Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

EVE A kormány imperialista külpolitikája O A burzsoá ideiglenes kormánynak a februári forra­alom három alapvető kérdéséről, a békéről, a föld­roi-Kenyérről, valamint a szabadsagról kellett nyilatkoz­nia, illetve politikájában szamot adnia. A kormány döntő többsége monarchiát* meggyőzöd eeú voit es pusztán takt ikai okokbol, a cár izmus ellőni hangulat leszerelése érdekeben fogadta el ideiglenesen Mihály nagyherceg trónt elutasító magatartásat. Miljukov az angol nagykövetnek, Buchanan­nak kijelentette: „Az alkotmanyozó gyüles összehívását ugyan sürgetni fogják, de a választások időpontjáról hall­gatni fognak". A petrográdi szovjet március 9-i (22) ülésén határozatilag követelték Romonov Miklósnak és családjá­nak a letartóztatását es a Péter Pál erődbe való szállí­tását. II. Miklóst háziőrizetbe vették Carszkoje-szelóban. A kormány ekkor meg azon fáradozott, hogv a cárt Ang­liaba mentse. A terv keresztülvitelét e petervari mun­kasoknak sikerült meggálolniok. Az antanthatalmakat a forradalom után elsősorban az erdekeite. hogy a kormány milyen álláspontra helyezke­dik a háború kérdesében. Paléologue francia nagykövet megnyilatkozasa a Miijukovnál tett kihallgatáson: „Meg akarok bizonyosodni felőle, hogy az új Oroszország kötele­zőnek tartja-e magara nézve, volt carjanak esküjét". Mil­jukov válasza: „Ebben a tekintetben ön megkap mtnden biztosítékot . . . nem akartuk ezt a forradalmat háború ide­jén ... nélkülünk történt. Ma arról van szó, hogy meg­mentsük Oroszországot a háborúnak, a végletekig, a győ­zelemig való folytatásaval". A március 6-an (19) nyilvanos­sagra hozott kormányfelhxvás hangoztatta: „A kormány a maga részéről elkövet minden erőfesztiést, hogy hadse­regünk rendelkezzen mindennel, ami a vepsá győzelem ki­vívása érdekeben szükséges. A kormány szentül őrzi a más hatalmakkal való szövetséget és töretlenül teljesíteni fog­ja a velük kötött egyezmenyeket". Az angol „Westminster gazette" megelegedéssel irta: „Az Ideiglenes Kormány nem képvisel valamifele forradalmi gyűlést". Francis ame­rikai nagykövet tavirata: „A kormány energikusan fog­ja folytatni a háborút... itt a kormanyzasnak azok az elvei fejeződtek ki. amelyeket mi is vallunk". Lloyd George az angol alsóházban kijelentette: „Nekünk na­gyon kellemes azt tudni, hogy az új kormány azzal a speciális feladattal jött létre, hogy a háborút még na­gyobb erőfeszítéssel folytassa". Március 11-én (24) az an­gol, a francia és az olasz nagykövetek, ha nem is a cári pompák külsőségeinek fényében — mennyire sajnálko­zott ezen a farneia követ! — kormányaik nevében hiva­talosan is elismerték az Ideiglenes Kormányt Az impe­rialista együttműködés a rablóháború érdekében tovább­ra is biztosítva volt A Délmagyarorsztig — amely március 16-tól tájékoz­tatta olvasóit az oroszországi forradalmi eseményekről — 1917. március 22-i szamában helyesen világított rá, hogy a kormány külpolitikája Anglia érdekét szolgál­ja. „Szinte bizonyosra lehet venni, hogy nagyon kö­zel van az az idő, amikor a kormánynak menekülnie keU a népharag elöl". A kormány háborús propagandájában meghirdette a „forradalmi" célokért vívott harcot A „forradalmi hon­védelem" jegyében az orosz népet tovabbra is Konstantiná­polyért küldik a hadszíntérre, nem akarják megoldani Lengyelország es Finnország nemzeti függetlenseget. A kormány a háború folytatasa erdekében szabadságköl­csónt bocsátott ki. A petrográdi szovjet eszer—mensevik vezetése nem leplezte le az imperialista külpolitikát és március 14-1, (27) a világ nepeihez szóló felhívásában ugyan egységes, a béke érdekében teendő lépésekre szólí­tott de kijelentette, hogy az orosz forradalmat megvé­di minden külső erővel szemben. E nyilatkozat a háború folytatását jelentette. A háború jellege továbbra is imperialista maradt. A nép békét akart. Lenin, aki Svájcban, az esemenyektől tá­vol volt, a szűkszavú burzsoá információkból is mindenki­nél jobban és világosabban megertette a valosagos hely­eetet Március 4-én (17) egyik Stockholmba írott levelében irta: ,-Az új kormány nem adhat békét, mivel a tókesek és földbirtokosok kormánya. Anglia és Franciaország tó­késeivel szerződésileg összeköttetésben Ali. Ezért a szo­ciáldemokráciának Oroszországban hűnek kell maradnia az internacionalizmushoz és a békét kívánó tömegeknek meg kell világítani, hogy azt kivívni a jelenlegi kormány mellett nem lehet". Üdvözlet a déli testvérvárosból A szabadkai sxkupstma elnöke válaszol a Dél-Magyarország kérdeseire 0 Milyen szerepe van Szabadkának a Vajdaság gazdasági és kulturális életé­be ív? NélunK eltérő a közigaz­gatási szervezet, nem olyan mint Magvai országon. Mi községről beszélünk, s ilyen­kor mindig Szabadkát es a hozzá tartozó falvakat em­legetjük. A községnek együt­tesen 144 ezer lakosa ean, magának a városnak 84 ezer. Ez a terület ÍI Vajdasng cQVtk gazdasági és szellemi központja. Nagy mezőgazda­sági kultúrája van, itt ösz­pontosul a vajdasági ipar, főleg az, élelmezési ipar jó része, jelentős a község ipa­ra, közlekedése, kereskedel­me is. Nagy szerepe van a jugoszláv külkereskedelem­ben, hiszen a vajdasági ex­port 17 százalékát adja. A tartományi kivitelből 24 százalék a község részesedési aranya, bizonyos cikkekből azonban, mint például a ci­pő, mi adjuk a külföldi szál­lítási tételek felét, a húsfel­dolgozó ipar kivitelének 45 százalékát. Iparban dolgozik a köz­ségben 15 ezer ember, a la­kosság 35 százaléka a me­zőgazdaságban foglalatosko­dik. Szabadka kulturális életé­nek tiszteletre méltó, nagy hagyományai vannak. Száz­éves például a zeneiskola, amely Szerbiában a legré­gebbi. Itt működik a Vaj­daság legnagyobb könyvtá­ra, mintegy 300 ezer kötet­tel, a két nyelvű népszínház, gazdag anyagú múzeurr amely hamarosan méltó helyre költözik, a volt vá­rosháza epületébe. Nagy ha­gyományú kulturális egyesü­letek működnek, mint a Mla­dost vagy a népkör, gver­mekszinház dolgozik a város­ban, s mindezek az intézmé­nyek az egész községre ki­terjedő hatáskörrel működ­nek. Rendkívül élénk az irodal­mi élet mindkét nyelven több folyóirat, lap jelenik meg. s a közoktatásnak is központja Szabadka: gim­názium. szakiskolák, főisko­lák es közgazdasági fakultás otthona a város. Építészeti, gépipari és villamossági fő­iskolái elismert szakembere­ket képeznek. 0 Mik a szkupstina tervei, elképzelései a város és a kézség további fejlesztésé­re? Fejlesztési terveink ki­dolgozásánál a lehetőségek­ből indultunk kt. Nagyon nagy lehetőségcink vannak például a mezögazdasag bel­terjességének fokozásában, a szóló- és gyümölcstelepités­ben, a gabonatermesztés és az állattenyésztés növelése­I Kistelek és Balás­tya között, nyugatra a vasútvonaltól, volt egy csordajárás, ahol három marhacsorda es külön birka-, meg disznócsürhe ts legelt Ez a puszta Szeged város tulaj­dona volt és olyan nagy volt hogy az egyik szélétől a má­sikig ellátni nem le­hetett Ide váltotta ki Szegedtől Fél egy­házáig mindenki az állatállományát minden évben. Ez a puszta, ahogy a ré­gi öregek sorolták, beszélték, több száz evvel is puszta volt Az en édesapám a harmincas években beszélte, hogy Fel­söközponton volt egy Vékes nevű ka­pitany, aki nyáron sürün meggondolta, hogy kiment a pász­torokhoz es kérdő­re vonta őket: mi­kor látták Rózsa Sándort? És amiért nem árulták el. azért megkancsikázta őket. Majd amikor való­ban megérkezett Ró­zsa Sándor, a pász­torok megállították es elpanaszolták, hogy a Vékes kapi­Pincsi-nóta a kútaan Nemrégiben közöltük lapunkban Ko­vács Ferenc dóri olvasónknak egy törté­netit. Az időt parasztember egy másik történetet is beküldött szerkesztőségünk­nek. Emlékezete szerint Rózta Sándorról is tud hitelei epizódot — újabb írásában ezt is elmondja. tAny hogy megveri őket Rózsa Sándor any­nyit mondott a le­gényeinek, hogy éj­szakára itt mepihen­nek. A pusztán este maga mellé vette Bogár Imrét és meg­látogattak a Vékes kapitányt az ottho­nában. Már az ágyán heverészett talpig érő rojtos ga­tyájában, amikor a vendégek név sze­rint bemutatkoztak neki. Erre a kapitány úr mindjárt bort ho­zott az asztalra és kínálta a vendégeit a feleségének pedig utasítást adott, hogy tyúkból vacsorát főz­zön, de gyorsan. Amikor megvacso­ráztak, utána elbo­rozgattak és nótáz­gattak. Már úgy éj­fél felé járt, amikor Rozsa Sándor meg­kérdezte a kapitányt: el tudná-e még jár­ni a vőlegény-táncot. „Hej, fiaim, öreg vagyok én már ar­ra!" „Hát csak egy kicsit megmutatja! Álljon ki csak kapi­tány úr a ház kö­zepére, majd én fü­tyülök!" — s ahogy Rózsa Sándor fü­tyült úgy járni kel­lett a vőlegény-tán­cot Bogár Imre meg egy kancsikával vág­ta rajta a rojtos fe­hér gatyát. A mu­latságnak akkor lett vége, amikor a ka­pitány úr talpa alatt cséncsegett a vér. Tehát én erre a fent említett pusz­tára Vilmaszállás környékéről 1921 május közepén haj­tottam négy ökröt és amikor átadtam, ke­vés pihenés után megindultam visz­szafele; mivel szom­jas voltam, irányt­változtatva egy ki­csit a csordakútnak. Hogy odaértem, lát­tam én, hogy tizen­két bika ott fekszik és kérődzenek. Igen ám, de ahogy a kút­gém nyikorgott, fel­keltek és körülfog­tak Én meg az os­torfán menekültem a kútba. Körül a korlátot meg a kút­rovást is összetör­ték, en meg a kút­ban muzsikáltam, hegedültem, húztam a pincsi-nótát. Mikor kijöttem a kútból. Éjjel tizenegy óra­kor értem haza. ak­kor is megvertek. , mert elcsavarog­tam. nterjút kértem Mattja Sedlak elvtárstól, a szabadkai községi szkupstina elnökétől. Az elnök visszaüzent, hogy keszsegesen áll a Dél-Magyarorszag munkatársának rendelkezesere, csak az időben volt nehéz megegyezni. Szombatra esett a beszelgetes, ám reggel 8 órakor már ér­tekezleten kellett ülnie az elnöknek. Kilenc órára foga­dásra hivta meg az éppen Szabadkán vendegszerepelt sze­gedi írókat, tíz órára pedig a Március 8 harisnyagyárba volt hivatalos, a negyvenéves fennállását ünneplő üzem jubileumára. Maradt a reggel 7 óra ... Aggódva ajánlotta fel, de en örömmel fogadtam. A kérdeseket előre eljut­tattam hozzá. így a friss reggelben, pontosan hét órakor mar dolgoztunk. A beszélgetés a tervezettnél kicsit hosszabbra sike­rült. Sedlak elvtárs elkesett a nyolc órai értekezletről. He­lyette mi kérünk elnézést.. A testvérváros lapjanak kéi déseire válaszolt, hogy összefoglaló ismertetést adjon ; varosról, amelynek barátsága, kapcsolatai mind gazdagab nak és sokoldalúbbak Szegeddel. A szabadkai községi ben. Nagv beruházásokat eszközlünk ennek érdeké­ben: ertekes szőlő- es gyü­mölcsfajtákat telepítenek a gazdasagok, tenyésztésre ki­válóan alkalmas jószágállo­mányt szereznek be. Az élel­miszeripar fejlesztési pers­pektívája a legszebb, s a mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló vegyiparé. A Zorka vegyipari üzem teljesítmé­nyét például megkétszerez­zük. s tárgyalások folynak arról, hogy ez a gyárunk Magyarországgal kooperál. Továbbfejlesztéséhez nyúj­tandó segítségük fejében műtrágyával segítenénk a magvar mezőgazdaságot. A villamos- és fémipar ugyan­csak rangos Szabadkán, ez a fejlesztés másik fontos te­rülete. Elektromechanikai gépeink, kerékpárjaink ke­lendő cikkek itthon és kül­földön. A vagongyártásra is nagyobb figyelmet fordítunk. Ezek a gazdasági törekvé­sek nyújtanak lehetőséget a varosfejlesztésre is. Kereske­delmi es vendéglátó hálóza­tunk kiépítését, korszerűsíté­sét gondosan és céltudatosan folytatjuk, kommunális dol­gaink közül pedig továbbra is időszerű az út-, járda- és vízhálózat korszerűsítése. Szabadkán a felszabadulásig nem volt vízvezeték, számos útja és járdája máig is kö­vezetlen. A nagymértékű be­vándorlás miatt nem eny­hültek, talan inkább súlyos­bodtak a lakasgondok. Húsz év alatt mintegy húszezren költöztek a városba, s 1.980­ra már százezer lakossal kell számolnunk. Sokat tanultunk Szegeden városfejlesztésből: mi is ki akarjuk építeni a bölcsőde hálózatot, szép par­kokat és játszótereket is sze­retnénk. Több sport és test­nevelési lehetőséget akarunk biztosítani a lakosságnak. Minden törekvésünk a la­kosság életkörülményeinek javítása, kényelmének foko­j zása. Ehhez maga a lakos­ság is hozzájárul anyagi ! megajánlásokkal. tg.v fejez­! zük be például az új kórház építéséi. 0 Milyen módon Vesz részt Szabadka a jugoszláviai ide­genforgalomban? Hngvan akarják nö­velni a város és kör­nyéke idegenforgal­mi vonzását? 1967 az idegenforgalom éve világszerte, ezért külö­nös gondot fordítunk a ven­dégek fogadására, elhelyezé­sére, pihenésük és szórako­(Sifiis felvétele) szkupstina épülete zásuk megszervezésére. Sza­badka földrajzi fekvése, kör­nyezete kedvez az idegenfor­galomnak. Itt van a palicsi tó, sok szép erdő kínálja a lehetőseget. A műemlékké nyilvánított városhaza kultu­rális centrum lesz múzeum­mal. képtárral, s ez is növeli az érdeklődést. De mindez meg nem elég. Ha azt akar­juk. hogy ne csak átutazza­nak a turisták a városon, ha nem meg is álljanak és eset­leg ittragadjanak, meg in­kább fejleszteni kell. szol­gáltatásainkat. Tavaly negy­ven országból 14 ezer kül­földi, együttesen pedig több mint nyolcvanezer turista járt nálunk, elsősorban Pa­licson. l^egtöbb vendéget Ma­gyarországról és Csehszlová­kiából fogadtunk. Fejleszt­jük a szállodaipart, a kem­pingeket, szépítjük a beren dezéfiüket. javítjuk a tájé­koztatást és a propagandát, s így növeljük Szabadka és Palics vonzását. Ügy gondoljuk, sok ha­szonnal járna városaink együttműködése az idegen­forgalomban is. Szabadka és Szeged kitűnően alkalmas arra, hogy onnan turista eso­.Vlatija Sedlak portokat szervezzünk egymás megismerésére, s a városok vidéki vagy külföldi vendé­geinek kirándulásokat ajánl­junk a szomszédságba, a testvérvárosba. 0 Szabadka és Sze­ged testvérvárosi kapcsolatai máris sokoldalúak, jól ka­matoznak. Hogyan é(ékelik ezt a baráti együttműködést és van-e elképzelésük további erősítésére? Egvúttmüködesünk az utóbbi evekben igen szépen, imponálóan fejlődött. A ta­nácsi szervezetek, a közmű­velődési es közegészségügyi intézetek, az üzemek, szö­vetkezetek. tarsadalmi és tö­megszervezetek (népfront, szakszervezet, ifjúsági szer­vezet) mind többen lepnek baráti együttműködésre, ta­Ijasztalatcseréket. kölcsönös látogatásokat szerveznek, s nagyarányú a lakosság köz­vetlen barátkozása is. Ezt igen hasznosnak tartjuk, s minden téren azon vagyunk es leszünk, hogy az eddigi megállapodások alapján eze­ket megőrizzük, ápoljuk és tovább erősítsük, még több tartalommal töltsük meg. A kishatárforgalom bőví­tésé még kedvezőbb feltéte­leket nyújt ehhez. Részt ve­szünk kölcsönösen a rendez­vényeken. így például sze­gedi kisiparosokat hívunk meg a júliusi vajdasági kis­ipari kiállításra, szeretnénk még jobban megszervezni az utazást a két. város között, több tapasztalatcserére lesz szükség, különösen szakem­berek kölcsönös látogatására, immár munkánk tartalmi javítása erdekében. Az eddigi mpgegyezések, az aláírt okmányok kitűnő keretet nyújtanak ehhez, de ujabb megállapodásokra is készek vagyunk. Befejezésül élnék az alka­lommal. hogv sikeres mun­kát, boldog életet, szép egyéni és társadalmi sikere­ket kívánjak a magyar test­vérváros, Szeged népének. SZ. SIMON ISTVÁN A tojásfestés művészei Országunkban hagyomány, hogy húsvétkor a locsoló fiú szepen díszített hímes tojást kap a kislánytól. Mikor is alakult ki ez a népszokás? Majdnem két évszázaddal ezelőtt. Az asszonyok egyre több ötlettel díszítgették e kedves ajándékokat, es az 1800-as évek vége felé már igen gazdag népművészete alakult ki a tojásfestesnek. A tojasfestök. úgynevezett tojásiró asszonyok egy-egy szépen festett himestojásért két-három nyers tojást kap­tak fizetségül. Minden falu­nak több híres tojásfestő asszonya volt, akik a falu ízlése szerint díszítették a tojásokat, és így alakultak ki a különböző stílusok és lőttek let.re ú.iabb és újabb technikák. Jelenleg a tojásfestésnek tizenkét technikája ismert. Hogy melyik volt az első, azt nem tudni, talán a „ka­parásos" technika. amely abból állott, hogy a rajzot éles késsel vagy nyílheggyel belekarcolták a fehér héjba. Később az előzetesen színes­re festett tojásba karcol­tak különböző viragmintá­kat. Egyébkeni ma a leg­szebb karcolt tojasokat Vas megyeben készítik. A tizenkét különböző technika leírása igen hossza­dalmas lenne, így csak a legismertebbeket emiitjük meg. Régen használják az asszonyok az úgynevezett rákötözéses díszítést is. Ma különösen Nógrádban es a Nyírségben divatos. A díszí­tést azzal kezdik, hogy a to­jáshéjra méhviasszal egy szép formájú növényiéi elet ragasztanak, majd rákötö­zik cérnával. Ezt megfőzött festőiébe áztatják. Utána gondosan lefejtik a héjról a ráragasztott viráglevelet. Ott, ahol a levél a héjra ta­padt és a színes lé nem érte, szép fehéren kiemelkedik a levél mintája. A legfejlettebb díszítés viaszos eljárással készül. A viaszba mártott ecsettel raj­zolják a tojás héjára a min­tát. majd festékbe mártják. A legszebb ilyen tojásokat özv. Dér Józsefné bátai to­jásiró készíti. Divatos ez a módszer Baranya, Sopron és Zala megyében is. A leg­újabb technika, amelyet ma elsősorban a kalocsai és matyó asszonyok alkal­maznak. az ecsettel való tojásfestés. 4 DiL,MAGYARORSZÁG Vasarnap, 1967. március 24,

Next

/
Oldalképek
Tartalom