Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

Növekvő demokrácia — nagyobb fegyelem M ennél többet bíznak az emberre, annál jobban ki­nyílik a lelkiismerete, és megnő a felelősségér­zete. Magunkról is tudjuk: ilyen az ember termé­szete. Másképp gondolkodunk, másképp beszélünk és más­képp cselekszünk a felelősség súlya alatt, mint amikor va­lami nem a mi gondunk. A minap egy termelőszövetkezeti elnök — a főagro­nómus társaságában — váratlanul rányitott egy hajlott korú parasztemberre, aki valamikor igen jóhírű állatte­nyésztő gazda volt. Véleményét tudakolták: belevágjon-e a szövetkezet a nagyarányú baromfi-tenyésztésbe? A kérde­zett leginkább a vendéglátó házigazda szerepkörében sür­gött-forgott, és csak úgy közben, könnyedén ejtett meg­jegyzéseket a felvetett kérdéshez. Az elnök hirtelen ezt mondta: a vezetőség nem tudott dönteni, és végleges el­határozásában a házigazda állásfoglalására akar támasz­kodni. Erre aztán leült a házigazda, elkomolyodott, és mélyen elgondolkodott. Fennhangon töprengett. Mert az egészen más, ha majdnem teljesen tőle függ a dolog, akkor minden szót százszor is meg kell rágnia, mielőtt kimondja. Valósággal beleizzadt ebbe a gondolatba. Min­den oldalról megforgatta a kérdést, és igen hasznos ta­nácsokat adott a vezetőknek. Ez az emberi természet és tulajdonság nagy erőfor­rása a társadalomnak. S az ebben rejlő erő a szocialista demokrácia vérerein át táplálja a társadalom szervezete­nek egészséges életritmusát A IX. kongresszus határozata alapján a párt egyik leg­fontosabb törekvése a szocialista demokrácia továbbfej­lesztése. A dolog lényege az, hogy minél több ember vegyen részt a vállalat, a gazdaság, a szövetkezet, a vá­ros, a falu, és végső soron az ország haladását befolyá­soló kérdések eldöntésében. Aztán minél több ember vál­laljon felelős és tevékeny részt a közösen eldöntött kér­dések valóra váltásában. Eközben minél több ember fi­gyelje a megvalósulást, és ellenőrizze: pontosan úgy mennek-e a dolgok, ahogyan elhatározták? Nem tor­zulnak-e el a helyes szándékok és elhatározások kézen­közön a gyakorlatban? A szocialista demokrácia ezen az úton-módon felbecsülhetetlen értékű eszköz ahhoz, hogy minden a legjobb rendjén menjen, idejében észrevehessük a hibákat és azon melegében jóra fordíthassuk azokat. Mindezen felül a szocialista demokrácia azt is biztosít­ja, hogy a döntéseknél és a megvalósításnál egyaránt felhasználhassuk a gyakorlat embereinek értékes tapasz­talatait Azzal együtt, hogy a szocialista demokrácia növekedésé­vel rengeteg alkotó gondolat és teremtő erő jut a fejlődő élet vérkeringésébe, a felelősség is jobban megoszlik a társadalomban. Ennek így is kell lennie. A felelősség min­den társadalomban azoké, akik hatalmon vannak. A mi társadalmunkban minden hatalom a dolgozó népé. Ma­gától értetődik, hogy ezáltal jelentős felelősség nyugszik a társadalom minden tagján. A szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése ennek a felelősségnek is utat nyit annak eszköze, hogy ez a felelősség jobban érvényesüljön. A növekvő demokrácia tehát növekvő felelősséget, és növekvő fegyelmet is jelent. Ez a két dolog egy és oszt­hatatlan, ahogyan egy igazságos társadalomban a jogo­kat és a kötelességeket soha és semmiben sem szabad el­választani. Mindenkinek joga, hogy beleszóljon a köz­ügyekbe. Ez a jog azonban azzal jár együtt hogy vise­lője köteles felelősen részt venni a közös döntések meg­valósításában. Mindenkinek joga, hogy vállalatánál, szö­vetkezetében, munkahelyén a maga véleményével is se­gítsen a célok meghatározásában, a tennivalók kijelölésé­bea Egyszersmind kötelessége, hogy fegyelmezetten dol­gozzék