Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

mVSmm Hírünk a világban Az Országos Tervhivatalban elmondották, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a vidék tovább iparosodik, s 1970-ben a jelenlegi 59 százalék helyett az ország ipari dolgozóinak már hatvanegy-hatvankét százalékát foglalkoztatják vidéken. A nagyobb ipari beruházásokra a harmadik ötéves terv időszakában tizenegymilliárd forintot költenek vidéken öt év alatt mintegy 80 új üzem épül a fővároson kívül. 1968 és 70 között Salgótarjánba, Szekszárdra, Nagykanizsára, Békéscsabára és Szentesre új gépipari üzemet telepítenek, vegyiüzem letesül Szegeden, Debrecenben és Százhalombattán. Az új üzemek építésével egy időben gondoskodnak a járulékos beruházásokról, a helyi közlekedés javításáról. Kommunális célokra vidéken a harmadik ötéves tervben több mint hárommilliárd forintot költenek. (MTI) Talán egy bonyolult elektronikus számítógéprendszer fel tudná dolgozni, vajon szerte a nagyvilágban naponta hol és hányszor beszélnek vagy olvasnak az emberek Magyarországról, miket gondolnak hazánkról, miképpen vélekednek rólunk. Ilyen elektronikus rendszer természetesen nincsen, de ha most találomra egy csokrot állítunk össze hírünkről a nagyvilágban, talán érzékeltetni tudjuk a sokféle érdeklődést Magyarország iránt. Iparunk dicsérete A La Revue Nautique című Párizsban megjelenő francia hajózási szaklap egyik legutóbbi száma magyar vonatkozású cikket közölt a „Duna-tengerhajózás harminc éve" címmel. Részletesen ismerteti a magyar hajóipar exportra épített folyamtengerjáróit és a további terveket Az igen tekintélyes francia borászati szaklap, a négy nyelven megjelenő La Revue Vinicole Internationale „Hogyan születik a magyar aszú" című cikkében a történelmi A téma: a fotoszintézis Befejeződött a szegedi nemzetközi tudományos tanácskozás Mint már jelentettük olvasóinknak, a KGST-országok tudományos együttműködésének keretében kedden, szerdán és csütörtökön háromnapos nemzetközi tudományos tanácskozást rendeztek Szegeden, az Ady téri egyetem épületében, a biológiai alapkutatások elvi kérdéseiről. A találkozón hazánk és Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió delegációi cserélték ki tudományos eredményeiket, tapasztalataikat. Az értekezlet befejeztével dr. Ho-rváth Imre, a biológiai tudományok doktora, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető docense, a magyar delegáció vezetője adott tájékoztatást lapunknak az ülésszak munkájaról. — Háromnapos munkánk középpontjában — mondotta — a fotoszintézis kutatás állott. Amint erre megnyitójában dr. Budó Ágoston egyetemi tanár, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke rámutatott, ez a problematika a nemzetközi biológiai irodalomban mindinkább előtérbe kerül, s mind több kutató foglalkozik vele. Ez a téma azért fontos, mert a fotoszintézis kutatások végeredményben elősegítik, hogy a Föld egyre növekvő lakossága mindjobban legyen ellátva szerves anyaggaí A szervesanyag-bázis megteremtése egyik igen fontos problémájává válik az emberiségnek. Az UNESCO statisztikái szerint például a Föld lakosságának jelenleg mintegy kétharmada r.em táplálkozik kielégítően, főleg azért, mert az említett szervesanyag-bázis nem kielégítő. A mezőgazdaság által felhasznált terület — a szárazföldnek körülbelül 10 százaléka — jelentős mértékben már nem növelhető. De nem növelhető az úgynevezett szervesanyag-produkció sem, még akkor sem, ha a hagyományos agrotechnikát korszerűsítjük. Egyetlen megoldás, hogy a fotoszintézisben a csekély energiahasznosítást fokozzuk, elérjük tehát, hogy a növények anyagtermelése növekedjék. — A szocialista országok ezt a jelentős kutatási problémát előbb felismerték, mint ahogy az világviszonylatban történt. A háromnapos szegedi tanácskozáson ennek megfelelően igen szép eredményekről számoltak be a delegációk. Mintegy 15 előadás hangzott el, közülük sok foglalkozott módszertani kérdésekkel, mindekelőtt a növényi részek kémiai vizsgálata előkészítésének problémáival. Az értekezlet szüneteiben a külföldi delegátusok megismerkedtek Szegeddel, a Füvészkerttel, meglátogatták az orvosvegytani intézetet, ahol dr. Marék Nándor és munkatársai hasonló jellegű kutatásokat folytatnak. A tanácskozások befejeztével a küldöttségek ma Szegedről Marionvásárra utaznak, s ott meglátogatják a mezőgazdasági kutatóintézetet. Délután Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában, aláírják a tanácskozás jegyzőkönyvét, amely az eredményeken kívül a további tennivalókat, a terveket is tartalmazza. Negyvenhatmillió — biztosítás címén Az Állami Biztosító Csongrád megyei igazgatósága összesítette tavalyi ügyforgalmát és a kárt szenvedett biztosítottaknak kifizetett összegeket. Az adatok szerint minden nyolcadik ügyfele részesült kisebb-nagyobb összegű kártérítésben. Ennek kétharmad része vagyoni, egyharmad része pedig személyi biztosításból ered. 6670 személyi biztosítottaknak fizetett ki kártérítést. Negyvenhatmillió forintot meghalad az az összeg, amelyet Csongrád megyében tavaly fizetett ki az Állami Biztosító a különféle kárt szenvedett családoknak. Idén januártól új szolgáltatásokat is életbe léptettek. Januárban közel 4 ezer 200-an kötöttek vagyonbiztosítást Csongrád megyében. A személyi biztosítások közül a legnagyobb népszerűséget a biztosítási és önsegélyező csoportok szolgáltatásai érték el, amelyeknek 61 ezer 190 tagja van a megyében, országosan pedig meghaladja az 1 millió 300 ezret. A Csongrád megyei önsegélyező csoportok 4 ezer 220 tagjuknak nyújtottak az alapszabályban foglaltak szerint rendkívüli segélyt, társasutazásra 7 ezer 457 személyt vittek el. nevezetességű magyar bor nemesítésének históriáját, az ehhez fűződő érdekességeket közli. A cikk folytatása a magyar szőlőtermelés történetét, hagyományait ismertető tizennyolc oldalas anyagnak. A gyöngyösvisontai hőerőmű építkezéséről ad hírt a francia közgazdaságpolitikai folyóirat, a Le Courrier des Pays de L'Est, amely közli, hogy a hőerőmű első áramfejlesztő egysége 1969-ben kezdi meg termelését. A Londonban megjelenő Ruber and Plastics Age a magyar műanyag vitorlásokat ismerteti, a New Scientist pedig a magyar gyúrtbeton szabadalom leírását közli, míg az ugyancsak londoni Engineering News hosszabb összefoglaló cikkben számol be a magyar ipari formatervezés szervezetéről és eredményeiről, i A Moszkvában havonta megjelenő műszaki tudományos folyóirat, a Priborosztrojenyie „Üj magyar laboratóriumi műszerek" címmel részletes ismertetést közölt a legújabb gyártmányú magyar műszerekről. A Mechanik című lengyel lap pedig „Üj magyar megmunkálógépek" címmel a magyar szerszámgépekről adott hosszú cikket, a többi között megemlítve, hogy szerszámgépeinket a lengyel szakemberek iől ismerik, a magyar gépipar az elmúlt esztendőben 1,8 millió rubel értékű szerszámgépet szállított Lengyelországnak. Hetvenezer levél bői köszönök minden olasz honfitársam nevében". Sokan jártak hazánkban az eszperantó-világkongreszszuson, megnőtt az eszperantó nyelven írt levek száma is. Amy Nilsson Stockholmból írta: „Szívem egy darabját hagytam ott Magyarországon, mert sohasem tudom elfelejteni az 1966 nyarán szerzett élményeket. Nemcsak én, valamennyi ismerősöm kellemes emlékekkel tért vissza Budapestről". Szívesen látnak... A magyar rádió hetente több mint százórás műsort ad kilenc nyelven a világ minden részébe. Érthető, hogy széles körű levelezőhálózat alakult ki a hallgatók és a rádió között, úgy hogy az elmúlt évben 82 országból közel 70 000 levél érkezett Budapestre. Tallózgassunk ezek között: Philip Blow írja Londonból: „Érdeklődéssel hallgattam műsoraikat a Budapesti . Művészeti Hetekről és úgy érzem, ezek egészen egyedülállóak a fesztiválok sorában. A különböző eseményekről riportereik által készített beszámolók nagyon objektívek voltak és jó átfogó képet nyújtottak a fesztiválról. A műsorokat hallgatván azt kívántam, bár ne Rádió Budapest, hanem Televízió Budapest lenne az állomásuk!" Patrick Canood jelenleg Bécsben élő amerikai írja: „Két héttel ezelőtt átutaztam Budapesten, s egészen beleszerettem. Szándékomban van még visszatérni és szeretnék ott magyar egyetemistákkal találkozni... A magyar népzene a legjobb Európában ... olyan jó, mint a mi Pete Seeger-ünk és Bobby Dylanunk". Paldino Domenico (Cosenza — Italia): „A Vasas az egyik legjobb csapat, amely részt vett a Eainokcsapatok Európa Kupájában. Igazi győztesként szerezte meg az 5:0-ás eredményt a portugál Sporting Lisszabon ellen és semmi szégyelnivalója nincs, amiért kikapott az Internazionaletől. Hisz az Inter igen jó csapat, ugyanúgy, mint a Vasas, csak talán több tapasztalattal rendelkezik, amit a számtalan sok nemzetközi mérkőzéseken szerzett". Az itt járt vendégek színes film- és fényképfelvételeken is rögzítették élményeiket. Érthető, ha ezek láttán Harald Finalsson, a svédországi Giseboból írt levelében így beszél: „Sajnálom, hogy nem vehettem részt Debrecenben és Budapesten a találkozókon. Sajnálkozásom azóta nagyobb, amióta láttam barátaim színes felvételeit. Ezekből és elbeszéléseikből megértettem, milyen szép és kedves ez a Magyarország". Idézzük befejezésül az angol Camping and Outdoor Life című újságból, amely így összegezi a hazánkban megrendezett nemzetközi kemping és karaván találkozót: „E találkozó nagyszerű tapasztalatokat nyújtott mindazoknak, akik részt vettek benne. Sok új rekordot állított fel és új színvonalat is ért el a nemzetközi találkozók sorában, különösen a szórakoztató műsor és kulturális program területén. Attól a pillanattól, hogy átléptük a magyar határt, éreztük, hogy milyen szívesen látnak bennünket". Ugyanerről így ír Ottó Limann, a Camping című német lapban: „A XXVI. Rally kongresszusa jól tette, amikor a küldöttek elfogadták a javaslatot, hogy a nagy tábort Magyarországon rendezzék meg. A huszonhárom nemzet nagyarányú részvételével lezajlott találkozó megmutatta a FICC útjának helyességét, a népek barátságának és egyetértésének elősegítését a politikai határokon keresztül. Nagvon sokan voltak azok, akik még a Churchill által kialakított fogalomhoz ragaszkodva egyáltalán nem látogattak volna el Magyarországra, a „vasfüggöny" mögé. Az FICC-nagytábor és a kempingezők kongresszusa jó alkalom volt ahhoz, hogy minden előítéletet felszámoljanak és engedjenek annak a kívánságuknak, hogy végre megismerhessék Magyarországot". H. Gy. Befejeződtek a megyei tanácstagjelölö gyűlések A népfront megyei bizottságának üléséről Tegnap délelőtt Szegeden ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Első napirendként Katona Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára adott tájékoztatót az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választások előkészítésének eddigi tapasztalatairól, a további tennivalókról. A tájékoztatót dr. Bozó Sándor, a Csongrád megyei tanács vb titkára és dr. Csikós Ferenc, a Szeged mj. városi tanács vb titkára részletes adatokkal egészítették ki. Az elhangzottakhoz Szabó Ernőné és Csala Mária hódmezővásárhelyi, Papp László makói, Vígh Imre, székkutasi és Bordás Ferenc szegedi megyei népfrontbizottsági tagok szóltak hozzá. Második napirendként a megyei népfrontbizottság a jelölő gyűlések és a csatlakozó jelölő gyűlések előterjesztése alapján határozatot fogadott el arról, hogy a megye és Szeged 16 országgyűlési képviselő-jelöltjét javaslattétellel felterjesztik a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségéhez. Határozatot fogadott el a bizottság arról is, hogy a 71 megyei tanácstag-jelöltet a jelölő gyűlések javaslatával egyetértve saját jelöltjeként bejelenti az illetékes választókerületi bizottságokhoz. A

z aktív választási munka Csongrád megyében a népfront megyei bizottsága elnökségének 1966. december 14-i ülésével kezdődött, ahol meghatározták az előkészítés feladatait. Azóta a népfrontbizottságok és a tanácsi végrehajtó bizottságok az elfogadott terv szerint végezték munkájukat. Csongrád megyében (Szeged kivételével) kialakítottak 12 országgyűlési, illetve 2702 megyei, járási, városi és községi tanácsi választókerületet. Mintegy 1100 összeíróbiztos közreműködésével nyilvántartásba vettek 229 ezer 807 választójogosult állampolgárt. Ha figyelembe vesszük, hogy körülbelül 31 ezer tanyai lakost is fel kellett keresni, s gyakran csak szánkóval, vagy lóháton lehetett lebonyolítani az összeírást, a lelkes aktivisták minden elismerést megérdemelnek. A népfrontbizottságok akcióprogram alapján fogtak hozzá a jelölő gyűlések előkészítéséhez. Az előkészítő politikai tömegmunka alapját az előző választások óta eltelt négy esztendő eredményei és az MSZMP IX. kongresszusának határozatai képezték. A jelölő gyűléseken szerzett tapasztalatok igen pozitívek. Az érdeklődés minden eddigi választásnál élénkebbnek bizonyult: Szegedet nem számítva, a megyében lezajlott jelölő gyűléseken eddig csaknem 87 ezren jelentek meg Még ennél is többet mond, hogy 4500 ember szólalt fel a népfront jelöltjei mellett, másszóval ennyien nyilvánították egyetértésüket szóban is a párt politikájával. Egy járási, egy városi és tíz községi választókerületben kettős jelölés is történt, vagyis — demokratikus jogukkal élve — összesen 12 gyűlés résztvevői állítottak másik jelöltet is a népfront jelöltje mellé. Érdektelenség miatt egyetlen jelölő gyűlést sem kellett elhalasztani, sőt az jellemző, hogy a kijelölt helyiségek általában szűknek bizonyultak. Különösen az országgyűlési képviselői jelölő gyűlések voltak népesek — ezeken egyenként 500—700-an vettek részt. Sok-sok közérdekű javaslat hangzott el mindenütt a lakosság részéről, ezeket a megválasztandó tanácsoknak figyelembe kell majd venniök. A megyei tanácstagjelölő gyűlések már befejeződtek, s február 20-ig befejeződnek a járási, a városi és a községi tanácstag jelölő gyűlések is. A 71 megyei tanácstagjelölt közül 38-an eddig is megyei tanácstagok voltak, 33-an pedig új jelöltként indultak a választásokon. A zavartalan választási munkához kétségkívül hozzájárult, hogy a népfrontbizottságok valamennyi városban és községben maximális segítséget kaptak a párt- és társadalmi szervektől. Az is igaz azonban, hogy a népfront aktivisták általában jól megértették és lelkiismeretesen igyekeznek elvégezni a rájuk háruló tennivalókat. Ez a munkalendület biztató és nyugodtan lehet rá építeni a kővetkező hetekben, a választási gyűlések időszakában is. Köszönet a segítséoért Fortini Lino Gianearlo (Ferrara — Italia): ..Igen nagy érdeklődéssel követtem az MSZMP kongresszusát, s az Unita minden tudósítását igen nagy figyelemmel olvastam el. Nagyon tetszett Kádár János beszámolója, s ugyanígy Brezsnyev beszéde", „örömmel vettem tudomá sul azt is, hogy a Magyar Vöröskereszt és a szakszervezet milyen értékes segítséget nyújtott az olasz árvízkárosultaknak, ami őszinte barátságuk megható megnyilvánulása, s amit szívKözvetlen légkörben JELÖLÖ GYÜLES A SZALÁMIGYÁRBAN Tegnap este a szalámigyár művelődési termében tartották a 24-es városi választókerület, valamint a 49-es és az 50-es kerületi választókerület népes tanácstagi jelölő gyűlését. Kovács Istvánnak, a gyűlés elnökének megnyitója után kilencen szólaltak fel. Valamennyien helyeselték a népfront javaslatát: a 24-es városi választókerületben Balog István, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság osztályvezetője, a 49-es kerületi körzetben dr. Bödő István, az I. kerületi tanács vb-titkára, az 50-es kerületi körzetben pedig Nyilasi Péter, a PIÉRT igazgatója legyen ismét képviselőjük a helyi államhatalmi szervekben. A közvetlen légkörű gyűlésen a felszólalók elmondották, hogy Balog István erejét nem kímélve fáradozik a város fejlődéséért, lakói életkörülményeinek további javításáért. „örülünk — mondották —, hogy ismét városi tanácstagnak jelölhetjük." S ugyancsak szeretettel, elismeréssel beszéltek dr. Bödő István és Nyilasi Péter tevékenységéről. A gyűlésen felszólaló Balog István érdekesen összegezte Szeged fejlődésének tényeit, majd a következő évek célkitűzéseiről adott ismertetőt A választók ezután egy akarattal szavaztak ismét bizalmat a népfront jelöltjeinek. (Somogyiné felv.) Balog István felszólalása a jelölő gyűlésen Péntek, 1967- február ÍZ OÉL-MAGYARORSZA6 3