Délmagyarország, 1967. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-19 / 67. szám

MOST EVE © A februári forradalom eredménye Közel 3500 előadás — mintegy 300 ezer hallgató A forradalom elsöprő erejű győzelme tovább fokozta a társadalom különböző osztályainak részvetelét az eseményekben. A Petrográd utcain hömpölygő, s n cárizmus hatalmát, megdöntő tömeg munkásforradalrrti dalokat enekel, a cári jelvényeket. címereket megsemmisíti és vörös szalagú kokárdát. visel. Vajon a luVobbhaladásban is egyöntetű ez a kép? A villámgyorsan pergő események forgatagában alakulnak ki az új erőviszonyok, A főhadiszálláson tartózkodó cár. miután értesült a „zendülésról" újabb csapatokat indíttat a főváros ellen a biztos siker reményében. Február 28-án azonban képtelen cárszkoje-szél&i rezidenciájába eljutni, mivel a vasúivonulat torradalmi csapatok foglalták el. A Duma Ideiglenes Bizottságá, február 28-án (most március 13) — a forradalom leszerelése érdekében — parancsban kötelezi a katonákat, hogy törjenek vissza a kaszárnyákba és tartsák be tisztjeik rendelkezéseit. A felkelő katonák természetcsen nem veszik tudomásul e parancsot. Február 28-an megjelenik a petrográdi szovjet hivatalos lapja az Izvesztyija. A szovjet élelmezési bizottsága bevezeti a kenyérjegyet. Március 1-én (most március 14) a munkás- és katonaküldöttek együttes ülésén — mintegy ezer küldött részvéfelével — elfogadják a szovjet első számú, a pétervári helyörségre vonatkozó, valóban forradalmi parancsot, mintegy válaszul a burzsoá pártok felhívására. Ennek értelmében minden katonai egységben forradalmi katonai bizottságot kell választani és a szovjet határozatait kell végrehajtani. A fegyvereket a választott bizottságok ellenőrzik és nem szabad azokat • w tiszteknek visszaszolgáltatni. Szolgálaton kívül a katonákat megilletik az állampolgári jogok. A parancs — amely a népi törvényalkotás ragyogó megnyilvánulása — értelmében a hadsereg politikai vezetése kicsúszott az ellenforradalmi ezoldateszka és a burzsoá politikusok kezéből, s a továbbiakban azt a szovjet valósítja meg. Ez valójóban a szovjet kez.ében a reális hatalmat jelentette. Ennek ellenére március 1-én (március 14) a jobboldali észer, mensevik vezetők részt vettek a különböző burzsoá pártokkal folytatott kormányalakítási tárgyalásokon. A reakciós Duma-bizottság javasolta, hogy II. Miklós mondjon le a trónról, fia Alexej javóra, regensnek pedig Mihály nagyherceget nevezzék ki. Március 1-én este megegyezés született a Duma bizottsága és a petrográdi szovjet között. Miljukov, a kadet párt vezére visszaemlékezésében megjegyezte, hogy meglepte őt a szovjet képviselőinek minimális feltetele. A feltételek voltak: o politikai foglyok szamara amnesztia, a szólás-, sajtó-, gyülekezési szabadság biztosítása, rendek és rangok eltörlése. A szovjet képviselői nem követelték — pedig minden lehetőségük és erejük megvolt — a háború azonnali befejezését, a köztarsaság proklamálását, a földbirtokviszony rendezését A petrográdi szovjet mensevik. eszer vezetése a Duma Ideiglenes Bizottságára ruház.tn a kormányalakítást, s egyben a szovjet határozata értelmeben lemondott a kormányban való részvételről. Március 2-án (március 15) megalakult a burzsoá Ideiglenes Kormány. Abszolút többségben a kadet, oktoblistn mim 'terek voltak. A kormány elnöke Lvov herceg lett, a burzsoá háborús erdekeket szolgáló Gucskov hadügy-, Miljukov külügy-, a milliomos cukorgváros Tyerestyenko penzügymi niszter. az igazságügyi tárca a „demokráciát" képviselő eszer Kerenszkijnek jutott, Már a kormány megalakulásának pillanatában nyilvánvaló volt, hogy az csak a szovjet támogatásával képes fennmaradni. A mensevik ideológusoknak az volt a véleményük, hogy a cári rendszert polgári pártokból álló kormányzatnak kell felváltania, mert ellenkező esetben megerősödik az ellenforradalom. A Bolsevik Párt képviselői a petrográdi szovjetnek az Ideiglenes Kormány létrejöttét tárgyaló ülésén élesen bírálták a mensevik— eszer vezetés magatartását es követeltek a munkás-paraszt katona küldöttek ideiglenes forradalmi kormányának letrehozasát. A szovjet többsége azonban jóváhagyta a jobboldali vezetők eljárását. Üj feltételként szabták meg viszont az Ideiglenes Kormány számára i nemzetek önrendelkezési jogának elismerését, s elhatározták a petrográdi szovjetnek az Ideiglenes Kormány tevékenységét ellenőrző bizottság felállítását. Az ellenőrzésről szóló feltétel azonban inkább frazeológia volt, hiszen a szovjet az Ideiglenes Kormány támogatáséra hívott fel. Az országban kettőshatalom alakult ki, azonban a mensevik—eszer vezetés fokozatosan átadta a munkások és katonák által kivívott hatalmat az Ideiglenes Kormánynak. Március 3-ára (március 16) virradó éjszaka II. Miklós lemondott a trónról, de nem fia, hanem Mihály nagyherceg javára. A nagyherceg a trónt nem fogadta el. Kormánykörökből a hadiföszállasra sürgős táviratot küldenek, melyben hangsúlyozzák, hogy „Kornvilov tábornok ideküldése feltétlenül szükséges Petrográdnak az anarchiától, a terrortól való megmentése érdekében, valamint, hogy támogatást nyújtson a monarchikus rendszert megmentő Ideiglenes Bizottságnak". A februári forradalom a tömegek müve volt, de a kínálkozó lehetőségeket nem tudta teljesen kiaknázni. Mégis Oroszország ekkor Európa legdemokratikusabb országává változik. Ismeretterjesztés és nevelés A szocialista szemlélet, a materialista világnézet kialakítása évek óta egyre fokozottabb szerepet kap a TIT munkájában. Ez az előadások számának növekedésében és tematikai differenciálódásában is megnyilvánul. 1960-ban például mindössze 1856 előadás volt. 19H6-ra ez a duplájára emelkedett. Növekedett a szakosztályok száma és tavaly szociologiai és hadtudományi előadásokkal is bővült a repertoár. Társadalmi kérdések A különböző társadalomtudományi, természettudományi és művészeti előadósok közvetlen és közvetett módon is hatnak az emberek világnézetére. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a legnagyobb érdeklődés egyenesen a világnézeti, ideológiai kérdéseket boncoló témáknál jelentkezett, tehát a társadalom — és természettudományi előadásoknál. Tavilágnézeti szonyok. hiszen Itt meg a család összetartása, a gyermekek nevelése még inkább az ö kezükben van. De az előadások valóban mindenhova eljutnak. Üzemekbe, vállalatokhoz,- városok legkülsőbb pontjaira, s a legtávolabbi tanyákra is. A TIT előadások népszerűsége egvre nő. A siker persze a jó felkészültségű előadóktól is függ. Jelenleg 1200-an működnek az ismeelősegitő pedagógiai, pszichológiai sorozatoknak. A kettős nevelés, a munkára neveles, a személyiségformálás lehetőségei, pályaválasztási gondok — mind helyet kaptak a tematikában. A materialista világnézet, ateista szemlélet kialakitá- retterjesztés szolgálaiában. sat elmélyítését szolgálták a népszerű biológiai, csillagászati előadások, a magasabb fokú szabadegyetemek, amelyeken az átlagos látogatottság 150—160 fő volt. Az ember származása, az élő anyag keletkezése, illetve csillagászatból Az ember és a világegyetem, A világegyetem szerkezete, és természetesen az űrkutatással foglalkozó kérdések is nagy teret kaptak, s jól Illeszkedtek a többi előadás tájékoztató, tudatformáló feladatához. Sokat tettek az esztétikai valv a 198 filozófiai előadást ps izlésnevclés terén a műJ. A. Húszmillióval több Az ország egyötöd részén — 18 ezer négyzetkilométer nagyságú területen dolgozik a Délmagyarország Áramszolgáltató Vállalat. Feladatait kitűnően megoldotta a múlt évben, s 1952-höz képest megötszöröződött lakossági energiaigényt, valamint a vállalatok szükségletét is sikeresen kielégítette. Az 1966-os gazdasági eredmény ehhez képest igen kedvezően alakult — a tervezett 56 millió forintot kitevő nyereségnél 20 és félmillió forinttal nagyobb többletnyereséget ért el a vállalat. Felvétel a Marxizmus—Leninrzmos Esti Egyetemre illetve azzal elöképzettsémészeti előadások. Földrajzi előadásoknál az egyes országokat bemutató témáknál is szükséges volt a szocialista szemléletű alapállás. 10 ezer 312 résztvevő hallgatta végig, s ilyen címekkel találkozhattunk: Az idealizmus és a materializmus, modern tudományi a vallásról. De szó esett ezeken az előadásokon a szocialista ha- Jj^ tudÖS zafíságról, a szocialista ember erkölcsi tulajdonságairól, hÓzhOZ ÍÖfl s mint ennek egvik alkotójárói, a szocialista humanizmusról. Beszéltek az előadók társadalmi fejlődésünk időszerű ideológiai képzéseiről. A társadalomtudományok összesen megtartott 629 előadásából a közgazdasági kérdéseket — az embereket, társadalmunkat leginkább érintő problematikát kísérte a legnagyobb érdeklődés. Ezt bizonyítja a 279 előadás 12 ezer 219 látogatója. S ebből is legnépszerűbbek az új gazriasagi mechanizmussal foglalkozó előadások voltak, s idén is ez a sorozat viszi a pálmát. Szabadegyetemek Fontos szerep jutott a gyermekek helyes világnézetét. alakító, megismerésükét Tavaly a 3408 előadást 229 ezer 240 érdeklődő hallgatta meg a megyében. Ez. hatósugarát tekintve is jelentős szám, hiszen a legeldugottabb falvakba, településekre is eljutottak. A TIT házhoz szállít olyan kérdéseket, amelyekről esetleg tv, rádió, könyv híján, vagy ezek mellett sem szereznek tudomást. Ezeken az előadásokon a reakció rögtön jelentkezik, lemérhető az. ismeretek, a hallottak elsajátítása, fogadtatása. A TIT Csongrád megyei titkárának, dr. Szalontai Józsefnek a véleménye szerint máris bátrabbak az emberek, jobban érdeklődnek a világ dolgai iránt, saját társadalmunk kérdései iránt. Az is jellemző, s talán nem is baj, hogy a kinti, tanyai előadások hallgatói, főként aszA Magyar Szocialista Mun- elvégezték, káspárt Csongrád megyei egyenértékű Bizottsága az 1967—68-as gúek. tanévre felveteli pályázatot A tagozat hallgatói eredőt rdnt a Marxizmus—Leni- menyes osztalyvizsgak után nizmus Esti Egyetem három- a marxizmus mindhárom éves általanos tagozatára és ágából államvizsgát tehetnek kétéves szakosított tagoza- és a 17/1963. 7. sz. kormánytára Hároméves általános tagozat: a hallgatók az első tanévben filozofiat, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak. A tanulmárendelet értelmében főiskolai oklevelet nyerhetnek. A szakosított tagozat Szegeden a kijzponti esti egyetemen működik. Altalános tudnivalók: A jelentkezők mindkét tagozaton felvételi vizsgát tesznek, melyről az illetékes pártbizottságok propaganda nyi eredményről, illetve az és művelődési osztályain re.szletes tájékoztatást kapnak. A tanév minden tagozaton szeptember 4-től június 30ig tart. A tagozatokon hetenként naelőegvetem elvégzéséről végbizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088 1057. sz. kormányrendelet biztosítja. A tagozatra való jelentkezés feltétele: egyetemi, főis- egyszer meghatározott kolai, vagy középiskola, P«n és időben kötelező marxizmus—ieninizmus esti adás, illetve osztályfoglalkoközépiskolai végzettség. zás van. A tandíj egy tanévHároméves általános tago- re 170 forint, amely két részzat működik Szegeden, Szen- leiben fizethető. A felveteli tesen, Makón és Hódmező- vizsgák ideje: 1967. május vásárhelyen. Kétéves szakosított tagozat: A tagozat, elméleti továbbképzést, felsőfokú ismereteket nyújt a következő szabadon választható szakokon: Filozófia, politikai gazda16-tol május 31-ig. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, az egyetemre nem nyerhet felvételt. A tagozatokra pártonkivüságtan (kapitalizmus, szocia- Uek is kérhetik felvételüket, lizmus),, szocializmus po- A pályázati kérelmet a litikai gazdaságtana, magyar munkahely szerinti illetékes munkásmozgalom története, járási, városi partbizottsánemzetközi munkásmozga- gokra kell beküldeni április lom története. 20-ig. Ugyanitt szerezhető be A tagozatra azok jelent- a jelentkezéshez szükséges kezhetnek, akik egyetemi, fő- kérdőíves a részletesebb feliskolai végzettségűek, vagy világosítást nyújtó esti egyea Marxizmus—Leninizmus temi tájékoztató. Esti Egyetem hároméves ál- A pályázathoz orvosi igatalános tagozatát sikeresen zolást is csatolni kell. Paula Wallisch: A magyar forradalmakban Wallisch Kálmánra1. Paula Plnler, soh«;rcrmekaa munkasszülőktül szármázott KarinthiáIrol, s mini jyprmekneveló. Ügynevezett .lieutschrs Fríulrin" került Szegedre, közvetlenül az első világháború kitörése előtt. Itt ismerte meg Wallisch Kálmánt, aki városunkban töltötte katonai szolgálati éveit, és .. szabad Idejében szociáldemokrata párttitkár" volt. Itt kötöttek házasságot Is, ISIS januárjában. raula Pintér ettől kezdve a munkásmozgalomban Is hűséges társként kísérte végig férje küzdelme* életét, a háború, a forradalmak tflzén. az emigrárlő keservein keresztül az ausztriai munkásfölkelés tragikus végállomásáig — a leobéni nácik akasztófájáig • . • stég unt-ben mégírta férje életrajzát Ein Helrt stírbt (Egv hős halála) rímmel, mely első ízben Csehszlovákiában jelent meg. másodízben á felszabadulás után. 1S46-han, a grá-i Szocialista Párt kiadásában. Paula Vallisrh — jelenleg Gráeban, mint nyugalmazott parlamenti képviselőnő él — szegedi vonatkozásokban bővelkedő könyvéből közöljük most az alábbi, A magyar forradalmakban eimil részletet. Cs. Gy. Szegedre érkezése után Kálmán rögtön ülésre hivta össze a pártbizalmiakat, majd periig gyűlést hirdetett, amelyre meghívta a budapesti pártvezetőség egvik képviselőjét. Mindenki kívánságaképpen már az ülésen kimondták, hogy ő vegye át a párttitkárság vezetését. A rákövetkező gyűlésen el is határozták, hogy ót nevezik ki párttitkárnak. Egyik kívánsága így teljesült. Szülővárosában nemcsak, hogy rögtön talált volna munkaalkalmat, állást, hanem sógora segítségével. aki építőmester volt, a mestervizsga letétele után nemsokára önállósíthatta volna is magát.. Nyugodt, kényelmes, jövedelmező eg- kormányát a szociáldemokratákkal. Kálmánt risztenciát teremthetett volna magának. De ő behívták az alkotmanvozó nemzetgyűlésbe, és a munkásmozgalomban akart dolgozni, a szocia- egyidejűleg a szociáldemokrata párt országos lizmust akarta szolgálni. vezetőségébe. És mivel Szeged és Csongrád meAkkoriban minden