a végrehajtásban. Egyébként is íratlan törvény, hogy aki tanácsot ad, maga mutasson példát A régi feudális-tőkés társadalomban a nép nagy több­ségét elnyomó kisebbség hozta a törvényeket, és azokat rákényszerítette a tömegekre. Csendőrei­vel, rendőreivel és hivatalnokainak lakájhadával gondos­kodott arról, hogy a törvényeket mindenki megtartsa. Másként áll ez a mi szocialista társadalmunkban. A tör­vényeket a nép képviselői hozzák, a dolgozó nép javára és előnyére. Ezért a társadalom valamennyi tagjának ér­deke, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Az is el­engedhetetlen, hogy mindenki a törvények őrzője ls le­gyen, úgy vigyázza a törvények megtartását, mint saját ügyét és saját érdekét Ebben fejeződik ki a szocialista társadalom állampolgára számára a demokrácia és a fe­gyelem egysége, a jog és a kötelesség szoros összetartozá­sa. A szocialista demokrácia az üzemi és szövetkezeti életben is mind jobban kiteljesedik. Az előkészítés alatt álló új gazdaságirányítási rendszer lényegesen nagyobb önállóságot biztosít a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. Ezzel nemcsak a vállalatok és szövetkezetek vezetőinek, hanem valamennyi dolgozó ember felelőssége is megnő. Joguk és kötelességük, hogy igazi gazdáivá váljanak an­nak a termelési egységnek, amelyhez sorsuk kötődik. A kívánt fejlődési iramot csak az a termelő egység tudja majd követni, amelyben minden dolgozó ember a gazda szerepében gondolkodik és dolgozik. Közreadja tapaszta­latait és hozzájárul ahhoz, hogy például a termelés minden tartaléka a felszínre kerüljön, semmi se herdálódjék el, és mindig friss, ötletes, kiváló minőségű termékekkel lép­hessenek a piacokra. Mert az új mechanizmus viszonyai között így lehet majd megélni és mind jobban élni. Más­részt dolgozni is a gazda szerepében szükséges, vagyis fegyelmezetten, ki-ki legjobb képességei szerint. I gen nagy lehetőségeket tartogatnak a dolgozó em­berek java többségének a kialakuló új viszonyok. Lényegesen jobban érvényre jut majd az, amit minden becsületes és szorgalmas ember szívből kívánt: aki többet ad a társadalomnak, az többet is kapjon tőle. Aki rendesen és fegyelmezetten dolgozik, sokkal jobban járjon, mint a lusták és az önzők. A most kibontakozó új körülmények öntörvényeikben is magukban hordozzák ennek biztosítékát. S ezekben a belső törvényekben rejlik annak fö biztositéka is, hogy a demokratizmus fejlődése és a fegyelem növekedése egységes folyamatként viszi előbbre a dolgozók társadalmának ügyét Amikor a kü­lönböző közösségek elbírálják majd az egyes emberek használhatóságát azt is számba veszik, kl mennyivel já­rul hozzá ahhoz, hogy a termelésben mind több ötlet, megtakarítás valósuljon meg. Másrészt azt ls vizsgálják, ki milyen fegyelmezetten és lelkiismeretesen végzi el a rá­bízott feladatokat Hát az érdektelenek és a lógósok? Az új viszonyok jellegzetessége lesz, hogy az érdekteleneket és a lógósokat a többieknek saját zsebük kárára kellene eltartaniok. Ki-ki nézzen önmagába: vajon vállalja-e majd ezt a terhet fölöslegesen és szükségtelenül? Aligha. A szocialista demokrácia növekedése pedig azt Jelenti, hogy annak révén mindegyik közösség érvényt tud sze­rezni a maga jól felfogott érdekeinek. BÉKÉSI JÓZSEF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAG KAR SZOCIALISTA M L N K Á S P Á R 1 LAPJA 57. évfolyam, 73. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. március 26. Ma> számunkból . A DNFF támadásba lendült Erősítsük tovább pártunk kommunista je legét! Üdvözlet a déli testvérvárosbál Ellenőrzés a vendéglőkben Csendesedett a tiszai ár A büntetés­végrehajtás új módozatairól Két új vízmű — Főgyűjtő csatorna — Utak, járdák Közművesítés Szegeden a harmadik ötéves tervben A felszabadulás után a közművek fejlesztésének üte­me fokozódott, s különösen az utóbbi években, a város nagyarányú fejlődésével gyorsult meg. A vízhálózat­ba bekapcsolt lakások szá­ma hat év alatt 45 százalék­kal, a háztartási gázfogyasz­tók száma 55 százalékkal nőtt, a háztartásokban fel­használt villamos energia mennyisége megkétszerező­dött A Tarján telep programja A megnövekedett igénybe vétel miatt mind sürgősebb feladattá vált a város köz­műveinek rekonstrukciója, kapacitásuk bővítése. A je­lenlegi mintegy 44 ezer la­kás 99,5 százalékában van villany, 12 ezer lakás veze­tékes gázzal, közel ezer la­kás termál vízfűtéssel van el­látva. 16 ezer lakás van be­kapcsolva a vízvezeték-háló­zatba, 12 ezer lakás pedig a csatornahálózatba. A Tarjántelepen lesz a kö­vetkező évek legnagyobb szabású lakásépítkezése. En­nek megfelelően készül a közművesítés: idén 8 millió forintot jövőre 5 milliót, 1969-ben pedig 6 milliót köl­tenek víz-, csatorna- és csa­padékvíz-vezetékek építésé­re. Idén és jövőre 4,5 millió forintot a telep komplex gázellátásának berendezései­re, 1967-től 1970-ig pedig mintegy 13 millió forintot az útépítési program I—II. üte­mének megvalósítására. Ez­által az ötéves tervben a gyűjtő és forgalmi útjai ké­szülnek el a lakótelepnek. Az öthalmi út mellett to­vább épül, és 1970-ig befe­jeződik a III. számú vízmű, amelynek teljes beruházási költségei előreláthatólag 52 millió forintot tesznek ki. Ez Szegeden épül fei Magyarország legmagasabb lakóháza Egyszer már beszámoltunk arról, hogy magasházat ter­veznek a Tisza Áruház mel­letti üres területre, de ak­kor még nem tettek pontot a mondat végére. A napokban „zsűrizett" a Szegedi Ter­vező Vállalat műszaki tervta­nácsa, amelyben résztvettek a városi tanács, a beruházó Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a kivitelező építőipa­ri vállalat szakemberei, va­lamint a megyei és a városi pártbizottság képviselői is. Ez alkalommal döntöttek: 26 szintes épületet — Ma­gyarország legmagasabb la­kóházát építik fel Szegeden. Érdemes távolabbról és közelebbről is szemügyre venni az épületet. Magassá­ga vetekszik a fogadalmi templom tornyával, tehát éppúgy kiemelkedik a város sziluettjéből. Volt egy kis vita is a tanácskozáson, hogy az épület egészében nem látható a környező ut­cákból és terekből. Ez nyil­vánvalóan igaz, de egyetlen városban sem lehet úgy épít­kezni, hogy az objektum mindenfelől kitűnően érvé­nyesüljön. Miért a Tisza Áruház mel­lé építik? — kérdezhetnék az emberek. A közvélemény régebbi kérdését idézem, amelyet az áruházzal kap­csolatban mondtak annak Idején: miért foglal el olyan nagy területet? Ilyen érté­kes helyen miért nem lett magasabb az áruház? E szép és magas épület a korábbi kérdésre is választ ad: el­lenpólust jelent a „lepény­épülettel" szemben, építé­szeti egységet képez vele. Ugyanakkor elég távol van a városképet meghatározó fogadalmi templomtól. A tervtanács hangulata tükrözte a város fejleszté­séért felelősséget érző szak­emberek egészséges koncep­cióját: egyre több magashá­zat kell építeni Szegeden, így alakítani a nagyváros jövőbeli képét, s nem csu­pán a mának alkotni, ha­nem az utókornak is. De ugyanakkor érdemes figye­lembe venni azt is, hogy a magasházak — legalábbis ebben a méretben — gaz­daságosabbak, mint az ala­csonyak. A területi főépítész, Szme­tana György elismerően be­szélt az épület tervéről és kitűnő munkának találta, mint építészeti megoldást Jellemző a tervtanács egy­séges álláspontjára és érté­kelésére, hogy a tervet di­cséretben részesítette és ezt jegyzőkönyvbe is foglalták. Az épület tervezője Sze­bellei Mihály, a tervező vállalat igazgatója. Statikus tervező Zsebik József, gépé­szeti tervező Kósa Mihály, belső építész Rédai Ferenc. Néhány adatot a leendő „fel­hőkarcolóról": alapterülete 530 négyzetméter, térfogata 41 ezer 500 légköbméter, ma­gassága 78,6 méter, azaz 26 emeletnek megfelelő magas­ság. Az épületben 20 lakószint lesz 120 lakassal. A lakások közül 80 háromszobás és 40 kétszobás összkomfortos. A többi szintet gépészeti, sze­relési, tárolási célokra ala­kítják kt, míg a legfelsőbb szinten kap helyet egy presz­szó és egy bárhelyiség, amelynek az alapterülete 500 négyzetméter. A lakások kényelmét, kor­szerűségét biztosítja a köz­ponti fűtés, a hideg-meleg vízszolgáltatás, a központi televíziós antenna és a tele­fon. A lakók rendelkezésé­re két gyorsliftet helyez­nek el a lépcsőházban, a vendéglátó helyiség külön gyorsliftet kap. Ügy terve­zik: a környező házakban is átalakítják a fűtést föld­gázra, hogy a kémények füstje ne szennyezze a m<i­gasház felsőbb szintjeinél sem a levegőt. Gazdagh István a vízmű az építési munkák befejezése után naponta 22 ezer köbméter vizet szolgál­tat a városi vízellátásnak. Ugyancsak a harmadik öt­éves terv időszakára esik az V. számú vízmű építésének nagy része. Ez majd a külső nyugati és a külső északnyu­gati körzet vízellátását szol­gálja, napi 20 ezer köbme­ter vízzel. 1970-ig 40 millió forintot költenek beruházás­ra. Teljes befejezése, mint­egy 8 milliós költséggel át­nyúlik a következő tervidő­szakra. Községfejlesztési alapból A tanácsok községfejles*. tési alapjából továbbfejlesz­tik a magasnyomású vízhá­lózatot is. 1970-ig az I. ke­rületben 400 ezer forintot, a II. kerületben 1,2 milliót, a UI. kerjjletben pedig 3,2 mil­liót fordítanak rá. A városi csatornahálózat bővítésének legjelentősebb programja a rókus—móra­városi főgyűjtő építésének megkezdése. Ennek I. üte­mébea 1967-tól 1970-ig a Gólya utcán, a Kolozsvári téren és a Veresács utcán át a Tolbuhin sugárútig mintegy 50 millió forint ér­tékű munkát végeznek. Az építést a következő tervidő­szakban is tovább folytat­ják. A főgyűjtő csatorna megépítése egyébként elő­feltétele az északi városré­szen tervezett későbbi épít­kezéseknek. javuló közvilágítás A külső északnyugati ipar­körzet út- és járdaépítésére, csapadék- és szennyvíz-elve­zetésének biztosítására 12 millió forintot, a külső nyu­gati iparkörzet hasonló mun­káinak költségeire pedig mintegy 30 millió forintot fordítanak a harmadik öt­eves terv idején. De a vá­ros egész területén — az 1970-ig tervezett körülbelül 90 millió forint értékű út­és gyalogjárda-felújítással párhuzamosan, illetve azzal együtt — felújítják a viz-, csatorna-, gáz- és villany­hálózatot is. A földgázhasznosítás első nagyobb programjaként 1967 augusztus végére — mintegy 3,8 millió forint építési költ­séggel — Újszegeden beve­zetik a tiszta földgáz hasz­nálatát Az elektromos berendezé­sek rekonstrukcióját is to­vább folytatják a városbaa Tavaly korszerűsítették a Kossuth Lajos sugárút köz­világítását (aminek folytatá­saként 1969-ig elkészül az útburkolat teljes felújítása), s ehhez hasonlóan az idén felújítják az Április 4. útja közvilágítási berendezéseit 1968-ban kerül sor a Szé­chenyi tér északi oldalán a közvilágítás rekonstrukció­jára. A közműellátás fejlesztése a harmadik ötéves tervben sem oldja meg gyökeresen a problémákat De vitathatat­lan, hogy szocialista álla­munk Szegeden is többet ál­dozott már eddig, s ezután is többet fordít a lakosság számára oly fontos kommu­nális beruházásokra, mint amennyit a város régi urai száz év alatt fordítottak rá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom