Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-14 / 87. szám

Komszomolküldöttség Odesszából A KISZ Csongrád megyei bizottságának vendégeként — csongrádi látogatása után — szerdán délután komszomolista küldöttség érkezett Szegedre Odesszából: Alekszej Jakubovszkij, a Komszomol odesszai megyei bizottságának titkára és Ivan Makojevenko, a Komszomol odesszai járási bizottságának titkára. A vendégeket tegnap, csütörtökön fogadta Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, s Szeged és Odessza, illetve Csongrád megye és az odeszszai megye ifjúsági kapcsolatainak további elmélyítéséről folytattak eszmecserét. Az odesszai Komszomolküldöttség tegnap ellátogatott még a Radnóti gimnáziumba, ahol az orosz nyelvi oktatás új módszereit tanulmányozta. Ma délelőtt a húsipari vállalatot és a tudományegyetemet keresik fel a vendégek, délután pedig a kapcsolatok kibővítéséről szóló megállapodást írják alá a KISZ megyei bizottságán. Olcsóbban szebbet! Szabad felvásárlás a szegedi üzletekben Több éve már, hogy a megfelelő adottságokkal rendelkező élelmiszerboltokban a boltvezetők megkapták a szabadpiaci felvásárlási jogot. Tizenöt boltot jelöltek ki először — a legnagyobbakat —, hogy így is növeljék az áruválasztékot. A cél az volt, hogy minél több szép, friss áru kerüljön az üzletekbe. Lassú felismerés... Mindössze 4—5, egyébként is nagyforgalmú belvárosi boltban ismerték és használták is fel a lehetőségeket. A Széchenyi téri 8-as önkiszolgáló üzletben szinte az első napoktól rendszeresen vásároltak közvetlenül a termelőktől, a háztájiból és a termelőszövetkezetektől. Észrevehetően emelkedett is a bolt forgalma. Ha valaki szép, friss zöldséget, gyümölcsöt akart vásárolni, ezt az árudát kereste fel. Sokan még arra is esküdtek, hogy jobb és olcsóbb itt az áru, mint a Kiállítás Szegeden a munkásőrségről piacon. Követte a jópéldát a Széchenyi téri 7-es áruda, az újszegedi ÁBC áruház és a Kárász utcai önkiszolgáló üzlet is. Törzsszállitók Az említett élelmiszerboltoknak szinte törzsszállítója a röszkei és a deszki Kossuth Termelőszövetkezet, a szegedi Felszabadulás Tsz, a kübekházi Sarló Kalapács Termelőszövetkezet. Ezekre a tsz-ekre mindig lehet számítani. A mindszenti Tiszatáj Termelőszövetkezet több szeged; üzletbe elsőként küldött zöldpaprikát. Ugyancsak nagyrészt a tsz-ek látják el salátával, retekkel,, hagymával a felsorolt négy nagy élelmiszerboltot. A szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat zöldség- és gyümölcs forgalma évről évre növekszik. 1966ban például az előző évhez viszonyítva 114,4 százalékkal emelkedett az értékesítés. Éppen a napokban volt egy nagyobb megbeszélés a MÉK vezetőivel, ahol megvitatták, hogy idén nyáron még jobban együttműködnek. Szó volt arról is, hogy több félkész, konyhakész zöldséget is forgalomba hoznak. A burgonya és a hagyma után tisztított zöldborsót, zöldbabot is készítenek. Szabad áralakítás Az 1956-os ellenforradalom visszaszorításában, megsemmisítésében a munkásosztály legjobbjai, a párt és a nép hű szolgálatában az eletüket sem kímélő dolgozók vettek részt. Közülük, belőlük alakult a párt önkéntes fegyveres testülete, a munkásőrség, amely különösen a konszolidációban, az élet, a termelés újraindításában és védelmében szerzett érdemeket Az idén 10 esztendős működését jubiláló munkásőrség életét, harci felkészültségét, társadalmi szerepét számtalan dokumentum, epizód őrzi a történelem számára. Az évforduló alkalmából először Budapesten rendezték meg a .,10 év a nép szolgálatában" kiállítást, amelyet február közepétől sokezer érdeklődő tekintett meg a fővárosban. A munkásőrség országos parancsnoksága a budapesti siker után most a vidéki városok közül elsőként Szegeden mutatja be a nyilvánosság előtt a munkásőrség életét, fejlődését szemléltető dokumentumokat. Április 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a kiállítás megnyitója a Horváth Mihály utcai bemutató teremben. Május 2-ig. hétfői nap kivételével mindennap 10-től 18 óráig tekinthető meg. A kiállításon allcalmi postahivatal is működik majd, amely árusítani fogja a jubileumra kiadott bélyegeket s alkalmi bélyegzőt használ a gyűjtők kívánságára. Ezerholdas szőlészeti célgazdaság A saegedí székhelyű Csöng- Ugyancsak a píncegazdarád—Szolnok Vidéki Pince- ság igazgatója mondta el azt gazdaság 8,8 millió forint j hogy a térítésként fizetett Kotsegteritessel ezer katasz- ... . teri hold földterületet vett 8>8 11111110 fonnton tul meS át Szolnok megyében a jász- nz idén hárommillió forinberényi Lenin Termelőszö- tot költenek itt a szükséges vetkezettől. E területen a járulékos beruházásokra és harmadik ötéves terv idő- a^ újabb nagyarányú telepiszakában állami mintaszölé- tések előkészítésére szetet alakít ki. A leendő célgazdaság területén — amint Király Ferenc igazgató elmondotta — már jelenleg is 245 hold termőszőlő van, melyből 120 hold nagyüzemi ültetvény. Az egy tagban levő ezerholdas birtokról — mely korábban állami tartalékterület volt — azért mondott le a jászberényi tsz, mert a jövőben elsősorban állattenyésztéssel és takarmánytermesztéssel kíván foglalkozni, viszont az új mintagazdaságra komoly szükség van Csongrád és Szolnok megye minőségi bortermesztésének javítására. Jelentős javulást vár a vállalat az idén attól az intézkedéstől, amely a boltvezetőket felruházta szabad árkialakítási joggal. így fordul majd elő — remélhetőleg egyre gyakrabban —, hogy az ügyes, a vevők érdekeit képviselő boltvezetők boltjaiban olcsóbban lehet szép. friss árut kapni, mint ahol kevésbé leleményes a boltvezető. Ezzel jól járnak majd a vásárlók és a bolt dolgozói is, mert a nagyobb forgalomból több lesz a haszon. Kevesebb a hiánycikk is: például mióta a mákot szabadfelvásárlási és eladási áron lehet értékesíteni, több szegedi üzletben mindig kapható. A lehetőségek adottak, csak éljenek is vele! Ne csak 4—5 üzletben, hanem valamennyiben, ahol szabad közvetlenül is vásárolniuk a termelőktől! H. M. Nem lesz felsőhatár? Készül az új jogszabály az újításokról Az újítómozgalom évek során túlnőtte jogi szabályozását. Megváltoztatásáról öt esztendős vita folyt a szakemberek körében. A gazdasági mechanizmus reformja méginkább szükségessé tette új jogszabály kidolgozását. A többéves tapasztalatok összegezése után nemrég elkészült a javaslat, amelyről Kiss András, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese adott tájékoztatót a Dél-Magyarországnak. — Gazdasági életünk 1968. január 1-től jelentősen átalakul, a vállalatok lényegesen nagyobb önállóságot élveznek majd. Nem kétséges, hogy növekvő feladataikat csak erőteljesebb és hatékonyabb műszaki fejlesztéssel képesek megoldani. Közvetlen segítség az újítómozgalomban is található, amelyet az eddigieknél jobban és eredményesebben kell kiaknázni. A készülő jogszabály-javaslat ezért nagyobb döntési jogot szán a vállalatoknak. így a helyi adottságoknak, az üzemi feltételeknek megfelelően lehet befolyásolni az újítómozgalmat. Ez az új jogszabály-javaslat célja, — Azt javasoljuk, hogy a díjazásnak csak az alsó határát kell megállapítani, a vállalat újítás tényleges eredménye szerint fizethessen az újítónak. Viszont a vállalat a saját erőforrásaiból, nyereségéből, többlet jövedelméből finanszírozza dolgozói újításait. így a jelenlegi szabályoktól eltérően nem szabnák meg a kifizethető összeg felső határát. Újdonság az is, hogy a vállalat minden általa megvalósított és bevált újításért ellenértéket követelhet az újítást átvevő és hasznosítani kívánó másik vállalattól, s a kapott díjból az újító is részesedik. — Az új jogszabály-javaslat szerint külföldre is eladható az újítás. Ezzel a jelenleg is meglevő nagy külföldi keresletet kívánjuk kiaknázni, amely az értékes magyar szabadalmakhoz hasonlóan az újítások iránt is megnyilvánul. — Fontos követelmény, hogy az újítási tevékenységet ne válasszuk el a munkakötelezettségektől. Akik a gyártmányfejlesztés, tervezés, kutatás területén dolgoznak, nem újítói díjat, hanem prémiumot, fizetésemelést vagy előléptetést kapnak majd újító munkájukért. A javaslat jelentős változtatást foglal magában a közreműködőkről. Mivel a jelenlegi közreműködői díjazási mód nem felelt meg a követelményeknek, sok visszaélésre adott alkalmat, ezt a kategóriát a jogszabálytervezet megszünteti. A vállalat vezetői a közreműködőt jutalomban vagy más elismerésben részesíthetik. — A javaslat megnöveli a szakszervezet szerepét: anyagilag és erkölcsileg az eddigieknél lényegesen érdekeltebbé teszi az újítómozgalomban. Ez főleg az újítások bevezetésére és az érdekvédelem gyakorlására vonatkozik, amelyhez az új javaslat nagyobb jogokat kíván biztosítani. M. I. A „pusztaszeri betegség Feljegyzések egy falusi KISZ-gyűlésen Az ifjúsági klubszobában drága zeneszekrény szolgáltatta a marasztalót a pontosan érkezők számára, míg a pusztaszeri KISZ-isták öszszegyűltek a vezetőségválasztó gyűlésre. A napi mezei munka kötelezettsége alól ugyanis csak az est oldozza fel a parasztfiatalokat. A pusztaszeri KlSZ-szervezet a szegedi járás legjobbjai közé tartozik, így tartalmas gyűlésre számítottunk. És ebben nem is csalatkoztunk. A KISZ-vezetőség beszámolójából és a hozzászólásokból sok értékes következtetés kristályosodott ki. Elsőként említem azt, hogy hasznos volt a KlSZ-alapszervezetek egyesítése egyetlen közösségbe. Míg a három tsz fiataljai külön-külön tevékenykedtek, addig a fiatalság erejét szétaprózták. Egy év tapasztalata igazolta, hogy az egyesítés mind a szervezeti életben, mind a műkedvelő mozgalomra kedvezően hatott. Szeri Antal, a pusztaszeriek KlSZ-titkára a taglétszám 40 százalékos emelkedéséről, a termelési versenyek, társadalmi munkák sikeréről számolt be. Az utóbbi két évben közel 20 ezer suhángot és csemetét ültettek a községben. Tavaly 68 fiatal kapott ISZM (Ifjúság a Szocializmusért Mozgalom) jelvényt. A legjobb KISZ-istáik közül 10en külföldi, 65-en belföldi túrán vettek részt. A szervezet két év alatt 53 ezer forinttal gazdálkodott, melyet közösen művelt földjük terméséből, kulturális rendezvényekből bevételeztek. A műkedvelő mozgalomban a színjátszók jeleskedtek. ígéretes az újonnan szervezett énekkar és zenekar, melyet Szabó Béla tanár vezet. Az Ifjúsági klubban táncklub szervezését tervezik. A pusztaszeri KlSZ-szervezet feladataként jelölték meg a fiatalok aktivitásának fokozását. A társadalmi munkába, a műkedvelő mozgalomba a KISZ-isták többsége kapcsolódjon be. G Lassú apadás a Tiszán — ismét árad a Maros Mint a jelentések alapján lapunkban korábban irtuk, a Tisza magas vízállása hoszszabb időn át tart. Lényegében levonult már a harmadik árhullám, amely szerencsére nem esett egybe a Maros nagy tömegű vizével. A Maros árhulláma előbb leszaladt, s ennélfogva a harmadik tiszai árhullám lényegében Csongrádtól .'efelé ellaposodott, szétterült anélkül, hogy jelentősebb vízemelkedést eredményezett volna Szegedi szabók exportmunkái Több mint 15 ezer női kartonruhát exportáltak tavaly a Szovjetunióba a Szegedi Férfi és Női Divatszabó Vállalat műhelyeiből. A második negyedévtől idén is termelnek exportra a fejlődő vállalatnál, de most már több országba és többféle cikket. Női kabátok és úgynevezett lastex nadrágok különféle divatos női ruhák készülnek a szabó műhelyekben. A kézi műveletek gépesítése és a versenymozgalom egyaránt jelentősen hozzájárult a termelékenység növeléséhez a tanácsi vállalatnál. Ugyanakkor az elért eredmények is lelkesítők: teljes 13. havi fizetést kaptak nyereségrészesedésként tavalyi jó munkájuk fejében a divatszabóság dolgozói. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott legfrissebb jelentés szerint Vásárosnaménytól Szolnokig ismét árad a Tisza, de nem számottevően. Csongrádnál továbbra is „mozdulatlan" a víz, s attól lefelé az országhatárig apadást mérnek. Az elmúlt öt nap alatt Szegednél 41 centimétert apadt a Tisza, ez a folyamat azonban meglehetősen lelassult. A Körösökön is „áll" a víz, viszont a Maros Soborsinnál 49 centimétert áradt, s Aradról 38 centiméteres áradást jeleztek. A Tisza további vízállását csak az újabb marosi árhullám befolyásolhatja valamicskét A Tisza töltéseit megáztatta már a hosszan tartó áradás, de rendellenességet sehonnan sem jelentettek. Továbbra is erősítik a széljárta helyeken a rőzseműveket. Aigyőtől az országhatárig első fokúra csökkentetlék az árvízvédelmi készültséget, Aigyőtől felfelé másodfokú a készültség. A vitában szóba került az utánpótlás. A tsz-ek fizetőképessége visszahódította a földművelésnek a fiatalok jórészét, jelenleg mintegy 150 KISZ-korú dolgozik a három közös gazdaságban. A szervezethez azonban mindössze 45-en tartoznak. Időszerű tehát az erősítés. Apró Ferenc szerint csupán a szervezésen múlik, hogy akár megduplázzák a KISZisták számát. Ebben a pártszervezet segítségét kérték a fiatalok. Bitó Antal párttitkár viszont azt szorgalmazta, hogy az ifjúsági szervezet legjobb tagjai kérjék felvételüket a pártba. Az ifjúsági mozgalom egyik legvonzóbb tevékenységi köre a műkedvelés. a klubélet. E téren többen hiányolták a fiatal pedagógusok közreműködését. Dubecz Klára szerint a pedagógusok távol maradása „pusztaszeri betegség". Évek óta nem látott más pedagógust a fiatalok között, csupán Bárdos Marikát, s az utóbbi Időben Szabó Bélát. Csizmás Sándor, a járási pártbizottság titkára azzal egészítette ki az előbbi megjegyzést: sajnos a pedagógusok tartózkodása nemcsak pusztaszeri jelenség. Pedig a pedagógusok munkájától — ha úgy tetszik hivatásától — nem idegen a falusi fiatalok nevelése. Bár nem közvetlen munkaköri kötelesség, de valahogy pedagógusi elhivatottsághoz tartozó. Pusztaszeren több tanító, tanár dolgozik, akik a mai napig sem öregedtek ki a szervezetből. Nagy gond, hogyan lehetne kamatoztatni a tanítók, tanárok tehetségét, tudását az ifjúsági mozgalom számára. Balogh Ödön Népszerűek a TIT előadássorozatai Érdekes és fontos témáról, a TIT és a művelődési otthonok tevékenységéről tartotta ülését a TIT Szeged városi elnöksége tegnap délután a Kárász utcai klubban. Németh István elnök megnyitója után Mimez Károly, a TIT városi titkára tartott előadást. Az elmúlt évben a TIT ismeretterjesztő előadásainak 25 százaléka a művelődési otthonokban hangzott el. Ugyanakkor a művelődési otthonok ismeretterjesztő programjaikat a TIT segítségéve] biztosították. Az utóbbi években egyre inkább népszerűbbé váltak a művelődési otthonokban is a különböző témákból szervezett előadássorozatok. A tapasztalatok szerint ez az ismeretterjesztési forma vált a legsikeresebbé, fgy például a biológiai, földrajzi előadássorozatok, szabadegyetemek iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. Az ifjúság szabad ideje okos felhasználásának bizonyultak és bizonyulnak az ifjúsági politikai akadémiákhoz hasonló sorozatok. Szükséges feladata lenne a tanácsi és társadalmi tömegszervezetekkel való szorosabb kapcsolat. A vita után elfogadott határozati javaslatok a többi között rámutatnak arra, hogy a TIT jövő évi programját a TIT szakosztályvezetőinek és a művelődési othonoknak közösen kell elkészíteniök. Csütörtök, 1967, április 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3