Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

Suharto nem támadta SuHarnót Nasution kirohanása az elnök ellen — A kongresszus csak a hét végén dönt 0 Djakarta (Reuter, AP, UPI) Kedden reggel megnjj'lt Djakartában az Indonéz Ideiglenes Népi Tanácskozó Gyűlés (kongresszus) rend­kívüli ülésszaka. A legfelső törvényhozó testület a képviselőház be­terjesztett javaslatához hí­ven megvitatja Sukarno ci­rok sorsát. Dönt arról, hogy megmaradhat-e Sukarno az elnöki székben, vagy sem. és határozatot hoz arról is, i»­dftsanak-e bírósági vizsgá­latot annak tisztázására, hogy részt vett-e az elnöit Untung alezredes szeptem­ber 30. mozgalmában. A kongresszusnak joga van Sukarno leváltására, és bíróság elé állítására, viszont mindennemű kongresszusi határozatnak a végrehajtá­sa a hadseregen múlik. Suharto tábornok, Indoné­zia ..erős embere" kedden délelőtt a megnyitó ülésen elmondta hetekkel ezelőtt bejelentett beszédét. Suharto nem beszélt el­marasztalóan az elnökről, hanem azt mondotta, hogy Sukarno elnöknek közvetle­nül nem volt része Untung alezredes szeptember 3'"l-a mozgalmában. flz NOK leszerelési javaslata 0 Genf (TASZSZ) A genfi leszerelési érte­kezlet keddi ülésén Roscsin, a szovjet delegáció vezetője ismertette a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának javaslatait. Az NDK kormánya indít­ványozza, hogy mindkét né­met állam kormánya mond­jon le a nukleáris fegyverek bármely formájának birtok­lási jogáról, az e fegyverek­kel való rendelkezés jogá­ró', vagy a rendelkezési jog­ban való részesedésről. Az NDK szorgalmazza továbbá, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mindenféle elő­zetes feltételek és kikötések né'kül csatlakozzék az atom­fegyverek további elterjedé­sének megakadályozására hi­vatott egyezményhez. Java­solja végül, hogy a nukleá­ris hatalmak távolítsák el német földről az esetleg ott tárolt atomfegyvereket. II partizánok lecsaptak az amerikai ütegekre 0 Saigon (MTI) A Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front harcoló alakulatai rövid időn belül másodszor csaptak le a VDK területét tüzérségi tűz alatt tartó amerikai ütegekre. Keddre virradó éjszaka a partizánok két alkalommal is csapást mértek a Quang Tri városától 30 kilométer­nyire nyugatra kiépített Cár­ról katonai támaszpontra. Itt helyezték el az amerikai tengerészgyalogság egyik leg­nagyobb tüzérségi állását. Az üteg 155 és 175 mm-es ágyuk immáron két hete lö­vik a demokratikus Vietnam déli területeit. Éjféltájban a partizánok mintegy 150 aknát zúdítottak a tábor északi részére 82 mm-es aknavetőkből. A be­csapódó gránátok három tengerészgyalogost megöltek, kilencet pedig megsebesítet­tek. Valamivel később, a ko­ra hajnali órákban újabb 35 akna robbanása reszkettette meg a katonai tábort. A 82 mm-es aknavetők tüzében egy amerikai meghalt, kettő megsebesült. Miközben ak­nák hullottak az ütegekre, a hazafias front katonái kézi fegyverekből golyózáport zú- , dftottak a tengerészgyalogo­sokra. A saigoni amerikai j hadvezetőség azt állítja, i hogy a masszehordó ágyúkat nem érte károsodás. A partizánok március 1-én és 2-án Gio Linh térségében már egyszer sikeres táma­dást hajtottak végre a VDK-t ágyúzó amerikai ütegek el­len. Suharto hangsúlyozta, hogy Sukarno elnök nagy szere­pet játszott Indonézia füg­getlenségi harcában. Kije­lentette, hogy a rendelkezé­sére álló adatok szerint nem tudott a készülő 1965. szep­tember 30-i fordulatról. Su­harto ugyanakkor kifejezte azt a véleményét, hogy Su­karno hibát követett el, ami­kor a szeptember 30-i ese­mények után védelmezte a NASAKON elvét és ez a je­lenlegi politikai válságivw vezetett. Suharto felhívta a kong­resszus tagjait, hagyják jó­vá azt a korábban kiadott rendeletet, amellyel Sukarno elnök a végrehajtó hatalmat teljes egészében átadta Su­harto tábornoknak, de a vá­lasztásokig ne távolítsák cl Sukarnót az elnöki tisztség­ből. A kongresszus ülésén fel­szólalt Nasution tábornok is. Suhartótól eltérően, erélyes kirohanást intézett Sukarno elnök ellen és kifejezte azt a reményét, hogy a kong­resszus, mint Indonézia leg­főbb törvényhozó szerve, jó­váhagyja a parlament nem régiben hozott határozatát amely követeli Sukarno le­váltását és annak kivizsgá­lását, hogy milyen része volt a szeptember 30-i esemé­nyekben. Dj akartai megfigyelők sze­rint Sukarno és hívei nél­kül Suharto tábornoknak na gyon nehéz lesz szembesze­gülnie a jobboldal részéről reá nehezedő nyomásnak. Ezért Suharto tábornok igyekszik nagyon óvatosan eljárni, és lépésről lépésre erősíteni saját politikai po­zícióit. Az elnök sorsáról a végső döntés szombaton éjszakára vagy vasárnap reggelre vár­ható. Sukarno nem szólalhat fel az ülésszakon, nem ka­pott rá meghívást. Az elnök _ akinek japán származású felesége a keddi napon le­ánygyermeknek adott életet Tokióban — kénytelen tét­lenül bevárni, amíg dönte­nek jövőjéről. A földgáz az iparban Q A hazai földgázprogram­ra a Minisztertanács ha­tározata 1960-ban látott nap­világot. E határozat alapját az 50-es évek végén sikerrel lezárt kutatások adták: 1957-ben még mindössze csak 3 milliárd köbméter földgáz forrását „térképez­ték fel", a kutatók. 1960­ra már 26 milliárd köbmé­terre emelkedett a felkuta­tott, megtalált földgáz va­gyon. Jelenleg a kőolaj és a földgáz 28%-át fedezi ener­gia-szükségletiinknek, a szén pedig 62%-át. 1975-re energia-szükségletünk 49 %-át már kőolajból és föld­gázból kell fedezni — tehát a szénhez viszonyítva gaz­daságosabban kitermelhető és eltüzelhető fűtőanyag­ból; — s csak 48%-át szén­ből. Közben ezalatt a 8 esztendő alatt energia­szükségletünk is több mint 40%-al megnövekszik. A jubileum Az átfogó, nagyarányú fejlesztés másfélmilliárdos befektetéssel a II. ötéves tervben kezdődött hazánk­ban. összehasonlításul, hogy a feladat mértékét felbe­csülhessük, álljon itt a ha­zai statisztika: 1938-ban mindössze 8 millió köbmé­ter földgázt termeltünk, 1949-ben 372 milliót, 55-ben félmilliárdot, tavaly: vgy­milliárdháromszázmilliot. Magyarországon először Zalában hasznosították a földgázt: a zalai kőolajme­zők munkáskolóniáit fűtöt­ték vele és az olajbányászat segédüzemeit látta el energi­ával. Ennek — hogy ez el­kezdődött — épp az idén lesz 30 esztendeje. Ma már az „őstermelők" — a zalai földgázkutatók eléggé „fá­radtak"; jobbára már Zalá­ban is kardoskúti gáz ég. A Zalát Budapesttel összekötő vezeték most — ahogy a szakemberek mondják — „visszafelé dolgozik". az Alföldről szállítja a gázt Adonyon, Kápolnásnyéken keresztül jó pár száz kiló­méteren át. A II. ötéves Hajdúszoboszlón működik az ország legnagyobb földgáz­üzeme Uibricht és Ssoph Lengyelországba utazik Hangverseny a színházban # Varsó (PAP) Hamarosan aláírják a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélvnyújtási szerződést. A szerződés aláírásával kapcsolatban március köze­pén Walter Uibricht, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke és Willi Stoph. az NDK Minisztertanácsának e'nöke hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. Katonai ellenőrzés Kínában 0 Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija keddi szá­mában az alábbiakat írja: Mao Ce-tung csoportja, amely nem mondott le a „kulturális forradalom" vég­rehajtásáról, mindinkább a hadseregre teszi a tétet. Nem­csak a politikai élet, hanem a népgazdaság is katonai el­lenőrzés alá kerül. Az ipari vállalatokat, a közlekedést, a lapok szerkesztőségeit, a rádiót, a postát katonai el­lenőrzés alá helyezik. Kato­nák irányítják a tavaszi me­zőgazdasági munkákat. A „kulturális forradalom" szervezői kitartóan folytatják az „agymosás" irányvonalát. Az önálló gondolkodásra tö­rekvő embereket az „osztály­ellenség" kategóriájába so­rolják. A tisztogatások egyik íő objektumává vált a kínai értelmiség. Az iskolákban a tanítás megkezdésekor kide­rült, hogy a pedagógusok nagy része hiányzik. Az űrt tudatlan „vörösgárdistákkal" kívánják pótolni. Mao Ce-tung és csoportja katonai fegyelmet akar te­remteni az ország szellemi életében is. Az irodalom és a művészet feladata most az, hogy népszerűsítse a kí­nai vezetők akaratának esz­telen végrehajtóit A közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt zene­szerző, Tardos Béla Evocatio című zenekari darabjával nyitotta meg hétfő esti hangversenyét a szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar. A rövid, talán mindösze 6—7 perces kom­pozíció hű képet adott Tar­dos zeneszerzői törekvései­ről: a bartóki út. illetve a legújabb hangzás-ideál szer­ves összekapcsolásáról s ar­ról, hogy a szerző ezt a keretet igyekezett súlyos gondolatokkal, a ma embe­réhez szóló mondanivalóval megtölteni, örömmel hall­gattuk az előadást is, mert Lukács Miklós vezényleté­vel szavahihetően s meggyő­zően hangzott el Tardos da­rabja. Annál jobban sajnál­tuk. hogy a közönség alig reagált az újdonságra, hi­szen félő, hogy az udvarias meg nem értés, vagy meg­érteni nem akarás nem is az Evocatio-nak, hanem jel­képesen napjaink zenéjének szólt. De hogyan is várhat­juk el a hallgatóktól a mai zene megértését, vagy an­nak reális értékelését, ami­kor a hétfői koncert is két nagyszabású, közismert Csaj­kovszkij-művet állított szem­be egy mai kompozícióval. Nyilvánvaló, hogy a közön­ség nagy többsége elsősor­ban a Csajkovszkij zenére A Szegedi lovas-Iskola már­cius 15-én kezdődő íovas tanfolyaméra fiúkat felvesz Felvilágosítást a helyszi­n.n. Dorozsmai u. I. Felvételre keresünk nyugdíjas dolgozókat éjjeliöri munkakörbe Jelentkezés: Siketek és Csökkent Munkaképessé­gűek Ktsz. Szeged. Attila c. 11 x. S 27 579 volt kíváncsi, s az is. hogy a hangverseny végére még az a kis csoport is teljesen elfelejtette a mai kísérlete­zést, amelyik valami újat is akart hallani. Annak tuda­tában, hogy a szegedi hang­versenylátogatók nagy több­sége megrekedt a romanti­kus zenénél, célszerű lett volna a stílusokat most is úgy „adagolni", hogy a kon­cert az általános igények ki­elégítésén kívül lehetőséget adott volna a mai hang be­fogadására is. Csajkovszkij D-dúr hege­dűversenyének magán szóla­mát Kocsis Albert játszotta komoly sikerrel. A siker persze itt sem egészen a szólistának szólt, hanem az ismert, fülbemászó melódi­áknak. Csajkovszkijnak is. Elismerésre méltó Kocsis szép hegedűhangja — külö­nösen a lassabb részeknél — de játékából itt-ott még hi­ányzik az a fölényes virtu­ozitás. csillogás, amelyik egy ilyen romantikus versenymű legfőbb éltető eleme lenne Korántsem akarok párhuza­mot vonni a két művész tel jesítménye között, csupán gondolatom megvilágítása céljából emlékeztetem a kö­zönséget a néhány éve Sze­geden koncertező Irina Bocs­kova játékára. A V7. Szimfónia előadásá­ból főleg a befejező lassú tétel ragadta meg a hallga­tóság figyelmét. Bár a töb­bi tétel is jól öszefogottan hangzott el, több helyen ki­dolgozatlannak tűnt a zene­kar játéka. Lukács Miklós, a hang­verseny karmestere végig tökéletes biztonsággal fogta össze a zenekart, illetve ki­sérte a szólistát. Javaslatá­ra a hangverseny kezdetén egyperces néma felállással adózót a közönség Kodály Zoltán emlékének. Vántus István tervben ugyanis ezer kiló­méteres csőhálózat lefekteté­sével egységes rendszerbe kötöttük az Alföldet, a Haj­dúságot, Borsodot, a Nyírsé­get, Közép-Magyarországot a fővárossal együtt, Közép- és Nyugatdunántúlt — vagyis a kutakat, és a legnagyobb fo­gyasztók telephelyeit A há­rom nagy fogyasztó csoport pedig az ipar, a vegyipar, és a lakosság, — erre a kiépült országos hálózatra kapcsoló­dik most már, folyamatosan a IV. ötéves terv végéig. Földgázprogramunk jelenlegi legnagyobb termelőközpont­ja a Hajdúszobosztón meg­épült korszerű, nagy terme­lékenységű földgázüzem, ám az utóbbi években feltárt Szeged-környéki mezők — az üllési, szanki, algyői, tá­péi források együttes kapaci­tása 1970-re eléri a Hajdú­szoboszlóit. A földgáz kitermelés és feltárás a programnak meg­felelően halad, azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a földgázt költséges do­log tárolni, tehát a földgáz­program sikere attól függ, milyen gyorsan bővül a fel­használók tábora. Ma mar elmondhatjuk, hogy a prog­ram ebből a szempontból is egyenesen van, az igazság­hoz azonban az is hozzátar­tozik, hogy a II. ötéves terv végére nem érték el a terve­zett felhasználási szintet. Másfélmilliárd köbméter volt a tervezett fogyasztás, ám 1965-ben csak 920 milliót hasznosítottak. A tüzelőbe­rendezések és készülékek gyártói kissé lemaradtak ugyanis a gyártás megszer­vezésében. Amint megszün­tették a mulasztást, egyetlen esztendő alatt félmilliárd köbmétert ugrott a fogyasz­tás szintje. Tízmilliók megtakarítása Kezdetben a gyáraknál né­mi idegenkedés is tapasztal­ható volt a földgázzal szem­ben. Ott azonban, ahol ala­posan utána számoltak, az újtól való idegenkedést ha­mar eloszlatta a kalkuláció végeredménye. S ma már jó két tucat nagy gyárunknál a beruházás befejezésétől szá­mított első teljes esztendő mérlegének adatai is igazol­ták a számításokat. Ha csak az 1965 végéig a fogyasztók sorába lépő nagy kombináto­kat számítjuk, a megtakarí­tás ezeknél a gyáraknál 1966 végére elérte a 100 millió forintot. A számtalan kis üzem, KTSZ. s az évközben belépő gyárak megtakarítá­sával együtt ez az összeg meghaladja a 150 milliót. A jelenlegi legnagyobb fo­gyasztók az úgynevezett bor­sodi rendszerhez tartozó gyá­rak: a Tiszavidéki Vegyi Kombinát évente már 130 millió köbmétert fogyaszt a Borsodi Vegyikombinát 150 milliót, az Ózdi Kohászat 160 milliót, és a már emlí­tett Lenin Kohászat 250 mil­liót. A második nagy fo­gyasztói centrum a főváros, ahol tavaly 14 nagy gyár (a számos kisebb mellett) tért át a földgázra, több mint 300 millió köbméteres fo­gyasztással. Az említett gyárak mind­egyikénél több forrásból származott a megtakarítás. Nem kell szénteret fenntar­tani a gyárban, nem kell a vagonok kirakására, a szén gyáronbelüli mozgatására embereket lekötni, az auto­matikus adagoló berendezé­sek nem „tesznek sem töb­bet, sem kevesebbet" a tűz­re a kelleténél. A szénnel összehasonlítva sokkal keve­sebb fűtőanyaggal, sokkal több energiát adnak a kazá­nok. Nem kell salakot, ha­mut eltakarítani, tárolni, s azon gondolkodni, hogyan szabaduljunk tőle. Olcsó nyersanyag A vegyiparnak ráadásul nemcsak fűtőenergiaként hajthat hasznot a földgáz — olcsó nyersanyag is. A mű­trágyagyártás fő alapanyagát a szintézisgázt földgázból fe­le annyiért állíthatják elő, mint szénből, lenyegesen egyszerűbb eljárással, hiszen a földgáznak magas a hidro­gén tartalma, s a szintézis­gáznak is ez főalkotórésze Ugyanakkor a szénre épülő technológia mér csak azért is költségesebb, mert a szén sok felesleges szennyező­anyagot tartalmaz, pl. rend­kívüli sok ként; a földgáz viszont teljesen mentes a szennyezőanyagoktól, követ­kezésképp nem kell tisztító­berendezésekre költeni. A hazai földgáznak a me­tán a fő alkotó vegyülete — ezt pedig a PVC, és a poli­etilén alapanyagának az eti­lénnek az előállításakor tud­juk hasznosítani. Eddig itt­hon etilént nem is gyártot­tak. Most kiveszik a földgáz­ból az etánt, abból etilént készíthetnek, s így máris rendelkezésre áll a két leg­elterjedtebb műanyag alap­anyaga. A gyártásra a fel­készülés már folyik, a TVK­ban. Az etán a földgáznak mintegy 5%-át teszi ki, mi­után ezt kivették belőle a megmaradt 95% -ot, akár fű­tőenergiaként, akár a mű­trágyagyártás alapanyagként még felhasználhatják. Az iparnak, a vegyiparnak tehát mindenképpen számos előnyt nyújt a földgáz, — de milyen változást hoz a háztartásoknak? G. F. Következik: A FÖLDGAZ A HAZTARTASBAN... Fő szálííló: Magyarország A híradástechnikai berendezéseket és elektronikus műszereket gyártó ipar a KGST valamennyi országában gyors ütemben fejlődik. Hazánk a termelés nagyságát te­kintve a negyedik. Néhány nagy fontosságú híradástech­nikai cikkből Magyarország a szocialista országok fő szállítója, s a KGST-sze kositások révén ezt a pozícióját a következő években is megtartja, sőt megszilárdítja. Szerda, 1967. március 8. QEL MAGYARORSZAQ f

Next

/
Oldalképek
Tartalom