Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-07 / 56. szám

A szegedi föld művesszövetkezetben: Tizenötmillió közös vagyon A Szeged és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet i ezer 105 tagjának képvise­ltében tanácskozott va­tárnap délelőtt a szakszer­vezetek Tolbuhin sugárúti izékházában a földmüves­izövetkezet körzeti küldött­közgyűlése. Megjelent itt, s felszólalt többek között Ko­pács Imre, a Csongrád me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese, a MÉSZÖV igazgatósá­gának tagja, az MSZMP Szeged városi bizottsága ne­Megtar tolták a küldöttértekezletet vében pedig Csádon Gyula köszöntötte a küldötteket. Gor.ibos István, az igazga­tóság elnöke mérlegbeszá­molójában kiemelte, hogy a szövetkezet saját vagyona a második ötéves terv idősza­kában megkétszereződött, s jelenleg csaknem 15 millió forintot képvisel. A földmű­vesszövetkezeti szaküzletek, boltok, felvásárlótelepek 1966-ban lényegesen na­Elutazott a vietnami béketanács delegációja Hétfőn elutazott Buda- Országos Béketanács vezetői­pestről a Vietnami Demok- vei, és nagygyűléseken, vala­ratikus Köztársaság béketa- mint más demonstrációkon nácsának delegációja, mely találkozott Budapest, illetve Hoang Bac főtitkárhelyettes . Kowarom> Győr-Sopron vezetésevei tíz napot töltött . , ' . , . . hazánkban. A küldöttség megye dolgozóinak kepvtse­megbeszéléseket folytatott az lóivel. Ha hibás a méteráru A gyapjú, pamut, selyem 38 vagy ennél több hibajel és műszálas alapanyagú tex- volna, a vevőt — a hibaje­tíliákat méterárunak is neve- lenkenti 10 centiméteres té­zik. Újabban tér hódítanak rítés néküli anyagon túl — azok a fajták, amelyek már ármérséklés is megilleti. Az műanyagból készülnek, de ilyen anyag ugyanis már nagyon hasonlítanak a ter- nem számítható első osztá­mészetes alapanyagkhoz. Ér- lyúnak. clekességük. hogy legtöbbjük Előfordulhat, hogy egyik­a különböző behatásokra is másik méteráru olvan gyár­ugyanúgy „viselkedik", mint- tási hibát rejt, ami a feldol­ha természetes alapanyagból gozás után, illetve haszná­készült volna. ]atba vételkor jelentkezik. A A gyapjú és gyapjú típusú minőséggel kapcsolatos rek­szóvetek fogyasztói órszinvo- lamációnak ilyenkor is helye nala az utóbbi időben némi- Van akkor, ha a vásárlás képp emelkedett, ami annak Vagy a készáru igazolt hasz­következménye, hogy az ol- ná latba vételi ideje hat hó­csóbbak nem bírtak a ver- napon belül van. Jogos rek­senyt a konfekcionált ter- lamáció esetén j bolt a fel­m ékek kel. dolgozási költséget is tartozik Készüljön a méteráru bár- megtéríteni. p. p. milyen alapanyagból, elke­rülhetetlen, hogy a szövés­ben hiba ne keletkezzék. A szövéshibát a gyár a textí­lia szélébe fűzött 1—2 centi hosszú fehér pamutszállal jelöli. Ez a jelölés a textília szélének szemrevételezésekor jól létszik, mert az összehaj­tott végből kilóg. A jelölés figyelmezteti a szabászt. A gyár, illetve a kereskedelem a vevőt azzal kárpótolja, hogy a szövcshibás részt — hibajelenként 10 centimétert —, nem számolja fel. Ahány hibajel van tehát a vásárolt bármilyen alapanyagú mé­teráruban, annyiszor 10 centi anyagot a vevőnek ingyen kell kapnia. Ha például va­laki vásárol 3 méter szövetet, s abban 1 hibajel található, az árat csak 2,9 méter szö­vetért szabad felszámolni. Akik végvászrat vásárol­nak. azokat érdekelheti az a legújabb szabály, hogy 100 négyzetméter pamuttípusú textíliában legfeljebb 37 hi­bajel lehet. Ha például 100 négyzetméter ágyneműben gyobb forgalmat bonyolítot­tak le, mmt amekkorára a merész tervek alapján szá­mítottak. Az 1965-ben elért 78 millió 905 ezer forint be­vétellel szemben tavaly már 119 millió 121 ezer forint áruforgalmat értek el a föld­mű vesszövetkezet üzletei. A tavalyi nyereség 3 millió 327 ezer forintra emelke­dett. A