Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-31 / 76. szám

Emlékezés Kállai Évára A vészterhes 1942-es esztendő nyarán az And­rássy-laktanya úgyneve­zett hosszú szobájában he­tek óta ültek, falnak for­dulva a letartóztatott kom­munisták. A kínok háza volt ez akkor. A rabok megszokták a fájdalmakat, amelyeket a csendőrnyo­mozók okoztak nekik; hoz­zászoktak a jajhoz, a se­bekhez, még a közeli ha­lál gondolatához is. Mégis megdöbbentette őket, ami­kor egyik reggel belökte valaki az ajtót, és hosszú, fekete hajánál fogva von­szolt be egy eszméletlen nőt — Ne tettesd magad! — kiáltotta a detektív, és be­lerúgott. — Beszélni fogsz! Kik voltak a társaid? A nő nem mozdult. Nő? Inkább gyereknek látszott. Vékony, sápadt kislánynak. Az óriás csendőrnyomozó mégegyszer belerúgott. Semmi. Behívta az orvost, az injekciót adott a lány­nak, de ez sem hatott. Ak­té, — ha kellett, éjjel, ha kellett, nappal — sokszo­rosította a párt titkos saj­tóját, szervezte az illegá­lis találkozókat. .. Amikor a főváros VIII. kerületét felszabadította a Szovjet Hadsereg, az örömtől köny­nyezve mondta a kerületi pártszervezet megalakulá­sakor: — Amit ezután megélek, ajándék. Az „ajándék": 12 rövid év volt. Volt párttitkár és igazgató — végre egész napját) a párt nevelő-szer­vező tnunká.iának szentel­hette. Férjhez ment, három szép gyereke született. Csak azt sajnálta, hogy arány­lag keveset lehet a csa­ládjával. Beiratkozott az egyetemre is, mert úgy érezte, többet kell tudnia a munka jobb végzéséhez. 1954-ben a budapesti párt­bizottságra került. Itt dolgozott az ellenforrada­lomig; az ellenforradalom alatt egyszer ment ki csak a pártházból, amikor meg­kor letakarták csomagoló- nézte otthon, hogy vannak papírral. A többiek iszo­nyodva lesték a papírt: moccan-e alatta az alélt test A nyomozó bosszú­san legyintett: — Ez meghalt. Igy jár mindegyik, ha nem vallja be, kik a társai. Ebben a pillanatban nyö­szörgés hallatszott. A csendőr is elhallgatott meg­lepetésében. Így tisztán ki lehetett venni a lány sza­vait: — Nem tudok semmit... nem mondok semmit... Ki volt ez a bátorlelkű kislány. Kállai Éva nem volt már gyerek akkor: 25 esztendős, csak sokkal fia­talabbnak látszott. Négy­éves mozgalmi múlt állt mögötte. A Kommunista Pártnak még nem volt tag­ja. csak rokonszenvezett vele — talán éppen ott, a halál torkában edződött benne acéllá a meggyőző­dés. Az internálótáborban, a börtönben — amely az Andrássv-laktanya után következett — megszerezte a megfelelő elméleti tu­dást is. Amikor 1944, már­cius 22-én — három nap­pal az ország német- meg­szállása után — kiszaba­dult, nem törődve a hatal­massá lett veszéllyel, be­tegségével, azonnal jelent­kezett: forradalmi munkát kért Párttag lett. Életé­nek vágya beteljesedett; nem kímélte magát ezután sem. Ügy dolgozott, aho­gyan azt mindig elképzel ­a gyerekek, nem esett-e bántódásuk? Október 30-án az ellen­forradalmárok ostrom alá vették a pártházat. A lő szer elfogyott, az ellenség óriási túlerőben volt Mini a később elfogott huligá­nok elmondták, azzal a paranccsal törtek be a pártbizottság székházába hogy foglyot ne ejtsenek, végezzenek ki mindenkit. Meg kell szerezniök az iratokat, a névsorokat, ame­lyik alapján meg tudnak találni majd Budapesten minden egykori párttagot. Kállai Éva ezer és ezer budapesti kommunistát is­mert Eszébe jutott az Andrássv-laktanya, az őr­jöngő ellenforradalmárok, a lelki kín, hogy ne árul­ja el társait. S amikor már nyúltak utána a gyilkosok, hogy folytassák, ahol elő­deik 1942-ben abbahagy­ták — leugrott a mélység­be. Kállai Éva megérte még, ha kórházban is. a forra­dalmi erők felülkerekedé­sét, a gyors konszolidáció kezdeteit. A kórházi ágyon halt meg fél év múltán ez a testileg gyenge, de aka­raterejében, meggyőződé­sében hihetetlenül erős asszony. Halálábap is győ­zött: példáján generációk nevelkednek tisztább em­berré. Ha életben marad, most lenne 50 éves Máté György Új kozmetikai cikkek A Kozmetikai és Háztar­lásvegyipari Vállalat csütör­tökön a Magyar Sajtó Házá­ban sajtótájékoztatót tartott. Mann György, a kutatási osztály vezetője ismertette a vállalat gyártmányfejlesztési eredményeit, újdonságait. A vállalat az idén is több új kozmetikai cikket, háztar­tási vegyszert hoz forga­lomba. Külön gondot fordít a vál­lalat kutatógárdája a kéz­ápoió szerek választékának bővítésére. Az újfajta, nagy­hatású mosószerek a textí­liát könnyen tisztítják, ugyanakkor „harapósak", erősen igénybe veszik a kéz­bőrt Ezért egyrészt kézkí­mélő mosószert, másrészt a jelenlegiek káros hatását el­lensúlyozó kézápoló krémet gyártanak. Készítik a kézre nem ártalmas, nagyhatású Azúr nevű mosószert, s csak Szegeden hozzák majd for­galomba a Fesztivál nevű, nagy illattartalmú újfajta pipereszappant A főiskola női karának budapesti hangversenye Szerdán este nagysikerű hanversenyt tartott Buda­pesten az Országos Filhar­mónia kamaratermében a Szegedi Tanárképző Főiskola női kara. A Kardos Pál ve­zette országoshírű együttes koncertje nagy érdeklődést váltott ki: a közönség so­raiban szép számmal jelen­tek meg zenei szakemberek, a magyarországi kóruskultú­ra vezetői, köztük Vásárhe­lyi Zoltán, a Zeneművészeti Főiskola tanára, valamint a Zeneakadémia növendékei. A változatosan összeállí­tott műsor, amely Frideri­cítől Hassleren és Monte­verdin át egészen Bartókig és Kodályig a kórusirodalom több jelentős alkotását ma­gába foglalta, színvonala és az előadásmód igényessége, a kórusra jellemző kulturált­sága és kifejező ereje nagy Sikert aratott. Részesültek ebben a sikerben a hangver­senyen kitűnően közremű­ködő művészek: Nagy Ist­ván, aki zongorán Beetho­ven a-moll szonátáját adta elő, valamint Friderich Ádám és Brünner Albert, akik Brahms Osszián dala című művének előadásában kürtön működtek közre. Ez a szám kiemelkedő si­kert aratott Bartók és Ko­dály kórusaival együtt, amelyek egyébként a szép műsor második felét teljesen betöltötték. Műalkotás a Dóm térről A Képcsarnok nemrégiben megbízást adott húsz mű­vésznek mintegy harmine téma feldolgozására, a ma­gyarországi vendégforgalom serkentése céljából. Festmé­nyek, rajzok, metszetek, gra­fikák készülnek például a Parlamentről, a budai vár­palotáról, a fővárosi Duna­szakaszon átívelő hidakról, a szegedi Dóm térről, a deb­receni nagytemplomról, az ottani kollégiumról, a Hor­tobágyról. Az „idegenforgal­mi" alkotások körülbelül május közepén jutnak el a képcsarnok-boltokba. Baghy-emlékkiállítás Magyarországon — és a világon is — először Szege­den rendezték meg, tegnap délután, a napokban elhunyt Baghy Gyula eszperantista író emlékkiállítását a So­mogyi Könyvtárban. A ki­Elkésett a nagytakarítás Teli van a város — de­hogyis akácfavirággal — szeméttel. Piszkosak a jár­dák, a kapualjak, az utak, a terek, hogy ne is szóljunk a villamos-megállóhelyek­ről. Egy napig esett az eső, s a Széchenyi téren, a Kos­suth Lajos sugárúton, a Jó­zsef Attila sugárúton — nyilván másutt is — a flasz­terről felolvadt téli piszok­ban, sárban kellett taposni. A kiirthatatlan verebek las­sanként réteggé vastagodó névjegyeit is csak az eső mossa mostanában. De ha arra téved valaki, ahol a nemzetközi műúton nemzet­közi idegenforgalom zaj­lik máris, a Párizsi körút 43—45. és 42—46. számú háztömb környékén, a mo­dern épület előtti zöldellő sávokon egy zsibvásár étel-, papír- és trágyahulladékai veszik el a kedvét A Mérey utcában is a Búbos, a mű­szaki árúház, a cukrászda előtti járdán s a város köze­pén legszembetűnőbben a Vörös Csillag Mozi oldalá­hoz épített állványsor alatt úgy látszik, kijelölt szemét­telep van. Ki tudná végig­járni s megjegyezni a vá­ros minden részén az elha­nyagolt csúf és egészségte­len szemétzugokat? Meg az se kellemes látvány, hogy állításon megjelent vendé­geket Farkas Ernő, a So­mogyi Könyvtár keretében működő eszperantó múzeum és könyvtár igazgatója kö­szöntötte, s röviden méltatta a szegedi származású író munkásságát A kiállítás bemutatja Baghy Gyula — írói nevén Julio Baghy — műveiből válogatott közel 100 publi­kációt: regényeit, ezeknek német, francia, kínai és ma­gyar fordítását, folyóiratok­ban megjelent verseit és kö­teteit az eszperantó nyelv területén kifejtett munkás­ságát. Bemutatták az író szoborportréját Dudás Ilona szobrászművész alkotását, valamint a kiállításon avat­ták föl Zoltánffy István főiskolai hallgatónak az író­ról készült jól sikerült szob­rát A Hétvezér utcában, a posta-garázs előtt,. Támogatás a csökkeni munkaképességű fiataloknak Eddig csak a fővárosban fejtette ki tevékenységét a KISZ csökkent munkaké­pességű fiatalokkal foglalko­zó központi irodája. Az iro­da rövid működése alatt is jó eredményeket tud felmu­tatni, hiszen január óta csaknem nyolcszáz testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő fiatalt segítettek megfelelő munkához. Az Iroda most az t egész országra kiterjeszti szerepét. A segítségre szoruld/ fiatalok levélben vagy személyesen fordulhatnak az' Irodához, amelynek pontos címe; Bu­dapest, VI. kerület, Lovag u. 10. A jelentkezésben közölni kell a poútos címet, Iskolai végzettséget, tanulmányi eredményt, valamint mellék­letként a szükséges orvosi igazolásokat. Akik személye­sen kívánják felkeresni a KISZ irodáját, azokat ked­den és csütörtökön 5-től 7 óráig fogadják. Válaszol az iroda a tanácsi szervek, il­letve az iskolák által kül­dött jelentkezésekre is. Falstaff üi film Ahogy a prizmán áthala­dó fény a szivárvány színei­re bomlik, úgy porladt szét Shakespeare nemes veretű. Az 1966-os cannes-i fesz­tivál egyik szenzációjaként bemutatott Falstaff méltó­nak bizonyult az előzetes híreknek. Annak ellenére is, páncélos nyelve egy vérbeli, hogy azok már-már félel­XX. századi művész, Orsón Welles filmadaptációjában. metesek voltak. Elsősorban azért, mert hatalmas vállal­A három Henrik-dráma és kozása' annyiféle szemP°nt­a II. Richárd szövegének nak megfelelni akaró, a tá­tömör falanxszába a wind- madási fületek céltábláit sori víg nők oldott derűje, lehetőség szerint minél szű­pajkos pórisága simult. Ez kebbre hagyó kísérlete mel­Orson Welles Shakespeare-je. lett nem feledkezett el az Pisze óriásbébi, korhely bor- emberről. Arról, akit vég­issza, tacskó öreg. akinél a eredményben mégiscsak áb­bordélybázi korcsmába szo- rázolni akart. A kitűnő sze­rqlt vágy túléli a képessé- replőgárda, parádés alakítá­gét. akit a kor feleslege sok, bravúrosan fényképezett szállt meg, aki nevetséges jelenetek közepette a néző és szánalmas, együgyű és szeme mindig azt az embert naiv, kamaszul ravasz es , . ' ... . ostobán primitív. Ez Orsón keresi, akiről nem tudja el­Welles Falstaff-ja. A kettő dönteni, kiröhögje vagy meg­nem ugyanaz, de nagyon ha- sirassa, lenézze vagy meg­sonló. A pókhasú Falstaff csodáija> eltaszítsa vagy meg­modern figura. Dagadtra hí- szeresse sir John Falstaff zott Don Quijote, a mából kikopott Háry János, pecse- vonult be a mai film­nyékkel. boros fiaskókkal, művészetbe, ledér hölgyekkel valóságra N. L vajúdó álomvilág legendás bajnoka. A kor Albionjának szegény dzsentrije, jó, de­rék szőrdzsonja. Ám a szó, a ködös tájakon, rideg palo­tákban, vagy szeszillatú fa­házakban éppoly Shakespeare maradt, mint valaha. Az év­századok nem bírtak a nyelv­vel, de bírtak a figurával. S ez a kettősség keres érint­kezési felületet, rezonációt a kitűnő amerikai színész, for­gatókönyvíró és rendező, Orsón Welles fantáziájában. oly gyakran méltán dicsek­véssel emlegetett szobraink téli viharok, rajtuk megpi­henő madárseregek nyo­mait viselik magukon. Olyan nagy lázzal készült mindenki húsvét előtt a ta­vaszi nagytakarítással! Ra­gyogtak az otthonok, tisz­ták lettek a lakások, mert a magunk és a vendégek kedvéért mi természetesen szeretjük csinossá, lakályos­sá, egészségessé tenni köz­vetlen környezetünket. De hát az ajtón kívüli területek is mihozzánk tartoznak! Most úgy tűnik, az általá­nos nagytakarítással elkés­tünk. Elkéstek azok, akikre tartozik. A városgazdálko­dási vállalat, amely a saját maga bontotta törmelékeket sem szállítja el a Kossuth Lajos sugárútról, a szemét­tartókat nem ürítteti rend­szeresen, a körúton kívüli téli szemét elhordásával még sok helyen adós. Ezt panaszolják nagyon sokan olvasóink közül, például Alacs Margit is, aki a Szi­várvány utca 25. számú ház­ban lakik, s már nem tud­ja hova gyűjteni a hosszú idő óta el nem hordott sze­metet. Elkésett a közlekedé­si vállalat, amely nem tartja tisztán a villamosmegálló­kat, mert állítólag nincs ki­vel, s az utasok rendetle­nek. Az ingatlankezelő vál­lalat, a házfelügyelők gaz­dája, s azért is fizeti a ház­felügyelőket, hogy tisztán tartsák a járdát és az ud­vart. Elkéstek a kerületi ta­nácsok ellenőrei is, akik té­len a hóeltakarítás elmu­lasztásáért a bírságolástól sem riadtak vissza, most a szemétért nem szólnak. A szép. tiszta és egészsé­ges levegőjű város mindenki érdeke, aki benne lakik. Azoké is. akik szétszórják a villamosjegyeket és egyéb szemetet, ahelyett, hogy a szemétgyűjtőbe dobnák. Azoké is. akik virtusból a hajnali órákban utcára bo­rítják a KUKA-tartályokat és a köztéri szemétgyűjtők tartalmát. S akik erre a kö­zös érdekre a maguk jószán­tából nem jönnek rá, már nem agitációval. hanem tör­vényes eszközökkel kell fi­gyelmeztetni őket. Mint a munkaköri kötelességüket el­hanyagoló házfelügyelőket és más felelős személyeket is. Elvégre az emberek, Sze­ged lakóinak túlnyomó több­sége érdekeivel szemben semmi mentsége nem lehet azoknak, akik felelőtlenek, akik hanyagságukkal az or­szágszerte szépnek elismert város jó hírét teszik kocká­ra. K. J. Négyszáz éves a magyar református egyház Debrecenben dr. Bartha Tibor, a tiszántúli reformá­tus egyházkerület püspöke nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak a magyarországi refor­mátus egyház közelgő jubi­leuma alkalmából. — Négyszáz esztendővel ezelőtt, 1567-ben a híres deb­receni zsinat fogadta el a magyarországi református egyház hivatalos hitvallása gyanánt a II. helvét hitval­lást — kezdte nyilatkozatát dr. Bartha Tibor. — A debreceni ünnepsé­gek programja kialalrált. Május 19-én a debreceni nagytemplomban kerül sor a jublieumi zsinati ülésre. — Május 20-án a kollé­gium teológiai akadémiája rendez ünnepi közgyűlést. Az akadémia díszközgyűlésén külföldi egyházi személyisé­geket ruház fel díszdoktori címmel. — Az előkészületek alap­ján mondhatjuk, hogy a megemlékezést a világ refor­mátus egyházainak nagy csa­ládja közösségében fogjuk megtartani. Sok más jubile­umi tervünk közül kiemelem még az ősi kollégium res­taurálását. Szeretnénk, ha az alma mater a négyszáz éves jubileumra új köntöst ölte­ne. Nagy az örömünk — mondotta dr. Bartha Tibor püspök —, hogy mindezeket a terveket népi államunk megértésével és jóindulatá­val tudjuk rendre megvaló­sítani. (MTI) A a tévében és a rádióban Kenderfonó és szövőipari váilaiat felvételre keres a központi gépműhelybe gyakorlattal rendelkező lakatos, esztergályos szakmunkásokat, cér­názó betanulókat 14—15 éves, fiatalkorú leányokat és férfi segédmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaerő-gazdálkodójánál. Űjszeged. x S. 59 760 X KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügy! Mi­nisztérium valamint a Magyar Rádió és Televízió közös rendezésében, a forradalmi ifjúsági napok záróestje alkal­mából április 3-án és 4-én En is fiatal voltam címmel köz­vetít műsort. Ez a műsor keretjátékba helyezve felvonul­tatja a magyar munkásmozgalom legjelentősebb Időszaká­ban keletkezett munkásdalokat. A dramatizált forma törté­nelmi, irodalmi és zenei mondanivalót ötvöz egybe. Fel­öleli az 1800-as évek végétől napjainkig tartó időszakot és mintegy 25 korabeli dalt mutat be. A műsort Révész László állította össze, rendezője Marton Frigyes. A keretjáték főszereplője Major Tamás. Mellette neves színészek, hivatásos és amatőr együttesek lépnek fel. Né­hány név a közreműködőkből: Gábor Miklós. Gobbi Hilda, Horváth Ferenc, a KISZ Központi Művészegyüttes, a Hon­véd Művészegyüttes, a Munkásőrség, a Magyar Rádió és Televízió énekkara, a Vándor-kórus, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara. Az ünnepi műsort a Kossuth Rádió április 3-án. hét­főn 19 óra 10 perckor, a televízió április 4-én 18 óra 50-kor közvetíti a Madách Színházból. „ Péntek. 1967, március 31. DÉL-MAGYARORSZÁG $

Next

/
Oldalképek
Tartalom