Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-26 / 97. szám

Folytatódik az eszmecsere az európai biztonság kérdéseiről (folytatás az 1. oldalról.) goztatására. Terveink valóra váltásához békére van szük­ségünk; nemzeti függetlensé­günket, szabadságunkat min­den imperialista fenyegetés­sel szemben megvédjük, de ml nem akarunk se hábo­rút, se hidegháborút. Szo­ros egységben a többi szo­cialista országgal, barátság­ra és kölcsönösen előnyök­kel járó együttműködésre tö­rekszünk minden néppel és országgal, amely erre haj­landóságot mutat. Ügy véljük, hogy az utób­bi időben reális távlatok nyíltak az európai béke meg­szilárdítása és a kollektív biztonsági rendszer megte­remtése előtt. Nyugat-Euró­pa népei, sőt az egyes ka­pitalista országok kormányai is egyre inkább meggyőződ­nek a szocialista országok békés szándékáról. A szocia hsta országok, mindenekelőtt a Szovjetunió hatalmas ered­ményei a tudomány, a ter­melés, az életszínvonal terén Játható és vonzó képet tár­tak fel az átlag nyugat­európai ember előtt és Jó­részt megfosztották hitelétől a kapitalista propaganda ha­misításai nyomán kialakult előítéleteket A kapitalista országok néptömegeiben erő­södik a felismerés, hogy Európa sorsa elválaszthatat­lan attól a világméretű harc­tól, amelyet a szocializmus és a béke erői vívnak a reakció, az agresszió erői ellen. Azonban a kedvező Jelen­ségek figyelembe vétele mel­lett számolni kell azzal, hogy vannak veszélyes reakciós háborús erők is, amelyek a feszültséget növelik földré­szünkön. Ezt a visszahúzó erőt elsősorban az Egyesült AUamolc, a Nemet Szövetsé­gi Köztársaság, kettőjük szö­vetsége és a jelenleg főleg erre támaszkodó NATO tes­tesiti meg. Európa népelle­nes erői a NATO vezető ha­talmainak támogatását él­vezik. Az ő segítségükkel tartja fenn magát a spa­nyol, a portugál fasiszta rendszer mind ez Ideig, g nem kétséges, ők állnak a görögországi katonai puccs mögött is, amelyet mélyen elitélünk. Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének múlt év júliusi bukaresti ülése, je­len értekezletünk ez év feb­ruári varsói előkészítő ülé­se, ezen tanácskozások ha­tározatai felkeltették az ér­deklődést az európai orszá­gok közvéleményében és kormányainál és nem hát­ráltatták, hanem előbbre vitték az ügyet. Mi nem valamilyen szűken vett kom­munista érdekekért, hanem Európa minden népének legfontosabb érdekeit érin­tő kérdésekben, nem titkos, hanem a legszélesebb nyil­vánosság előtt meghirde­tett célokért szállunk síkra. Nem titok, hogy Európa szilárd biztonsági rendsze­rét még ki kell dolgozni, ezért és a békéért még küzdeni, harcolni kell, és a harcot valakinek, vala­milyen erőknek vezetni kell. Jelenlegi értekezletünkön néhány párt különböző okok miatt nem vesz részt Mi azonban biztosak vagyunk abban, hogy az európai bé­ke és biztonság megszilár­dításáért folytatott harc­ban kontinensünk minden kommunistája és munkás­pártja részt vesz, és képes lesz a népek érdekében a legszélesebb tömegeket moz­gósítani. Ennek a harcnak kezdeményezői és szervezői minden országban elsősor­ban a kommunisták lesz­nek, éspedig nem azért, mert igénylik a „vezető" szerepet, hanem azért, mert ez történelmi küldetése azoknak a pártoknak, ame­lyek a leghaladóbb társa­dalmi erő, a munkásosztály törekvéseinek kifejezői. Készen a tárgyalásokra Aggasztó politikai jelenségek a Német Szövetségi Köztársaságban Komoly veszélyt Jelent a Német Szövetségi Köztár­saság fokozódó fegyverkezé­se, revansista politikája, amely nyílt területi követe­lesekben, az atomfegyverek megszerzésére irányuló tö­rekvésekben, a régi és új fasiszta erők növekvő akti­vizálódásának eltűrésében, a demokratikus erők elnyomá­sában és üldözésében jut ki­fejezésre. A Német Szövetségi Köz­társaságban uralomra jutott ..nagykoalíció", Kiesinger kormányának több hónapos tevékenysége és annak úgy­nevezett „új keleti politiká­ja" eddig a szavakban ho­zott újat; a lényégét ille­tően folytatja elődeinek zsák­utcába vezető, veszélyes és ismételten kudarcot szen­vedett politikáját. A nyugat­német kormány még min­dig nem a tényleges európat problémák rendezésére tö­rekszik, hanem az amerikai imperialistákra támaszkodva, európai hegemóniára tör. Ez m politika a revansista tö­rekvések fenntartását jelen­ti. A Kiesinger-kormány több­ízben kijelentette, hogy Ja­vítani és normalizálni kí­vánja viszonyát a szocialis­ta országokkal. A szocialis­ta országok, közöttük a Ma­gyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elve alapján normális, rendezett államközi viszonyra és köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatokra, azok bővíté­sére törekszik Európa min­den kapitalista országával, ezek sorában a Német Szö­vetségi Köztársasággal is. Ebben azonban tényleges előrehaladás csak akkor lesz, ha a nyugatnémet kormány meggyőzően szakit a revan­sista törekvésekkel, félreért­hetetlenül lemond az általa kiagyalt és minden valósá­gos alapot nélkülöző „egye­düli képviselet jogáról". Európa haladó erőt, a szo­cialista országok — köztük a Magyar Népköztársaság —, eddig is szembeszálltak s a jövőben is harcolni fognak azokkal a veszélyekkel szemben, amelyek Európa népeit fenyegetik a nyugat­német monopolista, milita­rista, revansista erők részé­ről. A Német Szövetségi Köz­társaságban megfigyelhető aggasztó politikai jelensé­gekkel szemben nagy meg­nyugtatás az európai né­pek számára az első német munkás-paraszt állam, a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság léte, szüntelen erősödése, békepolitikája. Ez rendkí­vül fontos tényezője Euró­pa békéjének és biztonságá­nak. A Magyar Népköztár­saság és a Német Demok­ratikus Köztársaság között erős barátság, a szocialista érdekek rs célok szövetsége, gyümölcsöző és fejlődő együttműködés. szövetségi viszony van. Ezt senki som tudja megingatni, még ke­vésbé aláásni. A Magvar Népköztársaság illetékes szervei a közelmúltban el­határozták és kezdeményez­ték, hogy barátsági és köl­csönös segélynyújtási szer­ződést kössünk a Német Demokratikus Köztársasag­gal, ezzel is kifejezésre juttatva kapcsolataink to­vábbi erősítésére iránvuló eltökéltségünket. Tisztelt elvtársak! A testvérpártok és pár­tunk észrevételei alapján véglegesített okmányt mi jó­nak tartjuk és elfogadjuk. Véleményünk szerint a ta­nácskozás okmánya, tartal­mazza mindazon állásfogla­lásokat és javaslatokat, amelyek végleges elfogadá­suk is nyilvánosságra hoza­taluk után az európai béke és biztonság ügyét előbbre viszik, és az ezért folyta­tott harcunknak újabb len­dületet adnak. Helyeseljük, hogy érte­kezletünk támogatja az atommentes övezetek és a csökkentett fegyverzetű zó­nák létrehozására irányuló Javaslatot A Varsói Szer­ződés tagállamai ma is ér­vényesnek tekintik korábbi javaslatukat, hogy készek vagyunk a NATO-orszá ­gokkal tárgyalni megnemtá­madási szerződésről, sőt továbbmenően a két kato­nai szervezet egyidejű meg­szüntetéséről is. Érvényes az a Javaslat is. amelynek elfogadása ese­tén visszavonnának minden külföldön állomásozó csa­patot saját nemzeti határaik mögé. Szükségszerű annak megakadályozása, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság nukleáris fegyverhez jusson. Ésszerű javaslat az, amely indítványozza, hogy az összes országok kereske­delmi kapcsolatainak fejlő­dését megakadályozó mes­terséges gátakat lebontsák. Mi is támogatjuk az eu­rópai parlamentek képvise­lőinek összehívására és a kilenc ország együttműkö­désére, valamint annak ki­szélesítésére irányuló kez­deményezéseket Mi támo­gatjuk annak a gondolatnak a megvalósítását, hogy cél­szerű lenne összehívni egy széles körű tanácskozást „Európa népeinek kongresz­szusa a békéért" elnevezés alatt. Ennek a kongresszus­nak az előkészítésébe a kommunistákon kívül be kellene vonni a szocialistá­kat, a szociáldemokratákat, az egyházat, a hivők hala­dó képviselőit az értelmi­ség. az ifjúság és b nők különböző szervezeteit és ré­tegeit, valamint a polgár­ság azon képviselőit, akik síkraszállnak és kiállnak a biztonságért, a békéért Célszerűnek tartanánk azt is, hogy az európai béke és biztonság kérdésében bővül­jön a kapcsolat és az esz­mecsere az egyes kommu­nista pártok között. Ha a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták is a szakszervezetek országai­ban összefognának\ és a mun­kások, a dolgozók széles tö­megeit, tudósokat, művésze­ket is más értelmiségieket közös harcra mozgósítanák, akkor ennek jelentős hatá­sa volna, és kormányaikat is békepoUtika. folytatására ösztönözné. A magyar nép támogatja a tanácskozás állásfoglalásait Európa biztonsági rendszerét még ki kell dolgozni! A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi te­vékenységében épperl ügy, mint a Magyar Népköztár­saság kormánya a külpoli­tika síkján arra törekszik hogy s maga részéről is hozzájáruljon Európa béké­jének. biztonságának meg­szilárdításóhoz. Küldöttsé­günk partunk politikájának megfelelően ezen a nagy fontosságú értekezleten is azon lesz, hogy tőle telhe­tően elősegítse tanácskozá­sunk eredményességét. Azt tartjuk, hogy a kü­lönböző társadalmi rend­szerű országok fennállásá­nak időszakában is lehetsé­ges az akadályok elhárítá­sával, a militarizmus, a re­vansizmus, az új fasizmus leküzdésével, a katonai tö­mörülések fegyverps szem­benállásának enyhítésével vagy megszüntetésével Eu­rópa békéjét és biztonsá­gát megszilárdítani. Európa kollektív biztonsági rendsze­rének megteremtése végül is a kormányok államközi megállapodását kívánja. Az odáig vezető út azonban hosszú, lankadatlan erőfe­szítéseket, minden haladó erő és a néptömegek cse­lekvő fellépését kívánja meg. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk és helye­seljük. hogy a kommunista és munkáspártok vették ke­zükbe a kezdeményezést az európai béke és biztonság ügyében. Egyes pártok részéről fel­merült olyan aggodalom, nem szűkítjük-e a tömegek mozgósításának, az állami politika lehetőségeinek kö­rét, ha mi itt Karlovy Va­ryban kommunista pórtok értekezletén tárgyaljuk az európai béke és biztonság kérdéseit. Mi ezeket az ag­godalmakat nem osztjuk. Már lemérhető, hogy az ed­digi lépések, a nyugat-euró­pai kommunista és munkás­pártok múlt év májusi bé­csi értekezlete, a Varsói Európa dolgozói, amikor kontinensünk biztonságáért harcolnak, egy pillanatra sem feledkezhetnek meg arról, hogy ez a harc nem lehet elszigetelt, ez össze­függ és egybeesik az egész világ népeinek békeharcá­val. A magyar küldöttség helyesli, hogy értekezletünk rendithetetlen szolidaritá­sunkról biztosítja az agresz­szió ellen hősiesen küzdő vietnami népet, és felhívást bocsát kl harcának fokozott támogatására. A kommunisták, akik egy új társadalmi rend megte­remtéséert harcolnak, törté­nelmi hivatásukat abban is ellenőrzést teremteni Nyu­gat-Európa fölött A jelen­legi európai helyzet veszé­lyessége abban rejlik, hogy az Egyesült Államok a re­vansista elemek által Irányí­tott bonni rendszert fő tá­maszpontjává változtatja Európában a szocialista or­szágok ellen és a világura­lomért vívott harcában. Franciaország politikájáról szólva Waldeck Rochet rá­mutatott, hogy az sajátos helyzetet tölt be ma Euró­pában és világviszonylatban. A francia csapatoknak a NATO-ból való kivonulásán kívül az egyik legfontosabb nemzetközi esemény volt Franciaországnak a Szovjet­unióhoz és más szocialista Franz Muhri elvtársi országokhoz való közeledése az utóbbi időben. „Mi rend­kívül pozitívan értékeltük és értékeljük ezt az eseményt", ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy De Gaulle külpolitikája ellent­mondásokat és súlyosan ne­gatív, a monopóliumok ér­dekeit kifejező vonatkozáso­kat is mutat. Az FKP főtitkára felhívta a figyelmet, hogy 1969-ben lejár az atlanti egyezmény hatálya. Ezért azt javasol­juk — mondotta —, hogy 1969-ig minden lehetőt el kell követni a NATO és a Var­sói Szerződés katonai szer­vezeteinek egyidejű felszá­molásáért és az európai kol­lektív biztonsági rendszerrel való felváltásáért. Ausztria semlegessége pozitív tényezővé vált E&nz Muhri, az Osztrák Kp elnöke felszólalásában jórészt arról szólt, hogy a semlegesség kikiáltása lehe­tővé tette, hogy Ausztria a béke és a közép-európai feszültség csökkentésének po­zitív tényezőjévé váljon. E kedvező tapasztalatok alap­ján remélhető, hogy Auszt­riával nem ér véget a sem­legesség útjára lépő országok sora. A nyugatnémet impe­rializmus veszélyezteti Auszt­ria függetlenségét és semle­gességét is. A nyugatnémet monopóliumok Ausztriára gyakorolt nyomása állandóan erősödik — mondotta a szó­nok, s végül hangoztatta: az osztrák semlegesség nemcsak azt jelenti, hogy Ausztria kí­vül marad a katonai blokko­kon, hanem támogatnia kell a katonai és gazdasági blok­kok feloszlatását is. Wladyslatm Gomulka elvtára: Harcunk sikerének feltétele a közös ellenséggel szembeni akcióegység látják, hogy a népek ösz­szefogásával és harcba hí­vásával segítsék az emberi­séget abban, hogy meg­mentse önmagát egy mér­hetetlen pusztítással és szenvedéssel járó nukleá­ris világháborútól. Biztosíthatom Önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és tagsága, a szo­cializmust építő és békesze­rető magyar nép teljes ere­jével támogatni fogja ta­nácskozásunk állasfoglalá­sait az európai béke és biz­tonság megszilárdításáért ki­bontakozó harcban •— mon­dotta befejezésül Kádár Já­nos elvtárs. Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkás­párt első titkára beszédében egyebek között kijelentette: Korunk fő problémája a há­ború és a béke kérdése. Ha Európában fegyveres össze­tűzésre kerülne sor a szoci­alizmus és az imperializmus között, itt a földkerekség minden más térségénél száz­szor jobban fennállna an­nak a veszélye, hogy egy he­lyi konfliktus is korlátozha­tatlan atomháborúvá fajul­hat. Ennélfogva az európai biztonságot és a tartós békét biztosító rendszer kiépítése Európában napjaink fő prob­lémája. A jelenlegi helyzet fő Jel­lemzője, hogy a nemzetközi erőviszonyok alakulása nem az imperializmusnak kedvez. — hangoztatta Gomulka. A továbbiakban kitért arra, hogy az NSZK kivételével az amerikai imperializmus vi­etnami agressziója minden nyugati országban is aggo­dalmat kelt: válságba került az Egyesült. Államok nemzet­közi pozíciója, bomlásnak indultak az agresszív töm­bök, köztük a NATO is. A LEMP véleménye szerint az amerikai imperializmus poli­tikájának világméretű válsá­ga és az európai helyzet Je­lenlegi alakulása újabb lehe­tőségeket nyújt a feszültség enyhítéséért és a kapcsolatok normalizálásáért, az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésóért vívott harcban. A fő akadályt eddig is és most is az NSZK politikája jelenti. Az NSZK tagja lett az atlanti tömbnek, a hideg­háború előretolt bástyájává, a kommunista ellenes keresz­tes hadjárat fő erősségévé vált Az európai politika impe­rialista atlanti koncepciójá­val, amely a kommuntsta­ellenesség zászlaja alatt foly­tatja az erőpolitikát, mi szembeállítjuk Európa egye­sítésének szocialista koncep­cióját, a két társadalmi rend­szer államainak békés egy­más mellett élése alapján* szembe állítjuk a katonai tömbök kollektív biztonsági rendszerrel való felváltását Különösen nagy jelentőséget tulajdonít a LEMP azoknak a javaslatoknak, amelyek ér­telmében a német problémát a jelenlegi államhatárok sérthetetlenségének kinyilat­kozása, a két szuverén és egyenjogú német állam elis­merése és az NSZK bárrai­lyen formában történő atom­felfegyverzésének megakadá­lyozása alapján kell rendez­ni. Fontos lépés lenne, ha valamennyi állam — beleért­ve az NSZK-t is, — részvé­telével szerződést írnának alá az erőszak alkalmazásá­nak elvetéséről, más orszá­gok belügyeibe való be nem avatkozásról — jelentette ki többek közölt Gomulka. majd e szavakkal fejezte be beszédét: Harcunk sikeré­nek feltétele a közös ellen­séggel szembeni akcióegység, az az egység, amelynek plat­formját a jelenre is és a jö­vőre is kidolgozzuk ezen ax értekezleten. Waldeck Rochet elvtára t Fokozódott az imperializmus agresszivitása Waldeck Rochet, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára, értékelve a nemzetközi helyzetet, megállapította, hogy az antiimperialista erők és a béke erői fejlődtek ab­ban az időszakban, amikor fokozódott az amerikai im­perializmus agresszivitása. A béke ügyére nézve ma ax Egyesült Államok barbár vietnami agressziója jelenti a legnagyobb veszélyt és ezért a világ minden béke­szerető, antiimperialista ere­jének kötelessége akcióegy­ségre lépni az Egyesült Ál­lamok bűnös vietnami hábo­rújával szemben. A vietnami háború egyáltalán nem je­'enti azt, hogy az amerikai imperialisták nem akarnak Dolorc* Thgrruri elvtnrnnő t Ertekezletünk a szabad vitát példázza Dolores Ibarruri, a Spa- lenni, hogy az önállósággal nyol Kommunista Párt el- minél jobban élni tudjunk, nöke kedd délelőtti felszóla- Értekezletünk — mondotta lásáb&n mindenekelőtt rámu- Ibarruri — a demokráciát tátott az értekezlet kezdete- és az olyan szabad vitát pél­kcw kiadott vietnami nyilat- dázza, amelynek során már kozat időszerűségére, majd alapvető megállapodások szü­hangoztatta, hogy napjaink- lettek. ban a kommunista mozga- A Spanyol KP elnöke lei­lomban senki sem engedi jelentette, hogy Nyugat-Né­meg az olyan módszereket, metországban az újfasiszta amelyek megsértenék az tendenciákat a bonni kor­egyas pártok önállóságát. Rá- mány revansista és milita­mutatott; most azon kellrista politikája ösztönzi. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1967. április HL

Next

/
Oldalképek
Tartalom