kiskereskedelem 104,9 százalékra teljesítette áruforgalmi programját. A földművesszövetkezeti áru­házak, szaküzletek kivívták maguknak a vásárlóközön­ség elismerését. Legszebb bi­zonyítéka ennek az, hogy csupán tavaly 7 millió 850 ezer forinttal költöttek töb­bet a földművesszövetkezeti boltokban a vevők, mint egy evvel korábban. A jó mun­káért most összesen 412 ezer forinttal jutalmazták nyereségrészesedés címén a dolgozókat Az igazgatóság elnöke szólott arról is, hogy a második ötéves terv időszakában és tavaly meg­többszöröződött a tagok ál­tal befizetett részjegyalap is. A vitában a küldöttek ré­széről sok hasznos javaslat hangzott el. Kérték, töb­bek között hogy Petőfitele­pen létesítsenek ÁBC-áruhá­zat. S a jövőben még töb­bet kell áldozni a növény­védelem fejlesztésére is. Ja­vasolták a küldöttek azt is, hogy Szeged húsellátásának javítása céljából az eddigi­eknél sokkal több füstölt hentesárut hozzanak forga­lomba. A küldöttgyűlés végül új­jáválasztotta a 13' tagú igaz­gatóságot és a 11 tagú fel­ügyelő bizottságot Az igaz­gatóság elnökévé a követke­ző négy évre ismét Gombos Istvánt választották meg. A MÉSZÖV megyei küldöttér­tekezletére pedig hét kül­döttet delegáltak. Meghalt Kodály Zoltán Váratlanul elhunyt Kodály Zoltán. Nyolcvannégy esztendős volt. S mégis, hihetetlen a hír. Vele kapcsolatban sok mindenre előbb gondolhattunk, mint az elmúlás, a halál komor képzetére. Hiszen fiatal volt így is, nyolcvannégy esztendő­sen A meggyőződés ereje éltette, amikor Bartók Bélával, a nagy baráttal és zene­szerzőtárssal a magyar népzenekincs lap­pangó színeinek-ízeinek, az elnyomott nép dalba formált indulatainak, vágyainak fel­kutatására indult. Fiatalos erővel törte át a polgári előítéletek korlátait, az úri zene­hallgató közönség ellenállását: a Háry Já­nos és a Székelyfonó operaházi diadala a század magyar zenei életének hatalmas si­kere. S ezek a pedagógiai és művészi tet­tek nemcsak zajos, mutatós, harsogó helyi csatanyeréseknek bizonyultak. Egyike volt azoknak, akik a magyar zenekultúra leg­értékesebb rétegét Európa művészi életébe beemelték; folytonosságot teremtett a leg­jobb, leghasználhatóbb, leghaladóbb ha­gyományokkal, miközben fiatal komponis­ták, zenetudósok, zenebarátok és kisisko­lások számára mutatott utat a nagy alko­tás mindennél erősebb pedagógiai sugár­zásával. Kodály Zoltán muzsikáját mindenütt Is­merik, szeretik és játsszák. Szegeden is. A felújított szabadtéri játékokon két ízben került színre a Hánry János, tavalyi elő­adása talán legmonumentálisabb volt a világ deszkáit járó daljáték történetében. 5 színpadot kapott már Szegeden a szín­házban a Székelyfonó, a Marosszéki tán­cok és filharmóniai sorozatban többek kö­zött a Psalmus Hungaricus, a Felszállott a pára és a Galántai táncok. De örök értékű muzsikáján túl a mes­tert személyes kapcsolatok is fűzték Sze­gedhez. Amikor 1933 forró nyarán itt járt a szabadtérin, s a hírtelen zápor miatt színházba vonult koncerten Nyári este cí­mű műve hangzott fel, dr. Szeghy Endre professzor vendégszerető barátságát élvez­te. A szegedi komponistát másnap arra kérte, kalauzolja őt a városban, mutassa meg neki, hol nőtt össze ez a gyönyörű délalföldi város a faluval. Ma már csak fényképek őrzik sétáját Alsóvároson, a templom freskói között, vagy a Mátyás téri hűs lombok alatt. 1945-ban 6 javasol­ta Vaszy Viktort a szegedi színház élére. A felszabadulás után két esztendővel tíz­ezrek tolongtak azon az emlékezetes Dóm téri Kodály koncerten, ahová a mester hi­vatalos volt, de ahová moszkvai útja miatt mégsem jöhetett, noha a város szovjet pa­rancsnoka saját kocsiját ajánlotta fel szá­mára. 1953. május 30-án viszont már az 6 vezetésével dalolta be szegedi iskolák ezerajkú kórusa a színházat: „Forr a vi­lág bús tengere, óh magyar..." És egy év múltán ismét itt ült a földszinti páholy­ban: Ferencsik János dirigálta a Psalmust. 