Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-15 / 88. szám

y a. > y Az új országgyűlés alakuló ülése A kormány megválasztása és eskütétele Az új tisztségviselő államférfiak életrajza Fock Jenő miniszterelnök beszéde Tiszteit országgyűlés! Kép­viselő elvtársak! Őszinte köszönetet mondok a bizalomért a kormány és külön a magam nevében is. Biztosíthatom önöket, mint a magyar nép képviselőit, hogy erőinket nem kímélve igyekszünk rászolgálni a megtisztelő bizalomra. A kormányzati munkánk alapvető célja, hogy az al­kotó szellemi és fizikai mun­ka eredményeként népünk élete szebb, boldogabb le­gyen. Munkánkat ómnak tu­datában végezzük, hogy az eredmények végső soron a dolgozók mindennapos szor­gos tevékenységéből fakad­nak. Az elmúlt években folyta­tott politikánkat igazolják sikereink. Eredményeink mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politika terü­letén számottevőek. Ezekben jelentős, elismerést érdemlő része van a most lelépő kormánynak ls. Nincs szük­ség új politikai célkitűzések meghatározására, a követke­ző időszakban önökkel együtt azon dolgozunk, hogy meg­oldjuk pártunk IX. kong­resszusának határozatából adódó feladatokat, mevaló­sftsuk a Hazafias Népfront programját és elérjük a vá­lasztási felhívásban meghir­detett célokat. Most arra van szükség, hogy a kormány ki­tartóan és következetesen munkálkodjon, kezdemé­nyezze a célszerű tennivaló­kat, növelje a szervezettsé­get és hárítsa el a fejlődést gátló tényezőket. Arra van szükség, hogy a gyorsan fej­lődő élet változó követelmé­nyeinek megfelelően szer­vezzük állami, társadalmi életünk rendjét és biztosít­suk a Magyar Népköztársa­ság törvényeinek maradék­talan betartását Tisztelt képviselő elvtár­Bak! Gazdasági munkánk kö­eéppontjában az ötéves terv­ben meghatározott feladatok megoldása, az éves terv tel­jesítése és a gazdasági me­chanizmus reformja áll. A jövő évtől kezdődően a gaz­dasági tervezés rendszere, a gazdasági irányítás egésze megváltozik. A részleteket is kötelező erővel előíró terv­utasításos rendszert a terv­gazdálkodásnak célszerűbb és a ml körülményeink kö­zött hatékonyabb formájával váltjuk fel. A vállalatoknak 1968-ra már önállóan kell kidolgozniok éves tervüket, gazdasági tevékenységük programját. A reform jó megvóüósífá­sával népgazdaságunk fejlő­dése új lendületet kap. Hatékonyabban érvénye­sülhet az alkotó munka, job­ban kifejezésre juthat az ér­tékesebb tevékenység na­gyobb elismerése. A gazda­sági mechanizmus átalakítá­sában célként jelöltük meg, hogy sokrétűbbé, gyümöl­csözőbbé váljék a számunk­ra különösen fontos nemzet­közi együttműködés, elsősor­ban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült országok között. A reform kihat a társada­lom egész életére. Kormá­nyunk tevékenysége arra irá­nyul, hogy a dolgozók vára­kozásának megfelelően to­vább erősödjön állami éa közéletünk demokratizmusa, szűnjön meg az állami és társadalmi élet fejlődését akadályozó, a dolgozó em­berek életét megkeserítő, szocialista rendünktől idegen bürokratizmus. A magyar népben egyetér­tésre talált a párt IX. kong­resszusának a szocializmus teljes felépítésére irányuló programja. Az egyre eleve­nebb közéleti tevékenység­ben kovácsolódik szorosab­bá a nép egysége, nemzeti összefogása. Növekszik né­pünk szocialista öntudata és internacionalizmusa. Tanú­sítja ezt a szocialista világ­rendszer kialakulását megin­dító Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére szélesedő szocialista munkaverseny is. Ezzel is kifejezzük a kom­munizmust építő testvéri szovjet nép iránti tisztele­tünket. Kormányunk külpolitikája a továbbiakban is a béke védelmét szolgálja. Szoro­san együttműködünk a hala­dás erőivel, elsősorban a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésben tömörült or­szágokkal, a szocializmust építő és az imperializmus el­len, szabadságukért, önálló állami létükért harcoló né­pekkel. Segítjük az amerikai imperializmus agressziója el­len küzdő vietnami népet Következetesen harcolunk Európa biztonságáért. Kormányunk munkája so­rán igényli az országgyűlés­nek — mint legfőbb tör­vényhozó szervnek — bírá­latát Az országgyűlés aktív ellenőrző tevékenysége meg­győződésünk szerint segíti a kormányzati munkát, erősíti a szocialista törvényességet, még jobban kibontakoztatja a szocialista demokráciát A kormánynak az a szán­déka, hogy az országgyűlés következő ülésszakán beszá­mol tevékenységéről és ter­veiről. Számot kíván adni a gazdasági helyzetről, az öt­éves terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokról, va­lamint a gazdasági mecha­nizmus reformja során már megtett és tervezett intéz­kedésekről. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Most, az országgyűlés ün­nepi hangulatú alakuló ülé­se után mindannyiunk szá­mára a szorgos hétköznapi munka ideje következik. Jő munkát, sok sikert kívánok! Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Kál­lai Gyula köszöntötte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, és az or­szággyűlés nevében sok si­kert kívánt felelősségteljes munkájához. Befejezésül ezt mondta képviselőtársainak: Hívják fel a választópolgá­rok figyelmét arra, hogy ugyanilyen egységben és összeforrottságban dolgoz­zanak a szavazással elfoga­dott program megvalósítá­sán, a szocialista Magyar­ország teljes felépítésén. Az országgyűlés ülését ezután Kállai Gyula bere­kesztette. (MTI) 1919-ben született a So­mogy megyei Bolhó község­ben. Szegényparaszt család­ból származik. A felszabadu­lásig mezőgazdasági munkás­ként dolgozott 1945 óta a párt tagja. A felszabadulás után a 1954-ben megválasztották az MDP KV póttagjává, 1957 óta pedig a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. 1960. ja­nuár 15-e óta földművelés­ügyi miniszter, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, országgyűlési képvi­selő. HflH 1957 februárjától az MSZMP •HHHHHMHHBH Központi Bizottságának, jú­niustól pedig Politikai Bi­1916-ban született, műsze- zottságénak tagja. 1957 és rész volt. 1932 óta tagja a 1961 között az MSZMP KB kommunista pártnak. 1937- titkára volt. 1961. szeptem­től az Országos Ifjúsági Bi- ber 13. óta a Miniszterta­zottság tagjaként működött, nács elnökhelyettese. Dr. Tímár Mátyás majd Baján és Újpesten ^^flHUjgnttfe mint bőripari szakmunká : dolgozott. a munkásmozg; Jr lomban 1941 óta vesz részt m J^K 1943 óta tagja a kommunista ¥ J9HE pártnak. \ ^aB 1945-től az ifjúsági moz­1 Wlfc W^^Mm galomban, majd a pártappa­W: jHjflp rátusban töltött be különbö­|k j^^T tő funkciókat. Egyetemi ta­J0 mm, nulmányait munkája mellett """"^M' SVA. végezte el. 1949 óta dolgozik a Pénzügyminisztériumban. Hosszú időn keresztül volt a * xŰD^YI^^^H költségvetési főosztály veze­Já A tője. 1955 és 1957, majd 1960 jgHflP —62 között miniszterhelyet­ÉSMKUm JBHH tes, 1962. november 27-eóta pénzügyminiszter. a IX. 1923-ban született Mohá- kongresszus a Központi Bi­cson. Iskoláit is ott végezte, zottság tagjává választotta. Kállai Gyula 1910. június 10-én szüle­tett Berettyóújfalun. Apja egyszerű falusi csizmadia volt. A középiskola elvégzé­se után a tudományegyetem bölcsészeti karán tanult. 1931-ben tagja lett az ille­gális kommunista pártnak. Egyik létrehozója volt a „Márciusi front"-nak. 1939— 1944-ig a Népszava szerkesz­tőségében dolgozott. Szerve­zője volt a Történelmi Em­lékbizottságnak, valamint az 1942. március 15-i fasiszta­ellenes béketüntetésnek. 1939­ben és 1942-ben letartóztat­ták és bebörtönözték. A felszabadulás után tagja lett a párt Központi Vezető­ségének. 1945-ben miniszter­elnökségi államtitkárként, majd mint külügyminiszter dolgozott. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták. Az 1956-os ellenforrada­lom idején részt vett a párt újjászervezésében. 1965. jú­nius 30-án lett a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. 1958 óta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöki tisztségét is betölti. 1957 óta az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, 1959-ig a Központi Bizottság titkára volt, országgyűlési képviselő. 1914-ben született Rákos­ligeten. Középiskolai tanul­mányai után a budapesti tu­dományegyetemen vegyész­doktori oklevelet szerzett, s a felszabadulás előtt hosszú évekig a Chinoin gyárban a munkásmozgalommal 1943-ban került kapcsolatba! Részt vett a budapesti par­tizánharcokban, s egyik tag­ja volt annak a partizáncso­portnak, amelyik az egykori Városi Színházban tartott nyilas nagygyűlést robban­tással megzavarta. a felszabadulás után ke­rült az államapparátusba. A Népjóléti Minisztériumban főosztályvezető, az Iparügyi Minisztériumban csoportfő­nök, a Könnyűipari Minisz­tériumban a miniszter első helyettese volt. 1956-tól a Tervhivatal el­nökhelyetteseként, majd első elnökhelyetteseként dolgo­zott. 1961-ben kinevezték az Országos Tervhivatal elnö­kévé. 1962 óta az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja. Dimény Imre sági mérnök, a mezőgazda­sági tudományok kandidátu­sa. A felszabadulás óta mint mezőgazdasági szakember különböző munkakörökben dolgozott, majd 1960 és 1962 között az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. Ebből a tisztségéből került a Köz­ponti Bizottság apparátusá­ba. 1962-ben a kongresszus megválasztotta a Központi Bizottság póttagjának és megbízást kapott a KB me­zőgazdasági osztályának ve­1922-ben született Komol- zetésére. 1966-ban, a párt lón földműves szülők gyer- IX. kongresszusán a Köz­mekeként, édesapja termelő- ponti Bizottság tagjává vá­szövetkezeti tag. Mezőgazda- lasztották. Kiss Árpád Vályi Péter MDP Központi Vezetőségé­nek tagjává választották, 1957 óta az MSZMp Köz­ponti Bizottságának tagja. 1957-től 1961. szeptember 13-ig az Országos Tervhiva­tal elnöke volt. 1961 óta az országos műszaki fejlesztés! bizottság elnöke. 1919-ben született Szom­bathelyen, iskoláit ugyanitt végezte. 1942-ben a buda­pesti Műszaki Egyetemen ve gyészmérnöki oklevelet szer­zett. A bőripar és a gyógy­szeripar területén különböző üzemekben tevékenykedett. Az ötvenes években a párt Központi Bizottsága ipari Párdi Imre 1918-ban született, mér­nök. Üzemmérnök volt a Ganz Villamossági Gyárban. 1943-tól vesz részt a mun­kásmozgalomban. 1944-ben szociáldemokrata működése miatt büntetőszázaddal a frontra küldték. 1950—1954-ben könnyűipa­ri miniszter, 1954—1956-ban vegyipari és energiaügyi mi­niszter volt. 1954-ben az 1922-ben született Tatabá­nyán, ahol édesapja mint bányász dolgozott. Eredeti foglalkozása géplakatos. Mini ilyen dolgozott egészen a felszabadulásig. Azóta főis­kolai végzettséget szerzett és különböző pártfunkciókat töltött be. 1959 óta a Központi Bizottság appará­tusában dolgozott, mint osz­tályvezető, 1962 óta a Köz­ponti Bizottság tagja. osztályán dolgozott. Az Or­szágos Tervhivatalban — megszakítással — másfél év­tizedig működött, először mint előadó. Az utolsó hat esztendőben az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese volt 1945 óta párttag. Tervhivatali műkö­dése során főként nemzetkö­zi együttműködési és pénz­ügyi kérdésekkel foglalko­zott Szombat, 1967, április 15." DÍL-MáGYARQASZAG 3 Ezután Kállai Gyula beje­lentette, hogy a rszünetben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtartotta első ülését és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány meg­választása tárgyában átira­tot intézett az országgyűlés­hez. Az indítványt — ame­lyet Pesta László jegyző is­mertetett — az országgyű­lés egyhangúlag elfogadta. (A kormány tagjainak név­sora az 1. oldalon). A szünetben az újonnan megválasztott kormány tag­jai a Parlament Munkácsy­termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél je­len volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke, Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökei, Cse­terki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra. Szünet után az elnöklő Kállai Gyula Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót Losonczi Pál földosztásból Juttatott föld­jén gazdálkodott 1948-ban kezdeményezésére megala­kult az azóta országos hí­rűvé vált barcsi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet, amelynek elnöke volt. Nagy érdemeket szerzett a szövet­kezet felvirágoztatásában és a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésében. Irá­nyítása alatt a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet négyszer nyerte el a Minisz­tertanács vándorzászlaját. Fock 3enő 1940-ben letartóztatták és t hadbíróság háromévi fegy­házbüntetésre ítélte. A felszabadulás után több felelős párt- és állami funk­ciót töltött be. 1952—1954 között kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes, 1955—57-ig a SZOT titkára, illetve főtit­kárhelyettese volt Az 1956-os ellenforradalom után részt vett a párt újjá­szervezésében. £

Next

/
Oldalképek
Tartalom