Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-21 / 68. szám

A tudományos program megvalósításáért r Építőipari Technikum ... Itt találkoztunk dr. Budo Ágoston Kossuth-díjas egye­temi tanárral, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöké­vel. A választás — mondotta a szavazás után — annak a politikának a megerősítését j' lenti, amelyet a párt és a kormány eddig is folyhatott. A tudományok szempontjá­ból ebben a politikában igen fontosak azok az erőfeszíté­sek is, amelyek a különféle kutatások fejlesztését szol­gáliák. Ezek között az egyik legfigyelemreméltóbb, és a szegediek számára az egyik legjelentősebb terv az sze­gedi biológiai kutatótelep felépítése. Ezek szerint a következő néhány évben itt Szegeden felépül a Magyar Tudományos Akadémiai bio­lógiai kutatótelepe. A négy­öt intézetből álló telep fel­épülése után Szeged lesz a hazai biológiai kutatások centruma. — A kutatótelep létrehozá­sát mindenekelőtt az indo­kolja, hogy a biológiai kuta­tásokban hazánkban bizo­nyosfokú elmaradás tapasz­talható. A szegedi kutatóin­tézetek létesítésével lehetővé válik ennek az elmaradásnak a megszüntetése. Az előké­születek már több éve meg­kezdődtek és tervszerűen folynak. Többek között utal­hatok például arra, hogy a József Attila Tudomány­egyetemen 3 éve megkezdő­dött az önálló biológuskép­zés. amely nem azonos a ta­nárképzéssel és kapcsolatban áll a kutatótelep szakember­szükségletének biztosításával. — A Hazafias Népfront jelöltjeire adott szavazatok tehát ennek a nagyszabású, átgondolt tudományos prog­ramnak a végrehajtását is biztosítják. Megtörtént a titkos szava­zás. Már csak az urnába kell helyezni a borítékot Elégtétel a régi választásokért Ebéd után két óra körül már elcsende­sedtek a tápéi utcák, méltóságteljes ünne pi csend pihent a fa­lun. Mindenki lesza­vazott. Csak egy-egy autó robogott néha végig a kétmillió fo­rintból nemrég újjá­épített főutcán. A tanácsházán dr. Bo­dó István, a községi tanács vb elnöke tu­datta: már a szava­zatok összeszámlálá­sa folyik, a falu 3 ezer 377 választópol­gára mind leadta szavazatát ország­gyűlési képviselője­löltjükre. megyei, já­rási és községi ta­nácstagjelöltjeire. Egy idősebb pa­rasztembertől, Ré­vész Józsi bácsitól kértem interjút- ho­gyan tudná tömören megfogalmazni, mi­ért olyan felséges itt az emberek nyugal­ma, s mi az oka an­nak, hogy mindenki olyan nagy igyeke­zettel fáradozott a választás teljes si­keréért? A virgonc mozgású öregember azzal kezdte, hogy ő is aktív társadalmi munkása a válasz­tásnak, különben a helybeli Tiszatáj Tsz nyugdíjas tagja. Most emelték fel a nyugdíját 328 forint­ról 400 forintra. A nyugdíj mellett van egy állandó hivatala is; mezőőr a tsz-ben. — Én úgy érzem — mondta —, a mai választás is elégtétel a magunk fajtájának a régi választásokért. Azután elmesélte, hogy a felszabadulás előtt — bár örökké helyben lakó ember volt —, csak egyet­len egyszer kapott választói jogot. Mert az egyik nagygazda következetesen meg­vonta a szavazati jo­gát. Ugyanis nem tudta megbocsátani, hogy a részes föld után nem volt haj­landó letölteni a ki­kötött robotot. — Hogy is gondol­hattunk mi abban az időben arra, hogy majd egvszer még mi is nyugdíjasok leszünk? Köszöne­tünk azért, hogy a párt IX. kongresszu­sa ezt lehetővé tette: a jövőben az ipari munkásság színvona­lára emelkedik a mi nyugdíjunk is. Hát — folytatta parányi töprengés után — én például ezért érzem ilyen szépnek ezt a mai napot. Eleinte vitatkoztunk az üj nyugdíjon — mi ta­gadás, keveseltük —, de most már megér­tettük: az már a szö­vetkezetünkön múlik a jövőben, hogy több legyen. Említette, hogy mostanában valami 70 fiatal tért vissza a tsz-be és átmene­tileg tagfelvételi zárlatra is gondol­nak. — A fiatalok ezért jöttek vissza, mert már ők is jónak ta­lálják az életet itt­hon. Hát hogyne sza­vaztak volna ők is nyugodt lelkiisme­rettel erre a szép, nyugodt életre — tűnődött el Józsi bá­csi. Cs. J. Lacsán Mihály és Mison Gusztáv kitüntetése (Liebmann Béla felv.) Dr. Biczó György köszönti a kitüntetett és nyugdíjba vonult Lacsán Mihályt és Mison Gusztávot Hétfőn, tegnap délelőtt a szegedi városi tanácsházán meghitt hangulatú ünnepsé­gen köszöntötték nyugdíjba­vonulása alkalmából La­csán Mihályt, a II. kerületi tanács vb elnökét és Mison Gusztávot, az I. kerületi la­nócs vb elnökét. A két köz­ismert és népszerű tanácsi tisztségviselő hivatalból való búcsúztatásán részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára, Csong­rád megyei országgyűlési képviselő, Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára. Ott voltak a Szeged mj. városi tanács végrehajtó bizottságának, valamint az I. és a II. ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottságának vezető tisztség­viselői is. Lacsán Mihályt és Mison Gusztávot dr. Biczó György, a Szeged mj. városi tanács vb elnöke üdvözölte, majd felidézte a nyugdíj bavonulók életútját. — Lacsán Mihály és Mi­son Gusztáv elvtársak — mondotta dr. Biczó György — nyugdíjba mentek, de tudjuk, hogy ezután is jól gyümölcsöztetik a szocialista építésben gazdag tapasztala­taikat, segítik a munkát. Mindkettőjüket az mj. vá­rosi tanács tagjaivá válasz­tották, s így az államhata­lom munkájában ezután is közvetlenül részt vesznek. Dr. Biczó György ezután Lacsán Mihálynak és Mi­son Gusztávnak kiemelkedő munkásságuk elismerése­ként — az Elnöki Tanács megbízásából — átnyújtotta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által ado­mányozott kitüntetést: a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. Köszöntötte a kitün­tetetteket Győri Imre és Perjési László is. Alakuló tanácsülések Holnap, szerdán délelőtt tartják alakuló ülésüket Sze­geden az újonnan választott kerületi tanácsok. Az I. ke­rületi tanács ülése a Victor Hugó utcai párthelyiségben fél 9 órakor; a II. kerületi tanács ülése a József Attila sugárúti Postás Művelődési Otthonban 9 órakor; a III. kerületi tanács ülése pedig a Rákóczi utca 11. szám alatti párthelyiségben ugyan­csak 9 órakor kezdődik. Az újjáválasztott szegedi járási tanács szintén holnap, szerdán tartja alakuló ülését, délelőtt 9 órakor a megvei tanács Rákóczi téri székhá­zának nagytermében. Az újjáválasztott Szeged m. j. városi tanács alakuló ülésére is e héten kerül sor. Az alakuló ülést a városi tanácsháza nagytermében pénteken délelőtt 9 órai kez­dettel tartják. Emlékezés ISII iiapmanyaira Ünnepség a kenderfonógyárban — Nagygyörgy Mária beszélt a jubileumon Rádióinterjú Szegedről A Magyar Rádió vasárnap délelőtt egyenes adásban közvetítette dr. Biczó Györgynek, a Szeged mj. vá­rosi tanács vb elnökének és Hingl Józsefnek, az Alföldi Kőolajfúrási üzemegység sze­gedi vezetőjének közös in­terjúját a város további fej­lődéséről, amelyet meggyor­sít a kőolaj és földgáz fel­tárása. Hangoztatták, hogy Szeged hagyományos köny­nyűipara mellett az új ipar­ág, az olaj kitermelése sok új probléma megoldása elé is állítja a város vezetőit, amelyeket a jövőben kell megoldaniuk. Az MSZMP Szeged váro­si bizottsága, a Szeged m. j. városi tanács, a Hazafias Népfront Szeged városi bi­zottsága, valamint a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat szegedi gyárának MSZMP szervezete a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 48. évfordulója alkalmából hétfőn délután ünnepséget rendezett a sze­gedi kenderfonógyár műve­lődési termében. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Szilá­gyi Júlia, az MSZMP Csong­rád megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, dr. Biczó György, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja, a Szeged m. j. városi ta­nács vb elnöke, Nagygyörgy Mária nyugdíjas, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bi­zottságának tagja. dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged vá­rosi bizottságának titkára, Gombai Mihály, a munkás­mozgalom veteránja, Gora Miklósné, a kenderfonógyár dolgozója, Gyulai Zoltán, a kenderfonógyár pártszerve­zeteinek csúcstitkára, Hofge­sang Péter, a Hazafias Nép­front Szeged városi bizott­ságának titkára, Kardos Já­nos, a kenderfonógyár igaz­gatója, dr. Németh Lajos, az SZMT megbízott vezető titkára, Szekfű Istvánné és Török Gábor, a kenderfonó­gyár dolgozói. A zsúfolásig megtelt mű­velődési teremben ott vol­tak a Magyar Tanácsköz­társaság egykori harcosai, akik ünneplő ruhájukra ki­tűzték kitüntetéseiket is. A Himnusz hangjai után Kar­dos János mondott megnyi­tót, majd Nagygyörgy Má­ria mondott ünnepi beszé­det. Az ünnepi gyűlés szónoka bevezetőjében a tisztelet és a hála szavaival emlékezett a magyar munkásmozgalom dicső eredményére, a Ma­gyar Tanácsköztársaságra, majd így folytatta: — Akik végig élhették történelmünk e fényes nap­jait, akik csak rövid időre is érezhették a szabadság tiszta levegőjét ebben az or­szágban, nem hiába küzdöt­tek és reménykedtek a Hor­thy-reakció sötét Időszaká­ban, hogy el kell jönnie an­nak az időnek, amikor újra szabad lesz a dolgozó nép és lesz ereje ahhoz, hogy hatalmát és szabadságát mindörökre meg is tudja tartani. — Mi, akik megérhettük a felszabadulást és a szocializ­mus építői lehetünk, hálás szívvel gondolunk azokra, akik bátrak voltak a har­cokban és maradandó emlé­ket állítottak az utókor számára, a szabadságért küzdő minden nép számára. A szeretet, a ragaszkodás és a megbecsülés hangján em­lékezünk meg 1919 vete­ránjairól, akik ma is itt él­nek közöttünk, s velünk egy sorban harcolnak új és nagyszerű feladataink meg­valósításáért. — Ma ünnepre jöttünk össze és sokszorosan érezzük e jelentős ünnep magasztos­ságát. de a munkában való helytállás, az állandóan je­lentkező nehézségek leküz­dése, a szebbért, a jobbért folyó harc, a munkásosz­tály ügyének diadalra jut­tatása igazolja, hogy 1919 hagyományaira nemcsak az évfordulók alkalmával emlé­kezünk. 1919 ott élt és ott él bennünk, a hétköznapi tettekben, amely a proleta­riátus diktatúráján keresz­tül, a szoros munkás-paraszt szövetség megteremtésén ke­resztül elvezetett bennün­ket a nemzeti egység meg­valósításához. A proletárdiktatúrát meg­előző történelmi esemé­nyekről beszélt részletesen, majd a Tanácsköztársaság idejéről. — Először fordult elő a magyar történelemben — ha csak rövid időre is —, hogy a hatalom teljesen a dolgozó nép kezébe került. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Olyan eredményeket ért el a munkásság, amilyeneket az­előtt csak álmában remélt. A proletariátus öröménél csak a burzsoázia félelme és dühe volt nagyobb. A mun­káshatalom eltiprására szö­vetkeztek a külső és a bel­ső ellenforradalmi erők. Együttes támadásuk követ­keztében elbukott a Magyar Tanácsköztársaság. Az ünnepi gyűlés szónoka e szavakkal fejezte be be­szédét. — A hétköznapi tettek erőfeszítésein keresztül ju­tunk előre társadalmi mére­tekben és egyéni szempon­tok szerint is. Virágzó or­szágot teremtettünk, de ezt óvni és • erősítenünk kell. Üj, nagyszerű távlatok áll­nak előttünk, amelyekért érdemes küzdeni, harcolni minden erőnkkel, minden tudásunkkal. Igv adózunk méltóképpen a Magyar Ta­nácsköztársaság emlékének. Az ünnepi beszédet nagy tapssal fogadták a résztve­vők, maid az Internacioná­lé hangjaival véget ért az ünnepség első része. Ezután a Szeged m. j. városi ta­nács művelődési osztálya rendezett műsort. A Szegedi Általános Mun­káskórus énekkarát dr. Mi­hálka György vezényelte, zongorán kísért Joó Ete. Dómján Gyöngyvér, a Sze­gedi Nemzeti Színház mfl-í vésznője Tóth Árpád „Már­cius" című versét szavalta el, Gyimesi Kálmán, a Sze­gedi Nemzeti Színház művé­sze Borogyin: Igor herceg című operájából énekelt, Pálfy Katalin, az Egyetemi Színpad tagja Komját Ala­dár: Magyar dolgozók biz­tatása pímű versét szavalta, Alpár Mária, a Szegedi Nemzeti Színház művésznő­je Verdi: A végzet hatalma című operájából énekelt Mentes József Jászai-díjas színművész, a Szegedi Nem­zeti Színház tagja Karikás Frigyes: A 39-es dandár cí­mű regényéből adott elő egy részletet. Bódás Péter, a Szegedi Zeneművészeti Főiskola tanára Chopin: Forradalmi etűdjét adta elő, Racsmány Mihály, az Egye­temi Színpad tagja Hambur­ger Jenő: Latinka balladá­ját szavalta. Szabó Miklós érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja Szü­lőhazám című saját szerze­ményét énekelte, majd Sza­bó Miklós és Gyimesi Kál­mán Verdi: Don Carlos cí­mű operájából a Szabadság kettőst énekelte el Szalatsy István karmester zongora­kíséretével. A színvonalas műsort az ünnepség részt­vevői nagy tapssal jutalmaz­ták. Yete rá n o k—ifj ű m u n káso k találkozója A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat szegedi ken­dergyáregységének ifjúsági klubjában hívta össze va­sárnap délután a válalati KISZ bizottság azokat a fia­talokat, akik tíz évvel ez­előtt lettek tagjai a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek. Ugyancsak meghívtak a gyár volt dolgozói közül olyan nyugdíjasokat, akik tevéke­nyen részt vettek a Magyar Tanácsköztársaság harcai­ban. Zsigmond Rozália és Szilágyi János beszélték el csaknem fél évszázaddal előbbi élményeiket, s érdek­lődéssel hallgatták a beszá­molót a mai munkásfiatalok életéről, mozgalmi munkájá­ról, az ifjúság lehetőségeiről és célkitűzéseiről. A meleg hangú beszélgetésen mintegy negyvenen vettek részt. Hasonló találkozóra kerül sor ezekben a napokban a többi üzemben, vállalatnál és intézménynél is. Ma ked­den többek között az Alsó­tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság ifjúmunkásai látnak ven­dégül több régi dolgozó* akik aktív résztvevői voltak a munkásmozgalom harcai­nak. Ez alkalommal a tía évvel ezelőtt KISZ-be lépeti fiataloknak emléklapot éa jutalmat adnak át Elutazott a Belg a Kommunista Párt küldöttsége Hétfőn elutazott hazánk­ból a Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége, amely Albert de Coninöck-nak, a párt politi­kai bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével látogatást tett Magyarországon. A kül­döttség megbeszélést folyta­tott Biszku Bélával és Ko­mócsin Zoltánnal, a Politi­kai Bizottság tagjaival, a Központi Bizottság titkárai­val, valamint az MSZMf más képviselőivel a két pán tot kölcsönösen érdeklő kén désekről; találkozott tömeg­szervezeti és gazdasági ve­zetőkkel. üzemi, termelőszö vetkezeti és értelmiségi dol­gozókkal. A belga vendégek ellátó gattak Hajdú-Bihar megyé be, ahol ipari és mezőgaz dasági üzemeket, valamin* kulturális intézményeket te­kintettek meg. (MTI) Kedd, 1967. március 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom