Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-18 / 90. szám

Megkezdődtek a moldovai kulturális napok Vasárnap éjjel K. F. Iljasenko, a Moldvai SZSZK Legfelső tanácsa elnökségének elnöke vezetésével hat tagú baráti küldöttség érkezett Budapestre a hétfőn megkezdődött moldvai kulturális napok alkalmából. A küldöttséggel együtt népes művész-delegáció is érkezett.. A vendégeket a Keleti-pályaudvaron Kisházi ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Mihályfi Ernő, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Darvasi István, a Központi Bizottság osztályvezetőhelyettese. Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke fogadta. Hétfőn este a Vígszínházban tartott megnyitó ünnepséggel megkezdődött a moldavai kulturális napok eseménysorozata. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A himnuszok elhangzása után Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a hazánkban első ízben megrendezett moldavai kulturális napokat Ezután Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a múlt év őszén Moldavában. a magyar kultúra napjain részt vett küldöttség vezetője mondott ünnepi köszöntőt, majd K. F. Iljasenko. a Moldavai SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke tolmácsolta ünnepi beszédében a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a köztársaság Legfelső Tanácsának Elnöksége és | minisztertanácsa üdvözletét Az ünnepség után a moldavai művészek adtak magas színvonalú műsort. (MTI) Az ösztönzés példája Semmi máson, mint fölös óvatosságon alapulna ez a szemlélet? Nem, van benne egyéb is, ami bántóbb az óvatoskodásnál, benne van az a megritkult, de még felMennyi lesz a nyereségré- sabbá és teljesebbé, sokrészesedés, mennyit terveznek, tűbbé és átgondoltabbá tenvárnak? — érdeklődik év- ni ezt a lendítőerőt is. közben az újságíró az üze- /•j/o .11. , 1 "UL mekben és jó érzéssel veszi / J{J ITIllllOVQl tÖDD tudomásul a kedvére való választ: „Tavaly hat napot Idén 130 millióval na- lelhető káros beidegzettség értünk el, annyit már eddig gy°bb összeget fizettek ki hogy az iroda dolga csak a is megszolgáltunk, most az- hazánkban az 1966-os nyere- számolás, a műhelyeké a tán gyürkőzünk, mert sze- segrészesedés címen, mint termelés, a kettő közt pedig retnénk ráduplázni a tava- evvel ezelőtt, az 1965. bizonyos válaszfal szükségellyira." Különösen jó, ha évi eredmények fejében, tetik. nemcsak az irodákban adják Szegeden is több helyütt monn {ov ilven Dontosan a választ ha- szembeszökő a javulás. Szá- H°gv mennyire nem így uyen pontosan a vaiaszt, na- h fizettek ecész van. arra már az is példa, nem a munkatermekben is m°s üzemben tizeitek egesz • munkás feliéi táiéknzottak a rlnleozók honapot, másutt a korábbi amiKor egy-egy munxas rei jol tajekozottaK a dolgozok - . . . sik(srült szólal a tanácskozáson: — az anyagi erdekeltseg e leg- megtelelő szintet sikerült mostafőbb összetevőjéről. Azért is El a nap termriéT szlhelyen való ez, mert állandó, ^ütf ott vIn Sttük az zalékát, ő azt állandóan tudaz incselkedés is: több is le- m szeretne. Pedig ebben hetne, meg az a kérdés: csak 3 napi es egyem teljehogyan lehetne több? sítmény szemmel kíséréscErre is, arra is, egészé- nek igénye nyilvánul meg. ben pedig magára az ösztön- Ezzel együtt, de meg inkább zésre kifejező példa a 10-es kíváncsi ki-ki a gyár „telAKÖV nyereségrészesedésé- jesítménylapjára" is. Nemnek krónikája. Ez a krónika csak negyedévenként, hanem végül is azért zárulhatott szinte mindig naprakész alminden korábbinál maga- lapotban. S nem is nehéz, sabb nyereségrészedés kifizetésével, mert állandóan nyitott könyv volt a vállalat valamennyi dolgozója számára. S mert ebben a „könyvben" együtt lapoztak a vezetőkkel a törzsgárdatagok, szocialista brigádvezetők, munkások is. Szeptember mindenre kiterjedő kapcso latra mutat a vezetés és a végrehajtás vonatkozásában. Nem elvont fogalom A nyereség fogalma és ezen keresztül a nyereségrészesedésé egyre inkább megszűnik elvont fogalom lenni. A munkások tudják mit akarnak, mennyit szeretnének, s azt is, hogy mit kell ezért tenni. És a cél tudatában rendszerint eredménnyel meg is teszik. Annál inkább, mert a tizenviszont hálás és hasznos dolog kielégíteni ezt az igényt. Simái Mihály Kitüntetett szegedi ktszek Negyven versengő Csöng- portálták, kiviteli térképürád megyei ktsz közül há- kön a Szovjetunió, Csehszlorom szegedi szövetkezet vákia, az NDK, az EAK, nyerte el a kitüntető címet: Szíria, sőt India felé is muKiváló Kisipari Szövetkezet tatnak nyilak. Sikereikben lett a Szegedi Vas- és Fém- nagy része volt az erőteljes ipari Ktsz, a Szegedi Szűcs- verseny- és szocialistabriipari Ktsz és a Csongrád gád-mozgalomnak is. megyei Papírfeldolgozó Ktsz Szegeden és a megyében — a tavalyi jó munka jutal- napjainkban egyre nagyobb maként. az igény a korszerű csomaA szövetkezeti „élüzemek" golóeszközök iránt. Ezt eléközött is külön súlya és te- . gíti ki termékeivel a Csongkintélye van a Szegedi Vas- rád megyei Papírfeldolgozó és Fémipari Ktsz múlt évi Ktsz, kapcsolatai azonban produktumának. Az évről messze túlterjednek a meévre lendületesen fejlődő gye határain is. A HTJNGAüzem tavaly már közel 48 ROTEX Külkereskedelmi millió forintos termelési értéket állított elő. Valamikor csak forgókészítéssel, gépjavítással foglalkoztak ezekben a közös műhelyekben, ma már szerszámokat, kisgépeket, laboratóriumi berendezéseket, esztergapadokat egyaránt gyártanak. Idén pedig valóságos gépgyárrá lép elő a ktsz; dolgozói az Vállalaton keresztül mintegy kétmillió forint értékű közvetlen exportot bonyolítanak le. A divattal, a megrendelők igényeivel lépést tartó. jó munka, a javító-szol gá 1 ta tó tevékenység sikeres ellátása és az exporttülteljesítés nyerte el jutalmát a Szűcsipari Ktsz mostani kitünország legnagyobb szövetke- tetésével. Termékeiket százeti beruházásaként épülő mos nyugat-európai cég hozüzemházat veszik majd bir- za forgalomba, de Kanadátakukba. Tavaly már készít- ba is eljutnak a szegedi ményeik 60 százalékát ex- mesterkezek szűcsmunkái. harmadik hónap egyre job- ^már W-cngot hűzban számításba jöhet a család „költségvetési naptárában" is. A remélt nyereségrészesedésnek már a „familiáris" beruházások közt is megvan a maga helye, adott esetben akár ki is leheti pipáim, erre már megkerestük a fedezetet De még jó lenne, ha ... in: ennyit volt az előre tervezett évi nyereségrészesedés. Mindenki egyetértett abban, hogy három nappal megtoldható ez a teljesítmény. A „hogyant" is a közokosság döntötte el. S az akarás megtalálta a célhoz vezető utat. módot. Április Ismét áradás a Tiszán A Felső-Tisza vidékén hullott újabb csapadék összetalálkozott a napsütés hatására a hegyekben megindult hóolvadással. A Tisza vízszintjének újabb emelkedésével most már az idén a negyedik árhullám alakult ki, s Tokajtól Szegedig áradást mértek a vízmércék. Több mint egy hónapja, hogy rendkívül nagytömegű víz mossa a töltések alját, s első napjaiban kétheti bért Egy szó, mint száz, fontos, borítékolhattak a múlt évi de még helyenként nem egyheti helyett. A mindeneléggé megbecsült szerepe k°£ ^jgjf* űi^swveT' van a részesedési téma ál- mtézedésekkeü váUMások landó felszínen tartásának az révén mennyivel lehetne jaősztőnzésben. Pedig a „meg- vítani; kamatozott éri" szó jelentése és jelen- » . , tősége egyre világosabb; IyGITI OZ ITOGO egyre jobban, hatékonyab- A(\\an ban alkalmazzák is az anyagi ösztönzést a vállala- Mennyi lesz a nyereségrétok. Érdemes hát hangsúlyo- szesedés — érdeklődik év vége felé az újságíró a különböző vállalatoknál. Sok helyütt magabiztosan válaszolnak, pontos számmal. Másutt óvatos becsléseiket mondják el, s némelyik üzemben még esztendő végén is hiánycikk a felelet: még nem tudjuk, erről inkább későbben nyilatkoznánk. Akad aztán olyan vállalat is, ahol közölnek ugyan adatot a tizenharmadik havi fizetésről, de sietve hozzáteszik: azt persze még nem aktuális publikálni, hiszen a dolgozók akkor pontosan ennyire számítanak s mi lesz végül is, ha kevesebbre sikerül az összeg? ! az átázás most már mind erősebb. Vasárnap mintegy ezer főnyi árvízvédelmi készültség dolgozott a vízügyi igazgatóság területéhez tartozó gátakon. S ennek megfelelően állították munkába a gépi erőket is. Szombattól hétfőig 16 centimétert áradt a Tisza Szegednél és intenzív az áradás a Maroson is. Algyőig elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. Tíz év a nép szolgálatában A munkásőrség szegedi kiállításának megnyitója Már a hivatalos megnyitás előtti órákban sok érdeklődő nézte végig vasárnap délelőtt a „Tíz év a nép szolgálatában'" cimű munkósőr,-kiállítást a szegedi Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai bemutatótermében. A megnyitón Mákos István, a munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka köszöntő szavai után Siklós dotta Siklós elvtárs — olyan kommunisták, hazafiak, akik munkájuk mellett, térítés nélkül végzik felelősségteljes, nehéz szolgálatukat. A párt katonái ők, mint ahogyan a többi fegyvernemben szolgáló munkások, parasztok, értelmiségiek, idősebbek és fiatalok is, akik a párt utaJános, az MSZMP Csongrád sítósára a dol ó né ^ megyei bizottsaganak titka- , , , , , * dekeben cselekszenek. — A munkásőrség tízéves dokumentumai, képei azt is mutatják, hogy mi e tekintetben is a testvéri népek, nemzetek, a munkás-paraszt hatalmak szövetségéhez tartozunk. A szocialista tábor, a nemzetra méltatta a kiállítást. Elmondotta, hogy az 1919-es magyarországi proletárfor- történetének radalom példája nyomán 1956 végén az ellenforradalmi erők visszaszorítására. megsemmisítésére, majd a nép hatalmának biztosítására hozta létre a párt a munkásőrséget. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség legjobbjaiból, önkéntes alapon szerveződött ez az azóta nagy népszerűséget élvező, jól képzett fegyveres testület, őszinte, mély kapcsolat és együttműködés alakult ki a munkásőrök és a többi fegyveres testület: a rendőrség, a karhatalom, a határőrség és a néphadsereg tagjai között. — A munkásőrségben a párt és a néphatalom aktivistái működnek — montásnak a magyarországi forradalmi mozgalom mártírjainak és hőseinek — a munkásőr-alakulatok névadóinak — fényképeit tartalmazó hatalmas tabló, s a párt Központi Bizottságának, a tízéves jubileumát ünneplő munkásőrség tagjaihoz küldött levele. A művészi fényképfelvételek az 1919-es proletárhadsereget, a spanyolországi forradalmi harcok magyar egységeit, a testvéri és haladó népi milíciákat mutatják be, történeti sorrendben megismertetik a nézőt a munkásőrség megalakulásának körülményeivel: a véres ellenforradalmi napok kőzi kommunista mozga- emlékeivel és a munkásőrtlletve megnyeréséért A bolsevikok felvilágosító munkája nyomán, valamint a néptömegek saját tapasztalatainak alapján győződtek, volna meg, hogy érdekeiket csak a bolsevikok képviselik, ők érdemlik meg bizalmukat A munkás-paraszt demokratikus diktatúra ezáltal osztályok és pártok harcainak eredményeként, de fegyveres harc nélkül alakult volna át proletár diktatúrává. A fejlődésnek ez az útja feltétlen előnyös a munkásosztály számára, mert kisebb megrázkódtatással, nagyobb rombolás, élet és anyagi javak pusztulása nélkül jut hatalomra. Ezért szorgalmazta a Lenin vezette bolsevik párt az átmenetnek ezt az útját. Mint ismeretes nem a bolsevikokon múlott, hogy ez nem sikerült. 1917 július elején megszűnt a kettőshatalom, napirendre került a fegyveres felkelés előkészítése. Lenin és a bolsevikok egy pillanatra sem feledkeztek meg a fő célkitűzésről: a proletariátus hatalmának kivívásáról, ha az békés úton nem megy, akkor fegyveres felkelés eredményeként. Mindkét lehetőséggel számoltak és a történelemben eddig nem tapasztalt alapossággal készültek a burzsoá diktatúra megdöntésére. A szovjetekkel összefüggésben a tézisek másik nagyon jelentős megállapítása a proletárdiktatúra államformájára vonatkozott. Lenin a Párizsi Kommün, az 1905-ös, 1917-es forradalmak tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az átmeneti korszak államának — proletárdiktatúra — legmegfelelőbb formája nem a parlamentáris köztársaság, hanem a Szovjetek Köztársasága: „Nem parlamentáris köztársaság — a Munkásküldöttek Szovjeteitól ehhez visszatérni hátrafelé tett lépés volna —, hanem a Munkás-, Béres-, és Parasztküldöttek országszerte alulról fölfelé felépített Szovjetjeinek Köztársasága". Az áprilisi tézisekben Lenin megfogalmazta a párt legfontosabb gazdasági célkitűzéseit is. A feladatok kijelölésénél egyrészt Oroszország gazdasági adottságaiból, másrészt abból a felismerésből indult ki, hogy a győztes proletárforrádalom után nem lehet rögtön megteremteni a szocializmust. A szocialista gazdasági rend létrehozása és irányítása vonatkozásában Lenin különösen fontosnak tartotta a társadalmi termelés és elosztás feletti munkás-ellenőrzés haladéktalan megvalósítását, valamint a bankok egyesítését, a szovjetek által ellenőrzött nemzeti bank kiépítését. A párt agrárprogramjának megfelelően a tézisek követelték a földesúri földek elkobzását, nacionalizálását és azt, hogy a földdel a paraszt- és béresküldöttek szovjetjei rendelkezzevk. ^ enin már a szocialista forradalom előkészítése időszakában szükségesnek tartotta a legfontosabb pártfeladatok kijelölését. A pártélet területén a tézisek a pártkongresszus haladéktalan összehívását jelölték meg azzal a céllal, hogy az elért eredmények és tapasztalatok alapján módosítsák a párt programját és változtassák meg a párt elnevezését; szociáldemokrata helyett kommunista pártnak nevezzék el a munkásosztály élcsapatát. S végül Lenin sürgette a forradalmi III, Internacionálé létrehozását. A rövid áttekintésből is egyértelműen kitűnik, hogy az 50 évvel ezelőtt kidolgozott és megjelent áprilisi tézisek a szocialista forradalom előkészítésének és győzelmére vitelének kész stratégiai és taktikai tervét képezték. Roppant nagy segítséget nyújtottak a kommunista pártnak abban, hogy a bonyolult helyzetben helyesen határozta meg a forradalom erői előtt álló legközelebbi teendőket és egyáltalán abban, hogy a párt igen rövid idő alatt döntő győzelemre tudta vezetni a proletariátust. Nem csökkentheti az áprilisi tézisek történelmi jelentőségét az, hogy Oroszországban 1917-ben a forradalom alakulása nem mindenben a tézisekben foglaltaknak megfelelően történt. Ismert, hogy nem a tézisek helyességén, vagy a bolsevikokon múlott az, hogy Oroszországban nem békés úton, hanem fegyveres felkelés útján győzött a szocialista forradalom. A Magyar Tanácsköztársaság, majd a második világháborút követő években lezajlott népi demokratikus forradalmak tapasztalatai ebben a tekintetben is igazolták a lenini tézisekben foglaltak helyességét, ötven év távlatából azt is megállapíthatjuk, hogy az áprilisi tézisekben foglaltak nemcsak azoknak a kommunista és munkás pártoknak nyújtottak nélkülözhetetlen segítséget, amelyek már győzelemre vezették a szocialista forradalmat, de azokat is segíti, amelyek még e nagy feladat megoldása előtt állnak, illetve sikeres megoldásán fáradoznak. Áz elmúlt 50 év történelmének szocialista forradalmai a marxizmus forradalom és állam elméletét jelentősen gazdagító és továbbfejlesztő áprilisi téziseket is. mint általában, Lenin alapvető tanításait igazolták. RACZ JA.NOS lom vörösosztagaival, partizánjaival, alkotó, teremtő emberek tíz- és százmillióival együtt képez a mi fegyveres erőnk, a mi munkásőrségünk is nemzetközileg, világviszonylatban legyőzhetetlen erőt A megnyitó után Kelemen Sándor, a munkásőrség Szeged városi parancsnoka körülvezette a teremben a látogatókat, bemutatta a dokumentumokat. és a munkásőrség harci készültségét demonstráló nehéz fegyvereket. Különös értéke a kiállíség fejlődésével. Látható a szovjet hadsereg és a magyar fegyveres testületek magas színvonalú technikai készültsége, s együttműködésük a munkásőrséggel. A kiáillítást már az első napon több százan tekintették meg, közülük nagyon sokan bejegyezték nevüket és elismerő szavaikat a vendégkönyvbe. A kiállításon alkalmi postahivatal működik, amely a jubileumi bélyeget első napi bélyegzővel árusította és nagy forgalmat bonyolított le. K. J. Kedd, 1967. április 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3