Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

Jól kell intézni a lakosság ügyes-bajos dolgait Küldöttértekezlet a megyei Közalkalmazottak Szakszervezeténél Tegnap tartotta vezetőségválasztó küldöttértekezletét a Csongrád megyei Közalkalmazottak Szakszervezete Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Otthon nagytermében. A tanácskozáson résztvett Török László, a Csongrád megy ei tanács vb elnöke, Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője, dr. Varró Tibor, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének alelnöke, Papp Gyula, a Szeged mj. városi tanács vb elnökhelyettese, dr. Németh Lajos, az SZMT megbízott vezető titkára- A küldöttértekezletet Eperjesi Júlia, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének elnökségi tagja, a Szeged mj. városi tanács osztályvezetője üdvözölte. A tanácskozás ezután Hantos Mihálynak, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettesének, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei elnökének elnökletével folytatta munkáját. Javaslatot tett a jelölő, mandátum- és szavazatszedő munkabizottságok megválasztására, majd azok megkezdték tevékenységüket. Javuló ügyvitel Ezt követően Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának titkára egészítette ki a „Számvetés négy esztendőről" címmel kiadott, s a küldötteknek korábban már megküldött nyomtatott beszámolót a megyei választmány több esztendei munkájáról. A többi között hangsúlyozta, hogy tovább javult ez államigazgatási szervek munkája, ügyviteli intézése, s ezt még tovább kell fokozni a jövőben is. A hatalmi szervek nevében csak jól lehet intézni a lakosság ügyesbajos dolgait. Kitért a társadalombiztosítási szolgáltatások elemzésére is. Ebben a munkában ugyan kevés a jogos panaszok száma, a nyugdíjügyek intézésének gyorsasága viszont még most is az országos átlag alatt van. Tájékoztatta az előadó a küldöttértekezlet résztvevőit a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának munkájáról. Mint pozitívumot hangsúlyozta, hogy az irányító munka is tovább fejlődött, s erre a jövőben is lehet építeni. Mindig lényeges dolgok kerültek megtárgyalásra, s aszerint születtek a problémát megoldó határozatok is. Beszélt a közétkeztetés kulturáltságának megjavításáról, az államapparátusban dolgozó nők helytállásáról, közéleti tevékenységükről, a szakmai és politikai képzés helyes arányainak biztosításáról, a hivatali, ügyviteli munka további egyszerűsítéséről. Sok felszólalás a vitában A tanácskozás első részét Ürmös Ferencnek, a számviteli bizottság elnökének beszámolója a gazdasági helyzetről zárta. A beszámoló feletti vitában felszólalt Kovács László, az ÁFTH technikusa, dr. Juhász Antal, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa, Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatóhelyettese, dr. Kosztolányi Gyula, a szegedi járásbíróság tanácsvezető bírója, dr. Agócs László, a szentesi városi tanács osztályvezetője, Fodor Pálné, a Somogyi Könyvtár csoportvezetője Katona István, a Szeged mj. városi tanács főelőadója, Megyei kellégmmi és sxakkSri kenferencle Szegeden Hogyan lehet tovább segíteni a középiskolai és szakmunkástanuló intézetek KISZ-munkáját? Ezzel foglalkozott, erre keresett választ a Csongrád megyei középiskolások és szakmunkástanulók I. megyei konferenciája, melyet 26 intézet kollégiumi diáktanácsainak mintegy 40 ve- , zetője részvételével rendezett meg a megyei KISZ-bizottság iskolai osztálya Szegeden. Mészáros Júlia, a KISZ KB tagja, megyei kollégiumi szakfelügyelő bevezető referátumában elemezte a II. Országos Kollégiumi Konferencia tavaly áprilisban kiadott felhívásának pontjait, s többek között megállapította, megyénkben körülbelül az országos átlagnak megfelelően folyik a középiskolai és szakmunkástanuló otthonok kollégiummá válása, hiszen az öt szakmunkástanuló intézetből egy, 21 középiskolai diákotthonból pedig 18 szerezte már meg a kollégiumi címet. A referátumot követő vitában számos ötlet, javaslat hangzott el. így többek között dr. Koncz János, a KISZ megyei bizottság titkára a kollégiumi és iskolai KISZ-munka kapcsolatáról, a hagyományteremtés szerepéről. annak felhasználásáról beszélt a nevelő munkában. Ugyancsak Szegeden bonyolította le a megyei KISZ-bizottság az I. megyei szakköri konferenciát. Ezen közel 70 szakköri titkár és KISZvezető vitatta meg, milyen eredményeket ért el a Csongrád megyei szakköri mozgalom a tavalyi debreceni országos konferencia óta. Megyénkben 190 különféle szakkör működik 3200 taggal. Öllé György, a KISZ megyei bizottságának munkatársa tartott vitaindító előadást. Kiss Ferenc, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanársegéde a szakkörök nevelési feladatait elemezte. dr. Csányi Mátyás, a Csongrád megyei tanács osztályvezetője, Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke. Dr. Varró Tibor tolmácsolta a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetősége, az Országos Elnökség, valamint a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa szívélyes üdvözletét. Átnyújtotta Eke Istvánnak, a Csongrád megyei tanács osztályvezetőjének, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottsága eddigi elnökhelyettesének a Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát. Újjáválasztott vezetőség Nagy Máté válaszadása után történt meg a titkos szavazás, amelynek eredményeként megválasztották a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottsága 17 tagját. Ezt követően a bizottság megtartotta első ülését, s megválasztotta az elnökséget, amelynek tagjai: Tombáez Imre, nyugdíjas, Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának titkára, Ágoston Józsefné, a szakszervezet szervező titkára, Eperjesi Júlia, a Szeged mj. városi tanács, Eke István, dr. Csányi Mátyás, dr. Gyimesi Dezső, a Csongrád megyei tanács osztályvezetője, Fodor Pálné, a Somogyi Könyvtár csoportvezetője, Sallay Imre, a Szeged mj. városi tanács csoportvezetője, dr. Csicsák Erzsébet, a szegedi járási tanács osztályvezetője, dr. Laluska Pál, a Csongrád megyei biróság tanácsvezető bírója, Kovács László, az. ÁFTH technikusa, dr. Váradi Márton, a Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője. Csonka László, a KSH osztályvezetője, dr. Balla Sándor, a Szeged mj. városi tanács osztályvezetője, Tóth Károly, a makói járási tanács, Kéri Ferenc, a szentesi járási tanács csoportvezetője. Az elnökség is megtartotta első ülését Elnökéül Tombáez Imre nyugdíjast, titkárául pedig ismét Nagy Mátét választotta meg. A számviteli bizottság elnöke ismét Ürmös Ferenc lett. Megválasztottak a Közalkalmazottak Szakszervezete VI. kongresszusára a 12 küldöttet az SZMT küldött közgyűlésére pedig 10 tagú delegációt. Három nap mól az njabii A szegedi vízmércén tegnap óránként fél centiméteres áradást mértek a Tiszán. Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság legutóbbi jelentése szerint továbbra is fokozatos marad a vízszint emelkedése. Mint tegnap jelentették, Tokaj és Tiszafüred között van a harmadik tiszai árhullám, s várhatóan Tiszafürednél a ma reggeli órákban tetőzik a folyó. A Bodrogról mérsékelt apadást jeleztek, viszont megnőtt a Maros vízszintje. Makónál másfél méteres az áradás. Az előrejelzések szerint a Maroson további áradás várható, hiszen az aradi vízmércén is még mindig áradást mérnek. Szegednél a Tisza vízszintjét most már csak a Maros befolyásolja, illetve a tiszai második árhullám vége is a folyóban van még. A védekezésben az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság — mint várható jelenséget — számításba vette, hogy a harmadik tiszai árhullám és iva Szegedre ér árhflilám a Maros megnövekedett áradása Szegednél találkozik össze. Ez esetben a vízszint erősen megközelíti a 790 centiméteres magasságot, sőt 800 centiméter fölé is emelkedhet, amikor ismét elrendelik majd a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. Az eddigi becslések szerint Csongrád megyében a Tisza-, valamint a Marostöltések mellett nem összefüggően mintegy 1900 holdat borít a szivárgásból eredő víz. Ennek levezetéséhez egyelőre nem is kezdenek hozzá, mert némi ellennyomást biztosít az áradó folyó erejével szemben. Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szolgálatában továbbra is mintegy ezer főnyi az árvízvédelmi készültség, amely állandóan szolgálatban van. Tegnap 20 gépkocsi, ugyanannyi fogat. s mintegy 10 földmunkagép dolgozott a töltések különböző szakaszain. Rendellenességet sehonnan sem jelentettek. Racionálisan, a mai igényeknek megfelelően Néhány szó a kereskedelem időszerű feladatairól A

kereskedelmi dolgozókra is nagy feladatok hárulnak az életszínvonal emelésével kapcsolatos politikánk, a lakosság ellátását, életkörülményeinek javítását szolgáló gazdaságpolitikai célkitűzéseink valóra váltásában. Éppen ezért a kereskedelmi dolgozók jó munkája politikai jelentőségű is. Megyénk kiskereskedelmi forgalma az elmúlt évben 9 százalékkal növekedett és megközelítette a 4 milliárd forintot., Ennek ellenére a kereslet és kínálat egyensúlyát nem tudta biztosítani a kívánt mértékben, bár az elmúlt évhez képest már magasabb szinten elégítette ki a lakosság igényeit. Például 8 százalékkal nőtt az élelmiszerforgalom. A múlt év elejei árintézkedések hatására fokozódott az olcsóbb áruk iránti kereslet. Különösen hús- és húskészítményekből, a helyettesítő cikkekből volt észrevehető a kereslet megváltozása. A vállalatok az új körülményekhez igazodva kutatták a helyi lehetőségeket és az egyéb árubeszerzési forrásokat. A földművesszövetkezetek például több mint 300 darab saját hízlalású sertést, 1000 darab helyi beszerzésű birkát értékesítettek. A vendéglátóipar téli szükségletére több mint 300 mázsa árut tartósítottak. A vállalatoknak és az irányító szerveknek a központilag biztosított árualapok helyi növelésére tett intézkedései a rendkívül merev ár-kötöttségek és egyéb tiltó rendelkezés miatt nem jártak kellő eredménnyel. Viszont a lakosság igényeinek jobb kielégítését esetenként központi intézkedések is segitették. Például az exportra szánt baromfi egy részét a megyei ellátás javítására használhattuk fel. A korábbi évekhez viszonyítva a Csongrád megyei pártbizottság határozata nyomán sokat javult a zöldség- és gyümölcsellátás, megfelelően alakultak az árak is. Egyéb alapvető élelmiszerekből, valamint a húst helyettesítő egyéb cikkekből (tej, tejtermék, tojás, liszt, cukor stb. az időleges ellátási nehézségektől eltekintve általában kielégítő volt az árukínálat. A vendéglátás forgalma is fejlődött, és 11 százalékkal múlta felül az előző évit. A korábbi évekhez mérten megfigyelhető volt az ételforgalom aránya, viszont kiugró volt a magas szesztartalmú italféleségek fogyasztásának emelkedése. Ez összefüggésben van a sör- és borellátás nehézségeivel. Az általános javulás ellenére megállapíthatjuk. hogy az irányító szervek és vállalatok nem tettek meg mindent a megye adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználáscra. Nem merítették ki például a rendelkezésre álló baromfi árualapokat Ennek fs szerepe volt abban, hogy a szabadpiaci árak igen magasra szöktek a megye egyes városaiban, de különösen Szegeden: közeledtek a fővárosi árszinthez. Nem foglalkoztak megfelelően a húsipari melléktermékek és olcsóbb húsféleségek értékesítésével a rosszul értelmezett jövedelmezőségi szempontok miatt. Nem volt kielégítő a szabadpiaci felhozatal sem. ami szintén hozzájárult a szabadpiaci árak emelkedéséhez. A vállalatok és földniűvesszövetkezetek nem merítették ki a megye zöldségés gyümölcsei!álási tartalékait sem. Ezért a gyümölcsei látás, s ezen belül főleg az almaellátás a lehetőségek alatt maradt. Nem realizálódott a múlt évi rendkívül ió burgonyatermés eredménye a termés mennyiségének és minőségének aránvában. A vendéglátásban nem szorgalmazták kielégítően a baromfihússal készített ételek értékesítését. A

megye kereskedelmében továbbra is a vegves iparcikkek forgalma volt a legélénkebb, s mintegy 15 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek értékesítése mintegy 25 százalékkal haladta meg az előző évit. Bútorból 10 millió forinttal, mosógépből 767, hűtőszekrényből 1129, rádióból 2329, kerékpárból 2543, motorkerékpárból 1146, személygépkocsiból 367 darabbal vásároltak többet. E cikkek forgalmának jelentős növekedését elősegítette a hitelre történő értékesítés feltételeinek és lehetőségeinek kiszélesítése is. Mintegy 50 százalékkal több árut értékesítettek hitelre. Egyes áruk forgalmából a hitel aránya 30—50 százalékot is elérte. A szükségletek kielégítését több hiánycikk akadályozta, tgy például néhány bútortípus, lakásvilágítási cikk, rádió és tv típus, különböző üveg- és porcelánáru, a háztartásokban nélkülözhetetlen több aprócikk stb. hiánya. Az áruhiány csökkentésére és a választék bővítésére a Csongrád megyei Vegyes Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat törekedett felkutatni a helyi árualapokat. Mintegy 55 iparvállalattal és kisipari szövetkezettel (Divat- Kötöttárugyár, Kontekta szentesi gyáregysége, szegedi kábelgyár, majolikagyár stb.) létesített közvetlen kapcsolatot. Sajnos ez a törekvés nem járt kellő eredménnyel, mivel egyrészt az érintett vállalatok és szövetkezetek kapacitásaikat lekötötték, másrészt a korábbi vevőikkel való „ió kapcsolatok" fenntartása miatt. A vállalat összes árubeszerzésének csupán egy százaléka származott a közvetlen ipari beszerzésből. Sikerrel kísérleteztek viszont a bizományi értékesítéssel, észszerű készletátcsoportosításokkal. A tüzelőből elegendő mennyiség és megfelelő választék állt a lakosság rendelkezésére. Viszont nem volt megfelelő az építőanyag ellátás, főleg téglából és cementből. A ruházati forgalom értéke mintegy 2 százalékkal volt magasabb a múlt évinél. A februári árleszállítás átmenetileg élénkítette a forgalmat, de általános forgalmi fellendülést nem idézett elő, bár az egyes cikkek iránti kereslet a szokásosnál jóval nagyobb volt. Különösen a szintetikus alapanyagú kötöttáruk, konfekcionált ágyneműk, nylonharisnyák, gyermekruházati cikkek stb. iránt. Csongrád megyében, de különösen Szegeden igen jelentős a több megyét átfogó nagykereskedelmi vállalatok tevékenysége. Kedvező együttműködésre ad lehetőséget az. hogy a kis- és nagykereskedelmi vállalatok központja zömében Szegeden van. Az árintézkedés hatására előállott új helyzetben a nagykereskedelmi vállalatok hathatósan segítették a megváltozott igények kielégítését. Jelenlegi érdekeltségi rendszerük azonban egyben gátolta is a kiskereskedelem közvetlen ipari kapcsolatainak kiépítését. Érdekeltségi okokkal függ össze az is. hogy a nagykereskedelmi vállalatok egy része (elsősorban ruházati szakmában) a különböző gazdálkodási mutatók túlteljesítésekor az év véqén indokolatlanul korán leállította a kiskereskedelem kiszolgálását. A falusi kereskedelem minden ága a megyei, illetve a városi forgalmat meghaladó mértékben növekedett. Igen figyelemre méltó jelenség a paraszti önfogyasztás csökkentése; ez a falusi kereskedelempolitika megváltozott körülményeire hívja fel a figyelmet. A megye községei ma már rendelkeznek élelmiszer és iparcikk vagy vegyes boltokkal, többségük pedig kisvendéglővel vagy cukrászdával is. Megyénk 62 községében mintegy 600 szövetkezeti, kereskedelmi és 220 vendéglátó egység működik. A

z elmúlt évben sokat javult a kereskedelmi vállalatok gazdálkodása és elsősorban készletgazdálkodása, amelyhez hozzájárult a felesleges készletek felszámolása, az ipar szükségletekre való termelése, a rugalmasabb árpolitika alkalmazása. Javult a kereskedelmi hálózat ..áteresztő" képessége, új nagy alapterületű egységek létesültek, mint például a Tisza Állami Áruház, a korszerűsített szegedi zöldség—gyümölcs bolt, a Postakocsi Csárda stb. A kiskereskedelmi hálózat alapterülete mintegy 7200 négyzetméterrel nőtt. .Javult — bár nem kielégítő mértékben — a gépesítettség színvonala. Komoly előrehaladás van az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátásban a hűtőgépellátot.tság terén. Nem fejlődött azonban megfelelően az árumozgatás gépesítése, korszerűtlen a cukrászipart géppark, szűk és korszerűtlen a konyhák kapacitása. Rosszak a kis- és nagykereskedelem raktározási körülményei. összességében megállapítható, hogy a kereskedelem fejlődése tükrözi a lakosság jobb ellátása érdekében kifejtett erőfeszítéseket: de ugyanakkor több hiányosság is tapasztalható. Nem fejlődött kielégítően az Ipari, a felvásárló és a kereskedelmi vállalatok együttműködése. Nem megfelelő az árurendelés és áruterítés. Még mindia elég gyakori a fogyasztók megkárosítása. Egves vendéglátóegységek színvonala nem felel meg az osztálybesorolásnak. Sok kívánni való van a vevők tájékoztatásában, a reklámtevékenység színvonalának növelésében. A külvárosokban és munkáslakta negyedekben elmaradott, korszerűtlen a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat. Az 1967. év kereskedelmi feladatai részben következnek az elmúlt év fogyatékosságaiból. Fontos az áruellátás színvonalának további iavítása. a vásárlóerő és az árualapok közötti egyensúly biztosítása, a helyi árualap felhasználása, a közös gazdaságok szabadpiaci felhozatalának növelése, a közvetlen ipari kapcsolatok kiéoftése a kölcsönös érdekeltségi elvek alapián. a szabad és lekötött ipari kapacitások jobb kihasználása révén. Az áruellátási feladatok megoldásában a vállalatok használiák ki a szállítási szerződések úi rendszerében reilő lehetőségeket. Fordítsanak m.eakülönböztetett nondot a minőségi követelmények betartására. Az áruellátás szervezésénél törekedienek a lakosság különböző rétegei keresletének differenciált kielégítésére, a korszerű életés munkakörülménvek igényelte megfelelő árukínálat kialakítására. Az 'anvagl ösztönzést állítsák fokozottabban az áruellátási színvonal javításának szolgálatába. A

z új gazdaságirányítási rendszer bevezetése. az ebből adódó feladatok és új módszerek elsajátítása a vállalati és bolti önállóság növekedése fokozott feladatokat hárít a pártszervezetekre, szakszervezetekre, vállalati vezetőkre és a kereskedelem minden dolgozóiára. E feladatokra való készülődés közben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára kibontakozó munkaverseny sikerével valósulnak meg a kereskedelem ez évi tennivalói. PAPDI JÓZSEF Fentek, 1967, április % DÉL-MAGYARORSZÁG 3