Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulójára való ünnepi fel­készülésben a szegedi út­törőcsapatok a munka kö­sepetáján járnak. 2121. HUNYADI jANOS ÜTTÖRÖCSAFAT a pétőfitelepi Gera Sándor iskolában jelmezes gyerek­karnevált rendezett. A kul­turális seregszemlére pedig a hetedikesek orosz nyelvű, az iskolai életről szóló je­lenettel készülnek, dr. Bar­na Jánosné orosz tanár ve­zetésével. de akad dolguk a magyar szakos nevelöknek ls. akik székely népballada­músort készítenek elő. A 2127. n. FÁKrtTTl FERENC CSAPAT a Móra Ferenc iskolában szintén eseménydús téli programra tekint vissza. Itt az események középpont­jában a januári Lenin-ün­nepség állt. Ez már csak azért is emlékezetes a csa­patnál. mert a sokféle mű­sorszám, énekkari produkci­ók, szavalatok, jelenetek megemlékezések, Lenin-kép rajzolási versenyszámok mellett ekkor került sor az egyik legszebb Iskolai hagyomány megismétlésére, a Móra Ferenc emlékerem kiosztasára. Ezt — arany, ezüst és bronzfokozatban — most is azok a tanulók kap­ták meg. akik a tanulmányi és a közösségi munkában ki­tűntek. A csapat vfziúttftről a telet elméleti felkészüléssel töltötték Fáy László tanár vezetésével. Ők tavasszal kü­lönpróbát teljesítenek, s alig várják, hogy szakállas „tengeri medve" parancsno­kukkal. Vörös Mihály csa­patvezetővel vizreszallhassa­nak. Az e|SP«z téten á+ folyó raivetélkedők első helyezett­jei rövidesen odaállnak a városi versenyek zsűrijei elé. számot adni felkészülé­sükről. A nvolcadikos Púja Géza és a hatodikos Szent­kuti Levente nagyon re ménykednek. hogy a rajz­vetélkedőben nem hoznak szégyent a csapatra. A 2191. MADACH ÚTTÖRŐCSAPAT latúa. a Nebuló alig győz hírt adni a sok eseményről. Az egyik téli hét minden délutánján „dörögtek a fegyverek". A csapat apraja­nagyja. több mint 300 úttörő lőgyakorlaton vett részt a heti örsi foglalkozások kere­tében. A fegyverdörgés per­sze nem volt igazi, mivel csak légpuskával folyt a gyakorlat, de előírásos tá­volságról, az MHS-től ka­pott hivatalos lólapokra. A nvolcadikos „lőszergyáros és lőtérparancsnok" Király Zo­li, s a lónaplót vezető hete­dikes lányok példás ko­molysággal végezték felada­tukat. A fiúk közül a hete­dikes Antal Laci, a lányok közül a hetedik b-s Vajda Éva lőtt legtöbb köregysé­get A színjátszó szakkör a Twist Olivért mutatta be az új bábjátékos szakkör a Felfedezzük Amerikát című az iskola tanulóiról szóló j paródiaműsor bemutatására [ készül, és megszülettek mái . az első győztesek a szaktár- | gyí vetélkedőkön is. A 7. ÜTTttRÖHÁZBAN mintegy száz kiváló úttörő őrsvezetőt hívott össze Rad nóti Tamáné, hogy a gyere- j kek személyesen cseréljék ki tapasztalataikat egymás­sal, s a kitűnő ötleteket a csapatok munkájában minc! több helyen hasznosíthassák. S itt a harmadik ünnep­április 4. Az úttörőcsapatok belső mozgalmi élete a fel­szabadult gyermeknemzedél örömteli jelenének beszéde­bizonyítékát nyújtja. p. n. üdülésért Ladvánszky József emlékezete Irta Péter László EGÉSZ ÉLETÉBEN A FÖLSZABADULÁS ÉRT KÜZDÖTT, Ő MAGA MÉGSEM ÉRHET­TE MAR MEG. EZ LADVÁNSZKY JÓZSEF TRAGIKUMA. A SZEGEDI ILLEGÁLIS KOM­MUNISTA MOZGALOM KÖZPONTI PROLETÁR-ALAKJÁNAK TEVÉKENYSÉGE, MUN­KÁSSÁGA AZ UTÓDOK MÉLTÓ TISZTELETÉT ÉRDEMLI. A SZOCIALISTA MAGYAR­ORSZÁG MAI ÉPÍTŐINEK NEM SZABAD ELFELEDKEZNIÜK RÓLA, AKI ÉLETÉT ÁL­DOZTA A MUNKÁSOSZTÁLY, AZ EGÉSZ NÉP SZABADSÁGÁÉRT. Szegeden született, 1889. február 26-án. Édes­apja. Ladvánszky Vince, téglagyári munkás volt. hét gyermeknek adott életet. Közülük hármat tudott, fölnevelni. Egvikük él mér csak: Ladvánszky József öt. évvel fiatalabb öccse és küzdőtársa, Ladvánszky Vencel ny. rendőrszá­zados. A kőműves szakmát tanulta Ladvánszky Jó­zsef Tápot Dezsőnél, de közben, az 1906 kö­rüli években két ízben Pesten is dolgozott. Ezek az évek az első orosz forradalom kisu­gárzásaként a munkásmozgalom föllendülésé­nek esztendei voltak, s Tadvánszky ennek az erjedésnek volt szemtanúja a fővárosban. Ha­zatérve kapcsolódott, be a szervezett munkás­ság helvi mozgalmaiba. A háború vihara őt is magával sodorta: három évig volt az olasz fronton, és sebesülten tért haza. A forradalmakban eleinte névtelen szereplő. A Tanácsköztársasáp szegcdi napjaiban egyike azoknak, akik az új hatalmat mindennapi mun­kájukkal szolgálták: többedmagával a lakosság élelmezésének pondja hárult reá. Puritánságát emlegetik: családra éhezett, de eszébe sem ju­tott. hogy a rábízott élelemből a rajuk jutónál többet vegyen eL Életére törtek A bukás után vált ismertté neve. Amfkzw 1919. május 7-ér. az ellen torra dalom eltiporta Szegeden a proletárhatalmat, Ladvánszky Jó­zsef életét is majdnem kioltotta. Kortársak, Komócsin Antal. Sántha István ól emlékeznek erre a tragikus eseményre. Sántha Istvánnak a Remény és a Szél utca sarkán levő kocsmájában ezen az estén még gyűlésre jöttek össze a móravároti munkások. Ladvánszkyt hallgatták: tájékoztatta őket a helyi fordulat jelentőségéről, a franciák kor­donján túlról, a Tanácsköztársaság területéről érkezett hírekről. Ekkor érte az. első golvó. Ez csupán súrolta a fejét. A lámpát, leverték, s ő a sötétben az udvar felé keresett menekülest. A merénylő — egr balástyai lovasrendőr, a franciák szolgá­latába szegődött Sárinper — utána szaladt, s közelről a szive fölé lőtt.. Mindenki azt. hitte, hogy mephalf. Halálhíre jutott el a fővárosba is. A Vörös üjsap má­ius 9-én búcsúzott a szegedi vértanútól. A Népszava május 18-i számában az ismert agrárszocialista költő, Benjámin Ferenc vers­ben siratta el. Akinek halálhírét költik, sokáig él. Sajnos, ez a néphit Ladvánszky Józsefen nem teljese­dett be. Súlyos sebesüléséből ugyan lassan talpra állott, s hamarosan újból nekifogott a -zegedi forradalmi munkásság megszervezésé­hez. 1921 áprilisában Tetepdy Pál révért ösz­tönzést kaptak a Kommunisták Magyarországi Pártja bécsi központi bizottságától, s kiadvá­nyokat terjesztettek, sejtrendszert kezdtek ki­építeni. Novemberben a budapesti kommunis­ták kezdeményezésére Ladvánszky és társai, Ladvánszky Vince (anyakönyvbe jegyzett ne­vén Vencel), Pintér Béla és Varsandán László aláírták belépési nyilatkozatukat a KMP-be. Pecsétjük is volt A KMP szegedi csoportja szö­veggel. Megosztották egymás között a feladato­kat: egyikük a levelezést, másikuk a tanyai szervező munkát, a harmadik a környékbeli városokban a sejtek megteremtését, a negyedik az. illegális lapok terjesztését vállalta. Pestről kapott, kiadványokat tanulmányoztak, főként Marx és Engels müveit, a Kommunista ABC-t, de ezeken kívül természettudományi műve­ket is. Ladvánszkynak első házasságából (1912) szü­letett. fia, dr. Ladvánszky József főorvos gyer­mekkori emlékeiből a legmaradandóbb, aho­gyan a Gólya utca 7, számú házuk szoba­konyhás lakásában ott szorongott hat-nyolc sejttag. akiket, édesapja tanított, s akiknek — apja kívánságára — éjszakába nyúlóan, el-el­álmosodva, ő is felolvasott. A mindössze két elemit járt Ladvsnszkvban kiváló értelem rendkívüli tudásvággyal párosult. Később a bör-' tönben tűrhetően megtanult németül, elsajátí­totta a könyvkötészet mesterségét, sót, — az eszperantó kedvéért — gimnazista fiától latint is kezdett tanulni. Érdekelte a csillagászat: au­gusztusi éjszakákon a Népszava csillagtérké­peivel szerette nézegetni a mennyboltot. A mo­dern testkultúra Müller-féle módszere szerint egészségét reggelente hidegvizes lemosdással edzette. Szakmájában is helyt állt: a pék ke­mencék építésének környékszerte ismert speci­alistája volt, 1922 elején a fővárosban ismerős kommunis­tákkai (köztük az egykori szegedi Csorba Má­riával, a franciák elhurcolta Kovács Péter édesanyjával) tárgyalt, segélyt kapott tőlük a Csillagban raboskodók megsegítésére, és ille­gális kiadványokat, Vörös Újságot Szegeden kívül Alsó központon. Kiskuwiorozsmán. Ma­kőn és Vásárhelyen építették ki sejtrendszerü­ket A szervező ás nevelő A rendőrség azonban s fővárosi illegális szervessel egyik íagjáhcú lebukásakor nyomara jött szervezkedésüket, é* 1922. március 9-én letartóztatta őket. A december 11-én és 12-én lezajlott pör ükről fönnmaradt ítélet „az álla­mi es társadalmi rend felforpatására es meg­semmisiíésere irányuló vétségben" marasztalta el őket Azzal követték el, hogy T^advánszky József. Ladvánszky Vince, Varsandán László »* a Szolnokról idekerült Jászi Ferenc, akit Ladvánszky házába fogadott, „megkezdte azt a mozgalmat, amelynek célja volt Magyaror­szágon a proletárdiktatúrát újból kikiáltani, és ezáltal a magyar állam él tarsadalom törvé­nyes rendjét felforgatni, megsemmisíteni, az úgynevezett proletárosztály kizárólagos ural­mát erőszakosan létesíteni"; jex úgynevezett seitrendszer alapján való szervezkedést vezet­tek. a bécsi és a budapesti kommunisták ve­zetőségévei állandó összeköttetést tartottak fenn." ... „Terjesztés céljából kommunista la­pot röpiratokat és más nyomtatványokat vet­tek át. és adtak tovább. A mozgalomban és szervezkedésben ifj. Kacsa János. Fodor Fe­renc vádlottak Makón. Pintér Béla és Majoro­si Sejben Ferenc vádlottak pedig Szegeden te­vékenyen részt vettek oly módon, hogv mint seittagok a szervezetbe beállottak, további sejttagokat szervezni igyekeztek, átolvasás és terjesztés végett kommunista nyomtatványokat vettek át és adtak tovább." Az. ítéletből jellemző epizód is kiderül. Lad­vánszky Vince Majorosinak e szavakkal adta át az. illegális kiadványokat: „Tanulj és ta­nítsf Az elsőrendű vádlott vezető szerepéről az ítélet, ezeket mordja: ..Ladvánszky József, aki a proletáruralom alatt Szegeden tevékenyen részt vett a kom­munista eszmék terjesztéséből, a bécsi kom­munista part megbízottainak közbenjárására magára vállalta Szegeden a kommunista párt­nak a Landler-féle frakció elvei szerinti meg­szervezését. az előbb vázolt sejtrendszer em­bereivel már az 1921. évi április végétől vagy május elejétől összeköttetést tartott fenn. A mozgalom céljaira megnyerte első se.ittagokul öccsét, Ladvánszky Vincét, mint a szabó mun­kások szegedi szakszervezetének; Varsandán Lászlót, mint a szegedi nyomdászok szakszer­vezetének; Jászi Ferencet, ki a vörös uralom idejében dandár politikai megbízott, volt. pe­dig mint a szegedi fodrászok szakszervezetének elnökét. . ." „További céljuk egy Szegeden fel­állítandó nyomda volt, amelvhez már be is sze­rezték a betűket, lemezeket, kliséket, s a ki­adandó Kommün című lap fejét, amellyel ke­felenyomatot is készítettek." Az első szegedi kommunista-pörben Lad­vánszky József 3, Ladvánszky Vince és Varsan­dán László 2, Jászi Ferenc 2 és fél. a többiek egy-egy évi börtönbüntetést kaptak. Vala­mennyiüknél enyhítő körülménynek tekintették büntetlen előéletüket, de Ladvánszky és Jászi ítéletében sűlyosbitónak számították, hogv „a vörös uralom alatt mint meggyőződéses kom­munisták jelentős szerepet, játszottak." Három év a Csillagban. A lebukás visszavetette a mozgalmat, de nem állíthatta meg. Kiszabadulása után sem torpant meg Ladvánszky József. Üjból meg­kezdte szervező és nevelő munkáját, s 1925 nyarán, amikor a KMP befolyása alatt létre­jött legális forradalmi szervezet, a Magyaror­szági Szocialista Munkáspárt, az ún. Vápi-párt. Szegedre küldte megbízottait.' ismét, ó vállalta a veszélyes és felelősséggel terhes vezető sze­repet. F, párt programjának megfelelően fő­ként. a környék mezőgazdasági munkásainak aratósztrájkjait szervezte. Röpiratok jelentek meg a megye városaiban és községeiben: Sze­geden. Csongrádon . . . A hatalom megint nem nézte tétlenül mind­ezt. s 1926. november 20-án ismét lecsapott T advánszkyra és társaira: Gladirh Józsefre, Nagy Ferencre. Kommunista szervezkedés vád­iával állították őket bíróság elé. de ez bizonyí­ték hiányában — kéthónapi előzetes letartózta­tás után — 1997. január 22-én kénytelen volt szabadlábra helyezni őket. Ladvánszky mint az építőmunkások szaksz*r­czeténck kerületi titkára, majd elnöke, a kör* mmm* nyékbéli városok forradalmi szocialista eróíVel könnyen kapcsolatot talált. Útjaira gyakran el­kísérte id. Komócsin Mihály, a MÉMOSZ Köz­ponti Vezetőségének tagja. A megye városaiban, községeiben együtt tartottak előadásokat. „Ladvánszky — amint Komócsin Mihály visszaemlékezéséből tudjuk — olvasott, képzett vezető volt, komolysága, zárkózottsága ellénére szerették, tisztelték a szegedi építőmunkások. Övatos előadó volt.: ügyesen szavaiba tudta rej­teni a mondanivalója forradalmi szándékát úgy, hogy hallgatói megértették, de a hatalom jelenlevő képviselői mégsem köthettek bele. Nem felejtem el, egyszer Mindszenten, ahol erős helyi építőmunkás szervezet volt, még a megfigyelő csendőrök is elismeréssel nyilat­koztak a gyűlés végén előadásának okos, meg­győző voltáról." Az országszerte kirobbant épttőmunkás sztrájkokkal egyidőben 1927. augusztus 2-án Ladvánszky irányításával sztrájkba lépett a sze­gedi klinikák építésénél dolgozó 90 kőműves és ugyanannyi segédmunkás. A 88 filléres óra­bér egy pengőre emeléséért álltak csatasorba. A Szociáldemokrata Párt titkára, a hirhedt lő jer Dezső, megakadályozta a munkabeszün­tetés kiterjesztését a többi szegedi építkezés­re. a munkaadók pedig megtorlásul elbocsátot­tak mintegy 600 epítőmunkást. A tíznapos sztrájk igy fél-eredménnyel ért véget: a meg­egyezés kimondta, hogy az órabér 80 fillérnél kevesebb, 95 fillérnél több nem lehet Üldöztetése és mártírhaldia A gazdasági válság éveiben megint fellendült az illegális mozgalom, de a rendőrség ismét nyomára jött. Kiderítették, hogy a szervezke­dés központja az építőmunkások szakszerveze­te. 1930. május lB-án házkutatást tartottak benne, lefoglalták az iratokat megtiltották a szakszervezet működését, és Ladvánszkyt, vala­mint Stéhli Istvánt letartóztattak. Az 1931. jú­nius 21-én elhangzott, ítélet szerint Gero Sán­dor és Gladich József két és fél évet, Komó­csin Antal S hónapot kapott, míg ezúttal Lad­vánszky három. Stéhli két hónappal úszta meg. Érdekes dokumentumot őriz Ladvánszkynak második házasságából (1927) született lánya, dr. Lévai Sándorné, arról, mennyire szemmel tar­totta édesapja tevékenységét a rendőrség. A makói kapitányság kérésére 1930. november 6-án Buócz Béla szegerii főkapitány informá­ciót küldött róla és „kommunista üzelmeiről" Makóra. Az irat felzetére Petrán György ma­kói kapitány 8-án ráírta: „Ladvánszky neve feljegyzendö. s ha előadást tart, igen szigorúan kezelendő." Az ügyirat intézője, Bója Imre de­tektív már 12-én a hátlapon jelentette, hogy az aktát láttamoztatta „a kardostiszt urakkal" (a munkásgyűléseken megfigyelőként karddal megjelenő rendőrtisztekkel), és hozzátette: „Ladvánszkyt nyilvántartom, és makói szerep­lése esetén a legszigorúbban ellenőrzöm." Utoljára az 1937. szeptember 14-i épitőmvn­kás sztrájkban való részvétel miatt ítélték négy hónapra, A vallatásnál — így mondják a kortársak — fejét a falhoz verték a nyomozók, A háborúiban légnyomást kapott,- egyszer autó is elgázolta. így ez az ujabb agyrázkódás már végzetes lett számára. A börtönből betegen jött ki. a munkások orvosa, dr. Berkes Pál ke­zelte. de már hasztalan. Hat hétre szabadulá­sa után. 1940. június 14-én, 51 éves korában meghalt, Gulyáné Soós Katalin, a szegedi munkásmoz­galom e korszakának történetírója, igy jellem­zi Ladvánszky Józsefet: „A siepedt munkás­mozgalom egyik legöntudatosabb és legaldozat­készebh képviselője volt, és az is maradt már­tírhaláláig." • Emlékét mégsem őrizzük eléggé. Igaz. nevét viseli az 1926-ban általa alapított épitőmunkás énekkar és egv szocialista kőműves brigád, ezenkívül Baktöhan és — harcostársának, Zsigmond Józsefnek figyelmessége folvtán — Szövegen egy-egy utca. Munkásmozgalmi sze­repe. tevékenysége azonban megérdemelné a monografikus földolgozást, és azt. hogv — ta­lán már idén júniusban, az építők napián — márványtábla hirdesse emlékét munkásságának színhelyén, a Juhász Gyula (Fodor) utca tn. számú házon, vagy a Petőfi (Somogyi) telep Gábor Áron (XI) utca 55 (672). számú házon, ahol 1927-től — második feleségével, az 1924­ben elhunyt 19-es harcos Szabó János özve­gyével és családjával — haláláig élt. JUHÁSZ OVIM.A (VOI.T FODOR) UTCA Jl>. Emeletén volt az épftómtinkás szakszervezet otthona A VÖRÖS ÜJSAG EGYKORI NEKROLÓGJÁNAK BEFEJEZŐ SORA KÖTELEZ MIN­KET IS: ..LADVÁNSZKY ELVTÁRS MINDENT IDEADTÁL ÉRETTÜNK: MINDEN KÖSZÖ­NET NEKED." 4 OtL-MAGrARORSZA* BtUÓ, 1367. apriüs i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom