Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-23 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAG Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam. 70. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1967. március 23. Megalakultak a szegedi kerületi tanácsok ünnepélyes tanácsülés mindhárom kerületben Megválasztották a tanácsok tisztségviselőit kára és dt. Biczó György, Kedves színfoltjai voltak a Tegnap, szerdán Szeged mindhárom kerületében ün­f nepélyes külsőségek között ' alakultak meg a kerületi ta­nácsok. A március 19-én megválasztott tanácstagok közül mindenütt a korelnö­kök — Kovács István, Gom­bai Mihály és Tanács Antal — nyitották meg az ülést Az ülést levezető elnökök — Hörömpő József, Iglói Fe­renc és Hernádi János — a napirendi pontok előter­jesztésének elfogadása után jési László, az MSZMP Sze­íelkérték a kerületi válasz­tási elnökségek elnökeit, hogy számoljanak be az 1967. évi országgyűlési kép­viselő és tanácstagválasztá­sok tapasztalatairól, eredmé­nyeiről. Telkes György, Bö­könyi János és László Nán­dor. jelentést tettek, hogy a választásokat megelőző idő­ben nagyszámú társadalmi aktíva közreműködésével az előkészületek rendben és a törvényes előírásoknak meg­felelően történtek meg és a március 19-i választáson min­denütt zavartalanul fejezték be a szavazást. Az összesí­tett adatokból megállapítha­tó, hogy az I. kerületben 36 ezer 296 választójogosult kö­zül 36 ezer 153-an, a II. ke­rületben 22 ezer 186 válasz­tójogosult közül 21 ezer 747­en, a III. kerületben pedig 24 ezer 665 választójogosult közül 24 ezer 323-an szavaz­tak a népfront jelöltjeire. Ezután a tanácsüléseken megválasztott mandátum­vizsgáló bizottságok elnökei — Balogh József, Pásztor Albert és Szécsi Imre —tet­tek jelentést, hogy megvizs­gálták a tanácstagok megbí­zóleveleit és azokat rendben találták. A Hazafias Népfront kerü­leti bizottságainak nevében az I. kerületben Diós József, a II. kerületben Bézi Ferenc, a III. kerületben Borka Lász­ló előterjesztést tett a kerü­leti tanácsok végrehajtó bi­zottságainak tagjaira. Az elő­terjesztések alapján az I. kerületben 11, a II. és a III. kerületben pedig 9—9 vég­rehajtó bizottsági tagot vá­lasztott a tanácsülés. A vég­rehajtó bizottságok ezután ülést tartottak és soraikból megválasztották a tisztségvi­selőket Mindhárom tanács­ülés határozatot hozott, hogy a végrehajtó bizottságok tagjainak és vezetőinek meg­választásáról előterjesztést tesz a megvet jogú városi tanácshoz, és kéri jóváha­gyását A Hazafias Népfront kerü­leti bizottságainak nevében ezután Kiss Jenő, Sarnyai István illetve Sziládi Sándor előterjesztést tett a szakigaz­gatási szervek mellett mű­ködő állandó bizottságok megalkítására és azok tag­jainak megválasztására. A kerületi népfront bizottságok előterjesztését mindhárom tanácsülés elfogadta, és az állandó bizottságok tagjait megválasztotta. A kerületi tanácsok ala­kuló üléseit ünnepélyessé tette, hogy azokon megje­lentek és a tanácsülések munkájában résztvettek a városi pártbizottság és a megyei jogú városi tanács vezetői szegedi országgyűlé­si képviselők, a Hazafias Népfront városi és kerületi bizottságainak képviselői, a kerületi pártszervezetek, tár­sadalmi és tömegszervezetek képviselői. Az L kerületi tanács ülésén résztvett Sí­pos Géza, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának UL a Szeged mj. városi tanács tanácsüléseknek a kerületi vb elnöke. A II. kerületi ta- általános iskolások és a III. kerületben a Móra Ferenc Iparitanuló és Szakközépis­kola tanulóinak küldöttségei, akik az újonnan választott tanácstagokat virággal kö­szöntötték. Az I. és a n. kerületi ta­nács alakuló ülésén emlé­keztek meg a nyugdíjba vo­nult Mison Gusztáv, volt I. kerületi és Lacsán Mihály, volt II. kerületi végrehajtó bizottsági elnök érdemeiről. A tanácsülés határozata sze­rint mindkét helyen jegy­zőkönyvbe foglalták eddigi munkásságuk elismerését nács ülésén megjelent Oz­vald Imre, a városi pártbi­zottság osztályvezetője, La­csán Mihályné országgyűlési képviselő, Papp Gyula, a megyei jogú városi tanács vb elnökhelyettese és Hofge­sang Péter, a Hazafias Nép­front városi bizottságának titkára. A III. kerületi ta­nács ülésén résztvett Per­ged városi bizottságának el­ső titkára, Bódi László or­szággyűlési képviselő és Ár­vái József, a városi tanács vb elnökhelyettese. A világ minden tájára A Szegedi Hangszergyár termékei évről-évre eljut­nak külföldre. A képen lát­ható nagybőgő például an­gol zenész számára készül. A Szovjetunió és Anglia ré­szére 1967-ben összesen 400 nagybőgőt exportálnak, ezen­kívül a belföldi hangszer­boltokba 60 darabot készí­tenek. Képünkön Fehér Gyuláné fényezőt látjuk munka köz­ben. (Somogylné felv.) A kerületi tanácsok végrehajtó bizottságának tagjai: 1. KERÜLET: dr. Varga János, a vb elnöke, dr. Korek Józsefné, a vb elnökhelyettese, dr. Bödő Ist­ván, a vb titkára, Balázs Árpád, dr. Bencze György, Csanádi Józsefné, Fodor István, Hörömpő József, Kovács István, Sirián Gábor és dr. Waldman József. II. KERÜLET: Pántya József, a vb elnöke, Koncz Mihály a vb elnökhelyettese, dr. Kerepesi József, a vb titkára, Berzsenyi Lajos, Gombai Mihály, dr. Ham­mer Fidél, Rovó István, Sarnyai István és Szőlösi Sándor. III. KERÜLET: Vincze Antal, a vb elnöke, Makra Mihály, a vb elnökhelyettese, Markos Károly, a vb titkára, Barta József, Faragó János, Kasza Júlia, Kincses András, Sziládi Sándor és Végvári Istvánné. Negyedmillió tonna kőolaj 1967-ben Százkilencvenmilliós beruházási program kezdődőit a szegedi medencébeu Szánk, Tápé, Algyő — a szegedi medence — Magyar­gabt>8 jSfLgSiőht olajfinomító üzemekbe. A Tisza partján hajó-töltőhe­ly e. A kutató fúrások nyo­mában megjelenő termelő­berendezések szinte gomba módra szaporodnak, az olaj­ipar — fölmérve a lehető­ségeket — jelenleg itt kon­centrálja legnagyobb erőit. A gyors ütemű fejlődést jól példázza a Nagy-alföldi Kő­olaj termelő Vállalat szegedi üzemének múlt évi gazdasá­gi eredménye és 1967-es ter­ve. ENSZ-jelentés az európai szocialista országokról A tervezett átlagos 6,7 eredményei az előző éveknél százalék helyett 8,4 száza- kedvezőbben alakultak 1966­lékkal emelkedett 1966-ban ban. A legtöbb szocialista az európai szocialista orszá- országban a fogyasztás na­gok ipari termelése — álla- gyobb mértékben növeke­pítja meg az ENSZ európai gazdasági bizottságának Genfben közzétett jelentése. Ez a növekedés körülbelül megfelel az 1965. évi átlagos ütemnek. A mezőgazdaság termés­dett, mint az előző eszten­dőben, s a parasztság jöve­delme általában gyorsabban gyarapodott mint a népgaz­daság más ágazataiban fog­lalkoztatottaké. Dupla teljesítmény 8000 tonna kőolajat olcsó vízi szállítással továbbítot­tak. Mindemellett a földgáz­termelés is eredményes volt: az üllési után múlt év no­vember 30-án üzembe he­lyezték az új algyői vezeté­ket,amelyen naponta 80—100 ezer köbméter földgáz jut el a szegedi fogyasztókhoz. A múlt évben megépült a hódmezővásárhelyi távveze­ték is, amely a porcelángyá­rat köti a szegedi meden­céhez. előzetes Olajvezeték A szakemberek becslések alapján mintegy _ . ,. . ... 60 ezer tonna kőolajra szá- jOlyOkOO KeLeSZtUl mítottak, s ezzel szemben 114 ezer tonna kőolajat ter­meltek ki Algyő, Tápé, Szánk és Ullés kútjaiból 1966-ban. A vállalat állan­dó munkaerő-hiánya és ezernyi kezdeti nehézsége ellenére sikeresen juttatta el ezt a mennyiséget az A múlt évinél is sokkalta nagyobb ütemben fejlődik a kőolaj termelő vállalat sze­gedi üzeme az idén. E hét elején megkezdődött az al­győi lefejtőállomás bővítése t i « — két 500 köbméter befő- /l/PVO/l o/ ki. Az üj berendezésekkel, gerincvezetékekkel, s az új termelő kutakkal az idén — ahogy erről az Alföldi Kőolajtermelő Vállalat sze­gedi üzemének termelési ér­tekezletén tudomást szerez­tünk — a szegedi medence olajtermelése eléri az évi mintegy negyedmillió ton­nát, gáztermelése pedig a 70 millió köbmétert. A nagy mennyiségű gáz elhelyezése gondot okoz a vállalatnak, hiszen ez a ter­melési volumen jóval meg­haladja majd a szegedi ház­tartások és ipari fogyasztók jelenlegi igényét A haszno­sítás érdekében ezért to­vább építik a nemrég el­készült hódmezővásárhelyi távvezetéket, s a szegedi medence földgázát Kardos­kútig, illetve Orosházáig is eljuttatják. Az orosházi üveggyár kemencéit minden valószínűség szerint 1967 vé­gén vagy 1968 elején már szegedi földgázzal fűtik. Barakkváros Rekonstrukció és villamosítás a MÁV-nál 1967-ben megkezdik a budapesti és a Budapest környéki vasútvonalak felújítá­sát és korszerűsítését A tervek szerint a Nyugati pályaud­var—Cegléd—Szolnok közötti vasutat a jövő év végéig villamosítják. Ehhez azon­ban korszerűsíteni kell a vasútvonalat Bu­dapesttől egészen Ceglédig. Teljesen fel kell újítani a pályát — s ehhez a mun­kához már most hozzá is láttak — a Nyu­gati pályaudvar és Kőbánya—Kispest állo­más között 60—80 centiméterrel le kell süllyeszteni a kőbányai teherpályaudvar szintjét, bővíteni a vecsési állomást és szinte teljesen át kell alakítani a ceglédi pályaudvart A munkálatokat úgy szerve­zik meg, hogy a forgalmat — legalább egy vágányon — minden körülmények között fenntarthassák. A MÁV elképzelése szerint a Délkelet­Európa—Észak-Európa közötti tranzitfor­galmat a jövőben a Lókösháza—Szolnok— Üjszász—Budapest—Vác—Szob vonalon vezetik. Már dolgoznak a Budapest—Üj­szász—Szolnok közötti vonal felújításán is, s az idén — a közeli hetekben — megkez­dik a Budapest Nyugati pályaudvar—Szob között húzódó pálya rekonstrukcióját Elő­ször Göd és Vác között létesítenek vas­betonaljakkal ellátott, hézagmentes vasúti pályát (MTI) gadóképességű olajtárolót építenek. A második ne­gyedévben hozzálátnak egy 10 ezer köbméteres főgyűjtő­állomás készítéséhez, amely­be — Algyő és Tápé térsé­gében építendő — új tank­állomásokat köthetnek be. A Szeged I., II. tartályállomá­son 16 millió forintos költ­séggel fejlesztik a termelő­berendezéseket: biztonságo­sabbá teszik a kőolaj előké­szítését szállítását Ezt a munkát gyorsan elvégzi a vállalat, így az új berende­zések ősszel már működnek. Ugyanebben a térségben az új kutak kipróbálására öt és fél millió forintos beruhá­zással 11 mozgatható, úgy­nevezett portábilis állomást is üzembe helyeznek, ame­Ép isi a budai metró Üj szakaszához érkezett a metró építése Budán: meg­kezdték a Déli-pályaudvar és a Moszkva-tér között a vonalalagutak kialakítását Az ötvenes évek nagy munkája után hosszú ideig csendes volt a metrónak a Vérmezőn kialakított mun­kahelye, ezekben a hetekben azonban megpezsdült itt az élet: hozzáláttak a Moszkva­tér felé húzódó vonalalagu­tak építéséhez. (MTIJ. Megkezdődött a retekexport A mihályteleki és röszkei retekszállítmányt a napokban • háztáji gazdaságok tízmillió Mihálytelekről Csehsz'ová­csomó hónapos pirosretekre kiába Indították. Röszkén kötöttek értékesítési szerző- szerdán volt az első felvásár­dést a Szeged és Vidéke lási nap, mintegy kétezer Körzeti Földművesszövet- csomó retket vettek át kezettel. Az idén az ossz- A legnagyobb szállítmányt termésnek már mintegy a — mintegy kétezer csomót — 60—70 százalékát fóliával húsvét hétfőjére várják. Az védik a hidegtől. Ez lehetővé árak is igen kedvezőek: cso­teszi, hogy az áruk zöme monként jelenleg három fo t exportra kerüljön. Az első rint egységárat fizetnek. A szegedi medence leg­nagyobb problémája a gyors fejlődésből adódó munkaerő­hiány. Jurátovics Aladár, a szegedi üzem vezetője a ter­melési értekezleten jelentet­te be, hogy a vállalat azon­nal 100—120 embert tudna alkalmazni, mert a munká­sok a tavaszi időszakban he­ti 55—65 órát is dolgoznak, s ezen — addig míg a meg­felelő létszámot el nem éri az üzem — további gépesí­téssel sem lehet segíteni. Éppen ezért az év végéig hozzávetőleg 430 új dolgozót vesz fel a kőolajtermelő vállalat szegedi üzeme. Az átlagosnál is nehezeb­bek a munkakörülmények, emiatt a kőolajtermelő vál­lyek lényegesen megkönnyi- lalat nemrég módosította a tik a próbatermelést szegedi üzem prémiumfelté­Számos új kút bekapcso- teleit: a szokásos 15 szá­lására olaj- és gáz-gerincve- zalék helyett a fizikai dol­zetékek épülnek mintegy 16 gozók havi fizetésük 25 szá­millió forintos költséggel. Az zalékát kapják prémium cí­új gerincvezetékek a Tiszát mén. Ezenkívül jelentősen és a Marost is áthidalják majd. A munka jól halad. A tiszai gerincvezeték már május végére minden való­színűség szerint olajat és gázt szállíthat, míg a Maro­son áthaladó vezeték au­gusztusra készül eL Orosháza is bekapcsolódik Az 1967. évben végrehaj­tandó fejlesztési munka ér­ték* 190. millió forintot tesz javítják az olajmunkások szociális körülményeit is. Megszüntetik a legnagyobb problémát okozó szállásgon­dot — a Lechner téren és Hattyastelepen hamarosan 150 személyes munkásszál­lást vesznek át a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalattól. Algyőn több ezer személyt befogadó barakk­város építését kezdik meg áprilisban, amelyben már az év végén mintegy 500 olajbányász számára biztosí­tanak korszerű szállást DtL L J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom