Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

A miniszterelnök beszéde a debreceni választási nagygyűlésen •r (Folytatás az 1. oldalról.) keztefc. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek még jobban gazdálkodjanak. Az intézkedések hatása máris megmutatkozik a termelőszövetkezeti parasztság hangulatában. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlődése, szervezetünk megszilárdítása, tagságunk öntudatának növekedése megteremtette a lehetőségét annak is, hogy a demokratizmus magasabb fokára lépjenek. Tavasszal öszszeül az Országos Termelőszövetkezeti Kongresszus, hogy megtárgyalja a termelőszövetkezetek további fejlődéséhez szükséges tennivalókat A kongresszus megválasztja az Országos Termelőszövetkezeti tanácsot is. Ez a tanács, valamint a megyénként megválasztásra kerülő megyei termelőszövetkezeti tanácsok látják majd el a termelőszövetkezetek és tagságuk érdekvédelmét és együttműködve az állami és társadalmi szervekkel, biztosítják a termelőszövetkezeti tagok tényleges beleszólását a mezőgazdaság feladatainak kijelölésébe és a végrehajtás megszervezésébe. A múltban — erre bizonyára a tisztelt jelenlevők közül szintén sokan emlékeznek — a Nagyatádi Szabó-féle mozgalomtól Nagy Ferencig sokan és sokszor próbálták egységes szervezetbe tömöríteni a gazdag- és szegényparasztokat Valamennyi ilyen kísérlet eredménytelen maradt mert arra épült hogy leszerelje a szegényparasztság forradalmi mozgalmát ós elszakítsa a falu dolgozóit természetes szövetségesüktől, a munkásosztálytól. Most az erős és szilárd, szocialista tartalmú munkásparaszt szövetség talaján létrejöhet az egységes osztállyá szerveződő parasztság igazi szövetsége! Egész munkánk legfőbb célja a lakosság élet- és munkakörülményeinek állandó javítása, életszínvonalának emelése. A kongresszuson erre nézve is több elhatározás született A kormány rendeletet hozott a gyermekgondozási segély bevezetésére. A segélyt igénybe vevő asszonyok két és fél évig otthon maradhatnak kisgyermekük mellett Ez azonban nem jelenti azt, mintha vissza akarnánk térni az „asszony maradjon a főzökanál mellett" ósdi szemléletéhez Változatlanul valljuk, hogy a férfiakat ós a nőket egyenlő jogok illetik meg a termelésben, közéletben és — természetesen — a család eltartásában, a gyermekek nevelésében is és, bár ezzel még sok férfitársunk nem ért egyet egyenlők a jogok és kötelezettségek a háztartás gondjaiban is. Öt év alatt 300 ezer lakás Ma a családi tűzhely megteremtése jelenti sokak számára a legnagyobb gondot Régen a kapitalista Magyarországon a városokban sok ház kapuján függött a kiadó lakások hirdetése. De ez nem azt jelentette, hogy sok volt a lakás, hanem azt hogy az általános életszínvonal olyan alacsony volt és a lakbérek olyan magasak, hogy a dolgozók tömegeiben fel sem merülhetett az igény korszerű, fürdőszobás, központi fűtéses, villannyal, gázzal ellátott lakás iránt Most az életszínvonal emelkedése tükröződik abban is, hogy mindenki lehetőleg összkomfortos lakást igényel. Hazánkban a felszabadulástól 1956-ig 354 ezer, az utóbbi tíz év alatt viszont 574 ezer lakás épült, és a családtagokat is számítva csaknem kétmillió ember költözött új lakásba. A harmadik ötéves terv 300 ezer lakás építését tűzte ki célul. Kormányunk átfogóan vizsgálja, hogyan lehetne ennél több lakást építeni és elosztásuk jelenlegi rendszerét is megjavítani. A helyzet megjavításához feltétlenül szükséges az is, hogy a lakást igénylők maguk is jobban járuljanak hozzá otthonuk megteremtéséhez. Ezt a kormány segíti azzal, hogy növeli az állami kivitelezésben épülő szövetkezeti lakások számát, jobb feltételeket teremt a magánerőből történő építkezésekhez, azonkívül több lehetőséget kívánunk adni az üzemeknek, hogy jobban támogassák dolgozóik lakásépítését. Az új gazdasági mechanizmus szerepe Az erős és egészségesen fejlődő népgazdaságunkban rejlő nagy lehetőségeket a jövőben sokkal jobban kívánjuk hasznosítani előrehaladásunk meggyorsítására. Ebben nagy szerepe van a gazdasági mechanizmus jövő év elején bevezetésre kerülő reformjának. Az új gazdasági mechanizmusban jelentősen megnő valamennyi gazdálkodó szerv önállósága és ezzel együtt a felelőssége is, anyagilag közvetlenül is érdekelt lesz abban, hogy mind a vállalat, mind a népgazdaság számára a legeredményesebb megoldásokat keresse és alkalmazza. Következetesebben érvényesítjük a szocialista bérezés és jövedelemelosztás elveit is. Keressen többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik a társadalom javára, viszont szűnjenek meg a társadalom kárára ügyeskedéssel szerzett jövedelmek! • Fejlesztjük az üzemi, a termelőszövetkezeti és vállalati demokráciát is. Ennek az a célja, hogy a dolgozók még inkább sajátjuknak érezzék a gyárat, a szövetkezetet, A szocialista Magyarország teljes felépítése csakis a legszélesebb tömegek tudatos cselekvésének eredménye lehet. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a szocialista demokrácia további szélesítésére. Ennek jegyében kívánjuk minden szinten erősíteni a nép által választott hatalmi szervek ellenőrző szerepét az állam igazgatási tevékenysége, gazdasági és kulturális élete felett. Ezért igyekszünk növelni az országgyűlés, a megyei, városi, járási és községi tanácsok szerepét és jogkörét. A mostani választási előkészületek már az új törvény alapján, a szocialista demokrácia szélesítésének jegyében folytak. A választók sok új embert jelöltek képviselőnek és tanácstagnak, s ezzel a funkciók halmozása is csökken. Az új választójogi törvény máris egészséges pezsgést, alkotó vitaszellemet hozott közéletünkbe. Nyilvánvaló, hogy ez kedvezően érezteti majd hatását az új országgyűlés és a tanácsok munkájában. Mégis, akadnak olyanok, akik az új választási rendszerben is csalódtak. Kik ezek? Népünknek olyan — úgymond — jóakarói, akik titkon remélték, hogy ha többpártrendszer nem is lesz ugyan Magyarországon, de az új választási rend lehetővé teszi számukra, hogy ellenzéki programmal szerephez jussanak. Most pedig — látva a helyzetet — keserű csalódással mondják: „A több jelölt állításával csak látszatmódosítások történtek, mert az ellenjelöltek is ugyanazt a politikát képviselik." Természetesen ez nem tetszik nekik! De mi azt mondjuk: ezek az urak magukra vessenek, hiszen saját magukat csapták be! Mi Világosan, egyértelműen megmondtuk: bevezetjük az egyéni választókerületet, szélesítjük a szocialista demokráciát, lehet több jelöltet is állítani. A választók milliói pedig erre azzal válaszoltak, hogy lehet több jelölt is, de az egyetlen politika, amelyet népünk elfogad és magáénak tart, az a párt, a Hazafias Népfront politikája! Más politikai platformnak a Magyar Népköztársaságban helye, jövője nincs! (Taps.) Minden választás egyben olyan időpontot is jelent, amikor egy-egy újabb ifjú nemzedék vált felnőtté, megkapja a szavazati jogot Most 600 ezer ifjú választó lép életében először az urnák elé. Gondoljuk csak el! 1949 óta ez az ötödik választás, s minden alkalommal hozzávetőleg ugyanennyi fiatal lett választópolgárrá. Ez azt jelenti, hogy a mostani közel 7 millió választó közül 3 millióan már az épülő szocializmus viszonyai között nyerték el a választójogot Az ifjúság nemcsak a haza jövőjét jelenti, hiszen nálunk a fiatalok aktív alkotói jelenünknek is, megilleti őket mindaz a jog, ami az idősebbeket, s ezzel együtt vonatkoznak rájuk a kötelezettségek is. Meggyőződésünk, hogy a magyar fiatalok a szocialista haza védői, a szocialista társadalom teljes felépítésének, a haladás ügyének lelkes harcosai, s erről tanúbizonyságot tesznek a március 19-i választásokon is. gyarmati rabságból felszabadult országokkal, támogatjuk az imperializmus ellen harcoló népeket A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének megvalósítására törekszünk. Aki a Hazafias Népfront jelöltjeire szavaz, az erre a külpolitikára, a békére, a társadalmi haladásra, a szocializmus világméretű győzelmének perspektívájára adja szavazatát! Egyre szélesebb körűvé és sokoldalúbbá vált nemzetközi tevékenységünket annak tudatában végezzük, hogy kormányunk külpolitikája teljes mértékben népünk bókeakaratát képviseli és jut. tatja kifejezésre. Ezt a külpolitikát folytatjuk a jövőben is, mert ez szolgálja legjobban népünk alkotó munkájának legfontosabb feltételét, a békét Külpolitikánk fő célkitűzése a béke megőrzése Egységben, összeforrottan programunk megvalósításáért! Amikor politikai programunkat és céljainkat önök elé tárjuk, egyben azt is kérjük, hogy továbbra is támogassák a Magyar Népköztársaság külpolitikáját, amelynek — társadalmi rendünkből eredően — alapvető és fő célkitűzése a béke megőrzése. Külpolitikánk szilárd alapja az eltéphetetlen magyar— szovjet barátság. Az államközi kapcsolatokban ez a barátság magától értetődően csak a felszabadulás óta nyilvánulhat meg, de népünk szivében ötven év óta kiolthatatlanul ég. ötven évvel ezelőtt a magyar szegényparasztok és munkások tízezrei harcoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. Elsőként követtük a világraszóló példát — megteremtve a Magyar Tanácsköztársaságot A második világháborúban pedig a dicsőséges októberben született Szovjetunió fiai vérüket ontották a magyar nép felszabadításóért Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar—szovjet barátság egyidős a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. (Taps.) Éppen ezért ezekre a forradalmi hagyományokra támaszkodva egész népünk úgy készül az októberi forradalom 50. évfordulójára, mint saját nagy nemzeti ünnepére! Külpolitikánk szerves része, leglényegesebb vonása testvéri szövetségünk és együttműködésünk a szocialista országokkal. Szolidárisak vagyunk a A marxizmus azt tanítja: nemcsak magyarázni kell a világot, az a feladatunk, hogy megváltoztassuk. Olyanná tegyük, amelyben szabadság, öröm, jólét és béke az ember osztályrésze. Így, ilyen értelemben, ilyen irányban akarjuk mi — népünkkel együtt — tovább változtatni, tovább gazdagítani életünket, ehhez kérjük a választópolgároktól a felhatalmazást a választáson. Meggyőződésünk, hogy március 19-én a hét milliónyi magyar választópolgár egységesen jóváhagyását adja politikánk megvalósításához. Nádunk a választások napján nem fejeződik be a szavazás, mert folytatódik a munka! A megválasztott képviselő sem gondolhatja, hogy megkaptam a mandátumot, most négy évig nyugodtan élhetek, ugyanúgy a választópolgár sem vallhatja, hogy megválasztottam a képviselőmet, így hát négy évre eleget tettem állampolgári kötelességemnek. A ml demokráciánk lényege: amire szavazunk, annak megvalósításáért felelősséget is vállalunk, és az érte folyó munkában részt veszünk! Építőmunkánk harmadik évtizedébe léptünk. A szocializmus alapjai megteremtésének nehéz, de szép időszaka után, most arra kérünk minden hazafit: szavazza meg azt a programot, amelynek megvalósításával jelentős lépést teszünk előre a szocializmus teljes felépítéséhez vezető úton, és egységben, összeforrottan, erőinket egyesítve dolgozzunk e magasztos cél eléréséért! A lelkes tapssal fogadott beszéd után ifjú választók virágcsokorral köszöntötték Kállai Gyulát. A választási nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget (Somoeyiné felvj Dr. Petri Gábor beszél az értelmiségiek választási nagygyűlésén Szegedi értelmiségiek Dr- or , _ ... r találkozott valaszfasi nagygyűlésé választóival A szemészeti klinika előadótermében rendezett tegnap délután választási nagygyűlést a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága. A Szegedi Orvostudományi Egyetem, a József Attila Tudományegyetem, más felsőós középfokú iskolák, továbbá a szegedi kulturális intézmények dolgozói jöttek el, hogy találkozzanak a szegedi 2. országgyűlési választókerület képviselőjelöltjével. Orvosok, tanárok ültek a padsorokban, akik korábban mint képviselőjelöltre adták szavazatukat dr. Petri Gábor egyetemi ta nárra, az I. Sebészeti Klinika igazgatójára. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke, dr. Tóth Károly, az Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Földes József egyetemi docens, az orvosegyetemi pártbizottság titkára, dr. Serfőző Lajos egyetemi docens, a tudományegyetem pártbizottságának titkára és dr. Ivanovics György Kossuth-díjas egyetemi tanár. Megnyitót dr. Kedvessy György mondott, majd Siklós János felszólalása és dr. Petri Gábor képviselőjelölt beszéde hangzott el. A képviselőjelölt beszéde bevezetőjében a választási előkészületekről és a hazai választás politikai tartalmáról szólt. Egyebek között elmondta, hogy országunkban az „igen" szavazat sem jelent csak passzív hozzájárulást, hanem személy szerinti, önkéntes, tevékeny cselekvőkészséget is fejez ki a közös erőfeszítéshez. Ezután az értelmiség — s ezen belül a választói gyűlésen nagy számban jelenlevő egyetemi oktatók — feladataival foglalkozott, elsőként hangsúlyozva a szocialista nevelés fontosságát Elemezte a szónok a közhangulat és az életszínvonal összefüggéseit is. Erről egyebek között a következőket mondotta: — Ha meggondoljuk, hogyan étkezünk, hogy öltözködünk, mennyit utazgatunk, mennyi könyvet veszünk stb., akkor félreismerhetetlen az utóbbi évek rohamos és nagyméretű fejlődése. De ha azt gondoljuk, hogy ennél még sokkal nagyobb bőségben is lehet élni és élnek is sokan, akkor is igazunk van. Van bőven tennivaló még ezen a téren és semmi sem nyilvánvalóbb, hogy a társadalom és az állam egyik legfőbb gyakorlati feladatának az életszínvonal emelését tekinti. De éppoly világos, hogy ez semmi mástól nem várható, mint a termelés mennyiségi és minőségi javulásától, másszóval a magunk munkájától. Ehhez pedig arra van szükség, hogy minden ember azon a helyen, ahol áll, megtegye a magáét és ne akadályokra hivatkozzék, ha nehézséggel találkozik, hanem igyekezzék jószíwel leküzdeni az akadályt. Ezzel a témával kapcsolatban is kitért nevelési feladatokra: — A filozófiai materializmus, melyre ifjúságunkat tanítjuk, nem jelentkezhet úgy a fiatalok tudatában, hogy a pénz és az anyagi jólét minden egyebet megelőz, sőt az egyetlen olyan dolog, amiért élni érdemes és amelynek pillanatnyi hiánya elég indok a kedvetlenségre és reményvesztettségre, vagy éppen közömbösségre. A továbbiakban az értelmiség másik sürgető és fontos feladataként jelölte meg az aktív részvételt a gazdaságirányítás reformjának végrehajtásában. Ezután a következőket mondotta: — Világosan kell látnunk, hogy a társadalom, amelyről oly gyakran beszélünk, egyedekből, élő emberekből áll, akiknek megvannak a személyes gondjai, örömei, bánatai, vágyai és végső soron — emberi szempontból — a történelem az egyes emberek életének közege. Politikát, történelmet csinálni nem tudhat az, aki minden elképzelése, szándéka mögött nem az eleven embert látja. Ez a politika humanizmusa. A nemzettel szembeni kötelességek megfogalmazásához Vörösmartyt idézte: „Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért Előttünk egy nemzetnek sorsa áll." De vannak távolabbi kötelességeink is. — A saját bajaink és reményeink nem feledtethetik velünk a mások sorsát. Nem közömbös ránk nézve, hogy sokan éhenhalnak az elmaradott országokban és nem nézhetjük őszinte megdöbbenés, mély szomorúság és részvét nélkül azokat a vietnami kisgyermekeket, akiket anyjuk nem tud saját testével sem megvédeni a gyújtóbombáktól. Azok a repeszdarabok, melyek másokat — bárhol a világon — megölnek, bennünket ts megsebesítenek. Soha nem szabad kiszakadnunk az emberek nagy közösségéből, különben elveszünk a magunk számára is. Ez a másik, a tágabb mértéke a világ megítélésének. De van egy harmadik, amelyet József Attila ajánlott: „A mindenséghez mérd magad". Még ebben a nagy, ebben a végtelen távlatban sem vagyunk jelentéktelen semmik, mert nincs egy szó, melyet valaha kimondtunk, egy gondolat, melyet leírtunk, egy kis jó, melyet egy embertársunkkal tettünk és nincsen olyan hiba, vagy gazság, amelyet cselekedtünk® amely ne hagyna nyomot a világon. Kétségtelenül részei vagyunk a világnak — mondotta befejezésül —, de a világ arculatát is mindegyikünk, kicsik és nagyok, okosak és ostobák, jók és gonoszok formálták és formálják az idők végezetéig. És — ha szabad így mondanom — ebben rejlik az egyén, az ember kozmikus felelőssége. A nagy érdeklődéssel kísért és nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Kedvessy György mondott zárszót. Csütörtök, 1967. március Z. DEL-MAGYARORiZAG 3 a.