­mus és a sovinizmus elleni harcot rendkí­vül hatásosan, művészien szolgálja. Elemzi a szerző azokat a korábbi törté­nelmi körülményeket, melyekben a közép­európai országok éltek, s bemutatja a tö­rekveseket, melyekkel az MSZMP és más társadalmi szervezetek a tudatban bizo­nyos mértékig ma is élő káros ideológia, a nacionalizmus maradványai ellen harcol­nak. Könyveket, határozatokat, államférfiak beszédeit is áttanulmányozta, résztvett Szigetváron a Zrínyi ünnepségeken és idéz abból a beszédből, amelyet a jubileumon Kállay Gyula, a Minisztertanács elnöke mondott. A szerző magyarországi tanulmányútja során időzött Szegeden is. Itt felkereste a Dél-Magyarország szerkesztőségét, eszme­cserét folytatott lapunk vezető munkatár­saival. és adatokat gyűjtött a magyar és jugoszláv határmenti városok és községek kapcsolatairól. Az erről szóló részt cikké­ből a következőkben idézzük: ..Néhány napot Szegeden szág saját példájával Iga­zolja ezt: tagja a Varsói Szerződésnek és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsónak. A magyar elvtár­sak szívesen büszkélkednek azzal, hogy aktívan részt­vesznek a szocialista orszá­gok nemzetközi munkameg­töltöttem, ahonnan jó ország­út vezet a határon át a jugo­szláviai Szabadkára és to­vább, Üjvidékre, ahol ne­gyedszázaddal ezelőtt a „Hi­deg napok" tragikus esemé­nyei lejátszódtak. Szegedről autóbusz viszi az embereket naponta többször Szabad­kára, de szabad hely nem osztasaban, es hatarozottan szokott lenni. Harmadéve védelmezik a szocialista or­jött létre az a megállapodás, hogy a lakosság a 15 kilo­méteres határövezetben kül­földi útlevél nélkül utazhat egyik állomásról a másikra Szeged viszonya a jugo­szláv városokkal nagyon jó igen baráti. Vállalatok és kü­lönféle intézmények között állandó az érintkezés, gya­koriak a találkozások, meg­beszélések, tapasztalatcserék. Szegedre érkezésem napjá­nak előestéién írta alá a sze­gedi és az. újvidéki egyetem az együttműködési megegye­zést. Szabadkán magyar nyelvű színház is van, a sze­gedi- színház prózai tagoza­tának rendezői pedig heten­ként kétszer meglátogatják szabadkai kollégáikat és közreműködnek előadások rendezésében is. A Dél-Magyarország című szegedi napilap főszerkesz­tője, dr. Lőkös Zoltán ténye­ket hoz fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy az egy­kori óvatosság, ellenségeske­dés a szomszédokkal régen átengedte helyét a bizalom­nak, barátságnak. Mint ismeretes. Szeged Odessza testvérvárosa. Test­vériség ez — mondják a sze­gediek — örök időre. És mindez Szegeden van. tette hozzá dr. Lőkös Zol tón, abban a városban, ahol Horthy a nemzeti gárda' szervezte az 1919-es ellen­forradalomhoz, s amely vá­ros hosszú ideig fészke volt a nacionalizmusnak és a re­vízionizmusnak. A szocialista hazafiság szo­ros. szerves kapcsolata a pro­letár nemzetköziséggel, a ma­gyar elvtársak véleménye •szerint, egyike azoknak a fő tényezőknek, amelyek si­keresen segítik a szocializ­mus építését, és megakadá­lyozzák. hogy a nemzeti ér­zések rideg nacionalizmussá alakulhassanak. Magyaror­szágok nemzetközi együttmű­ködésének elveit." Zinovij Mirszkij cikke be­fejező részében Magyarország és a Szovjetunió barátságát elemzi, méltatja, és idézi Kádár Jánosnak azt a kije­lentését, amely már szinte az egész világot bejárta: ..Szovjetellenes kommuniz mus nem volt. nincsen es nem is lesz soha." Moldovai kulturális napok Szombaton a Barátság Há­zában Kiss László, az MSZBT titkára tájékoztatta az újság­írókat az április 16-a és 26-a között hazánkban első ízben sorra kerülő moldavai kultu­rális napok programjáról. Elmondta: a múlt év őszén a Moldavai SZSZK-ban meg­rendezett magyar kulturális napok viszonzásaként rende­zi meg az MSZBT és a Ha­zafias Népfront a többi tár? sadalmi és tömegszervezetek­kel együttműködve a molda­vai kulturális napokat, hogy ízelítőt adjon a legfiatalabb szovjet köztársaság életéről, A baráti köztársaságból öttagú küldöttség érkezik ha­zánkba. Velük együtt népes művészdelegárió is érkezik. A moldavai kulturális napolt megnyitó ünnepsége 17-én hétfőn este 7 órakor lesz a Vígszínházban. Megkezdődtek a költészet napja ünnepségei A József Attila születés­napján immár négy év óta hagyományosan megrende­zett költészet napja ünnep­ségei — mellyel lapunk más helyén foglalkozunk — Szegeden szombaton es­te a József Attila Tudo­mányegyetem aulájában ren­dezett irodalmi esttel kez­dődtek meg, kapcsolódva •Illyés Gyula Kossuth-díjas költő kétnapos szegedi láto­gatásához. Illyés Gyula egyébként a szombat délelőttöt a-z egyetemi fiatalok körében töllötte, részt vett az Egye temi Színpad főpróbáját amellyel a ma esti fellé­pésű kie készültek. Délután szegedi írókkal, újságírókkal találkozott a sajtóházban. Itt a dél-ma­gyarországi írócsoport ve­zetőivel. a Dél-Magyar­ország és a Tiszatáj fő­szerkesztöjevel, vezető mun­katársaira! es a két. szer­(Somogyiné felvétele) Illyés Gyula és felesége a Dél-Magyarország szerkesztőségében. A kép bal oldalán Anilrássy Lajos, a Tiszatáj főszerkesztője írókkal, költökkel, kritiku­sokkal folytatott baráti be­kesztöség köré tömörüli szelgetést. Irodalmi est az egyetemen Reprodukciós tárlat | km<>/*«> napú Illyés Gyula egyfelvonásos parasztkomédiáját a Tűvé­tevök-et, Paál István és Csemer Géza rendezesében, Az együttes ezzel a műsorá­val a franciaországi Nancy­..,..,,„, ba készül, ahol április 21-től Az irodalmi esten a kol- lünk jó író csak becsületes 30-ig tartják az egvetemi ,aulflt zsufoláísig ember lehet. színpadok hagyományos vi­vő8,™ L0znnseget . dr- A nagy tapssal fogadott, lágfesztiválját:' A mai és Wittmann Tibor egvetemi közvetlen hangvételű, mély holnapi műsorban szerepel gondolati ságú előadást köve- még a világfesztiválra köte­tően a József Attila Tudo- lezo számként kidolgozott mánvegyetem hallgatói, az \ ariáció című pantomim-je­i- -i ' Egyetemi Színpad tagjai — lenet is. Török Virág. Racsmány Mi­hály. Szirtes Gábor, Bácskai Mária, Pálfy Kataün, Maurer Adél. Tápai Piroska. Dékán Ildikó. Nagy Endre és Szé­kely István — Illyés Gyula verseket, mutattak be átélt, kidolgozott előadasban. töt (töltő Tibor egyetemi tanár, rektorhelyettes kö­szöntötte, majd dr. Madá­csy László egyetemi docens tartott előadást Illyés Gvu A Képzőművészeti Alap ban csak segítőként alkal- pének vázlatát, s egy Bar­kiadóvállalata sorozatában mázott grafikában. Képző- ^ggy Kompozíciót — saj művészetünk majd minden Szegeden negyedszer — a November 7. Művelődési Otthonban másodszor — kap helyet magyar képző­művészetünket, különböző korszakait, ágait bemutató reprodukciós kiállítás. A művelődési ott-hon je­lenlegi tárlata A magyar rajzművészet, összefüggésé­ben ábrázolja grafikánk fej­lődését a kezdettől nap­jainkig. Minden kort sót korszakot megidéznek a kepek, minden stílus, irány­zat vetületét hordozzák, őr­zik a középkor rendjét, mél­tóságát, a reneszánsz köny­nvedségét, a biedermeier ap­rólékosságot, a XIX. száza­. .. , . .. . . , nálkozva ugyan azon, hogv nagvsagat felsorolhatnánk a ,. , ,„ ... képek alkotói között, de ta- »f,atal grafikusmtivesze­lán az összeállításból említ- tünket senki sem reprezen sük meg, érdekességként tálta. Lossai Péter Illusztrációját A kiállítást, amely egyéb­Barabás Miklós A Lago ként kiválóan alkalmas is­Maggiore című képét Sze- kolások kely Bertalan Falusi utca­ját Szinnyei Tanulmányát, Guláesy Lajos Paolo és Francosén cimű képét, Ber­náth Aurél Tél cimű ké­kepzöművészeti oktatására — Vinkler Lász­ló festőművész nyitotta meg. J. A. Főiskolások plakátjai Érdekes és plakátkiállítás meg a tanárképző főiskola rajztanszékén: a főiskola pá di romantika s a realizmus lvázatot írt ki a forradalmi lendületét es erejét, es szó- ifjúsági napok ti sztéléiére, zadunk — aSzinnyeitől ere- ennek eredményéit lathat­dó impresszionizmus, a juk a tárlaton, nagybányai, szolnoki fes­tőiskola. a kimagasló ..poszt­nagybányaiak". s 1 képvi­selővel a neoklasszicizmus — művészetét. A felfedezés izgalmával is hatnak ezek a képek, hi­szen inkább festőként is A nyertes művek közül Matkó Katalin munkái meg­érdemelten kaptak első he­lyezést. Éljen április 4. cí­mű plakátján egy szenvedő arc és egy reményt szimbo­lizáló kép montázsával. 1919-es plakátján zászlóerdő mert művészeink rajzait súlyával és erejével idézte a mutatják a sokszor valójá- múltat, forradalmi Ifjúsági színvonalas napok eimün körmontázs­tekinthető zsal segítette a mondaniva­lót. Persze a többiek is el­sőrangú munkát, nyújtottak. Gyémánt Lászlóné „tépett", gótikusán modern hatású ra­gasztásaival. Vollmuth Fri­gyes 21-ét zárt rendbe kom­ponált plakátjával keltett fi­gyelmet. A két hétig nyitva tartó kiállítás alkotói közül pénz­jutalmat az említetteken kí­vül Csikós András, Raj­na Katalin és Éltető Mária kapott, dicséretet László Anna és Szappanos István. lének jelentőségéről. Az ér­tékes előadás a többi kö­zött hangoztatta, hogy Ily­l.vés Gyula életművét a mindig művészibbre, em­beribbre. tökéletesebbre va­ló törekvés jellemezte. Ezután Illyés Gyula szólt az őt nagv ünneplésben ré­szesítő közönséghez. Fiatal­kori franciaországi tartóz­kodásának élményeire, ta­nulságaira, tapasztalataira hivatkozva rámutatott, hogy Széa versek estje Újszegeden Ma. Benjámin László, Csanádi Imre. Károlyi Amy. Papp Lajos, Rab Zsuzsa és Weöres Sándor költeményeiből ren­deznek műsort a költészet napja alkalmából hétfőn este 7 órakor Újszegeden, a No­vember 7. Művelődési Ott­vasárnap és holnap, honban. Közreműködik Fal­fl Tüvétevök szegedi premierje a Horth.v-Magyarország el- hétfőn este 8 órai kezdette! vay Klára. Hógye Zsuzsái, maradottsága számára is a Szegedi Egyetemi Színpad Kovács János es Szabó Kál­annak az elemzésnek a fé- az Ady téri egyetem nagy mán. a Szegerii Nemzeti n,vében világosodott meg, előadótermében bemutatja Színház művészei. amellyel a magyar problé­mákat európai szempontból vizsgálta A magyar prob­lémák elemzésének ezt a módját, kilépést a nemzeti szűklátókörűségből ma is le­hetségesnek és követendő­nek tartja. A továbbiakban a modern költészet problémáit elemez­te, s elmondotta a modern irodalomból vett példákkal bizonyítva, hogv a legújabb költészet — ellentétben a divatos irányzatokkal — pon­tosan. precízen közli mon­danivalóit és mély emberi tartalmak kifejezésére törek­szik. A modern irodalomban vége a ködös álomvilágnak — hangoztatta a költő, majd rámutatott, hogv ez a hangvétel a mai magyar lí­I rában is egyre inkább te­I ret kap. Ebből is követke­1 zik. s a magyar líra fejlödé­1 sének is megfelel, hogy ná­Sihmurzajeva iieptiűestje Először ismerhette meg a szegedi közönség Zaria Sih­murzajevát, a tehetséges fiatal szovjet, hegedüművésznőt. Pentek esti filharmonikus koncertjén ízléssel válogatott műsort, a zenetörténet különböző stíluskorszakainak egy­egy jellegzetes darabját prezentálta a Tisza Szalloban. Prog­ramja első részében három szonata szerepelt: Locatelli. Mo­zart (G-dur) es C. Franck müvei, ahol zongorista partnere Mihail Muntjan volt. Sihmurzajeva erényeit leginkább a híres Franck-szonata előadása mutatta meg: alapvetően lí­rai alkat, precíz hangszertudás, a tételek szerkezetenek gondos felépítése. Ami hiányzott, elsősorban a müvek beérésének ideje hozhatja meg: a zenei gondolatok nagyobb, átfogó ívének érzékelése, motívumokat is nagyobb egységek részeiként ér­telmező beállítása. Ebből a szempontból sikerültek jobban a szünet után hallott modern művek: Sosztakovics 10 pre­ludiumja. Monaszipov Románc és Gavott-ja. valamint We­bem — egyelőre meg mindig kuriózumnak ható — négy darabja. Nikolett}! István 4 DéL-MAGYAAQASZÁt Vásárnap, 1867. április a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom