Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-15 / 88. szám
y a. > y Az új országgyűlés alakuló ülése A kormány megválasztása és eskütétele Az új tisztségviselő államférfiak életrajza Fock Jenő miniszterelnök beszéde Tiszteit országgyűlés! Képviselő elvtársak! Őszinte köszönetet mondok a bizalomért a kormány és külön a magam nevében is. Biztosíthatom önöket, mint a magyar nép képviselőit, hogy erőinket nem kímélve igyekszünk rászolgálni a megtisztelő bizalomra. A kormányzati munkánk alapvető célja, hogy az alkotó szellemi és fizikai munka eredményeként népünk élete szebb, boldogabb legyen. Munkánkat ómnak tudatában végezzük, hogy az eredmények végső soron a dolgozók mindennapos szorgos tevékenységéből fakadnak. Az elmúlt években folytatott politikánkat igazolják sikereink. Eredményeink mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politika területén számottevőek. Ezekben jelentős, elismerést érdemlő része van a most lelépő kormánynak ls. Nincs szükség új politikai célkitűzések meghatározására, a következő időszakban önökkel együtt azon dolgozunk, hogy megoldjuk pártunk IX. kongresszusának határozatából adódó feladatokat, mevalósftsuk a Hazafias Népfront programját és elérjük a választási felhívásban meghirdetett célokat. Most arra van szükség, hogy a kormány kitartóan és következetesen munkálkodjon, kezdeményezze a célszerű tennivalókat, növelje a szervezettséget és hárítsa el a fejlődést gátló tényezőket. Arra van szükség, hogy a gyorsan fejlődő élet változó követelményeinek megfelelően szervezzük állami, társadalmi életünk rendjét és biztosítsuk a Magyar Népköztársaság törvényeinek maradéktalan betartását Tisztelt képviselő elvtárBak! Gazdasági munkánk köeéppontjában az ötéves tervben meghatározott feladatok megoldása, az éves terv teljesítése és a gazdasági mechanizmus reformja áll. A jövő évtől kezdődően a gazdasági tervezés rendszere, a gazdasági irányítás egésze megváltozik. A részleteket is kötelező erővel előíró tervutasításos rendszert a tervgazdálkodásnak célszerűbb és a ml körülményeink között hatékonyabb formájával váltjuk fel. A vállalatoknak 1968-ra már önállóan kell kidolgozniok éves tervüket, gazdasági tevékenységük programját. A reform jó megvóüósífásával népgazdaságunk fejlődése új lendületet kap. Hatékonyabban érvényesülhet az alkotó munka, jobban kifejezésre juthat az értékesebb tevékenység nagyobb elismerése. A gazdasági mechanizmus átalakításában célként jelöltük meg, hogy sokrétűbbé, gyümölcsözőbbé váljék a számunkra különösen fontos nemzetközi együttműködés, elsősorban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült országok között. A reform kihat a társadalom egész életére. Kormányunk tevékenysége arra irányul, hogy a dolgozók várakozásának megfelelően tovább erősödjön állami éa közéletünk demokratizmusa, szűnjön meg az állami és társadalmi élet fejlődését akadályozó, a dolgozó emberek életét megkeserítő, szocialista rendünktől idegen bürokratizmus. A magyar népben egyetértésre talált a párt IX. kongresszusának a szocializmus teljes felépítésére irányuló programja. Az egyre elevenebb közéleti tevékenységben kovácsolódik szorosabbá a nép egysége, nemzeti összefogása. Növekszik népünk szocialista öntudata és internacionalizmusa. Tanúsítja ezt a szocialista világrendszer kialakulását megindító Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére szélesedő szocialista munkaverseny is. Ezzel is kifejezzük a kommunizmust építő testvéri szovjet nép iránti tiszteletünket. Kormányunk külpolitikája a továbbiakban is a béke védelmét szolgálja. Szorosan együttműködünk a haladás erőivel, elsősorban a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésben tömörült országokkal, a szocializmust építő és az imperializmus ellen, szabadságukért, önálló állami létükért harcoló népekkel. Segítjük az amerikai imperializmus agressziója ellen küzdő vietnami népet Következetesen harcolunk Európa biztonságáért. Kormányunk munkája során igényli az országgyűlésnek — mint legfőbb törvényhozó szervnek — bírálatát Az országgyűlés aktív ellenőrző tevékenysége meggyőződésünk szerint segíti a kormányzati munkát, erősíti a szocialista törvényességet, még jobban kibontakoztatja a szocialista demokráciát A kormánynak az a szándéka, hogy az országgyűlés következő ülésszakán beszámol tevékenységéről és terveiről. Számot kíván adni a gazdasági helyzetről, az ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokról, valamint a gazdasági mechanizmus reformja során már megtett és tervezett intézkedésekről. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Most, az országgyűlés ünnepi hangulatú alakuló ülése után mindannyiunk számára a szorgos hétköznapi munka ideje következik. Jő munkát, sok sikert kívánok! Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Kállai Gyula köszöntötte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, és az országgyűlés nevében sok sikert kívánt felelősségteljes munkájához. Befejezésül ezt mondta képviselőtársainak: Hívják fel a választópolgárok figyelmét arra, hogy ugyanilyen egységben és összeforrottságban dolgozzanak a szavazással elfogadott program megvalósításán, a szocialista Magyarország teljes felépítésén. Az országgyűlés ülését ezután Kállai Gyula berekesztette. (MTI) 1919-ben született a Somogy megyei Bolhó községben. Szegényparaszt családból származik. A felszabadulásig mezőgazdasági munkásként dolgozott 1945 óta a párt tagja. A felszabadulás után a 1954-ben megválasztották az MDP KV póttagjává, 1957 óta pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. 1960. január 15-e óta földművelésügyi miniszter, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, országgyűlési képviselő. HflH 1957 februárjától az MSZMP •HHHHHMHHBH Központi Bizottságának, júniustól pedig Politikai Bi1916-ban született, műsze- zottságénak tagja. 1957 és rész volt. 1932 óta tagja a 1961 között az MSZMP KB kommunista pártnak. 1937- titkára volt. 1961. szeptemtől az Országos Ifjúsági Bi- ber 13. óta a Minisztertazottság tagjaként működött, nács elnökhelyettese. Dr. Tímár Mátyás majd Baján és Újpesten ^^flHUjgnttfe mint bőripari szakmunká : dolgozott. a munkásmozg; Jr lomban 1941 óta vesz részt m J^K 1943 óta tagja a kommunista ¥ J9HE pártnak. \ ^aB 1945-től az ifjúsági moz1 Wlfc W^^Mm galomban, majd a pártappaW: jHjflp rátusban töltött be különbö|k j^^T tő funkciókat. Egyetemi taJ0 mm, nulmányait munkája mellett """"^M' SVA. végezte el. 1949 óta dolgozik a Pénzügyminisztériumban. Hosszú időn keresztül volt a * xŰD^YI^^^H költségvetési főosztály vezeJá A tője. 1955 és 1957, majd 1960 jgHflP —62 között miniszterhelyetÉSMKUm JBHH tes, 1962. november 27-eóta pénzügyminiszter. a IX. 1923-ban született Mohá- kongresszus a Központi Bicson. Iskoláit is ott végezte, zottság tagjává választotta. Kállai Gyula 1910. június 10-én született Berettyóújfalun. Apja egyszerű falusi csizmadia volt. A középiskola elvégzése után a tudományegyetem bölcsészeti karán tanult. 1931-ben tagja lett az illegális kommunista pártnak. Egyik létrehozója volt a „Márciusi front"-nak. 1939— 1944-ig a Népszava szerkesztőségében dolgozott. Szervezője volt a Történelmi Emlékbizottságnak, valamint az 1942. március 15-i fasisztaellenes béketüntetésnek. 1939ben és 1942-ben letartóztatták és bebörtönözték. A felszabadulás után tagja lett a párt Központi Vezetőségének. 1945-ben miniszterelnökségi államtitkárként, majd mint külügyminiszter dolgozott. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták. Az 1956-os ellenforradalom idején részt vett a párt újjászervezésében. 1965. június 30-án lett a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. 1958 óta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöki tisztségét is betölti. 1957 óta az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, 1959-ig a Központi Bizottság titkára volt, országgyűlési képviselő. 1914-ben született Rákosligeten. Középiskolai tanulmányai után a budapesti tudományegyetemen vegyészdoktori oklevelet szerzett, s a felszabadulás előtt hosszú évekig a Chinoin gyárban a munkásmozgalommal 1943-ban került kapcsolatba! Részt vett a budapesti partizánharcokban, s egyik tagja volt annak a partizáncsoportnak, amelyik az egykori Városi Színházban tartott nyilas nagygyűlést robbantással megzavarta. a felszabadulás után került az államapparátusba. A Népjóléti Minisztériumban főosztályvezető, az Iparügyi Minisztériumban csoportfőnök, a Könnyűipari Minisztériumban a miniszter első helyettese volt. 1956-tól a Tervhivatal elnökhelyetteseként, majd első elnökhelyetteseként dolgozott. 1961-ben kinevezték az Országos Tervhivatal elnökévé. 1962 óta az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Dimény Imre sági mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A felszabadulás óta mint mezőgazdasági szakember különböző munkakörökben dolgozott, majd 1960 és 1962 között az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Ebből a tisztségéből került a Központi Bizottság apparátusába. 1962-ben a kongresszus megválasztotta a Központi Bizottság póttagjának és megbízást kapott a KB mezőgazdasági osztályának ve1922-ben született Komol- zetésére. 1966-ban, a párt lón földműves szülők gyer- IX. kongresszusán a Közmekeként, édesapja termelő- ponti Bizottság tagjává vászövetkezeti tag. Mezőgazda- lasztották. Kiss Árpád Vályi Péter MDP Központi Vezetőségének tagjává választották, 1957 óta az MSZMp Központi Bizottságának tagja. 1957-től 1961. szeptember 13-ig az Országos Tervhivatal elnöke volt. 1961 óta az országos műszaki fejlesztés! bizottság elnöke. 1919-ben született Szombathelyen, iskoláit ugyanitt végezte. 1942-ben a budapesti Műszaki Egyetemen ve gyészmérnöki oklevelet szerzett. A bőripar és a gyógyszeripar területén különböző üzemekben tevékenykedett. Az ötvenes években a párt Központi Bizottsága ipari Párdi Imre 1918-ban született, mérnök. Üzemmérnök volt a Ganz Villamossági Gyárban. 1943-tól vesz részt a munkásmozgalomban. 1944-ben szociáldemokrata működése miatt büntetőszázaddal a frontra küldték. 1950—1954-ben könnyűipari miniszter, 1954—1956-ban vegyipari és energiaügyi miniszter volt. 1954-ben az 1922-ben született Tatabányán, ahol édesapja mint bányász dolgozott. Eredeti foglalkozása géplakatos. Mini ilyen dolgozott egészen a felszabadulásig. Azóta főiskolai végzettséget szerzett és különböző pártfunkciókat töltött be. 1959 óta a Központi Bizottság apparátusában dolgozott, mint osztályvezető, 1962 óta a Központi Bizottság tagja. osztályán dolgozott. Az Országos Tervhivatalban — megszakítással — másfél évtizedig működött, először mint előadó. Az utolsó hat esztendőben az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese volt 1945 óta párttag. Tervhivatali működése során főként nemzetközi együttműködési és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott Szombat, 1967, április 15." DÍL-MáGYARQASZAG 3 Ezután Kállai Gyula bejelentette, hogy a rszünetben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtartotta első ülését és a forradalmi munkás-paraszt kormány megválasztása tárgyában átiratot intézett az országgyűléshez. Az indítványt — amelyet Pesta László jegyző ismertetett — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. (A kormány tagjainak névsora az 1. oldalon). A szünetben az újonnan megválasztott kormány tagjai a Parlament Munkácsytermében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Szünet után az elnöklő Kállai Gyula Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót Losonczi Pál földosztásból Juttatott földjén gazdálkodott 1948-ban kezdeményezésére megalakult az azóta országos hírűvé vált barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amelynek elnöke volt. Nagy érdemeket szerzett a szövetkezet felvirágoztatásában és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Irányítása alatt a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet négyszer nyerte el a Minisztertanács vándorzászlaját. Fock 3enő 1940-ben letartóztatták és t hadbíróság háromévi fegyházbüntetésre ítélte. A felszabadulás után több felelős párt- és állami funkciót töltött be. 1952—1954 között kohó- és gépipari miniszterhelyettes, 1955—57-ig a SZOT titkára, illetve főtitkárhelyettese volt Az 1956-os ellenforradalom után részt vett a párt újjászervezésében. £