Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-14 / 87. szám
Űj autóbuszjáratok Szabadkára Az eddigi autóbuszjáratok határállomások és újabb jámár nem tudják lebonyolí- rátok beállításával növelik, tani a megnövekedett for- Apdilis 15-től Szabadkára galmat Szeged és Szabadka Szegedről hét járatpár 14 koközött Februárban a Buda- csival fog közlekedni. A mepesten megtartott vegyesbi- netrend összeállításánál fizottsági ülésen tárgyaltak a gyelemmel voltak a vonatnemzetközi személyfuvaro- és autóbusz csatlakozásokra, zásról, s ennek eredménye- A szegedi MA VAUT auként jött létre a Magyar tóbuszpályaudvaron a növekNépköztársaság és a Ju- vő nemzetközi forgalom zökgoszláv Szocialista Szövetsé- kenőmentes lebonyolítása érgi Köztársaság kormánya kö- dekében elővételi pénztárt zött olyan megállapodás, nvitottak, ahol az utasok egy hogy a menetrend szerinti héttel előre megválthatják autóbuszvonalak számát új jegyeiket. Lj filmek Az utolsó vérbosszú fiatal szól, Kietlen, sziklás tájon, hó- vezeti a nézőt. Két födte hegycsúcsok közt meg- tragikus szerelméről . ... .. akiknek vesztet éppen az húzódó kis hevszun telepu- okoMa hogy a gy^mekko. lésen játszódik le ez a vé- rában itt nevelkedett, ám a res történet. Grúzia perifé- településtől hamar elszakadt riáján, ahol megállt az idő, fiú úgy tér vissza, mintegy s a kopár fennsík borzongást keltőn is tiszteletet parancsoló panorámája eleven falat von új idők új dalai elé: évszázadok óta őrzi a társadalom itt rekedt szeletének immanens törvényeit. új világ, a XX. század embere. A történet valójában kevés: a jövevény akaratán kívül is a csinos lmeda és Torgvaj közé áll, mivel a szerelem ott tényleg nem ismer semmilyen akadályt, a így a vérbosszú ősi jogát is. rákényszerített párbajban Orvos nincs, sürgős hívásra megöli a hevszur fiút, akihelikopteren érkezik, s ha nek testvérei bosszúból lea gyakorta felbuzduló vér, lövik a lányt. A rendező szolgáltat Tgazságo'^rend'i Sota M^gadze érthetően szerint egy a végeredmény: társadalomábrázolással akarhalál. ta kitölteni a szüzsét, végG. Mgyivani forgatóköny- eredményben félsikerrel, ve ebbe az atmoszférába N. L Mandragóra Machiavelli Mandragórájá- rendező, Alberto Tattuada nak története, amelyet né- vállalkozásából, a Machiavelhány évvel ezelőtt a Szege- li-darab legújabb változatádi Nemzeti Színház kama- ból. S az, hogy a rendező raszínházának színpadán is az eredeti történethez nem láthatott a közönség, több tudott semmi újat, semmi változatban is Ismert. A mait hozzátenni, azért is leghjresebb és legnépszerűbb baj, mert ezzel még jobfeldolgozás biztosan Maug- ban megmutatkoztak az ereham Akkor és most című deti mű hibái is, a sok, ma regénye. Ez a könyv bizo- már sablonosnak érzett megnyos felületességgel, de ele- oldás, mesterkéltnek tűnő gáns szórakoztató előadásban eszköz, amellyel ez a koméadta elő ezt a vérbeli rene- dia dolgozik, szánsz históriát. Az eredeti így aztán hiába a gyönyörű darab boccacciol színeibe Rosanna Sehiaffino szépsége, száraz, fanyar angol humort Toto nagyszerű alakítása. Tikevert, s így bizonyos ere- noni Delli Colli remek opedetisége lett ennek a késői rátöri munkája. Az élmény, feldolgozásnak. amit a film egésze nyújt, naEz az eredetiség, ez az űj- gyon halvány. Nehézkes, fajta szemlélet, ez a hozzá- mesterkélt és sokszor eröladás hiányzik a kitűnő olasz tetett a film. Lebontják, vagy nem? A Lenin körút 65. számú házban lakik Hadobás Sándorné olvasónk, aki az ingatlankezelő vállalat megkülönböztető eljárásai miatt panaszkodik. Lakásába olyan deszkalépcsőn lehet közlekedni, amely már több mint 23 éve készült, elavult, korhadt, a lépcsőfokok hiányosak, s ezért veszélyes rajta a járás. Bejelentésére a házkezelőségnél azt ígérték, hogy a használhatatlan lépcsőt kicserélik, és téglából csinálnak tartósabbat. Ezt a szándékukat azonban megváltoztatták; a kiküldött szakember azt a felvllágosltást adta, hogy a ha^t úgyis Már közölfük tapiinkhllI, hamarosan lebontják, addig Gáncsov Karoiy simontorAz én hivatásom 1 A főTiövér Amikor felhívtam telefo- gyon szeretnek a betegek — non, hogy érdeklődjem, mi- immár 25 éve. kor van néhány szabad perce, ez volt a válasz: — Ne haragudjon, nem is tudom. Van egy nagyon súlyos esetünk, s nem is tudok másra gondolni. De mit is lehetne rólam írni? Nincs lenni, arra majd ráérek ottEz tévedés, mert magamról is tudom, hogy minden egyes idő fáradtnak haláleset nagyon megráz és nemhogy belefásulnék, hahón, — magyarázta. — De nem a legközelebbi alkalomhiggye el, nem is érzem a mai még jobban igyekszem fáradtságot, hiszen ilyenkor segíteni az orvosoknak egycsak arra tudok gondolni, egy beteg gyógyításánál, hogy minél előbb segítsünk Nincs nagyobb öröm, mint, — szabadkozott, aztán hosz- a betegeken. így lettem ápo- ha a betegek gyógyultan tászas unszolásra abban álla- lónő is. Még régen, gyer- voznak a klinikáról, podtunk meg, a déli órák- mekkoromban, kórházi látó- s a távozó betegek gyakban keressem fel a Tisza- gatások alkalmával tetszett ran vissza is térnek. Nem beparti idegklinikán. És délben, ebédidőben megtaláltam Csamangó Pálnét, az idegklinika osztály- enyhíteni a beteg emberek tásokra az orvosokhoz, íz. J- fájdalmán. " -- Csamangó Pálné pontosan az meg ez a palya, s most 25 tegként, hanem — amint a év után is azt mondom, főnővér munkatársai elnincs szebb hivatás, mint mondják — köszönő iátogavezető főnövérét, de nem az ebéd mellett... Megint súlyos beteget hoztak, sürgő- 25 éve, 1942-ben került sen vért kellett adni, s a főnővér villámgyorsan sie tett a kezelőbe, majd a kór igen gyakran a főnő vérhez is. De mit mondanak a beIdegklinikára. Akkor még a tegek a főnővér magatartánapi munka utan, este ta- sáról> munkájáról? nulták a „szakmát". Reggel ,, , , ,, terembe. A fiatal osztályos 6-tól este 6-ig dolgozott és , — "a c . DeI,ep KOy" orvos alig tudott vele lépést jart utána még tanulni két ter®mb?' ™eg 3 15 tartani. Végre ellátták ezt a éven át megváltozik — mondják. — Végre beteget is, és sikerült néhány percnyi lélegzetvételnyi időhöz jutnia. — Nen fáradt? — kérdezem, mert vidám arca egy éven át. — Nem volt túlóra, s nem Mosolyog, mindenkihez van egy jó szava, s mindig tud ja, vagy kinél van problé ma a családhan, s annak ágya mellett még többet időmegjelent szemében az a kedves fény, amelyet oly nais voltunk ennyien, mint ma ja; kinek nem jött látogató— mondja. — De szívesen tettem. S még egy, amit fontosnak tartok, hogy elmond pillanatra elborult Végigsi- jam, sokan azt hiszik, az zik. vigasztal, nyugtat, s ez mította a homlokát, s újra egeszségügyiek elfásulnak a sokszor félsiker a gyógyumunkában, nem tudják át- láshoz. érezni a betegek fájdalmát ... , .. .. _ , Igen sokoldalú Csamangó Pálné munkája. Az osztályon dolgozó hat nővért irányítja, vért vesz, injekciót ad, segít a kezelőben és a különböző vizsgálatok elvégzésében. Nagy gondot fordít a nemrégiben felvett, érettségizett kislányok tanítására is. S mindezt olyan természetes kedvességgel, hogy a fiatal lányok hálásan fogadnak minden oktató szót Hornczl Mária Magyar—csehszlovák árucsere Az 1967-re vonatkozó ál- tavalyihoz mérten mintegy lamközi kereskedelmi szer- 13 százalékkal növekedjék, ződés a következőképpen Ebben az évben három és summázza a közszükségleti fél milliárd devizaforint ércikkek behozatalát: Cseh- tékű magyar és csehszlovák Szlovákiából az eddiginél áru cseréjére kerül sor. nagyobb mennyiségben importálunk személygépkocsikat. motorkerékpárokat, mopedeket gáztűzhelyeket, fémtömegcikkeket, gumilábbelit, bútort, háztartási üveg- és porcelánárut. szőnyeget, bőrdíszműt, valamint sört Bár a közszükségleti Cikkek cseréje a lakosság közvetlen ellátása szempontjából igen jelentős, a két ország közötti árucsere-forgalom gerincét mégis az alapanyagok, energiahordozók és gépipari termékek alkotják. Az 1970-ig érvényes államközi egyezmény azt a célt jelölte meg, hogy a gépek és berendezések kölcsönös forgalmának növekedése 5 év alatt meghaladja a 40 százalékot. A hosszú lejáratú szerződés alapján jött létre a múlt év végén az 1967re vonatkozó megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy a magyar—csehszlovák árucsere-forgalom ez évben a fHyju WjLfy &e lú Ju iÁJp iÁCVi ifti & wc Emberek és verebek Mi szegediek büszkén mutogatjuk a városunkat felkereső idegeneknek, turistáknak a Széchenyi teret. Bullát János, Tisza Lajos utca 84. szám alatti lakos olvasónk aggódva kérdezi levelében; mi lesz a város e szép terével? „Továbbra is a lakosság sétáló, szórakozó, pihenő helye lesze. mint ahogy eddig volt, vagy pedig madár rezervátummá, például a Fehértó védelmi területének egyik, a város közepére helyezett részlegévé alakul át? Ez is, az is egyidőben nem lehet. A verebek ugyanis, amelyek nagy csoportokban lepik el a tér fáit, megakadályozhatatlanul veszélyeztetik a sétáló emberek ruhájának, a padoknak a tisztaságát. Valamit tenni kellene!" Kiállítás Szegedről Simontornyán a jelenlegi lépcső is megfelel. „Hamarosan abban a meglepetésben volt részem, hogy a ház másik lakójánál a teljesen jó állapotban levő konyhaajtót újjal cserélték ki, az ugyancsak jó állapotban levő két kisebb ablak helyére egy nagy ablakot tettek. Ezek után nem tunyai általános iskolai tanár bejelentését, hogy az ottani VIII. osztályos tanulók a nyáron 10 napos tanulmányútra jönnek Szegedre. A napokban újabb levélben arról értesítettek, hogy április köbevételeit is tanulmányi kirándulásuk költségeinek céljára fordítják. Elfogyott a mozijegy „Nyugdíjas társaimmal együtt nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy mozilázepétől kiállítást rendeznek togatásokra kedvezményes Iskolájukban Szegedről. Az idén van ugyanis tizedik esztendeje annak, hogy a simontornyai kisdiákok először jártak tanulmányúton városunkban. Az akkori és dom, hogy valóban lebont- az azóta gyűjtött emléktárják-e rövidesen a házat, vagy nem, ugyanis az ingatlankegyakból, fényképekből, szebérletet kaphatunk. A város központjában levő két nagy mozi közül a Fáklyában mindig nagyon udvariasan, a kívánságunknak megfelelően szolgálnak ki jeggyel. Egészen más a helyzet a Vörös Csillag pénztárainál, ahol gedi leporellókból rendezett gyakran hosszú ideig tartó kiállításukon bemutatják zeló vállalat kétfajta eljárása város ir0dalmi, erre nem laszt" ad egyenes váművészeti, tudományos és társadalmi életét A kiállítás sorban állás után közlik, hogy nyugdíjasoknak arra a napra nem érvényes a bérletük, Más esetben, ha még Horányi István olvasónk. Zeneszerzői est a tanárképző főiskolán Avasi Béla és Frank Osz- jávai lepett meg. Juhász kár, a tanárképző főiskola Gyula Fehér Annája a baltanárai, pedagógiai munkás- lada népi zenéjével teremt ságuk mellett eddig is fel- költői hangulatot. A négy tűntek kompozícióikkal. Szer- kezes zongorára készült dai közös szerzői estjükön gyermekdal átiratok a póösszegezték kamarazenei irá- diumon és a tanteremben nyű alkotói tevékenységük egyaránt megállják helyüket eredményeit." A műsor első és hézagpótló jelentőségűek, felében Avasi Béla adott át- A ragyogó, színes előadást fogó képet fejlődéséről. Az külön kiemeljük. A népdal avantgarde stíluskutató, újí- biciniumok az iskolai tanító törekvései érződnek a két tási anyag gyarapodását jezongora etűdben, amelyek- lentik. Végül a kőszegi óraben a szerkesztés kötöttsé- játék dallamára készült verge a hangzás sokféleségébe bunkost hallottuk korhű feloldódik fel, s a zongora dolgozásban, amely a múlt szinte zenekari ütőhangszer századbeli műzenénk finomszerepét vállalja. Egy-egy ságait csillantotta meg. Ady és Juhász Gyula dal Az el6adók sorában N muzsikaja az epikai es lírai Istvá lé kört teremt6, szikelemek szerencses összhang- rázó zongorajátékát> úészáros Emma őszinte átélésű, kulturált zongorázását és Veszély Gabriella ének előadásának bensőségét emeljük ki. Frank Oszkár hagyománytisztelő, tartalmas mondanivalójú muzsikájában a finom szavú, befelé néző lírikus bontakozik ki. Preludium és fugája a barokk forma feszességét szabadabb metodikában oldja fel. A hegedű és fuvola duók kellemes iskolai célú kamarazene. Nagyobb igényű zongoraszonatina, amelynek három tételét Péter Józsefné tolmácsolta az anyag áthevítésével. Szabó Lőrinc verseire készült dalaiban a szerző egyéniségéhez közelálló, hálás feladatot oldott meg zenei biztonsággal. A négykezes zongora zenében Péter Józsefné és. a szerző bányászta ki a sok csillogó hangzást, alkalmazkodó egyíittjátszással. A műsor szellemes kórusszáma (Macskazene címmel) a kartétel avatott kezű mesterére vall. Az előadó kamaraegyüttest dicséret illeti a kényes intonáció hibátlanságáért. A záró zongora muzsika kétségtelenül az élmények őszinte kivetítésével bilincselt le. A szerzemények Frank Oszkár java terméséből valók s a kidolgozás tökélye révén Nagy Istvánnak és a szerzőnek megérdemelt tapsokat hoztak. Az előadók sorában a kitűnő Szendrei Imrét, a dalok remeklő tolmácsát Veszely Gabriellát illeti teljes elismerés. A hallgatók közül Ecsoő.y Réka és Várda Gyula kamarajátéka tetszett. Szatmári Géza Sötét a Lechner tér Tavaly készült el a szép park a Lechner téren a környékbeliek nagy örömére. A padokon és a kényelmes sétányokon szívesen töltik idejüket különösen a nyugdíjas öregek, de munkájuk, vagy az iskolai oktatás befejeztével a fiatalok is. Most, hogy már esténként is kellemes, jó idő van, sokan későig a téren sétálgatnak. Molnár Sándor olvasónk azt teszi szóvá levelében, hogy a lámpaoszlopok fél évvel ezelőtti elhelyezése után most már ideje lenne az égők felszerelésének i(. „Kár, hogy ez a szép park este nincs kivilágítva. Talán elfelejtkeztek befejezni a munkát, azok, akiknek a tér rendbehozását köszönhetjük?" nem kelt el minden Jegy. meghatározzák, hogy a nyugdíjas csak milyen helyre válthat még akkor is, ha másutt, ahonnan esetleg jobban lehet látni a filmet, üres székek tátonganak. Érthetetlen, hogy miért van ez a nagy különbség a nyugdíjasokkal szemben a két moziban, s egyáltalán mi célja volt a nyugdíjasok bérletrendszerének, ha az a gyakorlatban ilyen akadályokba ütközik" — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében Segédüzemek a tsz-ekben A szegedi járás termelőszövetkezeteiben szaporodnak a különféle ipari és szolgáltató segedüzemek. Mostanáig 282 ilyen segédüzem működésére adtak ki engedélyt a járási tanácsi szervek. Ezek a kisebb-nagyobb műhelyek sokoldalú segítséget biztosítanak máris a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Ugyanakkor — amikor a közös nélkülözni tudja munkájukat — a háztáji gazdaságok számára is szívesen dolgoznak. — Közel 800, főleg idős és csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak jelenleg a szegedi járási háziipari szövetkezetek. A többnyire idős, olykor betegeskedő emberek tavaly 18 millió 874 ezer forint értékű új árut adtak a népgazda ságnak. A főleg hulladékokból és segédanyagokból készített szép iparcikkek nagy része — összesen 16 millió 109 ezer forint értékben, nyugati exportra került. Szaktudásból deviza Mostanában mind több éa nagyobb feladat hárul az újszegedi szövőgyár központi gépműhelyének munkásaira. Az egyre-másra érkező új berendezések gyorsabb munkába állításáért, a meglevő gépek folyamatos üzemeltetéséért nagy erőfeszítéseket tesznek a Kenderíonó- és Szövőipari Vállalat dolgozói. Ezeket a célkitűzéseket szolgálják a jubileumi munkaversenyben tett jelentős felajánlásaik is. Egyik vállalásuk az új gépek, gépsorok gyors beállítását tűzi ki célul. A szerelési határidő „előzése" mellett különösen kiemelkedő az alkatrészgyártásra vonatkozó felajánlásuk. A központi gépműhelyben idén 20 ezer devlzaforintot érő alkatrészt fognak előállítani a lelkes szakemberek. Isméi egy áruház Tegnap délelőtt a Kárász utca 16. szám alatt avatták az új, korszerű Hófehérke gyermekruházati áruházat. A tágas, modern áruházban csecsemőtől serdülőig, illetve 0 kortól 12 éves korig lehet konfekciót, cipőt, fehérneműt és kötöttárut vásárolni. A nyitásra az áruházat bőségesen ellátták áruval a nagykereskedelmi vállalatok. A „gazda" pedig, a Csongrád megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a falakon elhelyezett ízléses mesefigurákon kívül asztali focival és egyéb gyermekjátékokkal kedveskedett a szüleikkel együtt vásárolni jövő gyermekeknek. Űj pavilon a Marx téren A szegedi Marx .téren már hetek óta — különösen hetipiacos napokon — igen sok nézője van annak az építkezésnek, melyet a Szegedi és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet folytat. Különleges műanyagok, díszítőelemek felhasználásával nagyméretű élelmiszer-pavilon készül itt. A munka máris a befejezésnél tart. Az új pavilonban hétköznap és ünnepnapokon egyaránt — munkaszünet nélkül — 12 órás műszakban állnak majd a város közönségének rendelkezésére. A már kész cikklistán szerepelnek többek között az összes tejtermékek, hentesáruk, palackozott borok, pálinkák és más italkülönlegességek Csütörtök, 1967, április 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3