Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

Ifjűmunkásparlament Szegeden Tegnap, hétfőn ült össze első ízben ifjúmunkás parlament Szegeden. A KISZ Központi Bizottsága és a Csongrád—megyei KISZ-bizottság azért hívott egybe mintegy 80 szegedi és megyei üzemi KISZ-titkárt, aktivistát, hogy segítségüket kérje a „KISZ munkája és feladatai az iparban dolgozó munkásifjúság körében" című készülő KB-anyag összeállításához. Ebből a célból már több megyében rendeztek ifjúmunkás parlamentet. A szegedi parlament munkájában résztvett Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője és Hofmann Márton, az SZMT titkára is. Biró Lajosnak, a KISZ Csongrád megyei bizottsága első ti tkárának megnyitója után Mészáros Zoltán, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Ezután a nyolc iparágat, összesen 32 üzemet képviselő parlament két szekcióban látott munkához. Az egyikben — melyet Bíró Lajos vezetett — elsősorban a férfi dolgozók, ifjúmunkások, műszakiak, közgazdászok problémáit beszélték meg. a másikban — ahol dr. Földi Gábor, a KISZ szegedi városi bizottságának titkára elnökölt — a fiatalasszonyok, édesanyák életéről és körülményeiről tárgyaltak a résztvevők. A tartalmas, élénk vita négy témakört ölelt fel, mégpedig igen alaposan. Szó volt az üzemi fiatalok élet- és munkakörülményeinek változásáról, sokan foglalkoztak üzemük fejlődésével, a munkaerővándorlással, a vidékről bejáró fiatalok problémáival, az átlagkeresetek alakulásával és — érthetően — a lakáshelyzettel is. Természetesen napirendre került a KISZ lakásépítési akciója. Hasonlóan érdeklődést váltott ki a KISZ üzemi munkájának több aktuális kérdése. Elsősorban a KISZ-élet tartalma s befolyása a fiatalokra, a munkásifjúság politikai, gazdasági, erkölcsi és kulturális helyzete. A harmadik kérdéscsoport, mely foglalkoztatta a vita résztvevőit: az üzemi fiatalok részvétele a gazdasági munkában, a KISZ- és a szakszervezet termelési mozgalmainak eredményessége. Végül elemezték az ifjúsági szövetség kommunista és tömegszervezeti jellegének érvényesülését, valamint a szervezeti élet és a vezetés hatékonyságának alakulását. A vita befejezése után ismét együttes ülést tartott a megye ifjúmunkás parlamentje. Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára és Mészáros Zoltán foglalta össze az elhangzottakat. Mindketten hangsúlyozták, hogy a KISZ Központi Bizottságának most készülő anyagához sok értékes hozzászólással és javaslattal járultak hozzá a szegedi és Csongrád megyei üzemi fiatalok. Ismerkedés A csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága együttes rendezésében „Képek a csehszlovák ifjúság életéből" címmel fotókiállítás látható Budapesten, a csehszlovák kultúra helyiségeiben. Képünkön: A kiállítás látogatói a Mlady Svet cimű csehszlovák ifjúsági képeslappal ismerkednek. Gyüngyliázlakk - Színes lecltnika - Táskák A Szegedi Fényképész Ktsz új műtermet nyitott Csongrád megye több helységében a múlt évben: Szentesen, Szegváron és Székkutason. Tovább korszerűsítették a szegedi központi műtermet; 70 ezer forintért egy új fényképezőberendezést vásároltak, s 20 ezer forintért olyan nagyítógépet szereztek be, amelynek segítségével nemcsak előhívják a színes filmeket, hanem nagyithatnak is színes képeket. A szövetkezet félmillió forint nyereséggel zárta a múlt évet, amelynek eredményeképpen 110 ezer forint részesedés illeti meg a ktsz tagjait Tiz évvel ezelőtt mindöszsze 12 taggal indult az Vniversal Ktsz, ma 170-en dolgoznak telephelyein. Kitűnő eredménnyel — a múlt évben 22 millió forint értékű munkát végeztek el — 4 millióval többet, mint 1965-ben. Mintegy kilenc afrikai országba, valamint a Szovjetunióba. Bulgáriába és Csehszlovákiába exportálták sikeres termékeiket, a gyöngyházlakkot és gyöngyházpasztát. Lakossági szolgáltató tevékenységük — amely szénhordástól a taxi gépírásig mintegy húszfajta munkát jelent — közel 1 milliót ért 1966-ban. Az átalakulás óta üzemesitette munkáját a Szegedi Szabó Ktsz. Ma már sorozatban készít ízléses, divatos női ruhákat, orkánkabátokat, különleges, műszőrmével bélelt kabátokat A 230 tagú szövetkezet is szépen dolgozott a múlt évben: 35 millió forintos termelési eredményt Mérlegzárás a ktsz-ekben ért el. Norvégiába, Belgiumba és a Szovjetunióba mintegy 6 millió forint értékű ex port mun Rút végzett, s egy osztrák cégnek bérmunkában 1 millió forintért szivacskabátokat varrtak. A Cserépkályha-készitő és Javító Ktsz harminc tagja elégedetten tekinthet vissza az elmúlt évre, 1 millió 215 ezer forint értékben készítettek új kályhákat, javítottak régieket a lakosság részére, s a közületeknek végzett munka meghaladja az 1 milliót Milliós ráadás a 11 millió forintos tervre, főként exportnövelésből, s összesen 100 ezer darab divatos, mutatós női táska — ez a Szegedi Bőrdíszmű Ktsz munkájának tavalyi mérlege. Termékei iránt egyre nagyobb az érdeklődés; a hazai üzleteken kívül ma már szovjet, finn, belga kirakatokban is láthatók a szegedi bőrdíszművesek munkái. Könnyűipari gépalkatrészeket készítenek műanyagból, valamint kisebb műszaki gumicikkeket állítanak elő a Szegedi Gumijavító Ktsz-ben. A múlt évi munkájuk jó eredményt hozott — mintegy 11 és fél millió forint értékű termelést végeztek el. Túlteljesítették szolgáltató tevékenységüket a termelőszövetkezetek megyei tanácskozása elé P

ártunk IX. kongreszszusának elvi állásfoglalása alapján öszszehivják a Termelőszövetkezetek I. Kongresszusát Az előkészítő munka során olyan álláspont alakult ki, hogy 1967 áprilisában indokolt megtartani az országos kongresszust Előtte országszerte meg kell rendezni a szövetkezeti- és megyei tanácskozásokat Megyénk tsz-ei és termelőszövetkezeti csoportjai január 15-e és február 28-a között közgyűléseket tartottak, ezeken 154 szavazati jogú küldöttet választottak meg a holnapi megyei tanácskozásra. A lezajlott közgyűlések alapján az a tapasztalatunk, hogy a termelőszövetkezeti gazdák bizalmából olyan küldötteket választottak, akik alapos ismerői és tapasztalt harcosai a szövetkezeti mozgalomnak. Nagy számban vesznek részt a megyei tanácskozáson a szövetkezeti mozgalom veteránjai, valamint a párt-, állami- és társadalmi szervek meghívott képviselői is. E kedvező öszszetétel biztosítékot ígér arra, hogy magas színvonalon vitathatjuk meg Csongrád megye szövetkezeti mozgalmának eredményeit, jelenlegi helyzetét, a IX. kongresszus határozataiból eredő mezőgazdasági feladatokat, a bevezetett vagy bevezetendő új intézkedéseket (például a munkadíjazás, az új földtörvény, nyugdíjtörvény, betegségi segély stb.)„ A sikeres tanácskozás alapvető feltétele természetesen az, hogy a küldöttek és meghívottait alapos és reális értékelést kapjanak a megye szövetkezeteinek helyzetéről. Az értékelés hűen tükrözze a szövetkezetek gazdasági és politikai fejlődését, az elért eredményeket és hibákat. Nagyon fontos, hogy a tanácskozáson szó essék a szövetkezeti parasztság és a falu társadalmi életében bekövetkezett történelmi változásról. Ugyanakkor nem kevésbé fontos az sem, hogy a felszólalók minél több őszinte véleményt, hasznos javaslatot mondjanak el, ezzel is segítve a tanácskozás, majd a kongreszszus munkáját A

megyei tanácskozást előkészítő bizottság beszámolója nyilván tartalmazza majd a szövetkezetek eredményeit, ezért ezek ismertetésével e cikkben nem foglalkozom. Lényegesebbnek tartom — természetesen a teljesség igénye nélkül — azoknak a A szegedi Felszabadulás Tsz-ből Közel 29 millió forint rw áru A szegedi Felszabadulás Tsz gazdái tegnap délelőtt a Vörös Csillag Filmszínházban tartották közgyűlésüket. Ezen a tsz 1967. évi termelési tervét, költségvetését, valamint a premizálási és bérmódosítási javaslatokat beszélte meg, illetve hagyta jóvá a közösség. Árendás György tsz-elnök a beszámolóban ismertette, hogy növény- és zöldségtermesztésből 17 millió 800 ezer forint, állattenyésztésből pedig mintegy 7 millió 300 ezer forint bevételre számítanak. A közös gazdaság idén öszszesen közel 29 milliós árbevételt tervez. A különböző építkezésekre 3 millió 910 ezer forintot költenek; említésre méltó, hogy ebből 3 millió 250 ezer forint saját erőből történő beruházás. A Felszabadulás Tsz Idén 187 hízómarhát és 1100 sertést értékesít szerződésre. A városi dolgozók ellátását szolgálja a tsz azzal is, hogy 22 ezer 660 darab csirke értékesítését tervezi. Érdekes javaslatot terjesztett elő Szilágyi Ernő főagronómus a premizálással és néhány bérmódosítással kapcsolatban. Az állattenyésztők keresetét úgy módosították, hogy elsősorban az elvégzett munka eredménye szerint gyarapodjon. A jutalmazási rendszer fokozza az anyagi érdekeltséget a termelésben. E cél szolgálatába kívánják állítani a gazdaságvezetők a szocialista munkaversenyt, amelyet az Októberi Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indítanak. Az öreg tsz-tagokat örvendeztette meg Csonka Jánosnénak, a szociális bizottság elnökének beszámolója. Ujabb juttatás a nyugdíjas tsz-tagok számára, hogy idén bérmenlesen műveli meg a tsz a háztáji földjeiket. Az ellenőrző bizottság idei munkatervét Széli Imre ismertette, aki 15 éve példásan, becsületesen viseli az ellenőrző bizottság elnöki tisztét. A közgyűlés ezért dicséretben részesítette. A termelési terv és a premizálás javaslatait vitatták, illetve helyeselték a hozzászólók. Bokor András agronómus, Komár Sándor, kertészeti agronómus. Szili Mihály tsz-tag, Sonkoly Lászés Horváth Tibor mezőgazdászok, az l-es, illetve II-es üzemegység vezetője. Karasz István brigádvezető, Albrecht Lajos gépészmérnök. Rovó Pál raktáros. Szabó Sándor traktorista szólalt fel a közgyűlésen. Az öregek nevében Zombori István bácsi köszönte meg a tsz igazgatóság. az egész gazdaközösség gondoskodását az idős földművese krőL Irta: Rózsa István kérdéseknek a felvetését, amelyek problémaként jelentkeznek a termelőszövetkezetekben, a termelőszövetkezeti mozgalomban. Ügy gondolom, a tanácskozáson is e kérdések megvitatása lesz a vita középpontjában. Bizonyéra felmerül az értekezleten, hogy a szövetkezeti gazdaságok a ráfordítási költségek csökkentése mellett a korszerű termeléstechnikai módszerek bevezetésével és alkalmazásával miként növelhetik a termelést és a hozamokat? Az önálló szövetkezeti gazdálkodás problematikus kérdése az ls, hogy a szövetkezeti jelleg erősítésével egytdőben vállalatszerű gazdálkodást folytassanak a szövetkezeti nagyüzemek, közben térjenek át a rendszeresen fizetett garantált munkadíjazásra. Alapvetően fontos cél, hogy a szövetkezeti tagok a közösben végzett munkájuk által magasabb és biztosított jövedelemhez jussanak és ez a jövedelem mind arányosabb legyen a munkások jövedelmével. Kedvezőtlen, a akadályozó jelenség e kérdés megoldásában a gyengén gazdálkodó szövetkezetek Jelentős száma, a nagyüzemi termelőkapacitás és háztáji termelés lehetőségeinek még nem kellő kihasználása. Sajnos a szövetkezeti gazdaságok fejlődése megyénk területén eléggé differenciált Ez a különbözőség természetesen a gazdák jövedelmében is megmutatkozik. E probléma megoldásának keresése, rendezése országosan, így megyeileg is időszerűvá vált Gond a mezőgazdaság nagyobb anyagi, műszaki megalapozásának kérdése is. Ezért az iparnak nagyobb szerepet kell vállalnia a mezőgazdaság igényeinek kielégítéséből. Jobb gépekkel segítse a tsz-eket több műtrágyát és növényvédőszert állítson elő. A jövőben még inkább, mint eddig a mezőgazdaság nemcsak nyersanyagszállítója, hanem nagy belföldi fogyasztója is lesz az iparnak. Ezt már most feltétlenül figyelembe kell venni, és számítani kell rá az ipar illetékes vezetőinek. A modern nagyüzemi termelés kialakulásával a növénytermesztés, az állattenyésztés és az élelmiszertermelés területén gyors ütemben terjed a társadalmi munkamegosztás és erősödik a lépcsőzetes (vertikális) összekapcsolódás. Ezért a mezőgazdaság és az élelmiszeripar koordinációját az elkövetkező időben szintén erősíteni kell. S

ok területen már megvan a lehetősége annak — és még inkább nő e lehetőség a gazdasági reform bevezetése után —, hogy egyes iparvállalatok és felvásárló szervek szorosabban együttműködjenek a szövetkezeti nagyüzemekkel. A mi megyénkben különösen sok lehetőség van erre, főleg a termékek válogatása, félkésztermékek előállítása és a csomagolás területén. Csongrád megyéből jelentős mennyiségben szállítanak a mezőgazdasági nagyüzemek zöldséget, hagymát és gyümölcsöt exportra. Ahol az adottságok egyébként is megvannak — elegendő munkaerő ls áll rendelkezésre —, indokolt, hogy az exportáru válogatását, csomagolását, a rakodást a termelőszövetkezeti tagok végezzék el, természetesen megfelelő anyagi térítés ellenében. A jövő feladatához tartozik a szocialista tulajdon két formájának — ar állami és szövetkezeti tulajdonnak — a továbbfejlesztése. Ml úgy tekintjük, hogy hazánkban a szövetkezeti tulajdon nem átmeneti jellegű lesz. A szövetkezetek társadalmi súlyának elismerését fejezi ki az is, hogy országosan rendezzük a földek tulajdonjogával és használatával kapcsolatos kérdéseket Ez a mi történelmi viszonyaink kőzött lehetséges, és a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából ls indokolt A földtulajdonnak és a földhasználatnak a fokozatos elkülönülése egyre Inkább zavarta a termelőszövetkezetek földhasználatának biztonságát A földtulajdon rendezése azonban semmi esetre sem lehet kampányfeladat, végrehajtása több éves folyamatos és igen körültekintő munkát igényeL Ügy gondolom, hogy e tanácskozáson, de a jövőben is. feltétlenül több gondot kell fordítanunk a termelőszövetkezeti csoportokra. Ezek az alacsonyabb típusú szövetkezetek a megye termelőszövetkezeti mozgalmának szerves része i Az alapszabály szerinti működésen keresztül erősíteni kell a termelőszövetkezeti csoportokban a közös vonásokat, a közös tevékenységet. Számos Jó példa bizonyítja a termelőszövetkezeti csoportok eredményes működésiét Több tszcs jelentős közös vagyonnal, új telepítésű közös nagyüzemi szőlővel és gyümölcsössel, közös állatállománnyal és jelentős gépparkkal rendelkezik. F

eltétlenül szükséges az őszinte eszmecsere a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szervének, a termelőszövetkezeti szövetségek jövőbeni feladatairól, működéséről. Parasztságunk nagy várakozással tekint a termelőszövetkezeti szövetségek megalakulása elé. A termelőszövetkezetek országos kongresszusa után megyénkben is megalakulnak a területi termelőszövetkezeti szövetségek. A területi szövetségek gazdasági körzetenként működnek majd, de indokolt esetben egy megyében egy szövetség is alakulhat Ennek eldöntése a kongresszus iránymutatása alapján a csatlakozó szövetkezetek joga lesz. A területi szövetségek fő célja a szövetkezetek demokratikus működésének, önálló, vállalatszerű gazdálkodásának előmozdítása, a szövetkezetek jogainak védelme. E szerv egyben a termelőszövetkezetek érdekvédelmi képviselete ts lesz. A ter melőszövetkezetl szövetségek önállóak lesznek. Felettük nem gyakorolnak közvetlen irányítást A működésükkel kapcsolatos költségeket a belépő termelőszövetkezetek viselik. A tanácskozásra felelősségteljes munka hárul a kongresszusi küldöttek megválasztásában is. A jók közül a legjobbakat kell a kongreszszusra megválasztani, akik méltóan képviselik szövetkezeti gazdaságainkat Az országos küldöttek megválasztásakor gondolni kell arra, hogy helyet kapjanak a delegációban az egyes termelési körzetek képviselői, arányuknak megfelelően a gazdaságilag erős és a gyenge tsz-ek. valamint a termelőszövetkezeti csoportok képviselői is. néhány gondolat felvillantása a március 15-i termelőszövetkezeti tanácskozás előtt is tükrözi, hogy a mezőgazdaság igen sok és alapvető kérdése kerül elemzésre, megvitatásra. Az itt elhangzó javaslatok megfelelő segítséget adnak a kongresszusi küldötteknek a döntéshez, a kongresszus után pedig a gyakorlati munkához. E Kedd, 1967. márdus li. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 $