Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

Választás előtt írta: Darvas József Módosul a vasúWeladatkS'e — Vonaton vagy gépkocsin? A személyszállításban a közúti forgalomé a jövő A közlekedés fejlesztésének alapja; saját ipari báiisunk Korszerű közlekedési program valósul meg hazánk kan r\ s- ' J- /- ~ l " I l J' ' o. I már. Az első időszakban, tíz legjellemzőbb. Ha valameur. Lsanaai byorpy KozieKeaes- es postougyi miniszter I évig, Szabolcs megyében vol- lyik előadó, vagy hozzaszolo A

felszabadulás óta kép- ban, ahogyan az emberek a viselő vagyok. Tagja ma és a holnap feladatairól lettem már 1945-ben beszélnek. Nincsenek, vagy az Ideiglenes Nemzetgyűlés- alig vannak nagy szavak es nek és azóta minden ciklus- hangzatos ígéretek. Erre az ban megválasztottak. Tenát országos tanácskozásra a fesok választást megértem lelősségteljes realizmus a sajtótájékoztatója A kormány Tájékoztatási fíivatala rendezésében sajtótájékoztató t tartott Budapesten dr. Csanádi György elvtárs, közlekedés- és posta ügyi miniszter. A tájékoztatón — amelyen részt vett a Dél-Magyarország képviselője is — közlekedéspolitikánk időszerű kérdéseit világította meg. Mit érdemes korszerűsíteni? A közlekedés — mint ka bonyolódik gépkocsin. Ugyanennyit szállítanak folyami hajózással, a többi, csaknem 80 százalékot vasmondotta — forradalmi változáson ment keresztül. Ennek megfelelően az egész közlekedés arculatát a úton. A közlekedéspolitikai modern technika figyelembevételével kell hazánkban megváltoztatni. Nem lehet elképzelések azt sürgetik, hogy a helytelen arány a közúti közlekedés javára konzerválni a közlekedés minél hamarabb megváltozadott vonalhálózatát, de ter- zéJf. Itt természetesen a mészetesen a gyér forgalmú közúti közlekedésre kívánvasútállomások és vonalak kozó, elsősorban rövidmegszüntetésére csak akkor távú fuvarozások átcsoporkerülhet sor, ha azok he- tosítására kell gondolni. lyett új, korszerű közlekedést tudunk biztosítani. A közlekedéspolitikai célkitűzések között beszélt a tás és a tehergépkocsi-gyártás fejlesztésének. Ezzel és a győri gyár fejlesztésével 1971—72-ben évi 7—8 ezer autóbuszt gyártunk. Ez már jelentős szám, amire ténylegesen építeni tudunk autóbuszközlekedésünk fejlesztésében. Két példa: a vasút és a telefon A közlekedéspolitikai elképzelésekben egyébként minden téren alapvető szerep jut annak, hogy saját hazai ipari bázisra építsünk. Ezt szolgálja a Diesel-motor gyártás hazai bázisa, az említett licenc megvételével, valamint Győrben vasközlekedés előfeltételeit biz- devizatermelö feladatról is. Nagyobb távlatban tehát az miniszter elvtárs a szállí- úti teherkocsigyár létesítéa terv, hogy az új közúti tás legújabb feladatáról; a se ev} háromezer kocsi ka— ----- .. pacitással. Ennek üzembeállításával a MÁV teherkocsiparkját hazai gyár szerkeszti és gyártja a korszerű közlekedési igényeknek megfelelően. Kohászatunk megfelelő minőségű sínek gyártását biztosítja, a tosítsuk, s ezzel a kisforgalmú vasútvonalakon a forgalmat beszüntessük, a kihasználatlan vonalhálózatokat felszámoljuk. Változatlanul az ls cél, hogy modern vasutat építHogyan érhető ez el? Az 1962—63-as évek súlyos közlekedési helyzetéből kilábalva ma már ott tartunk, hogy a közúti és a vasúti közlekedés olyan áruszállítási kapacitással rensünk, amit rövidesen meg delkezik, amellyel már nem- vasbetonalj gyártásban peis fogunk valósítani. Ezt azonban nem az egész hácsak a belföldi" szállítási fel- dig már exportképesek adatokat képes elvégezni, vagyunk. iózatra kiterjedően, hanem Hazánk centrális helyzetécsak azon a mintegy háromezer kilométeren, amelyen a forgalom döntő része bonyolódik. Emellett '.esz mintegy 4 ezer 500 kilométeres olyan hálózata a vasútnak, amelyen kevésbé korszerű felépítményt léténél fogva hasznosan élhet tranzitlehetőségekkel, s különösen a Szovjetunió és Ellenkező példát is említett a miniszter elvtárs arra, hogy mit jelent az ipari bázis megléte vagy hiánya. sítünk, nem villamos von- magyar közlekedési eszkötatást, hanem csak Diesel- zökkel végezzük ezeket, vanyugati tőkés országok kö- Egyik legnagyobb problézötti import-export forga- mank- hogy nem tudunk a lomba szeretnénk minél pos*í} . hírközlesvonalán a nagyobb mértékben be- rendkívül sok jogos telefonkapcsolódni. Minél inkább ff^nek eleget tenni Angliaban, Franciaországban is fél évig tart, amíg az tam képviselő harsarok-ból 1945-ben a koalíció bár a Vi- mégis régifajta vezércikkszármazom. szólamokkal próbál hatni, erővi- vagy megelégszik a semszonyai ebbe a számomra mitmondó, nagy általánossákezdetben meglehetősen ide- gokkal, hallgatás rá a végen megyébe parancsoltak— lasz. S ez a hallgatás egyerde aztán megismertem és telmű az elutasítással. Az nagyon megszerettem az ottani népet. Képviselői páemberek megkívánják, hogy felnőttekként beszéljenek velyafutásom igen szép és em- lük. Mondják meg, mondjuk lékezetes élményei fűződnek meg világosan, hogy mi a oda. Am talán mégis ért- helyzet; mit lehet és mit kell hető, ha örültem, amikor az tenni, hogy előremenjen az ellenforradalom utáni eíső ország dolga? Mondjuk el az választáskor hazahívtak, szú- eredményeket is — van mit kebb pátriámba, Békés me- elmondani! —, de a legtel gyébe. És még jobban örülök, hogy — az egyéni választókerületek kialakításájesebb nyíltsággal beszéljünk a problémákról 's. És ne elégedjünk meg mindenval — a szülőfalumban, il- nek az elmondásával; hailletve immár szülővárosom- gassuk meg őket is. ban, Orosházán jelöltek. Ügy Sokszor elmondották — és hiszen, az öröm okát nem igaz —, hogy a fejlett kapiis kell magyaráznom. talista országok formális de, , . , , . mokráciájával szemben a mi A huszonkét évi kepv.se- szocialista demokráciánk maloseg sok tapasztalást adott. bb rendű mert tartalnii És rengeteg élményt. Sok- demokrácia. A néphaiaiom fele élményt - szepet is, demokráciája. Én e tartalmi keserveset is Sose felejtem demokrácia szerves részén3k ni o talcraohnrlii oe itrurii ^ on . . el a felszabadulás utáni első hónapokat, amikor a tüstérzem ezt az emberekben meglevő és egyre növekvő , „ . , , ,, • . lutgicu co cftvic uu.cnvu bol es a romok alol egy uj felel6s és cseiekvő remenyseg emelte fol az ar- részesej akarnak ienni mindcat. Aztán a koalicios part- annak ami ebben az ofszá harcok idejét, a reakció ban történik, A mostani választási előkészületek külsőleg mintha alig különoóznenek mondjuk a négy év előt"""T/Z; titől. Pedig én fontos kükiszoritasa után ]önbsegekef érzek. És czek leglényegesebbnek nem is azt érzem, hogy az megújuló rohamaival. A „fordulat éve" utáni első választást, 1949-ben, amikor a reakciós erőknek a hatalomból való egészséges népfrontegység a körvonalai látszottak kibonSS torzításaid- aztéké- országgyűlési képviselőket kultusz torzitasait, azt a ke- nem területi ljsták aiayjan> vontatást vezetünk be. lamint a saját jelentős exSokat mondó adat, hogy port- és importforgalmunjelenleg tonna kilométerekben számítva az összforgakat, annál nagyobb mértékben tudjuk javítani az lomnak csak 10—12 százaié- ország fizetési mérlegétA modern közlekedés feltételei igénylők telefont kapnak, azonban mi sajnos félévi várakozással sem tudjuk az igények kielégítését biztosítani. A jelenleg gyártott telefonközpont-rendszer lényegében megegyező az 1928-ban üzembe helyezett távbeszélő-központtal. Ezért , „ ,, kábelek és a hozzátartozó múltbeli ismeretes szerzodes, átviteltechnikai berendezéamelynek alapjan hazánk sek területén, a világszínvomegvasarolta a francia Re- naltól való elmaradás gyors nault—Mann motor licen- felszámolása érdekében, a ciát. így egy-két éven be- Kohó- és Gépipari Miniszlül 230 lóerős motorokat fo- tóriummal együttműködve gunk gyártani, ami alap- licencvásárlást tervez a ját képezi az autóbuszgyár- KPM. Közúti—vasúti együttműködés A közlekedéspolitikai el- A pályaudvarokkal kapszerúsítésnek, villamosítási vek kaPCsán meg egy sokat csolatosan foglalkozott dr. riiecplcsítóci nmommn-i,' szobán levő kérdésről nyúj- Csanádi György elvtárs aztott tájékoztatást a minisz- zal a sokszor felvetődött ter elvtárs. Ez az úgyneve- gondolattal is, hogy szezett körzeti pályaudvarok mély-pályaudvarainkat — kialakítása és helyzete. Bu- különösen a fővárosiakat — dapesten már megtörtén- ki kellene vinni a várostek az első lépések: egyes ból. Ez azonban milliárdokteherpályaudvarokra ossz- ba kerülne. így ezt a kérpontositották a forgalmat, dést nem tűzik napirends több állomáson ezzel új- re. Több pályaudvaron véirányú fejlődés alakul ki. geznek viszont nagymértékű Forradalmi változás vár- korszerűsítést, s ezzel összeható ezzel összefüggésben függésben nagyobb mérvű a közúti és a vasúti köz- dieselesítési, villamosítási közúti járműbeszerzéseket lekedés együttműködésében, programot valósítanak meg, valósítják meg. A régihez Igy Peldaul az egyik új amelynek kihatása lesz több módszer az úgynevezett vidéki városra is. kenguruszállítás, amelyet _ Budapest—Miskolc között vezettek be kísérletképpen. , , Ennek az a lényege, hogy a s^emelyszallitasban melyek közúti nyerges vontató kivitt távlati elképzelések, azt válaszolta a miniszter elvAz előbbiekben vázoltakhoz szükség volt biztosítani a modern közlekedés alapjait Sikerült növelni a vasút teherbíróképességét, szállítóképességét, elkészült a modern vasút terve és ma már a vasúti összforgalom közel 50 százalékát Diesel- és villamos vontatással teljesítik. Jövőre átlendülünk az 50 százalékon és egyre kevesebb lesz a gőzvontatás. A további kordieselesítési programnak, a körzeti pályaudvari rendszer megvalósításának feltétlen akadályát jelentheti, ha az elavult, gyenge forgalmú vonalakat — amelyeken az összes forgalomnak csak mintegy 3—4 százaléka bonyolódik le — ugyancsak korszerűsíteni akarnánk. Ehelyett a szűkre szabott beruházási keretekből inkább a forgalom közútra terelésére szükséges útépítéseket, való görcsös ragaszkodás az egész közlekedés fejlődését gátolhatja. Arra a kérdésre, hogy a őttyaa razkadéfS" hanem egyéni választókéra: ott a sazkadek az a-t- letekben választják. Lényeges, persze, ez is, mert tovább szélesíti a demokratizmus kereteit és növeli a képviselők felelősségét. De az igazi különbséget én mégis abban érzem, hogy az emberekben tovább nőtt az serves egyre nőtt kori hatalom és a nép között. örökké emléketes és figyelmeztető marad a számomra az 1953-as tavaszi választás. Mennyi keserűséggel, ellentmondással találkoztam a nehéz életű szabolcsi falvakban! S aztán az . , „„.p,.^ dpmotl:ra 1956-os ellenforradalom utá- ge"y a: CSelekvö demokra ni idők, amikor a párt új politikája alapján fokról tizmus iránt. Ez azonban egyáltalán nem jelentheti azt, hogy tnost fokra megteremtődött a *onszolidációf kibontakozott a ™átr megnyugtassuk magunszocialista építés sok nagy ^Zto IrSte™^deendméaTtanllyrem1Las-1bb St^ereto^Éppen ellenden addiginal magasabb , - kell hoev rászinten. a kölcsönös bizalom kSL / t/A^LZ vezetés es nep között... Történelem volt ez a huirányítsa a figyelmünket, milyen hatalmas erőtartalészonkét esztendő- és nem is kokat szabadíthat fel az fkTrmilv^n Sikerek és ku- egészségesen fejlődő demokdarcT ^őzflmek és átmt «««""»• Növeli a felelösségtudatot. Erősíti a közősneti vereségek váltották egy- u * , T mást - de közben, minden ffgl . érzés£ Egyaltalan, fejleszti azokat a jellemvonaellentmondáson át, mégis "77T71 J* """" egyre magasabban ért or- sokat' amelyek a szoctalista szágunk, népünk élete. ost újra választás előtt ^yj állunk. A jelöltek — képviselő-jelűitek ember sajátjai. Lenin mondotta, hogy az emberek gondolkodását legjobban a forradalmi cselekvésben való részvétel formálja. Nos. a és a tanácstagjelöltek — szocialista demokrácia a mi már hetek óta gyűlések ez- építő korszakunkban a forrein találkoztak és találkoz- radalmi cselekvésnek az a nak a választókkal. Válasz- kerete, amelyben a legsokoltási hadjárat? Nem; inkább dalúbban fejlődhet az új emegy hatalmas, országos mé- ber. Ezért fontos az. hogy a retű tanácskozás. Ezeken a választás ne egyszerű közgyűléseken aránylag kevés jogi aktus legyen, hanem a szó esik az elmúlt huszonkét szocialista demokrácia épíév tanulságairól; annál több lésének, fejlesztésének az ala jelen és a jövő tennivalói- kalma. S ezért fontosak a ról. Mégis azt érzi az em- IX. kongresszus határozataiber — én azt éreztem min- nak a demokratizmus továbden gyűlésen, amelyen részt bi szélesítéséről szóló tétevettem —, hogy valójában lei. Nem véletlenül hangsúminden kimondott szó mó- lyozza például a kongreszgött ott él ez a huszonkét szusi határozat, hogy a gazév. Mindenekelőtt éppen ab- dasági irányítás készülő reformja nem pusztán gazdasági kérdés, hanem magával kell, hogy hozza az emberek, a tömegek még aktívabb részvételét a tervek, a döntések kiformálásában és tudatos végrehajtásában. Tehát: a szocialista demokrácia erősítését. T

ermészetesen, a teljesség kedvéért azt is meg kell mondanunx, hogy az emberek most tapasztalható, nagyfokú Közéleti érdeklődése nem véletlen dolog, s nem is önmagától teremtődött. Sok forrása van ennek. Az egyik nyilván az, hogy a felszabadulás óta eltelt idő — minden gondjával és nehézségével, olykor tragikus esemenyeivel is — nagy történelmi iskola volt a nép számára. A másik az, hogy kitágult az emberek látóköre; tudják már, hogy bármi történik a világban, az nem közömbös a mi számunkra. És mostanában bizony, különösen az amerikaiak vietnami agressziója és a kínai vezetők szovjetellenes kalandorsága következtében, eléggé feszült a nemzetközi légkör. De a legfontosabb mégis: a bizalom a párt politikájában. És annak a határozott tudata, hogy a bizalomnak megvan a reális fedezete; mindenekelőtt abban a programban, amely a IX. kongresszus határozataiban fogalmazódott meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása erre a programra épül. Ez a felhívás tömör summázata az elmúlt évek során megtett útnak és az elkövetkező évek tennivalóinak. De a tömör, néha majdnem általánosnak tetsző mondatok mögött a valósig egész bonyolultsága áll. Rengeteg munka, sok töprengés és felelősségteljes döntés. V

együk például csak azt a tételt, amely azt mondja, hogy a munkás-paraszt szövetségre támaszkodunk. Népfront-politikánknak eddig is ez volt az alapja — de a munkásparaszt szövetség erősítéséért állandóan dolgozni kell. Nem véletlenül szól a kongresszusi határozat arról, hogy a parasztság életkörülményeit fokozatosan, erőnkhöz képest, közelíteni kell a bérből és fizetésből élőkéhez. S nem véletlenül történtek erre máris intézkedések, például a szövetkezeti parasztság nyugdíjáról. !)e ugyanígy sorra vehetnénk a választási felhívás minden egyes tételét: reális tennivalók, jogok és kötelességek, elérendő célok sorjáznak mind mögött. Ezekről szavaz majd az ország népe március 19-én. Egy nemzetépítő programról; s egyben arról is. kikre bízza az országgyűlésben, a tanácsokban e program végrehajtásának a munkáját. társ, hogy a közúti közlekedesneic jut nagy szerep. Az utasoknak kb. 70 százaléka 1980-ra — főleg helyszi a megrakott pótkocsit a vasútállomásra és ráteszi a vasúti kocsira. A fogadóállomáson egy másik nyerges vontató viszi ki a pótkocsit, illetőleg az árut a közi viszonylatban — már címzett telepére. autóbuszon fog közlekedni. A minisztérium egyébA vasúti közlekedésre az ként — mint a tájékoztatóelovarosi munkasvonatok ban elhangzott — nem kítomegkozlekedtetese hárul, ván a körzeti pályaudvarovalamint a főváros és a kon közúti fuvarozási monagyvárosok közötti — Bu- nopóliumot fenntartani Jedapest. Szeged, Miskolc, lenleg a már meglevő körDebrecen, Nyíregyháza stb. — távolsági lom lebonyolítása. A közúti közlekedés fejlesztésének egyik legkényesebb része a közúti járművek motorjainak gyártása. Ezen segített az a közelzeti állomásokra a fuvarozászemelyforga- sokat kizárólag a KPM felügyelete alá tartozó gépkocsi-vállalatok végezhetik. Ezt az állapotot azonban az új gazdasági mechanizmus szeriemének megfelelően feloldják majd. Kistelek segít magán He yreádufák a bt lvíztnl mearonaáit házakai Kistelek községben — mint hosszúságú lesz. Az építés- ségekhez képest segítséget rnár korábban jelentettük — ben segített az Alsó-Tisza- nyújt a károsultaknak, hogy több lakóházat megrongál • vidéki Vízügyi Igazgatóság is otthonaik mielőbb felépültek a belvizek, s hat családot egy ároknyitó géppel, a Kis- jenek, illetve lakhatóvá válki kellett költöztetni. A baj- teleki Gépjavító Állomás pe- janak. A rendelkezésre álló ba került község társadalmi dig két Sz—100-as lánctal- építőanyagok kiutalásánál összefogással hárítja el az pas traktorral és talajegyen- előnyben részsesítik őket, 60elemi csapást. A legjobban gető gépekkel. Az egyik csa- ronkívüliséget biztosítanak veszélyeztetett utcák talaj- torna az Üj Élet Termelőszö- számukra. Eddig több vagon vizét összegyűjtő levezető vetkezet földjein — szőlő és építőanyagot adtak ki, hogy csatornák épülnek. Az egyik, gyümölcsös területén — is az aláfalazásokat megkezda község keleti oldalán ke- keresztülhúzódik, s létreho- hessék a megrongálódott vá-szül két kilométeres szaka- zásához a közös gazdaság je- lyogházaknál. A későbbiek szon, s közvetlenül befője- lentős munkaerőt adott. Ez- során pedig — amikor az zés előtt áll. Ez a balástya- zel megoldódik a tsz földjei anyagi károk pontos felmégalygonyai csatornával áll egy részének víztelenítése is. rése megtörtént — hitelt kapösszeköttetésben. A másik A községi tanács végrehaj- nak a helyreállítási munkák körülbelül egy kilométeres tó bizottsága a helyi lehető- költségeinek fedezésére. Tovább fejlődik a gépipar Szombaton reggel Budapesten a Technika Hajában megkezdődött a Gépipari Tudományos Egyesület 7. küldöttközgyűlése. A közgyűlésen megjelent Fotk Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Elsőnek Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese adott tájékoztatást a gépipar időszerű kérdéseiről. Emlékeztetett arra, hogy a harmadik ötéves tervidőszakban mintegy 80 százalékkal nagyobb összeget fordítanak a gépipar fejlesztésére, mint a második ötéves terv idején. Vasárnap, 1967. március » 9£f..MACrAROR5ZX« 3