Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! m Éljen MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság! 57. évfolyam, 95. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. április 23. A nemzetért vállalt felelősség A

z atóbbi esztendők terveinek, erőfeszítéseinek, anyagi befektetéseinek egyik legvonzóbb, s ma már mérhető, szemmel látható sikere — jobb szó még nincs rá, mondjuk tehát most is úgy, ahogy megszoktuk — a vidék iparositása. E folyamat hatására korábban kizárólag mezőgazdasági jellegű városok új arculatot nyertek, gyárak nőttek fel egykori legelők helyén, modern üzemek, s olyan iparok jelentek meg az ország minden szegletében, amelyekhez fogható eleddig csak Budapesten volt Műszert és ipari üveget, tranzisztort és izzólámpát, szerszámot és magnetofont, négy-öt világrészen ismert és híres gyógyszereket, híradástechnikai cikkeket állítanak elő ma már olyan helyeken, ahol még évtizeddel ezelőtt ls szinte teljességgel a földhöz kötődött munka és termelési kultúra volt az uralkodó. Nem célunk most, hogy e roppant horderejű — bár még csupán a kezdetén tartó — folyamat gazdasági jelentőségét, értéket termelő hasznát, az ország képét és jellegét formáló szerepét elemezzük, vizsgáljuk. Bizonyos, hogy e tényezők bármelyikéről hivatott közgazdász vaskos tanulmányt írhatna, mint ahogy az is igaz, hogy a hozzáértőt feltétlenül kutatásra, vizsgálódásra ösztönzi ez a téma. Gazdasági jelentőségén túl azonban ennek az országátalakító munkának mély politikai-társadalmi tartalma is van, sok olyan lényeges vonása, amely alapjában jellemző a mai magyar társadalom egészére. S ez a munkásosztály számbeli gyarapodása és létének, hatásának mind teljesebb és meghatározóbb szerepe egész közéletünkre. A magyar munkásosztály egész története: a próbatételek sokasága. Így volt ez a felszabadulást megelőző évtizedekben, a kíméletlen osztályharcban, a küzdelemben egy jobb világért a gátlástalan és könyörtelen elnyomók ellen. A felszabadulást követően közvetlenül követő kor — természetesen homlokegyenest más tartalommal és más módon — ugyancsak sokoldalú próba elé állította a munkásságot Meg kellett indítani az életet kormányozni és igazgatni kellett az országot, a munkásnak bankok és vállalatok vezetését kellett vállalnia, s megtanulnia. Tízezrek kerültek minden szinten vezető posztokra, s ott dolgozniok kellett vállalva a legteljesebb felelősséget a nemzet egésze előtt, S amilyen jogos büszkeségre késztető ez a kor, s ez a hősies — nem túlzott ide a szó — harc, éppoly elgondolkodtató az is, ami közvetlenül ekkor vagy nyomban ezután a munkásosztály egészében végbement. Lezajlott az idődiktálta őrségváltás: az idős, régi, és harcokban edzett munkások ezrei, tízezrei nyugdíjba vonultak. Más tízezrek vezető helyre kerültek. S jöttek helyettük mások, s az iparfejlesztés velejárójaként mind újabb tíz és százezrek özönlöttek a gyárakba, magukkal hozva régi életformájuk szokásait, gondolkodásmódját S ha a munkásosztályt ért negatív hatásokra gondolunk, nem szabad megfeledkezni az ötvenes évtized közepének bonyolult politikai viszonyairól sem, amelyeknek egyik, s még visszatekintve sem lebecsülhető vonása az a revizionista törekvés volt, amely végső fokon e történelmi osztály jelentőségét vezető szerepét akarta elvitatni. A

magyar munkásság korszakos érdeme, hogy ennyi, s ennyi fajta előjelű hatás közepette véghez vitte, s véghez viszi feladatát amelynek megoldására elhivatott S a végbe ment s a ma ható társadalmi folyamatok legfőbb jellemzője, hogy a nemzet egésze, társadalmának minden rétege gondolkodásmódjában, világnézetében, legjobb tulajdonságaiban hovatovább e forradalmi osztályra jellemző sajátosságokat ölti fel. Az a sok százezer ember, aki az évek során a gyárakba került a tősgyökeres munkások közé, szinte egészében, a szó teljes értelmének megfelelően munkássá vált Ezért jellemző a mai magyar társadalom életére, hogy benne a munkásság mind nagyobb tömegei — a régiek mellett az újak százezrei is — érzik át és vállalják a felelősséget az ország sorsáért vesznek részt cselekvően a közéletben. Nem szavakban hirdetett felelősségvállalás ez, a szó igazi, benső értelmét tettek sokasága adja. Korunk természetéből fakad, hogy csak annak van, s lehet joga hivatkozni a nemzetért az országért érzett felelősségre, aki tettekkel szolgálja, hogy teljesebb és gazdagabb legyen az élet boldogabb a haza, s minden becsületes fia. Nos: a munkásosztály felelősségét ilyen tartalom jellemzi. Hogy csak napjaink példájára utaljunk: ki tudná felmérni, s milliárdokban, anyagi javakban kifejezni azt a példás tettsorozatot amelyet összefoglaló szóval szocialista brigádmozgalomnak és kongresszusi versenynek mondunk? S ez még csak részben, szinte csupán töredékében tükrözi a valóság teljes képét: munkások százezreinek példás és önzetlen áldozatvállalását az alkotó, az építőmunkában, az ország gyarapításában. S a nemzetért vállalt felelősségből táplálkozik sok más tényező is, amelynek forrása mindig és kizárólag a munkásosztály. Utaltunk az iparral átalakuló vidékre, s annak, ami ott történik, szinte pontos menetrendjét lehetne öszszeállítani. Az iparral megjelenik néhány régi munkás, vezető és beosztott, százak, ezrek nevelését kezdik meg egyegy helyen, s rövid idő múltával új emberek sokasága bánik már hozzáértő módon anyaggal és géppel, megtanulja a munkásosztály fegyelmét, sorai szerveződnek és rendeződnek. A gyár mindennapi tevékenységüket illetően magas igényeket állít, s ezt az igényességet lassan-lassan természetükké teszik, magukkal viszik, s kiterjesztik mindenre: kultúrára, szokásokra, öltözködésre, még lakásukban a bútorok elrendezésére is — munkásokká válnak. wr agyszerű, jelenében és távlataiban egyaránt vonzó, r\j kiteljesedő folyamat tanúi és részesei vagyunk. E folyamatban emberek százezreinek élete válik tartalmasabbá, gzadagabbá. S ezzel, ezen a bázison formálódik a nemzet egészének arculata és sorsa is — olyanná, mint amely a felépült szocializmus Magyarországának népére egyértelműen jellemző lesz. LANTOS LÁSZLÓ Holnap kezdődik az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Varyban holnap kezdődő értekezletére megérkeztek az első küldöttségek. A Belga Kommunista Párt küldöttségét Frans van Den Branden elnökhelyettes vezeti. Megérkezett a Svájci Munkapárt küldöttsége Edgár Woog főtitkárral az élen, valamint Michael O'Rearden, az Ir Munkáspárt főtitkára és Hugb Moore, az Észak-Irországi Kommunista Párt főtitkára. A Cyprusi Nép Haladó Pártjának küldöttségét Papioannou főtitkár, a Spanyol Kommunista Párt küldöttségét a Központi Bizottság elnöke, Dolores Ibarruri vezeti. Megérkezett NagyBritannia Kommunista Pártjának küldöttsége is Jonn Gollannak, a párt főtitkárának vezetésével. Zászló és oklevél a kongresszusi versenyhen kitűnt vállalatoknak Az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága 1966. szeptemberi ülésén határozatot hozott arról, hogy a kongresszusi munkaversenyben résztvevő és a legjobb eredményt elérő vállalatokat zászlóval és oklevéllel jutalmazza. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén értékelte a kongresszusi versenyben részt vett vállalatok eredményeit. Az értékelésnél figyelembe vették a városi és járási párbizottságok, valamint a KISZ és a szakszervezetek megyei szerveinek véleményét, javaslatát, s ennek alapján is odaítélte az általa alapított zászlókat és okleveleket a versenyben kitűnt vállalatoknak. Kongresszusi zászlóval tüntették ki a Szegedi Konzervgyárat, a BGM Mezőgazdasági Gépgyár makói üzemét, az Alföldi Kőolaj fúrási Üzem szegedi gyáregységét, a Szegedi Ecset- és Seprűgyárat, a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz-t, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalatot, a MÁV szegedi csomópontját, a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységét, a Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot, a Csanádalberti Kossuth Tsz-t, a Derekegyházi Állami Gazdaságot, a Szentesi Gépjavító Állomást és a Ládaipari Vállalat szegedi gyáregységét. Oklevelet kapott a Csongrád megyei Húsipari Vállalat, a Szegedi Textilművek, a Szegedi Ruhagyár, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár, a Baromfiipari Országos Vállalat szentesi gyáregysége, a Szegedi Gázművek, a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat, a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár, a Csongrád megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat, az Április 4 Első Szegedi Cipész és Papucskészítő Ktsz, a Tápéi Háziipari Szövetkezet, a Hódmezővásárhelyi Építőipari Ktsz, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat, a Fűtőberendezés és Épületgépészeti Vállalat csongrádi gyáregysége, a Hódmezővásárhelyi Kertészeti Vállalat, a Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat, a Szeged 1. számú Postahivatal, a MAHART Tápéi Hajójavító Üzeme, a Csongrád megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, a Kiszombor és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, a Délmagyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat, a Csanádpalotai Haladás Tsz, az Ambrózfalvi Dimitrov Tsz, a Makói Lenin Tsz, a Hódmezővásárhelyi Előre Tsz, a Szentesi Felszabadulás Tsz, a Szegedi Üj Élet Tsz, a Kiskundorozsmai József Attila Tsz, az Üjszentiváni Új Élet Tsz, a Mindszenti Lenin Tsz, a Székkutasi Üj Élet Tsz, a Pankotai Állami Gazdaság és a Hódmezővásárhelyi Gépjavító Állomás. Az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága által adományozott kongresszusi zászlókat és okleveleket azokban az üzemekben, ahol élüzemavató ünnepséget rendeznek, az élüzemavatón adják át, a többi üzemekben pedig a május elsejei üzemi ünnepség alkalmával. Megalakult a termelőszövetkezetek országos tanácsa Befejeződött a tsz-kongresszus Véget ért a termelőszövetkezetek 1. országos kongreszszusa. A megyék 515 szavazati jogú küldötte szombaton zárt ülést tartott a Parlamentben. Sümegi János, a szécsényi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Györe Sándor, az abonyi Kossuth Tsz elnöke, a jelölőbizottság elnöke terjesztette elő a jelölőbizottság javaslatát a termelőszövetkezetek országos tanácsának tagjaira. A javaslat megvitatása után a kongresszus küldöttei titkos szavazással megválasztották a termelőszövetkezetek országos tanácsának 101 tagját Az elnök ezután szünetet rendelt el, majd 12 órakor nyílt ülésen folytatták tanácskozásukat a kongresszus részvevői. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a kongresszus előkészítőbizottságának tagja vette át az elnöki tisztet és bejelentette, hogy a termelőszövetkezetek országos tanácsa a szünetben megtartotta első ülését, megválasztotta tisztségviselőit és négy bizottságát. A választás eredményét Belgyár András, a nagylétai Aranykalász Tsz elnöke, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a kongresszus részvevőivel. Az ülésen egyhangúan választották meg a termelőszövetkezetek országos tanácsa 11 tagú elnökségét, héttagú ellenőrző, verseny-, és propaganda*, valamint szociális bizottságát és kilenctagú közgazdasági és áruforgalmi bizottságát. Erdei Ferenc ezután sikeres munkát, jó egészséget kívánt a termelőszövetkezetek országos tanácsa tagjainak, tisztségviselőinek, majd Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, a termelőszövetkezetek országos tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: a testület tagjai és tisztségviselői felelősségteljes munkával és a szövetkezeti mozgalom egyetemes érdekeinek szolgálatával akarják kiérdemelni a megválasztásukkal előlegezett bizálmat. A gazdaságirányítás reformja — folytatta ezután — mind a szövetkezeti vezető szervektől, mind a szövetkezetek gazdáitól sok tekintetben új, korszerűbb gondolkodásmódot kíván meg. Ezt érzékeltette a kongreszszuson elhangzott beszámoló és több hozzászólás is. Végül arról szólt, hogy a termelőszövetkezetek országos tanácsa a kongresszusok közötti időszakban a termelőszövetkezetek legmagasabb képviseleti szerve. Ezután Erdei Ferenc mondott zárószót. — Kongresszusunk élő bizonysága annak a szinte mérhetetlen nagy fejlődésnek — hangsúlyozta többek között Erdei Ferenc — amelyet a magyar parasztság a néphatalom kivívása óta elért. Ilyen egységben és szervezetten még soha nem vett részt parasztságunk történelme, élete alakításában. A munkásosztály, az értelmiség, és az egyéb rétegek előtt még sohasem rajzolódott ki ilyen tisztán parasztságunk arculata: elpusztíthatatlan alkotóereje, értékes hagyományainak megújulása és a modern fejlődésben, a szocialista építésben betöltött szerepe. A gyakorlat vezetett rá bennünket sírra, hogy a szövetkezet belső életében a szövetkezeti demokrácia törvényei, gazdálkodásában pedig a korszerű vállalati üzemszervezés szabályai érvényesek. Erdei Ferenc a továbbiakban aláhúzta, hogy szövetkezeteink eddigi és további fejlődésének nélkülözhetetlen politikai feltétele a munkásparaszt szövetség. A munkáshatalom kezdeményezte támogatta a mezőgazdasági szocialista átszervezését, s a létrehozott szocialista nagyüzemekben ösztönzi és segíti a parasztság saját tapasztalatainak, szándékainak érvényesülését, alkotóerejének kibontakozását. — Kongresszusunk nevében kívánom, hogy eredményes, jó munkát végezzenek — mondta befejezesül a küldöttek nagy tapsa közben Erdei Ferenc, ma.id a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusát bezárta. (MTI) fl termelőszövetkezetek országos tanácsának vezető tisztségviselői A termelőszövetkezetek országos tanácsának elnökévé Szabó Istvánt, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökét, elnökhelyetteseivé Berki Sándort, a mezőszilasi Mezőföld Tsz elnökét és Sümegi Jánost, a szécsényi Rákóczi Tsz elnökét Főtitkárává dr. Nagy Sándort a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét az elnökség többi tagjává: Ág Istvánt, a budapesti Sasad Tsz elnökét, Fekete Győr Endrét, a verpeléti Dózsa Tsz elnökét, Györe Sándort az abonyi Kossuth Tsz elnökét Horváth Istvánnét a völcseji Május 1 Tsz főkönyvelőnőjét Soós Vincét, a tiszakécskei Szabadság Tsz elnökét Suba Istvánt, a mezőtúri Vörös Október Tsz elnökét és Sziveri Kálmánt, a magócsl Béke Tsz elnökét választották. A termelőszövetkezetek országos tanácsa ellenőrző bizottságának elnöke: Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnöke, a versenyés propaganda bizottság elnöke: Belgyár András, a nagylétai Aranykalász Tsz elnöke, a közgazdasági és áruforgalmi bizottság elnöke: Madarász Lajos, az ácsi Egyetértés Tsz elnöke, a szociális bizottság elnöke: Bartha András, a füzesabonyi Petőfi Tsz elnöke. Csongrád megye képviselői a termelőszövetkezetek országos tanácsában A termelőszövetkezetek országos tanácsába választották Csongrád megyéből Szili Antalt, a szegedi Móra tsz elnökét, Balogh Ferencet, a domaszéki Szőlőskert Tszcs elnökét, Busa Vilmost., a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnökét, Bertus Pált, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnökét, Czabarka Andrást, az ambrózfalvi Dimitrov Tsz elnökét és Szabó Lászlót, a szentesi Árpád Tsz elnökét. I t