Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

MOST EVE © A lenini tézisek győzelme A kidolgozott áprilisi tézisek elfogadása nem önmagától történt. A párt korábbi tevékenységét, hosszabb távra szóló célkitűzését felül kellett vizsgálni és azt üj alapokra helyezni. A lenini megállapítások, a hozzáfűzött magyarázatok reálisan elemezték a helyzetet, de újszerűséget sokan nem értették meg azonnal. Fenntarások nemcsak amiatt voltak, hogy esetleg Nyugat-Európa munkássaga nem folytatja az oroszországi forradalmat, hanem attól is tartottak, hogy a párt elszigetelődik az országon belül, nem lesz megfelelő szövetséges partnere és nemcsak a burzsoázia, hanem a kispolgári pártok is szembefordulnak vele. A Bolsevik Párton belül kialakult vitát, mint már a törtenelemben annyiszor, a politikai kibicek szűklátókörűén eltúloztak, s a párt, válságáról cikkeztek, a várható szétesést is megjósolták. Lenin megérkezése után fáradhatatlanul magyarázza szóban es írasban. téziseit, s a legkülönbözőbb pártfórumokon alkotó vita Jegyében tárgyalják a szocialista forradalom kimunkálását szolgáló lenini programot. A Bolsevik Párt első petrográdi városi konferenciája, melyet április végén tartottak, magáévá tette Lenin téziseit. A határozatok e munka jegyében születtek. A konferenciát megelőző kerületi és üzemi értekezletek egyhangúlag helyeselték Lenin állásfoglalását. Az első moszkvai területi konferencia, a nagyobb városi ipari centrumok pártszervezetei helyeslésével találkozik. A helyi értekezletek hatarozatokban, levelekben üdvözlik Lenint. s teljes támogatásukról biztosítják. A Bolsevik Párt VII., ún. áprilisi konferenciáját április 24—29 (május 6—11) között tartották. E konferencia — melyre az előkészületek jóval korábban megkezdődtek — jelentőségében felért egy kongresszussal. A konferenciát Lenin irányította, akit a konferencia elnökének választottak meg. Lenin több kérdésnek volt előadója, s a vitában sokszor felszólalt. A konferencián hat bizottságot választottak. A legfontosabb kérdés a kialakult, helyzet jellegének megítélése, a párt követendő taktikájának végleges kialakítása volt. Lenin téziseit — mint már az előkészítés időszakában is — Kamenvev, Rikov, Bagdatyev opponalta. Azt a nézetet hangoztatták, hogy Oroszország még nem érett meg a szocialista forradalomra és ezért helytelen követelés a „Minden hatalmat a szovjeteknek" jelszó; meg kell elégedni a kormány politikájának ellenőrzésével. Kamenvev hangoztatta, a jobboldali kispolgári (eszer, mensevik) pártokkal való együttműködés politikáját is. Rikoy arról beszélt, hogy a szocializmus napja a fejlett tőkés országokban kel fel. Lenin válaszol va Kamenvevnek kifejtette, hogy ellenőrzést csak olyan szerv valósíthat meg, amely hatalommal is rendelkezik. A hatalom nélküli ellenőrzés gondolata hátráltatja a forradalom kibontakozását. Lenin határozottan szembehelyezkedett Troekij kalandor politikájával. A Lenint támogató felszólalók is hangsúlyozták, hogy a forradalomnak a szovjetek útján kell tovább fejlődnie. A konferencia megerősítette a pártnak, a burzsoá kormány háborúját leleplező politikáját. Lenin előadói beszede alapjón határozatot fogadott, el az agrár- és nemzeti kérdésben. A konferencián először legális körülmények között megválasztották a párt Központi Bizottságát. v Lenin hazatérése és a párt áprilisi konferenciája kőzött 20 nap telt el. Az áprilisi konferencia véglegesen Lenin téziseit jelölte meg a párt követendő politikájának. A Dél-Magyarország április 22-én Lenin az Ideiglenes Kormány ellen cimmel röviden ismertette első felszólalásait. Kiemeltük, hogy Lenin sokat fáradozott Fétervárott a békekötés mellett. Nyíltan felszólít arra, hogy a nép szálljon szembe a kormány, a hadsereg háborús politikájával. A forradalomnak valóban népi jellegű határozatai, a Bolsevik Párt mindinkább erősödő, békét akaró és a forradalmat tovább fejlesztő politikája mozgásba hozta Európa munkásmozgalmat, és hullámai elérik Magyarországot is. SZEGEDI SZOBRÁSZ Leninportréja A műteremben egy frissen megmunkált Lenin-szobor most a főszereplő. A markánsra formált arcról erő és elszántság sugárzik, a milliméter vastagságú rézlemezből kalapált portré súlyos nyugalmat, biztonságot rejt. A Lenin-szobor, Tápai Antal alkotása, egy hosszú ideje készülő sorozat tagjaként született. Szeged nagyjainak, illetve a magyar és világirodalmi nagyságok portréinak készítése közben ötlött fel benne a gondolat, hogy a munkásmozgalom nagy alakjait is kikovácsolja. De nemcsak a tematikai elgondolás illeszti egymás mellé a szobrokat, hanem a művészi-technikai megvalósítás is, a hazánkban is majdnem egyedülálló szoborkovácsolás művészete. A művész álláspontja: — Minden fejet megprópáltam emberileg és szobrászilag is megfogalmazni, kiaknázni, de ugyanakkor a munka élményét, esztétikáját is szerettem volna megmutatni a Ifovácsolt szobrokon. A Lenin-szoborhoz egrík ismerőse küldött fényképet így a portré azonnal megAz új Lenin-portré, Tápai Antal szobrászművész alkotása fogalmazódott előtte, s rög- mikor megtudtam. hogy tön minden kísérlet nélkül Szegeden a textilüzem partvéste és kalapálta a rézle- bizottsága fogja megvásámezbe. Éppen érdeklődni rolni akartam a szobor sorsáról, J, A. Címzett a bútoripar Feladó a vásárló Sok a hibás bútor az üzletekben Az utóbbi hónapokban a szegediek örömmel állapították meg, javult a bútorellátás. Ebben a fejlődésben nagy szerepe van a Tisza Áruház régi helyén nyílt bútoráruháznak. A BÚTORÉRT Nagykereskedelmi Vállalat kezelésében működő üzletben sok szép bútort találhatunk. Gyakran cserélik is a kiállított bútorokat, s mindig újabb és újabb típusokat hoznak. A „konkurrenria" hatása érződik a Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Kálvin téri bútorboltjában is. Amióta megnyílt, a Kárász utcai bútoráruház, sokkal jobban igyekeznek, hogv a lehetőségekhez mérten minél Kollégiumi napok a főiskolán Tegnap délben kezdődtek meg a Szegedi Tanárképző Főiskolán az igazgatóság. KISZ főiskolai végrehajtó bizottsága és a kollégiumok rendezésében a hagyományos kollégiumi napok. Az ünnepségeket a Semmelweis utcai kollégiumban dr. Szendrei János főiskolai igazgató nyitotta meg. A kollégiumban három kiállítás várja az érdeklődőket: képzőművészeti, fotiv es kézimunka. Mindegyik kiállításra színvonalas, gazdag anyag gyűlt össze, mely jól reprezentálja * főiskolások ez évi munkáját A képzőművészeti kiátlítás első helyezettje Zoltanffy István. Sajátos, egyéni hangulatú és stílusú alkotásokkal szerepelt; sorozatából Dürer apja, Látomás és Golgota cimű képei emelhetők ki. A pályázat második helyét négyen szerezték meg: Cseh Éva, Matkó Katalin, Rajna Katalin és Rigó József. A harmadik dijat Gyémánt Lászlóné és Szappanos István kapta. A fotókiállítás első helyezettje Szávai István, akit szép összeállításából Erdő és fák című képéért díjazott a bizottság. Második Hetyei Sándor Egyetlen támasz cimű képe. harmadik Gombos Mária Kompozíció és Hegedűs László Vasárnap délelőtt című képe lett. A kézimunka-kiállítás munkáit a közönség szavaÉrtesitjük kedves ügyfeleinket, hogy könyvkötő részlegünk az Oskola u. 18. sz. alól elköltözött Szeoed, Vasasszcnfpéler a. 24 sz. alá Kérjük könyvkötési munkákkal részlegünket új helyiségünkben keressék fel. Hiv. idő: 7—15 óráig. S. 60910 Csm. Papirfeldolgozó Ktsz. Szeged zatai alapján díjazzák ma. vasárnap délután a kollégiumban. A tegnapi program este a díszteremben folytatódott. Itt a főiskola irodalmi színpada Mai magyar líra cimmel adott színvonalas műsort. A mai magvat- költőink — Illyés Gyula, Juhász Ferenc. Benjámin László, Garai Gábor, Váci Mihály és Nagy László — verseiből, valamint Kodály es Bartók műveiből összeállított műsorban átélt, szép előadással közreműködött Petri Ferenc, Chikán Ágnes, Molnár Judit, Ren de Zsuzsa, Győri Ilona. Juhász B. Ferenc, s rendezőként is Pomezansky György főiskolai hallgató. A műsor után Nagy Antal, a főikola KISZ vb-titkára átadta a pályadíjakat. Ekkor került sor az irodalmi pályadíjak kiosztására is. Első helyet Gáspár István Hajnal és reggel között című versciklusáért. Juhász B. Ferenc Érettségi előtt című novellájáért és Nyakkendő című jelenetéért kapott, A kollégiumi napojí eseményei ma délután a hagyományos leány—fiú labdarúgó-mérkőzéssel érnek véget. több árut kínáljanak, illetve a hét boxban gyakran cseréljék a szép, modern vonalú bútorokat. A baj nem is itt van, hanem az otthonokban kezdődik, amikor valaki meglátja, és megszereti a bútorboltban kapható garnitúrat, s hazaviteti. Sorra jönnek a meglepetések. Kétszer, háromszor kihúzzák az íróasztal-fiókot, s máris leesik a fedőlapja, s amikor kiveszik az egész iróasztalfiokot, hogy megnézzék a hibát, darabokra esik a fiók. Rendszeresen baj van a zárakkal, illetve azokkal a nyelvecskékkel, amelyet a bútoripar éppen odabigygyeszt, hogy lássa az a vásárló, ilyen is kell a bútorhoz. S mit csinál a vevő? Próbálja maga javítgatni, s amikor beleunt, felkeresi az üzletet, ahol a bútort vette. A bútorüzletben tábla fogadja: a garanciális javításokat a Felszabadulás Ktsz Mikszáth Kálmán utcai javítóműhelyében kell bejelenteni. A Mikszáth Kálmán utcai javítóműhely egy dolgozója átveszi a bútor garancialevelét, s hozzáteszi a nagy köteghez: sokan várnak javításra. Aztán közli a tulajdonossal, hogy körülbelül egy vagy másfél hét múlva tudnak kimenni, hogy megnézzék pontosan, milyen munkát kell elvégezni. S akkor a vásárló vár, hogy felderítsék a hibát. A megígért időpontban ki is jön az asztalos, de miután szétszedi a bútort, csak újabb időpontot közöl, hogy mikor jön ki a szakmunkás a javítást elvégezni. A vásárló pedig újra vár. Végre azután megérkezik a javító, aki igen lelkiismeretesen helyrehozza mindazt, amit a bútoripar elrontott. S mindezért a vásárló csak négy aláírással fizet. E kálváriát azt hiszem csaknem valamennyi bútorvásárló megjárta már városunkban. Éppen ezért érdemes a kérést a bútoriparhoz címezni: végezzenek alaposabb munkát, csak teljesen kész. minőségileg kifogástalan bútort szállítsanak a kereskedelemnek. Nem úgy, mint például a Somogy megyei Faipari Vállalat kaposvári üzeme, ahol a Velence szobagarnitúrát készitik. E lakószobák gyakran rejtett gyári hibával kerülnek az üzletekbe, csak otthon, néhány napos használat után derülnek ki. Éppen a sok reklamáció miatt a bútorüzletek próbálnak most olyan egyességre jutni a Felszabadulás Ktsz-szel, hogy a nagyobb szaktudást igénvlő. összerakható bútorok szállításakor menjenek ki, s ternieszetesen bizonyos térítés ellenében ők szereljék össze a bútorokat. Ez a kezdeményezés is sokat javítana a jelenlegi áldatlan állapoton, de azért a legtöbbet mégis a bútoripar tehetne a kifogástalan minőségű bútorok szállításával. H. M. Kamera az iskolában A „stáb" mindössze négy ember: Hanczár Jenő. Gottvald Károly, Verhás Mihály é.s Márkus György. Mindnyájan a textilipari technikum diákjai. Mindent közösen készítenek. Nincs külön [ operatőr, rendező, mindenki I mindent csinál — s talán nem is rosszul. A Rost- Pamutfonó- és Szövőipari Technikum társalgójában beszélgetünk, a fiúk overállban, bizonyára a gyakorlati óra után megkönnyebbült szivvel. — Eleinte, három éve, csak ötletszerűen készítettünk filmeket — kezdi történetüket Hanczár Jenő. — Sporteseményeket forgattunk, esztergomi, pécskörnyéltí! székesfehérvári kirándulásainkat örökítettük meg. Aztán másfél éve megbízást kaptunk — fölszereléssel együtt — a Könnyűipari Minisztériumtól szakfilmek készítésére. — Milyen céllal készülték ] ezek a filmek? — A tanításban lehet őket felhasználni, bonyolultabb munkafolyamatok bemutatására. Csináltunk már eszterga lvozásról, hegesztésről egy kisfilmet, s most van vágás alatt a szegedi háziipari szövetkezet munkáját, a kéziszövést bemutató kisfilmünk — mondja Verhás Mihály. írtunk már az együttes egyik amatórfilmjéről, amely kollégiumi életüket mutatja be. Van-e más filmről elképzelésük? — Sajnos, mi nem tudunk már filmezni — három hét múlva érettségizünk. Ezzel a filmmel egyébként beneveztünk a Szegeden megrendezésre kerülő amatőrfilm fesztiválra már, mint a Csongrád megyei amatőrfilm klub tagjai. Podolcsák András igazgatóhelyettes ezt mondja a fiatalok munkájáról: — A filmfelszerelést kísérletképpen kaptuk a minisztériumtól szak filmek készítésére. Ezek jól használhatók a tanításban, hiszen ez gazdaságosabb, mint látogatást tenni tanulmányi céllal az üzemekben. A feladat az lenne, hogy az ország három textiles középiskolája részére készítsünk filmeket, de riválisunk is van: a győriek. A minisztérium most dönti el, melyik iskola kapja a megbízatást. Nagyon szeretnénk, és nagyon örülnénk* ha nekünk sikerülne. Addigra lesz utánpótlás is. A vasparipán Újszeged és Mezőheg:-es között ingáznak a személyvonat vasparipáján. A mozdonyevezetö Varga Ernő, a fűtő Szemerédl László. Füstösek, olajosak, a ruhájukat is átjárta a mozdony levegője, de ügyet sem vetnek rá. Varga Ernó évtizedek óta vasutas. Dolgos élete a mozdonyon múlik felette. Ügy ismerik, hogy mindig igen pontos, precíz ember, akinek első a szolgálat. Pontosan indul, pontosan érkezik a vonatjával. Együtt lélegzik a vasparipával, úgy ismeri, mint a tenyerét. Kis történetet mesél. Egyszer megkérdezte tőle egy nem vasutas barátja, ha elromlik a mozdonyon a se, bességmérő, tüdja-e a mozdonyvezető, hogy milyen | gyorsan haladnak. Tudja! I Hogy miből? Hát a kerekek J csattogásából, a tempóból ! megállapítja például, hogy óránként 50—60 kilométer 1 átlaggal haladnak. I — A mozdony, meg én, barátok vagyunk — mond! ja mosolyogva Varga Er' nő. — Vigyázok is rá, hogy rendben legyen. — Szeretnék én is mozdonyvezető lenni — szól közbe Szemerédi Laci, aki pár éve került a vasúthoz. — Ernő bácsi tanít, törődik velem, gondoskodik rólam. A mozdonyvezető eltereli a szót, nem szereti, ha dicsérik. Amit csinál, természetes kötelességnek veszi. — Milyen erzes az éjszakában vezetni a vasparipát? — Hát bizony — válaszol Varga Ernő — amikor először mozdonyra kerültem. pár napig szokatlan volt. Most már egyáltalán nincs benne semmi különös. De éjszaka is, nappal is pontosan, baj nélkül kell dolgozni. Emberek szazait visszük, akik munkába, szeretteikhez igyekeznek. Ezt soha nem felejthetik a mozdonyon dolgozók! — Laci, gyerünk a gépre, mennünk kell! — szólal meg aztán Varga Ernő, az „öreg" mozdonyvezető. aki most kapta meg negyedszer a Kiváló Dolgozó oklevelet. És indulnak. Űj és új kilométerek maradnak mögöttük. M. S. 4 OÍL-rttAGYARORSZM Vasárnap. 1967. április i *