1956. május 27-én dr. Szeghy Endrét kérte fel a Háry híres Intermezzojának vezény­lésére, a művet szegedi barátjának ajánl­va. Művészetének igazi jelentőségét ma még fel sem tudjuk mérni. Túl közel a gyász, a megrendülés pillanata. S túl közel van ő maga is az élő, a maga testi valóságában — élte végéig harcok, viták, nehéz küzdel­mek és sikerek közepette. Kötetek foglal­kozhatnának — s nyilván fognak is — egész népzenei oktatásunkat megalapozó működésével, instrumentális szerzeményei­vel és kórusműveivel, a Psalmus Hungari­cus-szal, a Budavári Tedeummal, dalaival, s tanulmányaival. Fel kell mérnünk ön­magán túlmutató hatását, egész életműve tanítását, a Kodályi zene mélységes de­mokratizmusának példáját, nemes érték­őrzése és korszerűsége harmóniáját, hasz­nos, emberséges közéleti tevékenységét. Beláthatatlanul hosszú időre adott fela­datot nagy alkotónk hazánk kulturális éle­tének. S ezért gondoljuk, minden gyá­szunk közepette, hogy velünk marad. Vele, művészetével foglalkozva körünkben lesz a jövőben is: nem lehet elfelejteni. Kodály Zoltánt a Magyar Tudományt* Akadémia csarnokában ravatalozzák fel. A nagyközönség pénteken tizenkét órától ti­zenhat óráig róhatja le kegyeletét a nagy halottunk előtt. Kodály Zoltán temetése szombaton délelőtt tizenegy órakor lesz a farkasréti temetőben. (MTI) 1110-es AKÖV dolgozói szakszervezeti tanácsot választottak A 10. sz. Autóközlekedési elemezte a legutóbbi válasz­Válla'at szakszervezete teg- tás óta eltelt időszak mun­nap délelőtt tartotta vezető- káját, tapasztalatalt Szólt ségválaszté küldöttértekezle- azokról a megnövekedett tét. A választáson 106 kül- feladatokról, amelyek a meg­dött jelent meg, hogy a vál- választandó szakszervezeti lalat több mint kétezer szer- tanácsra és bizottságra vár­vezett dolgozóját képviselje, nak. A beszámoló nyújtotta Az elnöki asztalnál foglalt kópét 14 felszólalás tette tel­helyet Mátyási Árpád, a Kör- jessé. lekedcsi és Szállítási Dolgo- A küldöttgyűlés élt azzal a zók Szakszervezete elnöksé- jogával, hogy változtasson a gének tagja és Palázsi Mik- jelölő bizottság elnöke, He­lós, a Szakszervezetek Csöng- gyi László által előterjesztett rád megyei Tanácsa elnöksé- javaslaton. Egy jelölttől meg­gének tagja is. vonták a bizalmat, s helyébe _ , , „, , . . .., . másikat: majd további két Tombácz Sándor szb-titkár jelöitet javas0ltak a listára beszámolójában részletesen való felvételre. A küldöttek ezután egvetér Jubileumi műsor a Ságvári gimnáziumban A szó és zene művészeté- Az I/A osztály kamarakóru­ből kevert turmix-műsort a sa Bach, Hándel nagyobb Ságvári gimnázium hagyó- lélegzetű műveiből kis rész­mányos márciusi koncertje leteket, a Szűcs Éva—Forgó vasárnap este az iskola Katalin—Izsák Jolán trió nagytermében. Vers, kama- Rameau éji himnuszát. Odry razene. kórus, hangszeres Zsuzsa Mozart és Haydn-da­szóló. beat és dal szere- lókat énekelt; Barta Gizella pelt az „étlapon". amit a középiskola KlSZ-bizottsá­ga részint a gyulai Erkel­fesztiválra készülőben, ré­szint az ifjúsági szövetség évtizedes jubileuma tisztele­tére ötórai teaként ..szervi­Liszt-, Markó Katalin De­btissy-műveket zongorán, Milassin László Glinka Rondóját játszotta fuvolán. Tetszett a Szécsi József ve­zette kórus több új száma, köztük az országban elo­rozott" papák, mamák, ta- szőr elhangzott Chanson de nárok és diákok zsúfolt széksoraihoz. A bejáratnál kézhez kapott műsorfüzet egész estét betöltő koktél­partit ígért, komoly vállal­kozást, a számok pedig igé­nyes buzgalmat. A tarka csokorból néhány külön szép darab is akadt. route, Careme—Planel in­dulója, amit az iskola taná­rai hoztak Franciaországból. Zelk Zoltán