rohamtempóban haladt gve addigi főispánja a régi rendszer híve volt/ A munkások csak úgy özönlöttek a pártba. Nap- elmozdították es Wallischt nevezték ki főisról napra száz meg száz férfi és nő jött, hogy pánnak. bejelentse belépési szándékát. Néhány elvtársat kellett alkalmaznunk, hogy elvégezhessük a munkát. A nőmozgalom titkárnője én lettem, természetesen fizetés nélkül. Azon a véleményen voltunk, hogy ha a férjem párttisztséget tőit. be. nekem erőimhez képest illetmény nélkül kell vele dolgoznom. Éppen nekünk, pártvezetőknek kellett arra törekednünk, hogy elkerüljük a sokat bírált kettős keresetet. Szegeden rövid idő alatt 40 0<>0 férfi és körülbelül 10 000 nő lett párttag. Nem mi mentünk hozzájuk, hogy beszedjük tőlük a tagdíjat, hanem megkívántuk tőlük, hogy maguk hozzák be. Azt akartuk, hogy csak olyanok legyenek sorainkban, akik komolyan veszik párttagságukat. Mindig, azon a vasárnapon is, volt valaki a titkárságon, hogy szolgálatot teljesítsen, átvegye a tagdíjakat és felvilágosítást adjon. A szegedi burzsoázia pokolian félt a munkástanácstól. A munkástanács megbízottai jelvényt viseltek. Feladatuk volt, hogy minden törvénytelen cseleményt azonnal jelentsenek a munkástanácsnak, amely azután a vétkesek fölött ítélkezett. Közvetlenül a háború után sokan voltak, akik kihasználták a konjunktúrát, embertársaik szorultságát, kétségbeesését, hogy gyorsan és biztosan nagy haszonra tegyenek szert. Ezeknek az undok háborús spekulánsoknak állandó fenyegetést jelentett a munkástanács Körülbelül három héttel karácsony előtt azt a megbízást kaptam, hogy a háborúban eleseti párttagok gyerekei szamára ajándékokat gyűjtsek Az elvtarsnökkel azonnal munkához láttam. Gyűjtésünk igen szép eredménnyel járt, a munkások szolidaritása megható módon jutott* kifejezésre Időközben Károlyi megalakította koalíciós Magyarországon a legkülönfélébb politikai izgatások oly sok nyugialanságot keltettek, hogy miattuk el kellett rendelni a kivételes állapotot. Ez azonban csak néhány napig volt érvényben. Az egykori ellenséges hatalmak csapatai különböző irányból behatoltak az országba. Vyx alezredes márciusban jegyzéket adott át a Károlyi-kormánynak, amelyben közölték a győzők által megszabott demarkációs vonalat. Vad vihar tört ki erre egész Magyarországon. A Károlyi-kormány lemondott. Megalakult a Tanácsköztársaság. Vezetőivel össze kellett ülnünk, mint ahogy Budapesten is együtt üllek a szociáldemokraták a kommunistákkal a Tanácsköztársaság szerveiben. A munkás-paraszt és katonatanács végrehajtó bizottsága háromtagú direktóriumot állított fel, amely átvette a polgármester és a főispán teendőit is. Ennek a direktóriumnak tagja volt Wallisch is. Nemsokára ezután Szegedet francia csapatok szállták meg. Egv hirdetmény mindenkit a fegyverek beszolgáltatására szólított fel. Budapestről azt a parancsot kaptuk, hogy hagyjuk el a várost. Először kötöttük össze batyunkat. hogy meneküljünk. A batyu szó nem szimbolikus. Valóban csak egy kis batyum volt, amiben néhány fehérneműt csomagoltam be. Kálmán anyját a megszállt városban kellelt hagynunk. Éjjel ökrös szekéren összekuporodva, kendőkbe burkolva mentünk Kiskunfélegyházára. Menekültek voltunk, ráutalva az emberek vendégszeretetére. Velünk ogvütt meneküllek a kommunista vezetők családtagjai is. Időközben a fegyelem sokat lazult. Ekkor kezdtek meg működésüket a forradalmi törvénvszékek. Ezekről Wallisch a következőket mondta: „A mi forradalmi torvényszé4 DÉL-MAGYARORSZÁG V*»ánwn»- 1Ő«7 márrtns IA