Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

A KISZ jubileumán r Kitüntetések az ifjúsági mozgalom legjobbjainak Az ifjúsági szervezet jubileumi ünnepségeinek sorában tegnap délután a megyei pártbizottság vb-terméOen kitüntetések átadására ts sor került. A mozgalmi munkában élenjáró KISZvezetőkkel, úttörőcsapat vezetőkkel együtt részt vett az ünnepségen Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Ágoston József, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője, Bíró Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára. Szögi Béla, a megyei KISZbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Ágoston József mondott meleghangú beszédet. A megyei párt-végrehajtóbizottság nevében köszöntötte a tíz esztendős nagy munkából oroszlánrészt vállalókat, s további sikereket kívánt a KISZ küldetésének valóra váltásáért folytatott tevékenységükhöz. Ezután Rózsa István nyújtotta át az ifjúsági mozgalom kitüntetéseit. KISZ érdemérmet kapott Aranykovács Jánosné (Csongrád), Dallos Sz. József (Szentes), Kovács Sándor, a Szegedi Húsipari Vállalat KlSZ-titkára, Nagy László (Makó), Simon Imréné (Hódmezővásárhely), dr. Stenczki Miklós (Makó), Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, Tóth József, a kiskundorozsmai általános iskola úttörőcsapatvezetője és Tóth Lajos (Székkutas). Aranykoszorús KISZ jelvény kaptak: Bárányi Istvánné, a MÁV Szegedi Igazgatóság dolgozója, Csanádi Magdolna (Klárafalva), Cson(Somogyiné felv.) Heten a KISZ érdeméremmel kitüntetettek közül Megemlékezések városszerte A szegedi textilművek kultúrtermében tegnap délután 3 órakor három évfordulóra emlékezett a gyár jmunkaközössége. A Magyar Tanácsköztársaság 48-ik, az tizemi munkásőrség és a KISZ 10. éves jubileumát ünnepelték. Reseterics Sándorné, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte az üzem dolgoeóit. A Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét. a munkásőrség és a KISZ 10 éves sikereit Lajkó Ferenc, a gyári KISZ-bizottság titkára méltatta. Reseterics Sándorné nyújtotta át a Kiváló Dolgozó jelvényt és pénzjutalmat Balogh Józsefnek, Farkas Józsefnek, és Rácz Józsefnek. Kiváló Dolgozó oklevelet és pénzjutalmat kapott Kómár István, Török Imre, P. Juhász János, Lukács Ferenc, Hegyes Dezső, Körmöczi Imre és Domonkos István. Az említettek mind az üzemi munkában, mind a munkásőrségben példamutatóan helytálltak. A városi KISZ-bizottság nevében Rózsa Gáborné nyújtotta át Lajkó Ferenc üzemi KISZ-titkárnak a 10 éves KISZ-tagságról szóló oklevelet és jelvényt. A textilművek üzemi KlSZ-bizottsága külön jutalomban részesítette Lengyel Józsefnét az ifjúsági szervezetben végzett tevékenységéért Az ünnepséget szép műsor zárta. , * A Tanácsköztársaság évfordulójáról emlékeztek meg a szegedi helyőrségnél is. Személyes élményeiről beszélt a Tanácsköztársaság veterán harcosa, Krajkó András. A Tanácsköztársaság 48. évfordulójáról Horváth Ferenc tiszt. KISZ vezetőségi tag beszélt.. Utána a KISZistákból alakított irodalmi színpad érdekes, gazdag műsora következett. * A József Attila Tudományegyetem bölcsészeti karán tegnap délben az Auditórium Maximumban emlékeztek meg a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról és a KISZ megalakulásának 10 éves jubileumáról. A két történelmi évfordulót Szilágyi Károly, a bölcsészeti kar KlSZ-vezetőségének titkárhelyettese méltatta. A műsorban énekkari számokat és szavalatokat hallhattak a résztvevők. Este az egyetemi KISZklubban látta vendégül az utóbbi 10 év legtevékenyebb KISZ-istáit, valamint az egyetemi KISZ-szervezet alapító tagjait a Tudományegyetem KISZ végrehajtó bizottsága. A találkozó résztvevőit dr. Serfőző Lajos docens, az egyetemi pártbizottság titkára üdvözölte, majd dr. Földi Gábor, a Szeged városi KISZ-bizottság titkára emléklapokat adott át egyetemistáknak, akik 10 éve tagjai az ifjúsági szervezetnek. • Az Orvostudományi Egyetem is ünnepélyes ifjúsági gyűlést rendezett a Dugonics téri aulában. Az ünnepségen megjelent dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Földes József docens, az egyetemi pártbizottság titkára, dr. Kedvessy György rektorhelyettes és dr. Sávay Gyula docens, orvoskari dékánheiyettes. Dr. Földi Gábor tartott ünnepi beszédet, majd dr. Virágos Kis Erzsébet a „10 ves" KISZ-tagok nevében szólt a fiatalokhoz. Az ünnepélyes gyűlés után a KISZ-bizottság a Semmelveis-kollégiumban találkozót rendezett a „veterán" KISZ-tagok tiszteletére. ka István, a KISZ Szeged városi bizottságának munkatársa, Dömötör István (Apátfalva), Farkas Ferenc, a mórahalmi Vörös Október Tsz dolgozója, Hevér László, a József Attila Tudományegyetem KISZ-titkára, Ktspál Antal (Makó), Mácsai Katalin (Szentes), Molnár Béla, a baksi Uj Élet Tsz dolgozója, Monostori Ernő (Makó), Mucsi Margit (Hódmezővásárhely), Nagy G. Antal (Makó), Rózsa Vince, a MÁV Szeged állomás KISZ titkára. Simon Jenőné (Mártély), Sipos Jánosné (Csongrád), Takács Máté, az ÉM. Szegedi Tervező Vállalat KISZ-titkára és Sz. Török Éva, (Árpádhalom). Borsodi Ferenené szentesi, Fodor Antal maroslelei, Kispál Antalné makói, Mónus Ernő hódmezővásárhelyi és Vas Zoltánné szegedi nevelőket „Kiváló úttörővezető" jelvénnyel tüntették ki. Kedves, nagy tetszéssel kísért epizódja volt az ünnepségnek, amikor Szögi Béla az ifjúsági mozgalomban eltöltött többesztendős tevékenységük emlékéül Rózsa István, Ágoston József és Bíró Lajos elvtársaknak átadta a KISZ jubileumi emlékplakettjét és emléklapját. Emléklapok az alapitóknak Tegnap délelőtt az Ifjúsági Házban a KISZ Szeged járási bizottsága fogadást adott a Tanácsköztársaság kikiálátásának 48. és az ifjúsági szövetség újjászervezésének 10. évfordulója alkalmából. A bensőséges ünnepségre a szegedi járás legjobb ifjúsági vezetői voltak hivatalosak. Megjelent a fogadáson dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára és Szabó Lajos, az MSZMP Szeged járási bizottságának munkatársa is. Szetei József, a járási KISZ-bizottság titkára elöljáróban azokhoz a KISZ-tagokhoz szólt, akik 1957 tavaszán elsőként bontották ki a párt ifjúsági szervezetének zászlaját. Ezután Atlasz Henrik, Becsei Attila, Gerber Ágnes, Herpai Mihály. Kálmán Ferenc, Kocsis Mária, Márton Nándor, Molnár Béla, Nacsa Józsefné, Szabó Lajos, Tari József, és Tóth József, az ifjúsági szervezet alapító tagjai emléklapot és emlékplakettet vettek át a járási KISZ-bizottság titkárától. Két piros nyakkendős úttörő pedig virággal — vörös szegfűvel — köszöntötte a jubiláns ifjúkommunistákat. Szetei József átnyújtotta a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét Dézsi Csaba, Farkas Franciska, Fövényét András, Horváth Gizella, Krisztin András, Nagy Kálmán, Ocskó Klára, Simon Júlia, Sötét Piroska és Szemes Ferenc KISZvezetőknek. a népfrontban Tegnap délután a KISZ Szeged városi bizottságán Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára, a népfront, a nőtanács és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében, köszöntötte a fennállásának tízéves jubileumát ünneplő Kommunista Ifjúsági Szövetséget. A köszöntésre dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára válaszolt. Ajtépgazdaság érdekeinek megfelelően Ú| gyárak, lakóházak, iskolák, kollégiumok jelentei meg az elmúlt évben is megyénk térképén, fiatalodott üzemeink gépparkja. Megkezdte működését a szegedi gumigyár, a nagylaki pozdorja-bútorlap üzem, a hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár konfekció üzeme, a szegedi gázmű vízgözös gázbontója. Elkészült a szegedi új seprűgyár. Üzembe helyezték a Baja—Szeged 120 kV-os távvezetéket, az algyői napi 700 köbméter kapacitású kőolajtöltő állomást, a hódmezővásárhelyi gépkocsijavító telepet Befejeződött a Baromfifeldolgozó Országos Vállalat szentesi gyára és a Szegedi Nyomda Vállalat rekonstrukciója, illetve bővítése. Megépült a Szegedi Konzervgyár ezervagonos raktára, stb. A dolgozók szociális ellátottságát javítja többek között a szegedi öntöde 206, a Kontakta szentesi üzemének 136 férőhelyes új öltöző- és mosdóhelyisége, az olajbányászok 150 férőhelyes munkásszállása. Bővült a kereskedelmi hálózat, s közel kétezer új lakás épült egy év alatt. Erőfeszítéseink eredményeként az állóeszközök állománya 1966-ban — az országos ütemet meghaladó mértékben — több mint 10 százalékkal emelkedett. A növekedés a legnagyobb mértékű a nehéz- és gépiparban volt, de számottevő az előrehaladás a • többi népgazdasági ágazatokban is. Ez a tendencia megfelel gazdaságpolitikai célkitűzéseinknek. A beruházások eredményeként számos új munkahely létesült megyénkben. Ez nagymértékben javította a családok kereseti viszonyát. Ma már elhelyezkedési gondok gyakorlatilag nincsenek. Beruházási politikánk kedvezően hatott a munkásosztály kulturáltságára, műveltségi színvonalára. A beruházási tervek teljesítése jóval kedvezőbb az előző évinél. A javulás különösen az olyan beruházásoknál figyelhető meg, amelyeket a központilag biztosított hitelkeretek mellett jól készítettek elő, s a beruházó, a tervező és kivitelező között jó együttműködés volt, és évközben jelentősebb módosításokra nem került sor. Az ilyen építkezések kivitelezése is gazdaságos, megtakarításokat értek el. A szegedi Tisza Állami Áruház építésénél egy-, a Baja—Szeged 120 kV-os távvezetéknél négymillió forint volt a megtakarítás. A beruházási tervelőirányzaton belül viszonylag nagyobb volt az elmaradás a vállalati saját alapok felhasználásában. Ez összefügg a beruházási eszközökkel való gazdálkodás új irányelveivel. Vállalataink ma már nem érdekeltek az anyagi eszközök „minden áron való elköltésében". A rendelkezésükre álló-eszközöket tartalékolják, és akkor használhatják fel, amikor az ténylegesen indokolt. Előrehaladás tapasztalható az építési munkákban is. A megyei pártbizottság 1967. január 1-i állásfoglalása ezzel kapcsolatban megállapítja: „Az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött a megye építőipara. A szocialista építőipar termelése mintegy 12 százalékkal emelkedett egy év alatt... A kiemelt beruházásokat és a lakásépítési tervét túlteljesítette". Az építőipar éves termelési és termelékenységi tervét is teljesítette. Viszont egyes fontos ipari létesítmények előirányzott programjának végrehajtásában lemaradás tapasztalható. A megye tizenhat megvizsgált beruházása közül a határidőt csak kilenc esetben sikerült betartani. A textilműveknél és a Divat Kötöttárugyárban pedig részleges üzembe helyezés történt. Építkezéseink kivitelezési időtartama romlott. A kezdéstől befejezésig eltelt idő az elmúlt évhez viszonyítva emelkedétt. Ez károsan hatott a nemzeti jövedelemre, mert feleslegesen és a szükségesnél hosszabb ideig kötöttünk le anyagi eszközöket. A termelés ezekben az üzemekben később kezdődhetett meg. Ez fékezte előrehaladásunkat, és az életszínvonal növelését szolgáló anyagi javakból kevesebbet tudtunk előállítani. Több fontos objektum, például a gázmű rekonstrukciója, a seprűgyár üzembe helyezése a program szerint valósult meg. Jelentősen csökkentek az átfutási idők a saját kivitelezésben végzett beruházásoknál. Ezekhez a munkákhoz a vállalatok 1966-ban már csak 3—6 százalékos kamat mellett és legfeljebb 10 hónapi időtartamra kaphattak hitelt, s ez a határidők lerövidítésére ösztönözte őket. Még mindig sok a megyében a megkezdett és a folyamatban levő építkezés. Szaporodott a munkahelyek száma. Szétforgácsolódtak anyagi eszközeink, egy-egy építkezésen kevés ember dolgozott. Ez is hozzájárult a késedelmes átadásokhoz és fékezte a műszaki fejlődést. A beruházók és kivitelezők általában a korszerű technika, a jövedelmezőbb módszerek alkalmazására törekedtek. Állóeszköz-fejlesztési rendszerünkben sok a merev, bürokratikus szabály, amelyek jórészt meg 1966-ban is károsan hatottak a gazdaságosságra. A beruházások „ingyenessége" miatti helytelen szemlélet nem tette érdekeltté a felhasználó vállalatokat a takarékosságban. Az előirányzott költségeket több beruházásnál túllépték. így például a nagylaki rostüzem gépesítésénél, a Ma* kói Kenyérgyárnál. Ennek ellenére új be* ruházásaink jövedelrríezőek, a befektetések az elért nyereségből zömében 2—5 év alatt megtérülnek és elősegítik a nemzeti jövedelem emelkedését Az idón a népgazdasági tervnek megfelelően tovább növeljük megyénk gazdasági erejét. Jelentős összegeket fordítunk fejlesztésére. Az előző évhez mérten 6—7 százalékkal emelkedik az állóeszközök értéke. A rendelkezésre álló hitelkeretek felhasználásában arra törekszünk, hogy a megkezdett építkezések minél gyorsabban befejeződjenek. Üj beruházást csak akkor szabad indítanunk, ha annak gyors — a tervben rögzített keretek közötti — befejezéséhez a szükséges feltételek biztosítva vannak. Az Országos Tervhivatal 1967. évi beruházási tervjegyzéke szerint Csongrád megyében mindössze 8 új létesítmény kivitelezése kezdődik meg ebben az évben. Ezek között a legfontosabbak: a Szeged környéki olaj- és földgázkutatás és -kitermelés, a rostkikészítő vállalatnál az áztatás gépesítése, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat fonodájának korszerűsítése stb. Tovább folytatjuk a már régebben megkezdett építkezéseket, korszerűsítéseket: Kontakta Alkatrészgyár, Alföldi Porcelángyár, Szegedi Tejüzem, az AKÖV műszaki telepe, a makói, szentesi, hódmezővásárhelyi vízellátás javítása, a szegedi Vas- és Fémipari és Szerszámkovács Kisipari termelőszövetkezetek üzemházai stb. Beruházási politikánk megvalósításánál arra kell törekednünk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket úgy használjuk fel, hogy minél kevesebb beruházással minél több termelést tudjunk elérni. Vállalataink egy részében szükséges a gépek és termelőberendezések korszerűsítése. A modern, új üzemek létesítése mellett szorgalmaznunk kell az elavult gépek cseréjét így tudjuk elérni, hogy az egyre jobban jelentkező létszámhiány ellenére is töretlenül fejlődjön megyénk ipara és dolgozóink anyagi jóléte. A* előző évek megyei tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jobban kell törekedni az üzembe helyezési határidők betartására, az átfutási idők csökkentésére. Ez elsősorban a tervezők, beruházók és kivitelezők érdeke. Erre serkentik őket az új rendszabályok az anyagi érdekeltség is. A hatékonyság, a jövedelmezőség fokozottabb érvényesítése a gazdasági élet minden területén, a beruházásoknál is fontos feladat. A takarékosságnak különösen nagy tartalékai vannak a tervezésnél és a kivitelezésnél. Ennek eléréséhez minden beruházásnál szükség van a gazdaságossági számítások alkalmazására és a költségek csökkentésére. A takarékosság érvényesítésének eszköze lehet — többek között — a típustervek, a típusszerkezetek szélesebb körben való alkalmazása, a beruházási költségnormák rendszerének kiterjesztése és következetes alkalmazása, a használt anyagok újbóli felhasználása, a túlzott biztonsági igények csökkentése stb. Az 1967-es esztendő az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés szempontjából is jelentős. Mélyreható változások következnek be a beruházási javak gazdálkodásában. Nagymértékben nő a vállalatok önállósága, a hitelek és a saját alapok szerepe. Az állóeszközgazdálkodás új módszere állandó jellegű, előre felmérhető, saját eszközöket biztosít a vállalatok számára. A döntési jog mellett megnő a felelősség is. Ez természetesen megfontolásra, körültekintő és észszerű elhatározásokra késztet. A bevezetésre kerülő új gazdálkodási rendszer miatt sajnos egyes területeken bizonyos fokú bizonytalanság, sőt félelem is tapasztalható, várakozó álláspontra helyezkedtek, és emiatt értékes idő veszhet kárba. Pedig vállalatainknak jó előre fel kell készülniük az újra, hogy a fejlődésben megtorpanás, visszaesés ne következzen be. A saját eszközök és az igénybe vehető hitelek gazdaságos felhasználása érdekében számításokat, elemzéseket kell végezniök, mert a jövőben ezt helyettük senki sem fogja elvégezni. A feladatok nem könnyűek, de megoldhatók. Ebben segítenek az életbe lépő intézkedések, az egyszerűsítések is. Közöttük említésre érdemes az állóeszközfejlesztési terv kötelező mutatószámainak csökkentése, a nem célcsoportba sorolt értékhatár feletti fejlesztések éves ütemezésének megszüntetése. A kiadott új rendszabályok növelik a vállalatok érdekeltségét, egyszerűbbé, gyorsabbá teszik az előkészítő munkát, nagyobb szerephez juttatják a közgazdasági módszerek alkalmazását. Mindez azonban csak keret, lehetőség, az előrehaladás érdekében a vállalatok vezetőinek, dolgozóinak jó munkájlra is szükség van. HORVÁTH JÁNOS Szerda, 1967. március 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 *