Gyermekbánat­ából a nagyon tehetséges Szabó Olga mondott el rész­letet. a házi beat-gárda, The Strangers-zenekar pedig mai sikerszámokból válogatott. N. L téssel adták le szavazatukat a tanácstagokra, s a több­tisztségviselőre, delegáltra is. Végezetül a 37 tagú tanács kilenc főből álló szakszerve­zeti bizottságot jelólt és vá­lasztott soraiból. Ennek elnö­ke Rácz József, titkára pedig az újra megválasztott Tom­bácz Sándor lett. Premier Mihályi-eleken Mihályteleken tavaly no­vemberben 14 taggal alakult meg a művelődési otthon Móricz Zsigmond ifjúsági színpada. Már első lépéseit a helybeliek tamáskodása kísérte: vajon sikerül-e tag­jainak együtt maradni, es­téről estére otthon tartani a fiatalokat Szeged vonzásénak ellenére? Életképes lesz-e, talál-e közönséget, hiszen olykor sikeres filmeket is gyérszámú néző előtt játsza­nak, Ezekre a kérdésekre adott választ a színpad far­sangi műsora, melyet szom­bat este a mihályteleki mű­velődési otthonban tartottak. Zenei József, a színpad vezetője és rendezője meré­szen, s egyszersmind mér­téktartóan választotta meg az előadás anyagát. József Attila: A kanász, Petőfi Sán­dor: Csokonai, Heltai Jenő: Mert dalaimnak — című verse, több népdal, vagy ép­pen Soós András: Félfoga­dás, Kaposy Miklós: Cipő­talp, Somogyi Pál: Tanul­junk. könnyen, gyorsan el­mebajt — című szatirikus jelenete jól megfértek egy­(Somogytné felvétele) Fogók exportja - 67 üzlet Vasárnap tartották mér­legzáró közgyűlésüket a Csongrád megyei Fodrász Szövetkezet dolgozói. A kö­zel félezres létszámú ktsz tavaly növelte termelékeny­ségét, túlteljesítette tervét. Január l-tői — több fú­zió révén — már 67 üzlet tartozik a szövetkezethez. Ugyancsak mérlegzáró köz­gyűlést tartott vasárnap a Szegedi Szerszámkovács Ktsz. Az NSZK-ba, Belgi­umba, de az afrikai orszá­gokba is eljutnak a műhe­lyeikben készült szerszámok, amelyeket „export-fogó" ex­port fogóknak is lehet ne­vezni a megmutatkozó je­lentős kereslet miatt. Közel 18 milliós termelésükből ta­valy már 14 millió forint értékű mennyiséget expor­táltak. A szövetkezet épü­lő új üzemháza további táv­latokat nyit meg a szer­számkovácsok előtt. Részlet az Irodalmi szfnpad műsorából. Képünkön balról Jobb­ra: Csányi Ferenc, Kiss Jusztina és Kószó Ferenc, Somorvl Fal Cipötalp cimü darabjának egy jelenetében más mellett. Közös dolgok­ról: a szerelemről, tudatlan­ságról, bürokrációról, a tár­sadalmi élet viszontagságai­ról szóltak. Mindez azért volt merész, mert a rende­ző bátran állította közös műsorba a prózát és lírát, az ízig-vérig mai, beat-je­gyében született slágerek­kel. Petőfi versét az egyik jelenethez Dobos-Tardos: Túl c,z első nagy szerelmen című táncdala kötötte. A műsor mindemellett mértéktartó volt, mert szer­kesztésénél figyelembe vet­ték a közönséget. akihez szólni akartak. S ha a pro­dukció egyelőre nem is mérhető a többi szegedi if­júsági színpad színvonalához — sikeresnek mondható. A szereplők már otthonosan mozogtak a színen, igaz. be­szédtechnikájukon van bő­ven javítani való. De például Kószó Ferenc szépen sza­valt József Attila verset, s Börcsök Hona, Ökrös Éva, Nóvák György, Papp Ibolya, Kónya István, Tanács Zsu­zsa és Labár Péter igyeke­zete is dicsérhető. Legna­gyobb sikert Kónya Piroska aratott, aki tiszta szöveg­mondásával kimagaslott tár­sai közül, de szépen énekelt is. Kar, hogy a Gera Antal vezette zenekar gyakran ritmuszavarba esett és fé­kezhetetlen erősítő berende­zésével elnyomta az éneke­seket. A kezdeti hibák azonban mit sem vonnak le a szín­pad és a művelődési ott­hon törekvéseinek értékéből. Abból, hogy a mihályteleki fiatalok fokozottabb művelő­dési igényének új. alkalmas fórumot teremtett. Matkó István Kedd, 1967. március 7. OEL-MAGYAROR5ZAQ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom