Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

Nyugdijasok mint újitók Növekedett a napok hossza Becsüleltel elszolgál! munkásévek utón Tóth Sándor, Kiss Sándor és Sebők Ferenc. a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat veteránjai nem szakadtak el gyáruktól, s ma is be.iárnak régi munkahelyekre. A gépek között azon törik a fejüket, hogyan lehetne jobban, gyorsabban. vagy éppen biztonságosabban dolgozni. SétáikRt, törekvéseiket legtöbbször siker koronázza; a múlt évben például a műszálfelvetés időszerű problémáját oldották meg. A korszerűsi- felújítani. tésért 3 ezer forint újítási díjban részesültek. Hasznos ötletekkel az idén sem késlekednek, jelenleg nyolc beadott újítási javaslatukon kísérleteznek. Tevékenységükben kétszeres előny is van a vállalat számára. hiszen az újítók maguk készítik el az általuk „megálmodott" gépeket, be rendezéseket, A napokban például egv új csévejavító í berendezésen kezdene* el I ezredmásodperccel dolgozni, amellyel a deformálódott papircsévéket lehet Vlagyimir Kotyelny,kov, A levélnek, amelyből szó orosz csillagász kiszámította: 1 szerinti idézeteket, adunk a földi napok tartama 196? közre, az adna teljes hitelt, márciusa és 1965 vége kö-!ha Pontosan megneveznénk zött a másodperc hatszázad I na a feladót, De minthogy i Kölnben tették postára, s részével növekedeti. Kotyel- j egy amúgv sem gondok nélnyikov professzor megália- - kül élő házastárs sorsába, I panaszaiba ad betekintést. pítása igen váratlanul hatott, minthogy a napok hossza alig több, mint. egv növekedett az elmúlt százhúsz év alatt. Jogászunk válaszol fi munkajogi fegyelmi felelősség Srerkemáse*ünkh«« a nem a nGVeUs célzata, hakörrltmlhhan l»l>t> )Hz*s „.<•!...ei;„ CS levei érkewtt. amelyben nrm * megtorlás motiválja, niva-ólnk numkavissnnyuk- Pusztán a száraz ténvállásksi kapcsolatos sérelmeik hói szubjektív módon a fenrrosHsilt. illeifflra a va- . . , nutkosrt joaszaháivok bc- gvelnm vetseg lenyegtelen is-cs értelmezésének c« al- jegveiből ítélve a cselekkalm.z.ásínak clnerSitn«tt m^rr Gikftvptésének és elkökpnk. Trihbspsiik — mini . .. , ... . , pl. vacvfliryi I ÁSSIA - a vetőjének saiatos. szinte (Pítsimi fpicisssécip egyedi körülményeinek vizsnatkorrt szsbslynk slksl- rái-to nélkül dönlonpk mazisávai s-emben étt ki- *a'"Ta nelKUI oomenek. fogtam. Kiért — s he- 5 ajon azonos módon szaprkszpH psnsszok ritóró bad-e elbírálni két késéssel irnotrsrr ls tókimpttPi meSvalósitott kötelezettségszerű magatartást akkor, ha az egyiknek az az oka. hogy a munkába menő an va gyermekét annak hőemelkedése miatt nem veszik át a fegyelmi felelőssé* lcg kltalSnnsnhh arnhálysH, s azok slkalmasSsá'al kapcsolatos áilalánns követelményeket foglaljuk Kasza. A szocialista jogrendszernek — mint a felépítmény egyik elemének — szolgálati szerepe alapvetően abban van. hogv saját alapját redje és fejlődését elősegítse. E feladatának a jog azzal tesz eleget, hogv meghatározza. előírja azokat a magatartást szabályokat, amelveket az állampolgároknak követniük kell (be kell tartaniuk), valamint azokat, amelyektől tartózkodni kötelesek (tiltó rendelkezések). A munkajog, mint a szocialista jogrendszer egyik önálló ága sem tehet és tesz másként Érvényes ez a munkajog minden intézményére. így a fegyelmi felelősségre is. Nevelő célzattal ségre vonni. Az eljárás minden szakaszában biztosítani kell a fegyelmi eljárás slá ront. dolgozó részére annak lehetőségét, hogy vétlenségét bizonyítsa. Fontos ez annál is inkább, mert. a munkáltató minden fegyelmi vétség mögött vétkes magatartást vélelmez. A dolgozónak — mentesülése érdekében — ezt kell megdönteni e. Erre egyébként lehetősége is van, mivel a Munka Törvénykönyve a szeméokosabbnak tartjuk a forrás diszkrét kezelését — éppen az ő érdekükben. Egy mérnök felesége, egy teehnikusnő írta szegedi' barátainak. akikkel máskor együtt utaztak külföldre, s akiknél sok-sok kellemes napot, töltöttek el itt. Szegeden. A levelet, a címzett hozta be a szerkesztőségbe és erede'tiben bocsátotta rendelkezéI sünkre. „Talán mond valaI mit..." — ézzel adta ót. ! Kati. a fiatalasszony válasza éz a levél a szegedi házaspár korábbi levelére. gor meg a szülők és így ők semmiben nem segítenek. Azért írom, hogy szándékosan. mert a Günther (a sógor) kellemetlen jelenetet rögönzött még az elején, amikor kijöttünk, hogy neki ez mennyi pénzébe kerül és hogy ó nem hajlandó egv fillért sem adni az kások nagv részét hazakülanycsomeknak, segítsünk ni. Aki nekünk megfelelne, azzal mi nem tudunk lépést tartani — anyagilag. Itt lényeges differenciát jelent, a pénz! Az embereknek minden gondolatuk ekörül forog. Na. minegv. majd lesz valahogy. Időnként majd beszámolok sorsunkról. Még azt sem tudom, hol tudunk megállapodni, ha itt. nem lehet esetleg. Már nincs konjunktúra, és a vendégmunmagunkon. ahogy tudunk Ezért ls Jöttünk Kölnbe, Laci itt jobb állást, kapott. Hamburg sokkal szebb és jobb hely, mint. Köln. Az emberek ott, rendesebbek, becsületesebbek. A Rajnavidéki kétszínű és a fúrás Itt is dúl. A külföldit nemigen szeretik. „Rajtam ül a honvágy..." Hát. lássuk! ..Drága Mag- „LéllVCgCS dikám és Larikám! Nagv . __ , örömet okoztatok rövid, de (J/F/ClCUdO... velős és vidám leveletek- ' ' bölcsődében, míg a másik- lyes meghallgatás kötelezettA fegyelmi felelősség célja. feladata azonban a tulajdoni viszonyok eltérő jellege miatt — más a kapitalizmusban és ismét máR a szocializmusban. Szocialista viszonyok között a fegyelmi felelősségnek — mint jogintézménynek — alapvetően a nevelés, s nem a megtorlás a feladata. Ebből szükségszerűen következik, hogy a nevelést szolgáló szankciók alkalmazásának lehetősége jOPOrVOSlOt és szükségessége csak ak- J o nak az, hogv az elmúlt napi ultiparti hosszúra nyúlt, s emiatt ő későn ébredt? A jog által kifejezett igazságérzet, de az általános közfelfogás sem tesz a két fegyelmi vétséget megvalósító magatartás közé — azonosságuk ellenére sem — egyenlőségjelet. Mindkét, esetben kötelezettségszegő magatartásról van sz.ó, de az. egyik vétkes, a másik vétlen. Az anyának „fegyelmezetlen" magatartását külső, általa elháríthatatlan ok idézte élő, tehát szankciók alkalmazásával történő nevelésére nincs szükség, míg az ultizónál a felelősségrevonás indokolt mert nevel, vagy legalábbis meggondolásra késztet hiszen ő maga minden kényszerítő ok nélkül szegte meg munkaviszonyából fakadó kötelezettségét. Védekezés — kor és ott merül fel. ahol és amikor a felelőssé tett — vagyis fegyelmi vétséget megvalósító — magatartás vétkes! Tehát a kötelezettségszegő. fegyelmezetlen (késés. károkozás stb.) magatartáshoz csak akkor lehet szankciót, másként szólva nevelést szolgáló joghátrányt fűzni, ha a kötelezettségszegőnek az felróható, ha abban ő hibás, vétkes. A fegyelmi felelősségnek, illetőleg a felelősségrevonás feltételeinek ez a lényege. Mivel a fegyelmi felelősHeg a nevelést szolgálja ezért alkalmazásának köre a fentieknek megfelelően eleve adott. A jog a nevelést befolvásoló funkciója útján valósítja meg. Abban a körben. amelyben nem tud befolyásolni s felelősség alkalmazásának semmi értelme. Vagyis, hs nincs vétkesség (felróhatóság) nincs helye felelősségrevonásnak, mert a nevelés igénye és szükségessége sem merül fel. A felelősségre vonó felelőssége Ebben a körben vetődik fel a fegyelmi jogkör gyakorlójának a felelőssége is. S itt van a legtöbb probléma. Ugyan is a fenti elveket, vagyis a felelősség alapját a felelősségrevonás során — sajnos — sokszor figyelmen kívül hRgvják. A fegyelmi jogkör gyakorlóját sokszor A fegyelmi vétséget elkövető dolgozót fegyelmi eljárás keretében kell felelősségén túl tanúk, szakértők meghallgatását, iratok stb. bemutatását is lehetővé teszi. Amennyiben a fegyelmi jogkör gyakorlója nem teszi lehetővé a dolgozó részére a fenti eszközökkel vétlenségének bizonyítását, mind az eljárás, mind a meghozott határozat törvénysértő. Ha az alapeljárásban (első fok) a vétkességet, illetve annak fokát nem megnyugtató módon sikerült tisztázni, s ennek következtében a dolgozót indokolatlanul, vagy súlyosan elmarasztalják, e határozattal szemben jngor voslattal élhet. Másként szólva minden első fokon hozott határozattal szemben van jogorvoslati lehetőség! Sőt — s ez érvényességi kellék — a jogorvoslat lehetőségére (helyére. idejére. módjára) a fegyelmi határozatban a fegyelmi büntetésben részesített dolgozó figyelmét fel kell hívni. Dr. S. S. kel. Ez a vidámság tűnt el elsősorban az életünkből, és nem csak mi vagyunk az okai. Azt írod, szép utat tettél, Magdikám. Bár mi is csak a turistáskodásnál maradtunk volna! Nem ..rámtör" a honvágy, hanem állandóan rajtam ül és nem is tudok másra gondolni, csak: milyen lehet most otthon ? Rengeteget dolgozunk. Laci egy angol érdekeltségű cégnél közlekedési mérnök, jó magam a városnál dolgozom. mint. rajzoló. A fizetésünk éppenhogy elég a következőkre: lakás (bútorozott, ménkű drága), háztartás (öten vagyunk, anyósom, apósom velünk vannak). s ami marad, el kell tennünk, mert a lakást egy évre kaptuk meg. a tulaj Amerikába ment tanulmányútra. Itt. lakást szerezni majdnem olyan nehéz és drága, mint otthon. Nagyon fáj a szivem, ha a régi, nekem szépnek tűnő életre gondolok. Sehova nem járunk, minden fillérre vigyázni kell.. „Minden csak átmenet../' ..A legnagyobb baj. hogy még fogalmunk sincs, mi lesz velünk. Minden csak átmenet. A munkaengedélyünk októberben lejár. Remélhetőleg meghosszabbítják. Másképpen képzeltünk mindent. Mi úgy gondoltuk, hogy Hamburgban leszünk, a szülők Andreáéknál (sógornőm egy német orvos felesége. jómódúak), de sajnos — valószínűleg szándéj kosán — összevesztek a só..Barátokat, nemigen lehet és nincs is kedvünk szerezdik. Kicsit elkéstünk. Haza már nem lehet és Laci nem Is akarna semmiképpen. En csak egy „gyönge asszony vagyok", aki nem hoz és nem is hozott határ rozatot. Laci döntött, sorsunk felől egy évvel ezélőtt Hogy jól-e vagy rosszul, a jó isten tudja .. A levél Kölnben kelt, 1967. 11, 16-án. Abban a2 országban, amely tizenkettedik a világon az egy före jutó nemzeti jövedelem listáján. Érdeklődés és biztatás Ismeretterjesztés a szegedi üzemekben Hogv ne áruljunk zsákba- dók jó aránya ellenére ls a? macskát: biztatni, buzdítani ismeretterjesztés. Akadályozó akarunk. Nos, ha Ilyesmire erő lehet a sokirányú más szükség van, akkor bizonya- elfoglaltság, előadások stb. ra nem a legjobban mennek — mint például a ruhagyára dolgok. Hát nem így, nem ban. egészen így fest a helyzet. Persze összességében nem Először talán az eredmé- sok helyen van ilyesfajta nyeket nézzük. Az ismeret,- „lemaradás", de ezeket ts terjesztés erényeiről, elő- meg lehetne szüntetni. ínnyel ről — hogy az emberek mét bizonyítható: a textilhelyben, fáradtságtól mer,ki- gyár, ahol régebben becsukmélve hallhatnak az őket ér- ták az ajtót a közönségszerdcklő kérdésekről — nem vező TIT munkatársa előtt, ma a legjobban működők között üdvözölhetjük őket. Sőt, szinte szokatlan mii fajú ismeretterjesztést, pedagógiai előadásokat is szétn ézték a közvetlenül emberekoktatóknak, kell nagyon beszélni. Inkább a gyakorlatáról. A ktsz-ekben majdnem mindenütt jó szervezéssel, érdeklődéssel találkozhatunk. Gyárak, üzemek közül sokan járnak jó példával elöl kel foglalkozó ebben a már mozgalommá művezetőknek, növekvő művelődési forrni- Azt nem szabad szem elől ban. Hogy csak néhányat téveszteni, hogy a munkáemlítsünk közülük: a cipő- soknak van haszna mindebgyár, a konzervgyár, a sze- bői. Elsősorban .a szakmai gedi kendergyár. s a MAV előadásokból, a nyelvtanfomérlege a legjobb. lyamokból; a közgazdasági A sikertelenségnek viszont sorozatokból. S egyéb közsokféle oka lehet. Rossz le- érdekű társalalmi vagy terhet. a szervezés, mint. pél- mészettudoményi kérdésekdául a jutagyárflál, érdektelenségből vagy egyéb okokból még évszámra nem lehet elérni semmiféle előadást a gyufagyárban, s csak nagyon szegedi kel foglalkozó előadásokbc!. S ezeket, ha elfogadják, sőt igénylik, nagyon jó. Csak legyen mit pótolni, csak legyen érdeklődés. S döcögőseket az új- ha van — már pedig ebben kenderben. Objektív biztosak lehetünk —. csak az nehézségek — rossz köziek'*- utat kell dés — miatt, a gumigyárban megtalálni! is megfeneklett az érdeklöhozzá helyesen J. A. A nadráocsinálta o f o i $ Teljés gőzzel folyt. 1922-bon a választási küzdelem. A jelszó — ha nem is ebben a fogalmazásban — az volt: Szegednek, a „szegedi gondolat" városának most aztán ki kell tennie magáért! Be kell bizonyítania, hogy méltó a titulushoz. amellyel a kurzus kalandorai ruházták föl. miután a megszálló francia szuronyok mögött. meglapulva a falai között szervezték meg a magyar történelem leghitványabb és legvéresebb reakcióiét. A meglovasított admirális pulykatollas terrorlegényeivel is innen indult el, hogy akasztófákkal végigültetve a Balaton partjait, egyenesen a királyi várba lovagoljon, Volt egyszer egy tenger, Rajta volt egy ember. Fölmászott a lóra, leesett a trónra! — variálta a kedves gyeremek strófát a húszas évek elején a pesti kabaré-színpadon Nagv Endre, amíg nyomatékosan nem figyelmeztették, hogv számára is akad hely a Britannia pincéjében. Pedig Szegednek. Szeged csöndre, szorgalmas, komolv nepének a kerek égvilágon semmi köze nem volt ahhoz a „gondolat'-hoz. amelyhez c*ak ké'őhb féreelték jogosulatlan jelzőként a nevét. Szeged népe mindig viszolyogva nézte azokat az ismeretlen „gyütt-mönt"-kalandorokat. akik elözönlötték a várost. A második nemzetgyűlés tagiaii 1922 májusában kellet' megválasztani az infláció mocsarában vonagló magyar társadalomnak. Az Egységes Párt néven összetákolt kormánypártnak Bethlen István volt már a gazdája, a szegedi exponensé pedig dr. Aigner Károlv főispán. akiről köztudomású volt. hogy főispáni állasát, hem annyira középszerű ügyvédi képességeinek, mint inkább egy jól vasalt nadrágnak köszönhette. A nevezetes ruhadarab hiteles története pedig a következő: 1919 nyarán verődtek Össze Szegeden azok az urak, akik korábban Aradon és Temesvárt alakítgattak különféle ellenforradalmi operettkormányokat. de a román katonai hatóságok útilaput kötöttek a talpukra. Köztük volt egy akkor még teljességgel ismeretlen nevű tengerésztiszt: Horthy Miklós ellentengernagy is. Nevével legfeljebb akkor találkozott először a közvélemény. amikor 1919. október 31-én, az őszirózsás forradalom kitörésének első napján hősiesen átadta az osztrák-magyar hadiflotta megmaradt egységeit a horvát nemzeti tanácsnak. Kopott zsakettben, gyűrött vászonnadrában, (e.ién kajla szélű zsirárdi kalappal, szökve érkezett Szegődre ő is. A hadiigyminiszteri tárra még gazdátlan volt. hát gyorsan neki ajánlották föl. Kitűzték a hivatalos eskütétel napját, és a hadügyi tárca várományosa kétségbeesetten ténfergett a szegedi korzón. Nem az volt a bánata, hogy hadsereg nélküli hadügyminiszternek kell lennie, hanem az. hogv nincs illendő nadrágja az eskütételhez. Sötét zsaketthez világos nadrág? Még elgondolni is szernvedolom! Amint reménytelenül kószál, összettalálkozik vadonatúj, talán akkor még egyetlen szegedi ismerősével, dr. Bokor Pál ügyvéddel. Az nála lényegesen alacsonyabb é« testesebb úriember volt, és így nadrág-kölcsönzés szempontjából nem jöhetett számításba. Mégis elpanaszolta neki bánatát. — Hogy menjek e' nz eskütételre? — siránkozott éktelenül tön magyarsággal. — Ha legalább egy sötét ncúrugom Lenne! — Én örömest felajánlanék egyet — udvariaskodott az ügyvéd —. de igen nagy a különbség a termetünk között. Várj, csak, kérlek, éppen itt jön Aigner Karcsi. Az ö nadrágja pontosan megfelelne. Szólok neki biztosan rendelkezésedre áll. Karcsi, Karcsi... Aigner Károly ügyvéd megállt, Bokor Pál bemutatta egymásnak az urakat. — Hadügyminiszterünk, Horthy ellentengernagy úr, — mutatott az ismeretlenre. — Garderóbja, hogy úgy mondjam, elmaradt a nagy összevisszaságban valahol. Ma délben lesz a kormány eskütétele. Ha lennél olyan szíves erre az alkaloméra kölcsönözni számára egy sötét nadrágot. — Boldog örömmel, kérlekalásanl És már indultak is hármasban Aigner Károly lakására. A próba nagyszerűen sikerült. Horthyn úgv állt Aigner Károly szépen vasalt nadrágja, mintha csak rászabták volna. Az eskütétel megtörtént a kölcsön-nadrágban. amelynek történelmi szerepe tehát elvitathatatlan. Mert ha ez nincs, akkor Horthy Miklós, a divattőrvények rendíthetetlen tisztelője, talán le sem teszi a miniszteri esküt. De volt! A tengerészből miniszter lett, majd fehér lóra szállt és elindult a budai vár felé. Hogy a nadrágot visszaadta-e tulajdonosának, arról nem szólnak a krónikák, de hogy kölcsönzője a későbbi főispáni kinevezési ennek a nadrágnak köszönhette. azt nyílt titokként tudta minden szegedi bennfentes. Az 1922. évi választási epizódnak éppen ez a nadrágcsinálta főispán volt a hőse. Nagy ban folyt a korteskedés minden vonalon. Egy szép napon, a választási hadjárat kellős közepén, dr. Aigner Károly főispán magához kérette a helyi sajtó tisztelt képviselőit. (Négy vagy öt napilap jelent meg ezidőtájt Szegeden, ellenzéki zászló alatt csupán a Szeged, a régi Délmagyarország jogutóda és a jelenleginek jogelődje. Isaz. hogy egy mag több pejdanyban, mint a többi együt4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 1361. március 4,