Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-03 / 53. szám

A következő években: Több mint 3 milliárd lorint a szegedi medence szénhidrogén-kincsének feltárására A következő években 3,2 milliárd forintot fordít a eépgazdaság a Szeged kör­nyéki szénhidrogénkincs lel tárására és hasznosításá­ba. A kutatásokat igen nagy Az igazi nagyarányú fej­lesztés azonban csak ez­után következik. 1970-re, a tervek szerint, ezen a terü­leten egymillió tonna kő­olajat és hatszázmillió köb­trővel folytatják tovább. Az méter földgázt kell felszín­idén a fúróberendezések re hozni, s az utóbbi meny­kétharmadát ide összponto- nyiségét 1974-ig egymilliárd •ították. köbméterre kell fokozni. Új ••g beminkufak Szegeden Lapunkban többször fog- csoport építéséhez még en­lalkoztunk a szegedi üzem- nek az évnek második felé­anvagtöltő állomások elégte- ben hozzákezdenek, hogy len és korszerűtlen voltával, majd jövő ilyenkorra átad­A gépjárművek számának ják rendeltetésének. E prog­szüntelen növekedése, a vég- ram megvalósításához is köz­célként ide tartó — valamint zájárult a KPM Közúti Igaz­a városon átmenő — idegen- gatósága. Tárgyalásaink ered­forgalom állandó fejlődése ményeként szerepel továbbá szükségszerűvé teszi e régi az ÁFOR tervében egy újabb probléma mielőbbi gyors töltőállomás létesítése a Du­megoldását. A több mint két gonics téren, egy másik pe­évtizeddel ezelőtti Szeged dig Újszegeden, a Bérkert mintegy 15 magán üzem- utca és az Odessza körút ta­anyaglöltő állomással rendel- lálkozásánál. További tár­Mezőgazdasági gépesítési tanácskozás Csütörtökön a Technika Házában megnyílt a VII. or­szágos mezőgazdasági gépe­sítési tanácskozás. Hont Já­nos, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese meg­nyitó beszédében vázolta a mezőgazdaság gépesítésének eddigi eredményeit és soron következő főbb feladatait. Közölte, hogy a mezőgazda­sági üzemekben használt vo­nóerőn belül a gépi vonóerő aránya az 1957 évi 25—30 százalékról több mint 90 szá­zalékra nőtt. A mezőgazda­ság gépállományának értéke — az újraértékelés után is — megközelíti a 20 milliárd fo­rintot. A gépesítés gyors ütemére jellemző, hogy a mezőgazda­sági üzemek az utóbbi évek­ben átlagosan 2—2,5 milli­árd forintot költöttek új gé­pekre, gépi berendezésekre. A mezőgazdaság gépesállo­mányának jelenlegi összeté tele, az erő és munkagépek nem megfelelő aránya ma még sok helyütt gátolja a legfontosabb munkafolyama­tok komplex gépesítését Ez is érdekvédelem „M Üzletkötés Accrában A magyar külkereskede- — A februárban megren­lem számára kedvező üzleti dezett vásáron 31 ország vett eredménnyel járt a részvétel részt. A ghanai üzleti körök Ghana első nemzetközi vá- megvásárolták a vásáron be­sárán, az accrai kiállításon, mutatott termékek 90 száza­A társadalmi munka haszna _„ Kaszás István, a magyar pa- lékát; 1,1 millió dollár ér­kezett. Igaz, számukhoz mér- ttalAmk témája lesz hogyl^ i tój az MTI tékben írtak alá szerződése­ten kapacitásuk kicsi volt, de az AFOR tervezzen egy tol- , .. , , . , ..„ . a maihoz képest a gépjármű- tőállomást a városon kívülre munkatarsának a következő- ket a magyar kulkereskede­forgalom is kisebb arányban is, az 5-ös számú főút mellé. I ket mondotta erről: lem képviselői, szerepelt a közlekedésben. A mai gépjárműforgalom és az azt kiszolgáló kevés töltőállomás közötti ellent­mondást ismerte fel a Sze­ged megyei jogú városi ta­nács végrehajtó bizottsága is, amikor tárgyalásokat kezde­ményezett az ÁFOR-ral új töltőállomások létesítésére. E tárgyalások eredményre vezettek. Erről tájékoztatott Tóth József, a Szeged me­gyei jogú városi tanács vb építési- és közlekedési osztá­lyának vezetője. — Szegednek a kevés töl­tőállomás okozta gondja fo­kozatosan megszűnik — mon­dotta. — Az AFOR már hoz­zákezdett a Brüsszeli körúton egy négyoszlopos, minden te­kintetben korszerű töltőállo­más építéséhez. E munkában, amely teljesen közművesített területen folyik, összehangolt kivitelezési terv alapján részt vesz a DÁV, a vízmü­vek. a városgazdálkodási vál­lalat és a gázmű. A nagy be­fogadóképességű tartályok földbe süllyesztésével a köz­művek bizonyos átcsoporto­sítása válik szükségessé. Az előzetes számítások szerint mintegy 3,5—4 millió forin­tot fordít erre az ÁFOR. Ha a kivitelezést semmilyen kö­rülmény nem fogja zavarni, akkor az új kútoszlopok az idei szabadtéri játékokra már üzemelnek. Ezenkívül számíthatunk-e Szegeden további töltőállo­mások építésére? — Igen. Az ÁFOR a követ­kező kutat a Moszkvai kör­útra tervezi, a nemzetközi főútvonal mellé — válaszol­ta Tóth József. A újabb kút­A szegedi II. kerületi ta- gárút aszfaltútjának építésé- S a társadalmi munka sa­nácsnál vastag dossziéba nél, a járdák építésénél, játosan új formájára példa, gyűjtött iratok között bőn- rendbehozásánál a kerület hogy a víz- és csatornamű gészek: négy év írásba fog- valamennyi erre a munkára meg nem nevezett szakembe­lalt társadalmi munkájának rászoruló utcájában. rei egy iskolai év alatt 400 számait, epizódjait kutatom. Segítettek a vízvezeték épí- órában adtak politechnikai A kerület állami és társa- tésében a Vajda utcában, a oktatást a Zalka Máté iskola dalmi vezető szervei s az Hóbiárt basa utcában és a diákjainak. Ugyanebben az egyes emberek között levő Fodortelepen éveken át. Ke- intézetben az egyik nagy­kapcsolatok, a közös ügyek rítést építettek és kifestet- apa, Kopasz András 264 órán intézése iránt érzett áldoza- tiék, , játékokat, virágos ládá- keresztül oktatta ingyen és tokra is késztető vonzalom kat, játszóteret csináltak az fáradhatatlanul szakmai is­és felelősség, közös eredmé- Uasoki utcai óvodában, meretekre a nebulókat, nyékre serkentő versengés, Rendbe hozták az udvart, ugyancsak egy teljes iskolai az emberek jobbra, többre, megvarrták a függönyöket, évben. szebbre való törekvése: mind- tornaszereket fabrikáltak a Azt se lehet Figyelmen kí­ez benne van a számokban, Szilléri sugárúti óvodában, vül hagyni, hogy a társadal­adatokban. Valójában mind- Szemléltető eszközöket készí- mi munkák szervezése is sok ez adja azok igazi tartalmát, tettek, parkosítottak, faldí- gyakorlati tapasztalatot, em­a társadalmi munka legfőbb szeket készítettek, villany- berismeretet, agitációs kész­hasznát. ostanában sokat medi- 6zik: — a helyi „erőviszo- dasági és egyúttal érdekvó­tálunk, töprengünk a nyoktól". A szavak, dönté- delmi téma a foglalkozta* jövőről, pedig mi, állásfoglalások, határo- totts.ág: .Min, múl,k tez? A rrS,..^-'? -tok értékét végüí is az Klf^trtm^k^V.rt gyezte meg a beszélgetés fémjelzi, hogy a vállalat va- senyképességén. És min tn-j­közben a vállalati szb-tit- lóságos vagy vélt érdekeit ük a versenyképesség? A kár. Hogy mit érzett ege- fejezi-e ki. másszóval a gaz- műszaki fejlesztés színvona­rtakfikár alatt ^'Sf « feIadatok tól*'ilyát Sfr m£ tette ki részletesen, csupán v{űlan hordozó kollektíva, hasonló szakproblémák ji sejtette. Valahogy így lehet avagy egy szűkebb kis cso- megoldásán. A szakszerve­ezt tömören megfogalmazni: port érdekeiért fúj-e harci- eteknek nem az a felada­egy szb-titkár, ha azt akar- riadót tuk' hogy általaban szóno­ja, hogy a következő ciklus- koljanak a jobb, olcsóbb, ban is megválasszák, akkor A meditáció, a gondolko- gazdaságosabb munkáról, kötéltáncos módjára egyen- dás persze nem lebecsülen- mert az falra hányt borsó súlyoznia kell a különböző dő dolog, különösen most 1csVp-án' "?m pá,rosul a ^kkekörétth°rdOZÓ VállalaÜ a szakszerve­zeti mozgalom is felkészül az már ma is megvannak eb­Könnyű lenne ezt a ve- gazdasági mechanizmus hez a feltételek, viszont ahol dekezést, magatartást egyet- körülményeire. Napjainkban hiányzik, csakugyan itt az len ingerült kézmozdulattal még az a helyzet, hogy az ide^e' hogy el5teremtsék. a „helytelen", „hibás" néze- szb-titkárok jó része tudo- A vezető szakszervezeti tek kategóriájába sorolni. A másul veszi, hogy például a J\_ testületek mellett lct­napi gyakorlatot — és nem foglalkozási ártalom csök- rehozott vagy létre­az ideális állapotokat _ íi- kentésére va„ munkaoiz- ^bi^gfk gyelembe veve azért van ab- tonságra csak negyedresz pasztalat és szakismeret bir­ban valami, hogy az szb- annyi pénzt fordítanak, mint tokában képesek közös no­titkár, vagy a szakszervezeti szükséges lenne, a termelés vezőre hozni a gazdasági bizottság, mint testület, nem tíz.vzáialpw-1%* „„,,•„ vezetés és a dolgozó kollek­tekinthet el a helyi körül- nyelese pedig ^ között idön£ént tómadt ményektől, vagy ha úgy tet- r6ltettep nepgazdasagi erde.i. nézet- és érdekkülönbsége­Jóllehet, manapság — az ér- ket Csupán hatalmi szóval vényben levő irányítási, el- egyre nehezebb már ma is számolási rendszer fogyató- tertósan elrendezni ilyesmit, kosságai következtében ­gyakran nehéz kibogozni, tése nélkül — egyenesen le­hogy mi a valóságos nép- hetetlen lesz. gazdasági érdek. Az viszont Szorosan a dolgozók ér­ketségtelen, hogy az ipari dekvédelméhez sorolható az ártalmak leküzdése, általá- említett társadalmi bizortsá­ban a munkakörülmények gok olyanfajta tevékeny**­javítása legalabb annyira is, amikor _ ^ erre hiva­gazaasagi es politikai .geny, tott gazdasági irányító szer­mint a legszebb termelési vekkel vitatkozva _ konst­program. ruktív megoldásokat ajánlj G yakran halljuk még tanulmányokkal bizonyítják ma is azt a tetszetős be, mondjuk, a foglalkozta­jelszót: „A legfőbb tottság fenntartásának vagy ^ e)ölrány" növelésének lehetőségeit, a zott termelesi-gazdasagi prog- , , . ramok végrehajtása". Ez a szemelyi Jövedelmekre, vagy jelszó visszatetszést kiváltó a szociális célokra fordítható frázissá silányul az érdekel- összegek előteremtésének tek szemében ha égisze forrásait Éppen ez a faj.* alatt elmulasztanak fontos , L , , napi, sürgető szociális, mun- tevekenyseg lehet az, amely­kás- és egészségvédelmi in- lyel legkozerthetőbben bizo­tézkedéseket. Az mindenki nyitható, hogy a munkások előtt világos, hogy az elet- és alkalmazottak valódi ér­és munkakörülmények állán- dekvédelme egyben a válla­do javítása csak a gazdasági iati és népgazdasági érde­gyarapodással alapozható kplr . f . . meg — azonban nem vár- kek szoIgalatát 18 JeIenk­ható el az egyes dolgozóK- A vállalati — és a vállá­tól, vagy a kisebb-nagyobb lati vezetői — önállóság nő­vállalati kollektíváktól, hogy vekedése „;„„ ( v, a népgazdasági síkon jelent- \f^ m|nc® kező összefüggéseket, a több- dasba" azzal, hogy egyúttal szőrös áttételen keresztül je- j\aS>'°bb szerepet kapjon a Jellemző adatok Mégse lehet mellőzni a jel­Háromszázhetven vagon újburgonya A szokottnál is nagyobb sában a házikertek. A ter­az idén a termelési kedv a melőszövetkezetek mellett hagyományos újburgonva- mintegy nyolcszázán egyé termő tájakon: a szegedi já­rás tisztántúli részén, Sző­reg, Deszk, Tiszasziget, Űj­szentiván, Kübekháza köz­ségekben, illetve Makó kör­nyékén, Apátfalván, Kis­zomboron, Magyarcsanádon. Megyeszerte befejeződött a szerződéskötés s a Szövet­kezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának tá- színeket használnak erre a jékoztatása szerint 1 ezer 279 holdat ültetnek be, s a várható termés háromszáz­hetven vagon áru. Fontos szerepet vállaltak idén is a primőr előállítá­szerelési, meszelési munkákat séget igényel. Politikai, tár­s ki tudja, mit nem végeztek sadal-mi munka ez a javából! a Kis-Tisza utcai, a petőfi- Tanácstagok, párt- és nép­telepi II. számú, a Hóbiárt írontaktivisták, a nőtanács, a basa utcai, a fodortelepi, a Vöröskereszt tagjai s leg­_____ _ Becsei utcai, az Avar utcai újabban a nemrég létrejött lemző konkrétumok felsoro- óvodákban. Politechnikai ok- lakóbizottságok tagjai tartják lását. Mert például az, hogy tató eszközöket, tornaszere- a kezükben a szervező mun­az 1 millió 300 ezer forint ér- ket, színpadot készítettek a kát, s ha úgy adódik, egy­tékű társadalmi munka lis- különböző iskolákban. A bé- egy este végigjárják az utcá­táján az egyes tételek 90 ketelepi iskolában nyolc tan- ban, körzetben lakókat, moz­százaléka 20—50—100 forint- termet bevakoltak, kifestet- gósítják őket a soron követ­ra kalkulált munkát jelez, tek, futball- és kézilabdapá- kező feladatokra, azt mutatja, hogy sok-sok lyát építettek, főleg a szülői ». . # i ezer ember működött közre, munkaközösségek tagjai és az jZOCIOllStO Dl OC/OD Azt se lenne merészség ki- üzemek dolgozói. . legfőbb jelenteni, hogy a kerület la- , . lgen' "Jf" 62 f tepODD 58S£* "S«SS!£ UJ formák SE ZjS?. SSSi .71;,,,-,/munka erdeménye kozvetle­hetne a kimutatason. Az üzemi dolgozók! Igen, nin u azokéi akik doigoztak Ott voltak a Szilien su- ebben a jobbára munkás ke- érte. A tisztaságra, a járdák, rületben a dolgozók szerve- utak épségére, a parkokra, az zett összefogása különösen iskolák, óvodák, bölcsődék, szót érdemel. A sertéshizlal- orvosi rendelők berendezósei­da, a jutagyár. a cipőgyár, a re azontúl féltőbb szemmel városgazdálkodási vállalat, a ügyel a felnőtt, aki érte dol­víz- és csatornamű, a kábel- gozott, a gyermek, aki szülő­művek, a vas- és fémipari je produktumaival dicseked­ktez, az ecset- és seprűgyár, het. A miénk, így mondják, a Felszabadulás és a Móra Mondhatják is, hiszen azon Ferenc Termelőszövetkezet, túl, hogy közös tulajdon, egy­az öthalmi kísérleti gazdaság egy tégla lerakása, egy-egy munkásai és vezetői forint- függöny megvarrása kinek­ban ki nem mutatható köz- kinek ingyen végzett saját hasznú munkát végeztek el- kezű munkája is. sősorban a bölcsődék, óvo- emberek tudatában élő dák, iskolák megsegítésében. . A ^emberek tuaataoan eio, Lelkesedéssel kell beszélni feJlodo' gfdagodó ilye" vo" arról a társadalmi méretű, "á-sokra alapoztaall. keru­eszményi „fusizásról", amely- ^az^a te^tf' at nek eredményeként eldo- s azokat a terv.eke£'. bott, selejtezett, megtakart- ^ s amet^t' tott anyagból munkaidőn túl baakl ledez?.tV s a,Tely®ket játékházak, hinták, ablakok, J?**?^ nileg is szerződtek. Már felbontották a vermeket, s a szaporításra alkalmas, vá­logatott burgonyákat reke­szekbe rakva viszik a fű­tött szobákba, közvetlenül a búboskemencék, a kályhák mellé. A közös gazdaságok­ban pedig üresen álló ta­nyaépületeket, istállókat, célra, s ezekben is kályhá­kat állítottak be. A téli hó­napokban sötétben tárolt, alacsony hőmérsékleten tar­tott burgonyák most a me­leg és a fény hatására meg­erednek, csírákat hajtanak. lentkező eredményeket a tarsadalmi ellenőrzés, hogy munkagépnél naponta „fel- ? szakszervezetek tevékeny/ ismerje". Nem szólva arról fezaemenyezo szerepet vál­hogy a dolog meg is fordít- gyari-, be'y' gaz­ható; a gazdasági fejlődós daságpoIltlka kialakításában, csak akkor lehet „lázgör- Ez.Jl?m!!c!!?rbííja a hely' ve' béktől" mentesen felfelé íve- z?tők önállóságát, a meg­lő. ha az ember érdekében alapo,z°U' ésszerű vélemény, kitűzött célok emberhez itY.f4 különösen, ha méltó körülmények között f.zí társadalmi-politikai tes­valósulhatnak meg. a gaz- ,ulet ~ semmiképpen daságirányítási reformnak nem zavarja a felelős gaz­egyik legfontosabb változta- dasagl vezetó tevékenységét tása arra irányul hogy a ^rf sincs tehát -j népgazdasági érdek a válla- W hoKy a szik lat és az e^es ember érde- ^ tetaek a^Xen S keként érvényesüljön es a keii fordulniok a gazdasági­népgazdasági Igényeket ne termelési kérdésektől. A kö­„kívü rol kelljen magya- iönbség ^ eddigi és a jó­na"6?1 . a gazdasági vőbeni munkájukban ott lei­szabályzók réven legyen az hetö fel hogyJa szakszerve. benne a „leú'egőben" arae- zeteknek elsősorban „alul­yet mindenki sajátjaként te- ról", az emberek szemszögé­68 kovet" bői kell nézniök a gazda­Nem olyasfajta egyoldalú sági. műszaki, termelési együttműködésre van és még Problémákat feladatokat, inkább — lesz szükség, hogy ,E,erpzos, vita, közös neve­a vállalati vezetőség kiadja zore ,3Pt,ás — ez az áltaiá­utasításait és a társadalmi nos képlet; amelyet a jövő szervek, köztük a szakszer- ra{zpl elénk- ,Vagy éppen !e­vezetek „megmagyarázzák" peteeges a vita utan a vétó az intézkedés célját értei- Yrt ba egy-exy rendelkezés mét, várható hatásait. Sőt aY;all??afap ét"inti a dolgo­•z az igény, hogy minden 2ok elet- és munkakörülmé­szerv a saját dolgát végezze nye,Y Mindenható receptre a maga apparátusával, meg­felelő koordinációval. A szakszervezetek alapvető fel­adata az érdekvédelem, sőt amikor gazdasági-termelési kérdésekkel foglalkozik, ak­kor is ebből a sajátos opti­kából kell vizsgálódnia, ál­lást foglalnia, vagy vitáznia Az egyik ilyen fontos gaz­minden helyzetre egyformán alkalmazható módszerre sen­ki nem tud tanácsot adni. Mert most pontosan olyan időszak következik, amikor a bevált sablonok helyett ar önálló tetteknek, a gondol­kozási és cselekvési képes­ségnek nyílnak szabad utak. K. S. ajtók, tanulást segítő szem­léltető eszközök, kis virágoe­lehet teljesíteni, amelyek mindig többet érnek, használ­a- nak a köznek. Ezekre a szo­Sorban ^er- ciahsta jellemvonásokra lehet mekeink javára, szórakozá- 13 eplteni­sára. Kondorosi János jr Epül a földalatti Budapesten, a Földalatti szakaszban a belső berende­Vasút építői megkezdték a zések szerelését. Baross téri mélyállomáson, a A munkálatok jól ós rend­Népstadion állomáson, és ben haladnak, a terv sze­a kettő közötti alagút- rint Péntek. 1967. március i. OEL-MAGYARORS2AG 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom