Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-14 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Nagyobb érdekeltség az exportban A Gazdasági Bizottság új határozatai 1 : • ' A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 87. szám Ára: 50 fillér Péntek, 1967. április 14. Az első ülésszak IVf a délelőtt ismét megszólal a terembe hívó csengő az Országház folyosóin. A képviselők elfoglalják helyüket a padsorokban, majd — régi hagyomány szerint — közülük a legidősebb, a korelnök, a szónoki emelvényre lép. Befejeződést és kezdetet tartalmaz ez a pillanat: voltaképp lezárul az a több hónapos munka, amely az év elejétől a mai napig tartott, s indul egy újabb, négy esztendős ciklus a legfelsőbb törvényhozás életében. Négy esztendő: választástól választásig, kezdeteként megalakultak és munkához láttak az egész országban az új tanácsok, s ma megkezdi tevékenységét az országgyűlés. Az első ülés rendeltetése, hogy betöltse az államhatalmi szervek leglöbb vezető tisztségeit: megválassza az országgyűlés elnökségét, a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a Minisztertanácsot, hogy életre hívja az országgyűlés különféle, az utóbbi időben mind jelentősebb l el adatokat vállaló és megoldó bizottságait S amikor véget ér az ülésszak, az elnöki csengő már azt jelzi majd, hogy az állampolgárok bizalmát elnyert választottak a legkisebb község tanácsától az országgyűlésig minden szinten és minden fokon megkezdték négy esztendős munkájukat A múlt hónap aktív, politizáló légkörében sok szó esett közéletünk dolgairól. A választottakat több mint hétmillió állampolgár impozáns egységben, megfontoltan és felelősséggel emelte tisztségükbe, gazdag és bőséges útravaló••al látta el. Lényegét tekintve politikai útravaló ez. A hétmilliónyi szavazat a folyamatosságnak szólt, a bevált politikának. A mandátumot, a négy esztendőre szóló megbízatást a képviselők az új v álasztójogi törvény alapján kapták. Ennek megfelelően nem egy-egy megye vagy város, hanem pontosan meghatározott választókerület nevében és küldetésével ültek az ország első tanácskozó termébe. Nem vitás: már az új választójogi törvény is a szocialista demokratizmus tov ábbi szélesítését, bővítését jelzi, azt az átfogó törekvést, amelynek jegyeit ma mind határozottabban látjuk egész belpolitikánkban. A párt IX. kongreszszusát megelőző időszak, a pártszervezetek elevenebb, hatékonyabb munkája, a választások előkészítése, életünk, gondjaink, a készülő új mechanizmus tételeinek és gyakorlatának megvitatása az egész országgal, a szakszervezetek, a KISZ, a termelőszövetkezetek soron következő kongresszusa, az irányítás minden síkján a demokratikusabb módok és formák gazdagították, tették elevenebbé közéletünket Üj emberek sokasága vállalt és vállal részt ügyeink intézéséből, kapcsolódott valamilyen formában a társadalmi tevékenység áramkörebe. Teljes tehát a bizalom a ma először tanácskozó képviselőknek — teljes és osztatlan az érdeklődés. A szocializmus nagy, felemelő ügye köt össze választót és választottat, és kötsös lesz a munka is. Gyorsai az építkezés a jubileumi versenyben Az Építésügyi Minisztérium lakásépítő vállalatainak dolgozói a párlkongresszusi verseny lendületével folytatták a munkát az idén. a jubileumi versenyben. Tavaly az előirányzaton felül csaknem 1400 lakást adlak át, s az idén az első negyedévben az előírt 1030 helyett 1322 új otthon építését fejezték be. A jubileumi versenyben a baranyai építők Pécsett 60, a borsodiak Miskolcon 58 és a Fejér megyeiek Székesfehérvárott 56 lakást adtak át a második negyedév helyett már az első negyedévben. A második negyedévre 4513 lakás felépítését írja elő a terv, s ennek alapján Budapesten több mint kétszer vidéken pedig háromszor annyi új otthont kell átadni, mint az előző három hónapban. A budapesti építők nagy gondja most a munkaerőhiány, ezért a KISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt a főváros lakásés nagy középület-építkezései felett. Felhívására elsőnek Győr—Sopron megye KISZszervezetei „mozgósítottak": a megyéből 180 fiatal jelentkezett Budapestre építőmunkásnak. (MTI) flz RKP küldöttsége Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön baráti látogatásra budapestre érkezett Emil Bodnaras, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állandó elnökségének és végrehajtó bizottságának tagja, valamint Gheorghe Rosu, az RKP Központi Bizottságának tagja. mm Ülésezett országos a népfront elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége csütörtökön ülést tartott. Az elnökség megtárgyalta az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő szervezeti és személyi kérdéseket Az elnökség elhatározta, hogy egyetértésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával, közös előterjesztéssel fordul az országgyűléshez és a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. (MTI) Megválasztották a Csongrád megyei földművesszövetkezetek vezető szerveit Szegeden befejeződött a MÉSZÖV küldöttgyűlése A Csongrád megyei MÉSZÖV szerdán kezdődött küldöttgyűlése tegnap, csütörtökön Szegeden a megyei tanácsháza nagytermében folytatta munkáját. A tanácskozáson résztvett és felszólalt Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagja is. Kovács Imre elnöki megnyitója után tovább tartott a vita a Csongrád megyei MÉSZÖV választmányának beszámolója felett. A hozzászólásokra Hunyadkürti Lajos, a Csongrád megyei MÉSZÖV igazgatóságának elnöke válaszolt. Ezután a küldöttgyűlés határozatot hozott a földművesszövetekezeti mozgalom előtt álló feladatokra Csongrád megyében. A továbbiakban a küldöttek megválasztották Csongrád megye földművesszövetkezeteinek vezető szerveit: a MÉSZÖV 39 tagú választmányát, 7 tagú felügyelő bizottságát, továbbá Csongrád megye földművesszövetkezeteinek 22 küldöttét a SZÖVOSZ hamarosan sorra kerülő VI. kongresszusára. A titkos szavazással választott vezető szerv, a választmány megtartotta első ülését és eldöntötte, hogy kik legyenek tagjai a Csongrád megyei MÉSZÖV tizenegytagú igazgatóságának. A tanácskozás Kovács Imre zárszavával fejeződött be. Újabb észrevételek A vitában elsőként Deák Ferenc, a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője, a hódmezővásárhelyi földművesszövetkezet küldötte szólalt fel. Vázolta azokat a lehetőségeket amelyekkel élve tovább javítható a falvak, községek lakosságának összellátása. Fontosnak ítélte a tanyai lakosság ellátásának javítását valamint földművesszövetkezeti piaci elárusító helyek további létesítését a városokban, községekben. Börcsök Ferenc, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója a nagykereskedelmi vállalat és a földművesszövetkezeti boltok kapcsolatáról szólt. Nacsa Bálint (Nagymágocs) egyebek között a beruházások Intézésének meggyorsítását is sürgette. Dr. Kókai József, a KPVDSZ Csongrád megyei titkára a földművesszövetkezeti mozgalom keretében folyó szocialista munkaverseny eredményeit méltatta. Arról is szólt, hogy tovább kell szélesíteni a földművesszövetkezeti szervek, valamint a nagykereskedelmi vállalatok, tsz-ek szocialista szerződéseit, amelyek jobb áruellátáshoz vezetnek. Takó Klára (Sándorfalva) az áruválaszték fontosságának bővítésére mutatott rá. Bejelentette, hogy Sándorfalván tervbe vették egy földművesszövetkezeti ABC áruház megvalósítását. Nagy Lajos (Szentes) a termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek kapcsolatai fontosságái-ól, majd a jó árutérítésről beszélt. Vass Imre, a Csongrád megyei MÉSZÖV igazgatóságának elnökhelyettese a földművesszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, majd megyei tennivalóiról nyújtott ismertetőt Dégen Imre felszólalása Dégen Imre felszólalása elején rámutatott, hogy az 1968. január elsején életbelépő új gazdaságirányítási rendszer a termelés, az áruforgalom, tehát az ellátás nagyobb önállóságát, rugalmasságát biztosítja. Jóval nagyobbak lesznek a lehetőségek arra, hogy a földművesszövetkezeti szervek a növekvő igényeknek megfelelően kielégítsék a falusi lakosság igényeit is. Hangoztatta, hogy az erőteljesen növekvő falusi áruforgalom egyenes következménye a falusi lakosság életkörülményei javulásának. A ' továbbiakbán arról beszélt, hogy a mezőgazdasági termelés emelésében, a helyi árualapok bővítésében nagyobb szerepet kell kapnia a tsz-ek, kisipari szövetkezetek és földművesszövetkezetek együttműködésének, közös vállalkozásainak. A megyei MÉSZÖV igazgatósága A küldöttgyűlés 39 tagú választmányt választott A választmány elnöke Hunyadkürti Lajos. A választmány tagjai sorából megválasztotta a Csongrád megyei MÉSZÖV 11 tagú igazgatóságát. Az igazgatóság elnöke: Hunyadkürti Lajos. Elnökhelyettese: Vass Imre, Regőczi István és Hegyesi Béla. Az igazgatóság további tagjai: Almási Mihály (Szeged), Dómján József (Kiskundorozsma), Forgó Béla, (Csongrád). Hegedűs Gábor (Üllés). Kardos Mihály (Kiszombör), Rostás István (Hódmezővásárhely) és Sinkó Antal (Csanádpalota). Küldöttek a SZÖVOSZ VI. kongresszusára Bartolák Mihály (Kistelek), Dégen Imre (Szöreg), Forgó Béla (Csongrád), Gila Eszter (Mindszent), Hegedűs Gábor (Ullés), Hegyesi Béla (Üllés), Hunyadkürti Lajos (Hódmezővásárhely), Juhász Nagy János (Székkutas), Katona Ferencné dr. (Mórahalom), Kovács Imre (Szeged), Kukucska Andrásné (Pitvaros), Lábecz József (Mórahalom), Mészáros István (Kiszombor), Moravszki Ferenc (Makó), Nacsa Bálint (Nagymágocs), Ocskó Imre (Kistelek), Regöczi István (Szeged), Simon Mihály íKiskundorozsma), Szabó Sándor (Szeged), Szőke József (Csanytelék), Török Gyuláné (Deszk), Vass Bálint (Apátfalva). Az új gazdaságirányítási módszerek bevezetésének előkészítése során a közelmúltban a Gazdasági Bizottság több olyan határozatot fogadott el, amely a külkereskedelmet és ezen keresztül a népgazdaság számos ágát érinti. A MTI munkatársa a Külkereskedelmi Minisztériumban tájékoztatást kapott azoknak a határozatoknak a jelentőségéről és végrehajtásáról, amelyek az államközi megállapodások teljesítésével foglalkoznak, s az újabb szerződéskötések módját jelölik meg. — A külkereskedelemben is éppen úgy, mint a népgazdaság többi területén, a központilag előírt, utasításszerű részletes vállalati tervmutatók rendszerét felváltja az érdekeltségen alapuló vállalati megállapodások rendszere. A külkereskedelemben azonban a korábban megkötött és a következő évekre vonatkozó államközi megállapodások teljesítése, illetve újabb megállapodások megkötése az új gazdasági mechanizmus keretei között is szükséges. Közismert, hogy a szocialista országokkal hosszúlejáratú és éves megállapodások, illetve azokba foglalt részletesen meghatározott kontingensek szabályozzák a forgalom kereteit és összetételét. Szükségessé vált, hogy az új gazdaságirányítási módszerek biztosítsák az exportban és importban részvevő vállalatok érdekeltségének és a kölcsönös előnyök alapján egyeztetett államközi kötelezettségek teljesítésének összhangját. Arra kell törekedni, hogy a reform új feltételeit felhasználjuk gazdasági kapcsolataink továbbfejlesztésére. A vállalati érdekeltségi rendszernek ösztönöznie kell az exportimport összetételének gazdaságosságának kedvezőbbé tételére, a termékek minőségének, választékának és korszerűségének fokozására, a kereskedelmi és piaói munka javítására. Lehetőség nyílik arra, hogy a termelő vállalatok versenyezzenek azért, ki ad exportra olcsóbb és jobb termékeket, ki biztosít előnyösebb szállítási feltételeket a külkereskedelemnek. A külkereskedelemmel foglalkozó vállalatok piackutató munkáját többek között ki kell terjeszteni a hazai gyártmányok, gépek, berendezések külföldi piacának bővítésére és az importtat kapcsolatos szélesebb körű belföldi piac kutatásokra is. A jövőben fokozottabban kell alkalmazni a vevőszolgálat, a szervizhálózat rendJ szerét, kiállítások szervezését. A Gazdasági Bizottság ha-', tározata szerint az államközi külkereskedelmi tárgyalásokba a jövőben fokozottabban be kell vonni az érdekelt szakágak, minisztériumok és vállalatok képviselőit. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy az államközi. megállapodásokkal egy időben, vagy még azt megelőzően létrejöjjön a vállalatok közötti magánjogi szerződések jelentős része. — A Gazdasági. Bizottsági nak külön határozata írja elő: a külkereskedelemnek én a vele együtt működő tárcáknak, vállalatoknak különös gondot kell fordítaniuk arrr., hogy 1968-ban, az átmenet időszakában is, zavartató 4 legyen az áruforgalom fejlődése. Ez fontos tényezője a reform megvalósítása sikere-' nek is. Nagy körültekintéssel kell foglalkozni a beruházások előkészítése végett a géyJ ipari import új rendjével. A határozat megjelöli azokat az időpontokat, amelyek be tartásával a géprendelések' t fel kell adni, hogy a gépe s kellő időben megérkezhessenek s a beruházásokat idei jében megkezdhessék. Az 1968. évi beruházási hitelszükségletek kielégítésénél például a Beruházási Bank előnyben részesíti azokat a beruházókat, akik a szocialista országokból beszerzendő gépek és berendezések ellenértékét bankhitelből kívánják fedezni, és e szándékullat a banknak augusztus l-ig bejelentik. — Alapelv továbbra is — hangzott a tájékoztatás —, hogy az államközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeinket csak úgy, mint eddig, az új gazdasági mcj chanizmus keretei között is teljesítjük. A most hozott határozatok, illetve a ok végrehajtása biztosítja, hogy szerződéses kötelezettségeinknek a külkereskedelem esetleges szervezeti vagy elszámolási formáinak változásaitól függetlenül eleget tegyünk. Épül az új benzinkút (Somogyiné ielvétele) Korábban már beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy az ÁFOR új üzemanyagtöltő állomásokat épít Szegeden. Az első kút alapozásához a Brüsszeli körúton már hozzá is fogtak. Az előzetes számítások szerint e nagyteljesítményű, több oszlopos töltőállomásra mintegy 3 és fél—4 millió forintot fordítanak. Képünk jól ábrázolja, hogy milyen előrehaladott földmunka folyik az új kút alapozásánál: a munkások szádpallókat helyeznek el párhuzamosan a gya« ktgjárdávaL \